Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-17 / 63. szám
1993. március 17., szerda SPORTTÜKÖR HÍRLAP 7 Nem tavasz ez még? „Nem tavasz ez még, játszik az ég; nézd csak meg a tócsát:/ Most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét,/ Rádvicsorít...’’ Nógrád megye NB-s labdarűgócsapatai számára mindenesetre elkezdődött a tavasz. Volt, akire lágyan mosolygott, másokra meg rávicsorított... (DVSC-SBTC-Salgglas 4-1) A vérfrissítésen átesett, megfiatalított SBTC-Salgglas számára például meglehetősen „fagyosra” sikeredett az idénynyitó. Csapatunk egy négyest „vételezett” Debrecenben. Mit lehet erre mondani? A vereség be volt kalkulálva, a „négyes” azonban fájó. A legénység 16 forduló során 33 gólt kapott, vagyis meccsenként átlagban több, mint kettőt. Erről jut eszembe, Helenio Herrera annak idején hátulról kezdte felépíteni a csapatát. „De hol van a tavalyi hó?” Nagyon tanulságos debreceni kollégáink véleménye, akik előítéletek nélkül, azonnal megpillantották a lényeget: miszerint mintha ólomlábon mozognának a salgótarjáni játékosok, hiányzik belőlük a fürgeség, a frissesség. És az elszánt harci szellem is. Mintha az ősz folyamán mi is ugyanezt láttuk volna. Hol van hát akkor a nagy, egetrengető változás? Nehéz hetek, nehéz csaták előtt áll az SBTC- Salgglas, és vannak, akik féltik a város NB Il-es labdarúgását... t Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa és dédnagyapa MÁRKI LAJOS türelemmel viselt hosszú szenvedés után életének 83. évében elhunyt. Temetése 1993. március 17-én (szerdán) 15 órakor lesz a kisterenyei temetőben A GYÁSZOLÓ CSALÁD (Rákóczifalva-SKFC 2-3) Az NB Ill-ban a Kohász FC idegenből hozta el a két bajnoki pontot, ezzel ismét reménykedhet a bennmaradásban, annak ellenére is, hogy ennek a gyenge Rákóczifalvának a többi ellenlábas is várhatóan ugyanígy ellátja a baját. A kohászok nem magával a győzelemmel követtek el bravúrt, hanem azzal, hogy vert helyzetből felálltak a padlóról, és megfordították ennek a fontos találkozónak a végkimenetelét. De ezentúl Bódii nélkülözniük kell. (Balassagyarmat-Heréd 1-0) Az Ipoly-parti gárda legyűrte jó erőkből álló ellenfelét. A siker értékes, hiszen Bérezi József edző fél csapatra való játékost volt kénytelen nélkülözni, ennek dacára a tartalékos gárda töretlen harci szellemben, szünet nélkül akarta a sikert, és ez meghozta a gyümölcsét. A győzelem révén a BLC előrerukkolt a tabellán, és talán maga mellé állítja a közönséget is. (Rákospalota-Pásztó 3-0) Az eleddig meglehetősen jól szerepelő újonc későn kapott észbe, a házigazdák röpke 20 perc alatt tetemes előnyre tettek szert, amelyet utána már nem lehetett behozni. Pásztón egyébiránt sötét felhők sokasodnak. A városi önkormányzat pénzosztó hajlandósága elmaradt a várakozástól. Emellett elment Balázs és Schuchmann, hiányzik Nagy P., Kodák, ráadásul a gólzsák Gubán is influenzás. „A helyzet jó, de nem reménytelen." B. R. f Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. GALAMB ISTVÁNNÉ Sz. Andó Rozália életének 81. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 1993. március 18-án, du. 16.00 órakor lesz a karancsaljai temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD I Sífutó országos bajnokság, Galyatető Tizenhárom arany a Petőfinek Mester és tanítvány: Vincze István (jobbról) és Jeney Gyula A síbajnoki idény befejező versenye, a sífutó ob zajlott le az elmúlt hétvégén Galyatetőn. Régen nem tépázták meg eny- nyire a válogatott sízők tekintélyét, mint most. Holéczy, Titkó, Palkó, Szemesük, Tagscherer, de talán a fáradtan versenyző tarjáni Horváth Péter is szeretné gyorsan feledni a bajnokság néhány mozzanatát. A válogatottaknak kellemetlen perceket okozók között a Petőfi DSE versenyzői jártak az élen. A tarjáni lányok a megszerezhető hat egyéni bajnoki aranyéremből csak egyet engedtek át másnak (Bozsik Annának). Lengyel Ágota, Horváth Agnes, Vadas Mária és Bereczki Brigitta egymás között osztoztak a bajnoki címeken. A mindig látványos váltóversenyeken a tarjániak az aranyérmek felét „takarították be”. Vadas István az ifjúsági és junior lányok edzője mondta:- Edzői munkám legsikeresebb szezonja az idei. Hat éve foglalkozom a lányokkal, de eddig soha, semmiféle problémám nem volt velük. Bekecs Zsuzsiék a 35 fokos nyári melegben ugyanolyan lelkiismeretesen edzenek, mint máskor, akkor is, ha nem vagyok a közelükben. Edző kollégáimnak kívánom: adassák meg nekik is, hogy ilyen jó közösséget alkotó lánycsapattal dolgozhassanak. Bereczki Brigitta egy korábbi nyilatkozatában sífutásban nem ígért ugyan aranyérmet, az első napon mégis legyőzte nagy riválisát, Bozsik Annát. Bereczki, aki sérüléséből alig felépülve lett kétszeres egyéni bajnok:- Lazább havon talán élesebb „meccset” vívunk Annival, de azt hiszem, hogy puhább hóban is nyertem volna. Tény viszont, hogy a kemény hó nekem kedvezett ... - mondotta a boldog bajnoknő, majd így folytatta: - Nagyon örülök klubtársaim sikeres szereplésének. Fantasztikus például, hogy Jeney Gyuszi mire képes . .. Jeney Gyula a Madách Gimnázium első osztályos tanulója:-Szerencsés hetem volt. A kedvenc rajtszámomat, a 36- osat kaptam. Persze, az egész évi edzések sem mellékesek. Vincze István, Jeney Gyula edzője: - Azt hiszem, hogy bebizonyosodott: Jeney Gyula a magyar sísport legígéretesebb tehetsége. Véleményem szerint, aki képes ilyen fiatal korban annyire magabiztosan legyőzni a tőle 2-3 évvel idősebbeket, az felnőttként is sokra lesz képes. Mondom ezt annál is inkább, mivel kiváló adottsága szerencsére vasakarattal párosul. Horváth Péter, a Petőfi DSE síszakosztály-vezetője így értékelt:- Az eredmények önmagukárt beszélnek. Nekünk a szervezettségükben van a legnagyobb erőnk. Soha nem vagyunk teljesen elégedettek. Most sem. Köszönöm a városi és megyei önkormányzatnak, valamint az iskoláknak a támogatást, a szülőknek a jó hozzáállást. A sikerben mindannyian osztozunk. A Petőfi DSE eredményei. Szabad stílus. Férfiak. Juniorok (30 km): 2. Horváth Péter. Ifi I. (15 km): Bajnok: Jeney Gyula, 6. Kancsulik Ákos, 9. Czene Csaba. Csapatbajnok: Petőfi DSE (Jeney, Kancsulik, Czene). Nők. Felnőttek (15 km): Bajnok: Bereczki Brigitta. Juniorok (15 km): Bajnok: Vadas Mária. Ifi I. (10 km): Bajnok: Lengyel Ágota, 3. Bekecs Zsuzsa, 4. Horváth Ágnes, 8. Földi Kornélia. Csapatbajnok: Petőfi DSE (Lengyel, Bekecs, Horváth). Klasszikus stílus. Férfiak. Juniorok (15 km): 4. Horváth Péter. Ifi I. (10 km): 2. Jeney Gyula, 6. Kancsulik Ákos, 9. Czene Csaba, 14. Szabó Krisztián, 25. Horváth Gábor. Csapatbajnok: Petőfi DSE (Jeney, Kancsulik, Czene). Nők. Felnőttek (10): 2. Bereczki Brigitta. Juniorok (5 km): Bajnok: Vadas Mária 20:31. Ifi I. (5 km): Bajnok: Horváth Ágnes, 2. Lengyel Ágota, 3. Bekecs Zsuzsa, 10. Földi Kornélia, 12. Gulyás Szilvia, 13. Czene Zsuzsa. Csapatbajnok: Petőfi DSE A (Horváth, Lengyel, Bekecs), 4. Petőfi DSE B (Földi, Gulyás, Czene). Sífutó váltó: Férfiak. Ifi 1. (3x7,5 km): Bajnok: Petőfi DSE A (Kancsulik, Czene, Jeney), 5. Petőfi DSE B (Horváth, Gyöngyösi, Szabó). Nők. Felnőttek (3x5 km): Bajnok: Petőfi DSE (Bekecs, Vadas, Bereczki). Juniorok (3x5 km): 2. Petőfi DSE (Gulyás, Czene, Barna). Ifi I. (3x5 km): Bajnok: Petőfi DSE (Horváth, Földi, Lengyel). Úszósikerek • Salgótarján. A Gagarin DSE fiatal úszói közül szombaton Encsen, a Petőfi-emlékverse- nyen 100 m gyorson: 1. Márton Gábor (1:03.4), 3. Noskó Zsolt (1:05.4); 100 m háton: 3. Chladny Zoltán (1:27.2); 4x50 m háton: 2. GDSE (Márton G„ Noskó, Baksa, Márton M., 2:02.2). Vasárnap Kecskeméten, az ORV-sorozat 2. fordulójában 200 m pillangón: 2. Földi Róbert (3:15.62 - delfin korosztályú megyei csúcs); 50 m háton: 2. Chladny Z. (37.2); 100 m gyorson, a serdülők között: 2. Márton G. (1:03.24); az után- pótláskorúak között: 2. Chladny Z. (1:09.02); 200 m gyorson: 3. Chladny Z. (2:36.81). Szombaton a Gagarin DSE meghívására fiatal besztercebányai úszók érkeznek Salgótarjánba, majd vasárnap a városi uszodában megmérkőznek házigazdáikkal. Vendée Globe • Párizs. A francia Alain Gautier ugyan már március 12-én megérkezett Les Sables díO- lonne-ba, ám a mezőny többi tagja még mindig versenyben van egymással a Vendée Globe elnevezésű vitorlásversenyen. Philippe Poupon hajójának letört az árboca, így a versenyző nagy vitorla nélkül halad, előnye 91 mérföldre csökkent az őt követő van den Heede-del szemben. Fa Nándor továbbra is tartja pozícióját, és valószínűleg az ötödik helyen fejezi be a Föld körüli versenyt. Oláh ötödik • Budapest. A Kozma Ist- ván-emlékversenyt, a diák korosztályú birkózók legnagyobb hazai erőpróbáját a hét végén rendezték meg. A salgótarjáni Arany DSE-Budatrade kötöttfogású fiatalja, Oláh Tibor a 37 kg-osok között az előkelő ötödik helyet szerezte meg. Idénynyitó • Salgótarján. A városi labdarúgó szövetség a minapi ligaértekezleten részt vett csapatok kérésére a megyei II. osztály keleti csoportjában, valamint a városkörzeti bajnokságban március 28-án rendezi meg az első tavaszi fordulót. A Zagyva- róna-Etes mérkőzést március 27-én játsszák. Ma, 17 órától: kosárlabdaünnep Salgótarjánban Pénzről, elosztásról, háttérről - őszintén a Sajtóházban A műsornak folytatódnia kell Hódmezővásárhelyen végleg szertefoszlottak a Salgótarjáni KK feljutási reményei. Jóllehet, hátra van még néhány forduló az NB I-es kosárlabda-bajnokságból, a tarjáni férfiakról azonban már tudjuk azt, hogy az ősztől ismét itt lenn, a B (mint béka?) csoportban va- dászgatják a pontokat. Hogy mekkora ez az érték- vesztés, azt ma még nem láthatjuk; lehet, hogy tragédiái léptékű lesz, és szűkebb hazánkban alapjaiban rengeti meg a sportágat; tudniillik bevallottan, vagy bevallatlanul, az SKK azért igyekezett szinte egy- szuszra, lendületből, erőltetett menetben a felsőházba kerülni, mert Salgótarjánban ma nincsenek meg a nyugodt építkezés anyagi feltételei, lett légyen bármennyire népszerű is a kosárlabda a városban. Az SKK nem rossz csapat: jövőre a felsőház legfőbb várományosává léphet elő, ameny- nyiben lesz elegendő pénz arra, hogy a gárdát együtt tartsák, egy-két játékossal tovább erősítsék. Ezekre azonban ma nem nagyon látszik garancia. Az SKK „elcsúszásának” egyik oka valóban a szűkös játékoskeretben rejtőzik. Addig, amíg mindenki egészséges, és tartja a formáját, nincsen különösebb probléma. Idén azonban egymást érték a csapások: előbb Földesi, majd Hivrenko és most Molnár dőlt ki hosszú hetekre. A létszámgondok most dráJuhász Béla búcsúzik maian törtek elő. A térdén megműtött Molnár nem tarthatott a csapattal, majd a meccs közben Földesi és Farkas hamar kipontozódott, ráadásul Borók is megsérült, így Tatár Istvánnak 5 perccel a meccs vége előtt mindössze öt embere maradt. Ha valaki még kipontozódik, nem lett volna, aki beáll helyette. Vásárhelyen nagyrészt két „parádi” parádéi hiúsították meg a salgótarjáni reményeket. A házigazdák Parády nevű ifjú titánja egy félidő alatt berámolt egy „húszast” a tarjániak kosarába. A Parádi nevű játékvezető helyenként úgy fütyült, hogy azzal mind a két csapatot, mellesleg a publikumot is, felidegesítette. A „kanárimadári” bíráskodás mindazonáltal a vendégeket, különösen Farkast, hozta ki a sodrából. És íme, a slusszpoén: a találkozó után a két játékvezetőt a házigazdák „véletlenül” bezárták a csarnokba. A sípmesterek csak több mint egy óra múlva szabadultak „fogságukból”. Nincs megállás, a műsornak folytatódnia kell. Ma, szerdán valóságos kosárlabdaünnepet ül a nógrádi megyeszékhely. A jeles program 17 órakor kezdődik a városi sportcsarnokban. Salgótarjánt ünnepélyesen A kosárlabdázás városává nyilvánítják, majd Horváth Frigyes, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára Zsély András polgármesternek A kosárlabdázás polgármestere megtisztelő címét nyújtja át. A showelemekkel megtűzdelt program során a főtitkár több személynek is jutalmat ad át, elismerendő a sportág érdekében kifejtett több évtizedes ereményes munkát. Elbúcsúztatják a tarjáni kosárlabdázás legendás alakját, a visszavonuló, örökifjú Juhász Bélát. Ezen aktus után „mellesleg” a tarjáni kosárcsapat megmérkőzik a PVSK legénységével a zajló rájátszás újabb fordulójában. A házigazdák ezen a találkozón korántsem esélytelenek. Balás Róbert Állás a 13-20. helyért 13. MAFC 9 2 1017- 919 .909 14. Debrecen 8 3 998- 994 .863 15. Hódmezővh. 6 5 1028- 966 .773 16. Domvóvár 6 5 994- 941 .773 17. Nagykörös 6 5 894- 901 .733 18. PVSK 4 7 1028-1022 .682 19. Siófok 3 8 840- 943 .636 20. Salgótarján 2 9 868- 981 .591 A támogatás nem azonos a fenntartással (Folytatás az 1. oldalról) Nem véletlenül került a beszélgetés témái közé az egymásért való felesleges aggódás: a kulturális- és sportbizottság ugyanis olyan övön aluli ütést kapott a támogatások elosztása kapcsán egy szakembertől, hogy azt kivédeni nehéz lett volna. Ám ez esetben nincs, nem volt szükség védekezésre, a dolgok ugyanis önmagukért beszélnek. Visszaütés helyett. „Kerekasztal-féle” diskurzusunkra eljött Ercsényi Ferenc alpolgármester; Kun Zsuzsa, a kulturális és sportbizottság elnöke; Czene Gyula, a Petőfi Sándor Iskola igazgatója; Juhász Imre, aki létesítményveze- tői és edzői minőségében volt jelen; Farkas Szabolcs, a polgármesteri hivatal főtanácsosa; Répássy László megyei sport- igazgató és Gasparin János, a Viktória Vívóegyesület ügyvezető igazgatója, vezető edzője. Szerettük volna meghívni Angyal Jánost, a Kohász atléták vezetőjét, de ő torontói elfoglaltsága miatt nem tudott volna részt venni a beszélgetésen. Az alapkérdés így hangzott: milyen szempontok alapján javasolta a bizottság a rendelkezésére álló pénzeszközök szétosztását? Nos, ha ez homályosnak tűnt bárki számára eleddig, gyorsan választ kaphatott rá: kimondottan szakmai, eredményességi mutatók domináltak, előtérbe helyezve a diáksportot. Ez nem is adott sportberkekben vitára okot, bár sokan nem értették a város sportvezetői közül, mi jogon utalnak az SBTC- Salgglas NB Il-es labdarúgóinak négymillió forintot az első félévre? Beszélgetésünkön aztán Ercsényi Ferenc csupán tájékoztatásként elmondta, hogy ez az összeg egy előzetesen vállalt hivatali elkötelezettség volt, ami nem örök érvényű, csupán 1993. júniusának végéig szól. A magyar mentalitásnak része, hogy az egyik nagyon kíváncsi a másik dolgaira, s ez a pénzosztáskor is így történt. A viták is ebből kerekedtek: miért kap ő ennyit, én pedig csak any- nyit, amikor én így szerepelek, ő meg úgy.. . Kun Zsuzsa hangsúlyozta: egymás pocskondiázása helyett mindenkinek saját tennivalóival kellene foglalkoznia. Egyébként is a nagy körültekintéssel végzett pénÁsztás olyan felelősségei járt, amely után a bizottság megtámadása messze túllőtt a sportszerűség határán. Inkább annak kellene örülni, hogy az egyébként költségvetési hiánnyal működő önkormányzat nagy szavazati többséggel elfogadta erre az esztendőre a sportra fordítható 18 millió forint szétoszthatóságát, mintegy felvállalva ezzel, hogy segítse a város sportéletét. Ami pedig az ügy fontos része: nem a bizottság, s nem az önkormányzat feladata egyesületek, szakosztályok fenntartása. Ők csak támogatnak, s ugye a két fogalom nem ugyanaz. Czene Gyula, Gasparin János és Juhász Imre szinte egybehangzóan megerősítette: a korábbi években nem volt arra példa, hogy ilyen nagyságrendű legyen szakosztályok, egyesületek pénzbeli támogatása, s ezért csak köszönetét jár. Ugyanakkor az iskolaigazgató elmondta: bár a kapott összegek jelentősek, a fennmaradáshoz lehet, hogy kevésnek bizonyulnak. Ezért van szükség a pályázatokon való részvételre - melyből elmondása szerint tengernyi akad, csak tudni kell élni a lehetőséggel -, és szponzorokra. Répássy László és Farkas Szabolcs arra mutattak rá, hogy országos viszonylatban is óriási eredmény ez a támogatási ösz- szeg. A szakmát egyikük sem ma kezdte; s talán ezért is emelték ki mondandójukban, hogy maga a bizottság hajtott végre nagy tettet, amikor javaslatát „keresztülvitte” a testületen. Az már egy külön öröm - ebben is egyetértés mutatkozott -, hogy a diáksportra nem sajnálták a pénzt, s nem véletlenül. Ercsényi Ferenc szavaival élve: a sport közösségformáló erő, és különben is: legyen a gyerek egészséges! E megfontolásokból egyébként a jövőben még többet kapnak a támogatásból a diáksportkörök. A hosszúra nyúlt beszélgetés végén rövid volt a konklúzió: a mór megtette kötelességét, a dolog többi része a klubokon, sportkörökön múlik. A szakmai munkán. S ez már egy másik kérdéskör. Vaskor István
