Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

1993. március 19., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Csellista a zene vonzásában A bátonyterenyei zeneiskola falai között számos tehetség készül a nagybetűs életre. Felvételünkön Gazsi Éva tanárnő tanítványa, Veres Gabriella harmadik osztályos cselló szakos tanuló látható gyakorlás közben. Gyurkó Péter felvétele Derült égből - Derült Zsömlék Alapítvány a fiatalokért Politika helyett érdekképviselet Új alapítvány bontogatja szárnyait Salgótarjánban: ked­den este tizenöt vállalkozó szel­lemű magánszemély - többsé­gükben tizen- és huszonéves fi­atalok - hozták létre a Derült Zsömlék Alapítványt. A meglehetősen furcsa nevű szervezet hétköznapi, valóban reális célok megvalósítását tűzte zászlajára: alapító okira­tukban ifjúsági, kulturális mű­sorok lebonyolítása, ifjúsági műsorok készítése, nyári tábo­rok, sportprogramok szerve­zése, valamint fiatal tehetségek felkarolása és kibontakoztatása szerepel. A Derült Zsömlék nemzet­közi kapcsolatokat kíván létesí­teni hasonló célokkal már ré­góta működő külföldi ifjúsági szervezetekkel, és - valós igényt kielégítve, s valóban hiá- tust kitöltve - tevékenyen részt vállal az ifjúság érdekképvisele­tében is. A szervezet nem kíván aktí­van politizálni. Mint alakuló ülésükön kijelentették: csak annyiban kívánnak politikával foglalkozni, amennyiben a fel­karolni kívánt fiatalok érdek- képviselete kimentené a politi­zálás fogalmát.-b­Nógrádi kisgazdák Ausztriába látogattak A szécsényi Ezüstkalászos Gazdaképző Központ hallgatói és nógrádi kisgazdák negyvenöt fős csoportja kétnapos látoga­tást tett nemrégiben az ausztriai Oberwartban. Találkoztak a burgenlandi agrárkamara el­nökhelyettesével, s megismer­kedtek a kamara munkájával. Programjuk során egy állatte­nyésztéssel és növénytermesz­téssel foglalkozó gazdálkodó farmját is megtekintették, ahol alkalmuk nyílt egy kis kötetlen beszélgetésre és közvetlen ta­pasztalatcserére. A kocsmában a vegyes, a boltban a csirke fogy (Folytatás az 1. oldalról)- Azon gondolkodunk, hogy a vályogverést kellene feleleve­níteni. Annak most megint van keletje. Van is helyben agyag, de ahhoz piac kellene, nem tu­dom, mi lesz belőle ...- Lenne erre pénzük?- Kölcsönt vennénk fel.-Mire futja a költségvetés­ből?- Kétharmadát viszi a fenn­tartás és a működtetés. Fejlesz­tésként a vízhálózat kiépítése szerepel a tervben, be kell fe­jezni a két szolgálati lakás épí­tését, talán indítjuk a szenny­vízhálózat kiépítését is. Ha a ravatalozó és a művelődési ház felújítása, orvosi műszer vásár­lása után netán maradna pén­zünk, akkor a villanyhálózatot korszerűsítenénk.- Telefon?- A hivatalban kurblis, az or­vosi rendelőben semmilyen.-Mit várnak a Nógrád me­gyének adott 500 millió forintos támogatástól?- Konkrét hasznunk nincs be­lőle, sőt ráfizetünk. Sóshartyán, Nógrádmegyer és Magyargéc önkormányzatai közösen előle­geztek meg egymillió 750 ezer forintot a megyei önkormány­zatnak az ivóvíz gerincvezeté­kének kiépítéséhez. Már meg­kaptuk az értesítést a döntésről, hogy visszafizetésként egymil­lió 300 ezret hagytak jóvá. Ez Sóshartyánra lebontva 100 ezer forintos bukást jelent. * * * A boltban és a kocsmában el­költött pénzek jól jellemzik az anyagi helyzetet. A falu úgyne­vezett nagy ABC-jébe mentünk előbb, ahol Iványi Péternét, a bolt vezetőjét kérdeztük.- Milyen a forgalom, mi jel­lemzi itt a vásárlást?-Tulajdonképpen minden kapható kis választékban. De a ruházat, edény, műanyag nem megy. Leginkább alapvető dol­gokat visznek, tejet, kenyeret.- Felvágottak?-Pénztől függ. Fizetési idő­szakban fogy...- Olyankor mi fogy?- Olyankor minden. Egyéb­ként csirkehúsból, párizsiból, nyári szalámiból veszik a leg­többet. De a fizetés előtt még a kenyérrel is gond van sok em­bernél. Itt nagyon sok a nagy­család, ahol 8-10-en vannak, még egy kiló kenyeret is meg­vesznek.- Az kevés, nem?- Dehogynem, és nem is jön­nek mindennap.- Nem szokták kérni, hogy hi­telbe vásárolhassanak?- Előfordul, de ezt nem lehet.- Italfélék?- Nincs nagy forgalom. Sok a palackozott italok boltja.-Tud-e arról, hogy hasonló nagyságú faluban mennyit köl­tenek az emberek?- Nógrádmegyerbe szoktam átjárni, ott sincs nagyobb forga­lom.-Itt hogyan látják, Sóshar­tyán milyen falu anyagi szem­pontból?-Nagyon kevés család van, ami jómódúnak mondható. Na­gyon sok a nyugdíjas. Ha van is pénzük, nem vásárolnak any- nyira, spórolnak az unokáknak. De úgy-ahogy visszük a terve­zett forgalmat. * * * Most következik a kocsma, illetve, ahogy a sóshartyániak nevezik, a bisztró. Danyi Gyula üzletvezető több mint három éve dolgozik itt.-Ez idő alatt hogyan válto­zott a forgalom?- Az utóbbi két évben kicsit visszaesett, de nem olyan jelen­tős. Ha van pénz, akkor van forgalom is.- És mikor van pénz?- Főleg a nyugdíjkifizetés­kor.- Nemfizetéskor? Marha-zsargon „Marha zsidó pecsenyét” árulnak a salgótarjáni Fő téri pavilonsor húsáruházában. Az olvasók - zsidók és nem zsidók - meglepődése jogos. Többen is kérdezték is, mi a csuda ez? Kérdésemre az eladó „meg­nyugtatott" , hogy ennek a hús­nak ez a neve. Ha ez, hát ez. Keveset értek a húsokhoz. Úgy látszik, a salgótarjáni Karancs Húsipari Rt-nél sem értenek hozzá sokkal többet, to­vábbá a Penomah Pest-Nógrád Megyei Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál sem Balassa­gyarmaton. Legalábbis, hosszú időben tellett, mire az idősebb dolgozók fakuló emlékezete se­gítségével kiderítették, volt egy korszak, amikor a többivel egy­ütt használták ezt a zsargont is. Azóta elfelejtették, mígnem most Salgótarjánban akadt egy nosztalgiázó boltos, aki az ol­dallapocka e kis részét - ez ugyanis a hús hivatalos neve - „ visszazsidósította”. Marha-zsargon ide vagy oda, a hús a zsidó étkezési tör­vények szerint nem kóser, azaz nem tiszta és élvezhető, mert nem felel meg a rituális vágás követelményeinek. Tehát meg­tévesztő a régi zsargon haszná­lata. Ha pedig csak a zsargon újrahonosításáról van szó, ak­kor fölmerül a kérdés, ugyan minek? Van ennek a kis húsda­rabnak böcsületes hivatalos neve is - oldallapocka, -mér Naponta több százan állnak sorba a még olcsó útlevélért Kérelmezők rohama a rendőrségen Hetekkel ez előtt terjedt el az a mende-monda, hogy draszti­kus emelkedés következik be az útlevél illeték mértékében. A je­lenlegi ezer forint helyett ennek többszöröséért lehet majd útle­vélhez jutni. A verebek persze még mindig csiripelik, hogy a tervek szerint már a jövő héttől jóval többet fizetünk ezért a fontos okmányért. Ennek kö­vetkeztében nagyságrenddel megnőtt az útlevélkérelmek száma, s átmenetileg lehetősé­get kellett teremteni arra is, hogy a rendőrségen is be lehes­sen adni az útlevélkérelmeket. Valamivel több mint egy hó­nap telt el az országos rendőr-főkapitány utasítása óta, mi szerint február 15-étől a pol­gármesteri hivatalok mellett a rendőrkapitányságok is végez­hetik ezt a feladatot. Ennek az egy hónapnak a tapasztalatairól beszélgetünk Varga Józsefné századossal, a salgótarjáni rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályvezetőjével.- Az országos főkapitány utasításának értelmében végez­zük ezt a feladatot. Az eltelt egy hónapban mintegy kétezer ké­relmet vettünk át. Ez azt jelenti, hogy naponta több mint száz ál­lampolgár jelenik meg nálunk útlevélkérelmével.- Ez mennyivel több kérelme­zőt jelent ahhoz viszonyítva, amikor még csak a rendőrség intézte az útlevél ügyeket?- Ez a létszám körülbelül a duplája annak, amennyien ak­kor jelentek meg nálunk. Hozzá kell tennem, hogy 1988-ban, amikor bevezették a világútle­velet, voltak napok, amikor há­romszázan jöttek kérelemmel. Ez átmeneti helyzet volt.- Győzik a forgalmat?- Ezt a munkaterhét még el­viseljük, de számunkra az jelent óriási gondot, hogy közel ugyanennyi azoknak a száma, akik telefonon érdeklődnek, il­letve felvilágosítást kémek ar­ról, hogy lehetne az útlevelet soron kívül elintézni.-Az itt zsúfolódó állampol­gárok hogyan viselkednek, s az előírásoknak megfelelően nyújt- ják-e be útlevélkérelmüket?-Ügyfeleink türelmesek és kivárják a sorukat. Akármeny- nyit kell várakozni, nagyon fe­gyelmezettek. Általában hozzák az útlevélkérelemhez szükséges mellékleteket. Ilyen problé­mánk nincs. Nem panaszképpen említem, de az igaz, hogy nekünk annyi­val jelent többet az ügyfélfoga­dás, mint a városházán, hogy tő­lünk egy kicsivel több adatot követelnek. Lényegében ugyanazt a jogszabályt hajtjuk végre, mint az önkormányzatok, de az ORFK utasítása szerint több adatot kell felvennünk.- Hányán foglalkoznak az út­levélkérelmekkel?- Naponta egy fő. Sajnos olyan kevesen vagyunk, hogy az ebédidő kiadása is gondot je­lent. Ilyenkor valakinek helyet­tesíteni kell a ügyintézőt. Igaz, hogy ilyen munkatárs most nincs nálunk, mert amikor ná­lunk megszűnt ez a feladatkör, vele a státusz is megszűnt. így azután más munkaterületről kell elvonni az egy főt az ötlevélü- gyek intézéséhez.- Végül mi a véleménye ar­ról, hogy valóban várható-e az útlevél illeték emelése?- Erről nincs információm, noha a rádió, a sajtó ismét em­legeti ezt és sokakat foglalkoz­tat ez a kérdés. P. A.- A fizetés már nem annyira dominál, nyugdíjasok meg munkanélküliek élnek itt.- Mit jelent az, ha sokan vannak itt?- 80-90 fő.-Mi fogy?- Bor, röviditalok, főleg a vegyes.- Meddig tart a pénz?- Két-három nap. * * * Hatan álldogálnak a pult kö­rül.- Maguk miből isznak?- Pohárból.- Van munkahelyük, fizeté­sük?- Én munkanélküli vagyok - mondja Oláh Zoltán. - 7000 fo­rint a segély. Három családnál ez jóformán semmi. Három gyereket öltöztetni kellene normálisan, legalább a múlt rendszeri szociális követelmé­nyeknek megfelelően. Érti? A feleségem is munkanélküli, ő már a 4800-as kategóriában.-Mennyi pénzt költenek a boltban meg a kocsmában?-Én most narancsot iszom, többre nem telik. Csak a kony­hára tudunk összpontosítani.- Maga dolgozik?- A feleségemet kérdezze!- Mennyi pénzből élnek?- Amit az ember keres - vá­laszol igen röviden Balázs Ber­talanná. - Ahol négy gyerek van, ételre megy el a pénz. 5480 a házra a kölcsön.- Nyaralni szoktak?-Nem, a gyerekek voltak a nyáron táborban. Én még soha nem nyaraltam. Külföldön sem voltam.- Kocsmára mennyit költe­nek?- Egy ezres elmegy. * * * Máshol közben forog a sze­rencsekerék. Igaz, ott is van csőd és passz. Dudellai Ildikó Traffipax • Március 19-én 6 és 14 óra között a 21-es út Salgótarján- Bátonyterenye-Mátraverebély között, valamint a 22-es út Sal- gótarján-Kishartyán szakaszon érdemes betartani a legnagyobb megengedett sebességet. Ugyanezen a napon 14-től 22 óráig a Salgótarján-Pásztó fő­útvonalon, valamint a Hasznos- Pásztó-Jobbágyi mellékúton számíthatnak még traffipaxos járőrkocsi jelenlétére az autóval közlekedők. Munkásgyűlés • Bátonyterenye. Március 19-én, pénteken a reggeli mű­szakkezdéskor munkásgyűlést tartanak a városgazdálkodási vállalat ebédlőjében. A mun­kásgyűlésen Szabó Ferenc megbízott igazgató tájékoztatja a dolgozókat a nehéz helyzet­ben levő vállalat megmentése érdekében tett és még tenni szükséges lépésekről, intézke­désekről. Országos vásár • Palotás. A településen orszá­gos állat- és kirakodóvásárt rendeznek március 21-én a he­lyi vásártéren. Segített a testület • Szátok. A község képvi­selő-testületének döntése értel­mében az önkormányzat vala­mennyi, a településen élő óvo­dáskorú gyermek részére kifi­zette az óvodai térítési díjakat. A döntést az indokolja, hogy a településen rendkívül magas a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma. A május végéig ren­dezett számla végösszege 33 ezer forintot tesz ki. Népfőiskola • Ságújfalu. A környezetvéde­lem és az egészségvédelem volt a témája a községben szervezett népfőiskola második évfolyama idei első előadásának. A nem­régiben megrendezett foglalko­zás előadója Szanyi Jánosné, a salgótarjáni Gyógyír Életreform és Környezetvédelmi Egyesület elnöke volt. Diák drámafesztivál Salgótarjánban Színház angol nyelven A Második Magyarországi Diák Drámafesztivál salgótar­jáni elődöntőjét március 19-e és 21-e között rendezik meg Sal­gótarjánban. A rendezvénynek 18 iskola versengő diákjai lesz­nek a résztvevői. Észak-Ma- gyarországról érkezik 17 iskola, s a besztercebányai gimnázium képviseli a nemzetközi színvo­nalat. A fesztivál színhelyén, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban már ma déltől működik az információs központ, s a dél­utáni órákban érkeznek meg az iskolai csoportok. A legfontosabb események március 20-án, szombaton tör­ténnek. Reggel 8 órakor talál­kozik a 7 tagú zsűri, amelyben Budapestről érkezett négy anyanyelvi tanár, a városból pedig ugyancsak szaktanárok vesznek részt. Pontosan 9 órakor Korill Fe­renc, a megyei közgyűlés el­nöke köszönti a diák drámafesz­tivál résztvevőit és nyitja meg a nemes versengést. Ezt követően lépnek fel a színjátszó diákcso­portok. Az iskolák bemutatói - ebédszünettel - este 18 óráig tartanak. A zsűri döntésének ismerte­tését követően dr. Zsély András Salgótarján polgármestere adja át a résztvevőknek az elismeré­seket. A vacsorát követően a feszti­vál résztvevői szabad progra­mon vesznek részt, majd vasár­nap utaznak haza.-Pádár­Kíváncsiskodó Védekezés a vandálok ellen A salgótarjáni Madách Gimnázium udvarát a ko­rábbi gyakorlattól eltérően, most hétvégenként bezárják. Mi ennek az oka - kérdezte egy Arany János úti olvasónk -, hiszen ezen a környéken kevés az olyan tér, ahol a gye­rekek nyugodtan játszhatná­nak, másrészt a kapuk lelaka- tolása nem akadályozza meg a fiatalokat abban, hogy be­másszanak a pályára, mind­össze a balesetveszélyt növeli. Válaszadásra Fekete Lászlót, a gimnázium igazgatóját kértük:- Nem a gyerekek ellenében cselekedtünk így, hanem a van­dálok ellen próbálunk a kapuk hétvégi bezárásával védekezni, javaink megóvása érdekében. Az összefirkált falak, a leszag­gatott hálótartók, az elvitt pa­dok, a tönkre tett labdafogó ke­rítés helyreállítása igen sok pénzünkbe kerül majd. Abban bízunk, hogy a kapuk bezárásával csökkenni fog a rongálások száma. Ha nem érünk el eredményt más megol­dással próbálkozunk. Salgótarján belvárosa es­ténként „díszkivilágításban” úszik, miközben peremkerü­leteiben csak pislákolnak a fények. Hogyan lehetne mind­ezen változtatni? - kérdezi az Émász illetékesétől egy pe­remkerületi, pontosabban Szécsényi úti olvasónk.

Next

/
Thumbnails
Contents