Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

">i Sa>j9ó—js RETEM A SZECSENYI EMBEREKET - 5. oldal NOGRAD g MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM 64. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Tudja-e ön, hogy ha u.-; 1 a jelenteti meg hirdetését, csupán SHE RET 15 fordít arra, hogy üzenete eljusson egv olvasóhoz1.^ Hirdessen itt! Megéri! Lakásgazdálkodás A kormány mai ülésén előter­jesztést hallgat meg a lakásgaz­dálkodás átalakításáról szóló or­szággyűlési határozattervezetről, foglalkozik a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végel­számolásról szóló törvény mó­dosításának téziseivel. Szó lesz többek között a Nemzetközi Pe­tő Alapítványról szóló kormánya határozat módosításáról, téma lesz a Nitrokémia Ipartelepek stabilitásának megteremtéséhez szükséges intézkedésekről, illet­ve a nukleáris kettős használatú termékek exportellenőrzési rendszerének bevezetéséről. Adóbevallási határidő A személyi jövedelemadó-be­vallást 1993. március 22-én éjfé­lig lehet postára adni. Az adózási tájékoztatóban kiadottak módo­sítására azért került sor, mivel március 20-a munkaszüneti nap­ra esik. Az adóhatóság meghosz- szabbított ügyfélszolgálatot tart a fővárosban március 20-án szombaton 16 óráig és 22-én hétfőn 18 óráig, valamint a me­gyei hivataloknál az általuk meg­hirdetett időpontig. Exportkorlátozás Rendkívül nagy gazdasági ká­rokat okozhat a magyar mező- gazdaságnak az Olaszországban észlelt száj- és körömfájás — mondta Bálint Tibor, a szaktárca illetékes főosztályvezető-helyet­tese. Az olaszországi száj- és kö­römfájás miatt bizonytalanná vált a dél-európai államba szállí­tott magyar élőállat- és állatiter- mék-kivitel is. A járványra való hivatkozással ugyanis az olasz hatóságok megtiltották, hogy az ország területére olyan szállít­mányok léphessenek be, ame­lyek érintik a volt délszláv álla­mokat. A tilalom leginkább a húsvéti bárányexportot sújtja rö­vid távon. Az olasz döntés nyo­mán a Közös Piac brüsszeli köz­pontjában úgy határoztak, hogy az Európai Közösség is hasonló korlátozásokat hoz. A kosárlabdázás jeles ünnepnapját élhette át tegnap Salgótarjánban az a közel ezer érdeklődő, aki kilátogatott a városi sportcsarnokba. Horváth Frigyes, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövet­ségének főtitkára Salgótarjánt A kosárlabdázás városává nyilvánította, majd az ezzel járó díszes zászló mellett dr. Zély András polgármesternek átnyújtotta A kosárlabdázás polgármestere meg­tisztelő címet fémjelző emlékérmet. Ezután lejátszották a Salgótarjáni KK - Pécsi VSK férfi NB I-es kosárlabda-bajnoki mérkőzést, melyen a vendégek 68 - 89 arányban győztek. Fotó: Rigó Tibor Letartóztatásban az egykori balassagyarmati bajnok Pisztoly és lőszer a szuperautóban A magyar bajnokságokon Botos Tibor és Hranek Sándor mellett a 80-as évek elején feltűnt Nógrád megyéből egy robosz­tus külsejű, kemény öklű legény. Szikora István a Balassagyar­mati HSE színeiben, a szupernehézsúlyban lépett kötelek közé. A súlycsoportban 1979-ben rendezték az első magyar bajnoksá­got és tíz éven át majd minden alkalommal Somodi és Lévai amolyan házidöntőt vívott. Szikora 1983-ban jelent meg először a szorítóban. 1989-ben, a 66. magyar bajnok­ságon teljesült, a dobogó leg­magasabb fokára állhatott, öregbítve Nógrád, a gyarmati ökölvívás országosan jó hírne­vét. A bajnoki cím után Szikora István „eltűnt” a megyéből, Pestre ment és hamarosan az ökölvívásnak is búcsút mon- (Folytatás a 3. oldalon) Rendőr gázolt Kaposváron Azonnali hatállyalfelfüggesz­tették beosztásából Hoffman Jó­zsef kaposvári rendőrt, aki ked­den az esti órákban személygép­kocsijával elütötte H. Melinda 8 éves kaposvári kislányt, aki át­szaladt az úttesten egy útkereszte­ződésben. A kaposvári kórház intenzív osztályán elmondták: a gyer­meknek súlyos agysérülése van, el kellett távolítani a lépét, káro­sodtak a légzőszervei, a mája. Állapota életveszélyes. Segítség a törődéshez Tíz baranyai egészségügyi, szociális, illetve nevelőintézet ju­tott új kisbuszokhoz az önkor­mányzat gépjármű-korszerűsíté­si programja keretében. A kiöre­gedett kétütemű Barkasokat fel­váltó új Volkswagen Mixto és Combi furgonokat, illetve mik­robuszokat Szűcs József, a Bara­nya Megyei Közgyűlés elnöke szerdán adta át Pécsett a megyei intézmények képviselőinek. Az intézmények 22 millió forint ér­tékű autóvásárlását az önkor­mányzat 12 millióval támogatta. Francia tanulmány hazánkról Magyarország csak 2015-re érheti el az Európai Közösség színvonalát az egy lakosra szá­mított nemzeti jövedelem terén. Legalábbis ezt írja a francia sta­tisztikai intézet egy most közzé­tett terjedelmes elemzésében, amely a közép- és kelet-európai államok gazdasági helyzetével, átalakulásával, várható gazdasá­gi fejlődésével foglalkozik. Van a kiadványnak azért kedvezőbb „jóslata” is: a francia statisztiku­sok szerint valószínű, hogy az idén megáll a gazdasági vissza­esés Magyarországon és Len­gyelországban. A tanulmány szerint az „euró­pai” felzárkózásra a legkedve­zőbbek Csehország esélyei, a köztársaság Magyarországnál öt évvel korábban juthat el az Eu­rópai Közösség 1990-es átlag­szintjére, bár Csehország és Szlovákia szétválása átmenetileg kedvezőtlen hatással lesz az or­szág gazdaságára. Magyarország ekkorra még csak a spanyol szintnél tart majd. Mindehhez azonban az szükséges, hogy a gazdasági visszaesés az idén megálljon, és a fejlődés hosszú távra szólóan is legalább átlago­san hétszázalékos növekedést eredményezzen — ez pedig az ázsiai „kistigrisek” növekedési ütemének felelne meg. Az Economie et Statistique sorozatban megjelent tanul­mánykötet szerzői azt hangoz­tatják, hogy a közép- és kelet-eu­rópai államok gazdasági helyze­te rendkívül eltérő egymástól, így nem lehet helye azonos el­képzeléseknek a gazdasági fej­lesztés megvalósításában. A kö­tet számos adatot ismertet az egyes országok, így Magyaror­szág gazdaságáról. Kérdőjelek Ki nyeri a választásokat? Derűs égbolt alatt, megenyhült légkörben ünnepeltük március 15- ét. Ez nemcsak az időjárásra, hanem a politikai meteorológiára is ér­vényes. Miért volt szép az idő? Stílusosan szólva azért, mert „nem fújt viha­ros szél”, vagyis semmiféle uralkodó politikai széljárás nem akarta befolyása ala vonni az ünnepet. Sőt, a meghatározó politikai erők jó­részt arra helyezték a hangsúlyt, ami közös március idusában: a sza­badságharc élő hagyományaira és a máig érvényes ’48-as tapasztala­tokra. Mit kezdjünk azzal, amit már kiharcolt a nemzet? A múzeumkerti szónok a választ kérdésként fogalmazta meg: „Vajon megtettünk-e mindent a gazdaság és a társadalom átalakítása érdekében, továbbá azért, hogy a jog- es esélyegyenlőség nemcsak törvényben deklarál­tan, hanem a valóságban is érvényesüljön?” Más szóval: el kellémi, hogy a március 15-én is érezhető belpoliti­kai enyhülés ne ünnepekre tartogatott „ajándék”, hanem közéletünk tartós jellemzője legyen. Választások előtt? Talán különösen hangzik, de tény: éppen a vá­lasztási kampányra való tekintettel van szükség arra, hogy a gazda­ság, a politikai rendszer, a kultúra, a tudomány területén nyugodt al­kotómunka folyjék. Mert a választó a rendszerváltozást azon fogja le­mérni, hogy a privatizálódó gazdaság, a többpártrendszeren alapuló demokrácia, a nemzeti értékeket becsülő kultúra és tudomány menw nyivel többet nyújt anyagiakban és szellemiekben, mint a korábbi rendszer. Mondhatnánk úgy is, hogy a választásokon annak van igazán esé­lye, aki az országot nem birtokolni, hanem működtetni akarja és tudja. (FEB) Tavaszi vízfeltöltés Megkezdődött a Tisza-tóhoz kapcsolódó mesterséges folyók, a Nagykunsági-, illetve a Jászsági­főcsatorna és mellékcsatomái- nak feltöltése a tavaszi vízhasz­nosításhoz. A kívánt vízmagas­ságot tíz nap múlva érik el. A víz­készletből először a halastavakat látják majd el, és a tavaszi öntö­zéshez teremtik meg a feltétele­ket. Ismeretes, hogy az elmúlt év rendkívül aszályos volt, s a tél is szűkölködött csapadékban, úgy­hogy a sokéves átlagnál 160 mil­liméterrel kevesebb nedvességet kapott a föld ezen az alföldi tá­jon. Ez az állapot szükségessé te­szi az öntözést. Március közepé­ig 25 ezer hektár öntözésére szerződtek a gazdaságok és a Részletes vita az energiapolitikáról Az Országgyűlés szerdai ülésnapján megvitatta azokat a módosító indítvá­nyokat, amelyeket a magyar energiapoli­tikáról szóló tájmcoz- tatóval együtt be­nyújtott országgyű­lési határozati) a vas- lat-tervezethez fo­f almaztak meg a épviselők. A felszólalásokból kiderült, hogy a kép­viselők többsége egyetért azzal a hatá- rozatijavaslat-terve- zettel, amelyet a gaz­dasági bizottság dol­gozott ki. Abban is egyetértés volt a kép­viselők között, hogy a környezetvédelmi szempontok fontos­ságának meg kell je­lennie az országgyű­lési határozatban, ugyanakkor néhány konkrét kérdésben eltérő vélemények fogalmazódtak meg. A felszólalók szin­te mindegyike be­szélt az energiataka­rékosság különféle módjairól, az alter­natív energiaforrá­sok felhasználásának szükségességéről. A részletes vitát lezárták, a T. Ház előreláthatólag jövő heti ülésén határoz a javaslatról. 36 milliós túlszámlázás Több mint 36 millió forintos túlszámlázást állapított meg az a napokban elkészült igazságügyi szakértői jelentés, amely a Nagy­vásárcsarnok felújítási munká­latairól készült számlák kifizet- hetőségének indokoltságát vizs­gálta. A Fővárosi Önkormány­zat vezetése által megrendelt vizsgálat múlt év decemberében kezdődött, s befejezését a szak­értők egy hónappal meghosz- szabbították. A jelentés nem vizsgálja a csarnok tetőszerkeze­tének részleges helyreállítására felhasznált 227 millió forint jog­szerűségét, indokoltságát. Csu­pán arra a három tételre — az ács-, állványozó- és a lakatos- munkákra fordított kiadásokra — tér ki, amelyekről tavaly no­vemberben nem tudott egyez­ségre jutni a főváros és a kivite­lező Klinker Kft. A szakértői jelentés megálla­pította hogy szerződési pontat­lanságok miatt a számlaviták már a kezdetektől vélelmezhe­tek voltak. Kitűnik az is: a fővá­ros egészen a Klinker végszámlá­jának benyújtásáig nem is jelez­te, hogy nem ért egyet a kft. által kalkulált árakkal. Az igazság­ügyi szakértők végül a korábbi szakértői jelentésekkel ellentét­ben nem 50, hanem csupán 36 millió forintos túlszámlázást ta­láltak. Ezzel egyidejűleg úgy vél­ték, hogy a Klinker Kft.-t még 8,5 millió forint jogosan megille­ti abból a pénzből, amelynek ki­fizetését a főváros eddig vissza­tartotta. Dr. Borbély Gyula, a Főpol­gármesteri Hivatal aljegyzője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a szakértői vizsgálattal egyidejűleg elrendelt hivatali fe­gyelmi eljárás várhatóan még e héten befejeződik. Újra megjelenik A falu Újra megjelenik A falu című folyóirat — jelentette be Elek Sándor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra, a szerkesztőbizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón. A falu című folyóirat a két vi­lágháború között a faluszövetség lapja volt. Most az Agroinform vállalta: továbbra is megjelenteti az újságot annak ellenére, hogy ez anyagilag nem kifizetődő szá­mára. A jelenlegi VIII. évfolyam 1. számát a kft. saját költségére adta ki, mintegy 1,1 millió forin­tos költséggel. Az első számban a szerzők foglalkoznak az EK vidékfejlesz­tési elképzeléseivel, a magyar önkormányzatok e téren szerzett tapasztalataival. A folyóirat az elképzelések szerint negyed­évente jelenik majd meg 3-500 példányban. A tervek szerint a kiadáshoz szükséges pénzt a ké­sőbbiekben egy e célra létreho­zott alapítványból fedeznék. (MTI) Nincs Zsíros Géza-ügy Nincs Zsíros Géza-ügy. A 36 tagú parlamenti frakció mara­déktalanul elégedett a békési képviselő tevékenységével a me­zőgazdasági bizottság élén — nyilatkozta az MTI munkatársá­nak Böröcz István frakcióvezető, a képviselőcsoport kedd éjszaká­ba nyúló üléséről tájékoztatást adva. A képviselőcsoport azért tar­totta fontosnak állást foglalni a kérdésben, mert a közelmúltban felröppentek olyan hírek, hogy a mezőgazdasági bizottságból, il­letve a frakcióból egyesek bizal­matlansági indítványt fontolgat­nak Zsíros Géza ellen, illetve le­váltását követelik. Böröcz István hangsúlyozta, hogy a bizottság elnöki tisztéről, illetve a képvise­lő esetleges visszahívásáról a me­zőgazdasági bizottság éléről csak a frakciónak van joga dönteni. A frakció foglalkozott az Al­kotmánybíróság múlt heti hatá­rozatával. A döntés diszkrimina­tívnak minősítette az első kár­pótlási törvény azon rendelkezé­seit, amelyek egyes földkárpót­lásra jogosultaknál teljes kárpót­lást tesznek lehetővé, míg má­soknál a kárpótlás csak részle­ges. — A képviselők — mint tör­vénytisztelő törvényhozók — kénytelenek tudomásul venni a bíróság döntését, ám nem érte­nek váe egyet — hangoztatta a frakcióvezető, majd hozzátette: a 36-ok megpróbálnak más megoldást keresni. Előkészületek az öntözéshez magántermelők. A lehetőség en­nél természetesen jóval nagyobb, de azt kihasználni a gazdaságok jó részének nincs módja. A tér­ségben lévő 102 öntözési beren­dezés egy részét leszerelik, mert a csődbe jutott téeszek a lízing­bérletet nem képesek megfizet­ni. A vízügyi igazgatóság a ne­hézségek ellenere lelkészül a víz­szolgáltatásra, s közepes szezon­ra, 60-67 ezer hektár szántóföldi kultúra, halastó, rizstelep vízel­látására számít. A csatornákból a kora tavaszi, úgynevezett kelesztő öntözést már akár április elején megkezd­hetik. (MTI) Többször az elődöntőkig ve- rekedte magát, bronzéremmel tért haza az Ipoly-parti városba. Álma, a magyar bajnoki cím

Next

/
Thumbnails
Contents