Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
1993. március 2., kedd SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salgótarján és környéke A gyerekek barátsága közelebb hozza egymáshoz a felnőtteket is Hangversenykörúton Finnországban A zene nem ismer határokat, tartja a mondás. Ez a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola esetében a gyakorlatban igazolódik. Hosszú évekkel ez előtt kezdődött a kodályosok kapcsolata a finnországi vantaa- joki iskolával, s ez a baráti kapcsolat az évek során folyamatosan erősödött. Nemrégiben az iskola énekkara, táncosai, szólistái utaztak Vantaaba, hogy finn barátaik társaságában tölthessenek el tíz napot. Megismertessék egymást ének-zenei kultúrájuk fejlődésével, s tovább kovácsolják a barátságot. Most itt ülünk a Kodály iskola igazgatói szobájában, három jókedvű gyerek, két kislány és egy kisfiú meséli örök életre szóló élményeit. Először Hári Zsuzsi gombolyítja a beszélgetés fonalát.- Nagyon jól éreztem magam Finnországban. Ők teljesen másként élnek, mint mi, nagyon egészségesen és tisztán.- Amikor hazaérkeztél, akkor mit tapasztaltál?- Azt, hogy itthon egészen más, s még vissza szeretnék menni.- Osszeharátkoztál az ottani gyerekekkel?- Természetesen, hiszen gyermekes családoknál laktunk.-Programmal utaztatok ki, hányszor léptetek fel? Kicsit gondolkodik, de segítenek a többiek. Hamar kiderül, hogy kilenc alkalommal mutatták be ének-, zene-, tánctudományukat a gyerekek. Pinka Péter is a tisztaságot emeli ki, de neki a legnagyobb élményt a turkui látogatás jelentette. Péternek akadt odakint egy nem tervezett szereplése is. Ugyanis, amikor Heurékában voltak, jött egy rádióriporter és kért két gyereket a magyar csoportból. Egyikük ő volt.- A kérdéseket és a válaszainkat egy finn néni fordította le. Igazán nem gondoltuk, hogy a finn rádióban hangzik el mindaz, amit mondtunk. Tarján Veronika a három gyerek közül a „rangidős”, hiszen nyolcadik osztályos.- Nekem is a tisztaságot kell említenem, de rám a finn vendégszeretet gyakorolta a legnagyobb hatást - mondja. - A két nép ebben is hasonlít egymásra. Az iskola pedig valóban a finn gyerekek második otthona. Az ottaniaknak délután otthon kevesebbet kell tanulniuk, mint nekünk, de mégis tudnak any- nyit, mint mi.-Hogyan érted azt, hogy az iskola a második otthon?- Én azt tapasztaltam, hogy a finn gyerekek nagyon szeretnek iskolába járni. A mi osztálytermeinkben sok a rajz, az általunk készített holmik, de náluk ez A szellem gazdagítása Hatezer könyv közül válogathatnak a salgótarjáni Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium lakói. A középiskolai olvasmányokon kívül bőséges a választék más könyvekből is. -Fotó: RTJogalkotás a rehabilitációról: Távol a valós élettől Az önkormányzatok csak végrehajtanak Még 1983-ban született az egészségügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelete a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról. Nem vonom kétségbe, hogy az akkori életviszonyok között volt lehetőség arra, hogy a munkáltató feladataként kerüljön meghatározásra az ő egészségi állapotuknak, szakképzettségüknek megfelelő munkavégzés biztosítása. Csakhogy az eltelt 10 év alatt gyökeresen megváltozott a munkaerő-piaci helyzet. Beszélhetünk-e, s ha igen, mennyiben rehabilitációról? A szó orvosi jelentéséről a szótárban a következőket olvasom: „Csökkent munkaképességűt állapotának megfelelően munkába állít”. Kérdezem, ki az, aki ma erre vállalkozhat? Azért a jogalkotó optimista: „Ameny- nyiben a munkáltató a foglalkoztatást nem tudja, vagy nem köteles biztosítani, ott az ön- kormányzat segítse elő a csökkent munkaképességű dolgozó munkába állítását”. Ennek szellemében az ön- kormányzatoknak három fős rehabilitációs bizottságot kellett létrehozniuk. Véleményem szerint a dolog teljesen formális. Amennyiben az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes bizottsága 50 vagy annál magasabb százalékban állapította meg a munkaképesség csökkenését, és öt évnél több munka- viszonyt tud igazolni, a kimenetel egyértelmű: községben munka nincs, javaslat a tb felé mehet a rendszeres szociális járadék megállapítására. Milyen kár, hogy a jogalkotók messze kerülnek a valóságos élettől. Milyen kár, hogy nem vállalják fel azt, hogy egy-egy jogszabályt az élet túlhaladott, s azt nem módosítani, hanem hatályon kívül helyezni kellene. Az önkormányzatok már nem lepődnek meg azon, hogy a nagy tömegben kibocsátott jogszabályok újabb és újabb feladatokat varrnak a nyakukba. Talán értetlenkednek, de csinálják, hiszen a végrehajtás a dolguk. Etes községben a jogszabály megjelenése óta hatszor hívtuk össze a bizottságot. Hatszor állapítottuk meg, hogy megfelelő munkát ajánlani nem tudunk. Hatszor javasoltuk a tb-nek, hogy rendszeres szociális járadékot állapítson meg a kérelmezőnek. Mi ez, ha nem formalitás? Vagy ennyire ráérünk? Talán a jogalkotó szerint ez a rehabilitáció? Dr. Mózer Judit Kész a kalendárium 9 Sóshartyán. Ha egy kicsit késve is, de elkészült a faluszépítő egyesület által összeállított és gondozásában szerkesztett, nyomtatott falusi kalendárium. A sok érdekességet tartalmazó könyvecskét négyszáz példányban adták ki. Gomba külföldre 9 Kishartyán. Befejezés előtt áll a gombaszüret a kishartyáni Egyesült Erő Mezőgazdasági Szövetkezetben. A közös gazdaságban néhány héttel ez előtt telepítettek laskagombát, hogy a termést jó áron értékesíthessék. A gomba viszonylag jól fizetett, hiszen eddig több mint húsz mázsát szállítottak hazai üzleti partnerüknek, illetve Németországba. Taggyűlések • Salgótarján. A megyeszékhelyen működő filatelista körökben most összegzik a múlt évben végzett bélyeggyűjtő tevékenységet és beszélik meg miként folytassák a munkát az idén. Elsőként a salgótarjáni városi kör tartja meg beszámoló taggyűlését a hét végén. Hangosítót vettek • Etes. A községi önkormányzat hangosító berendezést vásárolt. Az új szerkezet az elektromos hálózattól függetlenül, elemekkel működik és kiválóan alkalmas hirdetésekre, de használhatják falugyűléseken, esküvőkön, sportrendezvényeken is. Működik a bizottság • Kishartyán. A helyi földkiadó bizottság csütörtökön a polgármesteri hivatalban tartja első megbeszélését, és elnököt választ a munka irányításához. Törvényen kívüli autósok? Március elsejétől változások következtek be a kresz-ben. Az autós társadalom bizonyára jól ismeri melyek azok az új előírások, amelyeket a régiek mellett ez után be kell tartani. Nagy kár, hogy nem történt intézkedés a parkolással kapcsolatban. Ugyanis Salgótarjánban az utóbbi időben katasztrofálissá kezd válni a városközpont helyzete a szabálytalan parkolások miatt. Egyes gépkocsitulajdonosok fittyet hányva a szabálynak, lassan elfoglalnak minden járdát a gyalogosok elől. A volt Kis- marthy utcában, ahol egyébként sem veszélytelen a közlekedés úgy állnak a járdára a Fordok, Mercedesek, Volkswagenek. Ladák, hogy centinyi hely sem marad a gyalogosoknak. Szörnyű látni, amikor egy kismama gyerekkocsit tolva, másik kezében nehéz szatyrot egyensúlyozva igyekszik kerülgetni a puccos járgányokat. Nem különb a helyzet a Pécskő áruház előtti járdaszakaszon sem. Hosszú ideig tiszteletben tartották ezt a területet, hiszen az itt elkövetett szabály- sértés sokkal inkább szembetűnő, mint az eldugottabb, hátsó kis utcában. Ám már itt is fel- szemtelenkednek a járdára a személygépkocsik, mit sem törődve renddel, fegyelemmel, a gyalogos állampolgár érdekeivel. A napokban egy idős férfi rá merészelt szólni egy villogó Audiből kilépő úriemberre, hogy hagyjon már helyet másoknak is, mire az pökhendien csak ennyit válaszolt: „Annak jut élettér, aki elfoglalja!” Na igen. Az ilyenfajták, a törvényen kívüliek, illetve ők annak tartják magukat, mert az ügyeskedés, netán a jószerencse tekintélyes nyugati kocsihoz juttatta őket. A modor és a kulturáltság azonban náluk hiánycikk. A napokban a rendőrök sorban felírták a szabálytalanul parkoló gépkocsik rendszámát. Vajh lesz-e mindennek foganatja? Mivel néhány óra elteltével ismét tele volt a járda. Az egykori taposás helyett szalagszerü termelés Vályog verő üzem Sóshartyánban Remélik, a jövőben piacképes lesz a technológia is Vályogverő üzemet hoz létre a sóshartyáni önkormányzat, a közeli bőséges agyaglelőhelyre alapozva. A máig a legjobb hőszigetelő építőanyagként ismert vályogtéglának nagy keletje van nem csak a hazai, hanem a külhoni piacokon is. Az üzemet - a beruházáshoz világbanki pályázatot is benyújtva - a helyi téesz volt lóistállójában alakítják ki. Noha a faluban nagy hagyományai vannak a vályogverésnek, a kezdetben egy műszakban dolgozó üzemben természetesen nem a régi „taposásos” technológiát alkalmazzák, hanem szalagszerűen állítják majd elő, s raklapra fóliázva a téglánál olcsóbban hozzák forgalomba a vályogot. A sóshartyá- niak arra számítanak, hogy később a technológia is piacképes áru lesz. Céltámogatási rendeletet alkottak Salgótarjánban Számítógépre, hőenergia mérésre A salgótarjáni önkormányzat kialakította az önálló intézmények céltámogatási rendszerét, a beruházási feladataihoz nyújtandó céltámogatásokat. A rendelet meghatározza a céltámogatásokat, a céltámogatások elszámoltatását, illetve az ezzel kapcsolatos értelmező rendelkezéseket. A céltámogatás a rendeletben két évre meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető. így 1993-1994-re két támogatandó célt határoztak meg; a működő önálló intézmények könyvelési feladataihoz számítógép beszerzéséhez igényelhetnek támogatást az önálló intézmények. Távfűtésű intézmények fogyasztott hőenergiájának mérésére szolgáló mérőhely és programozható időjárás- függő fűtésszabályozás létesítésére is igénybe vehető a támogatás azoknak az intézményeknek, amelyek az elfogyasztott fűtési energiát mérni és szabályozni akarják. Az önkormányzati támogatás mértéke mindkét esetben 50 százalékos. Tavaszköszöntő tárlat A tavasz első napjának délelőttjén - gazdag tartalmú kulturális műsor kíséretében - Czinke Ferenc grafikusművész nyitotta meg Salgótarján város képzőművészeinek bemutatkozó tárlatát az Arany János Iskola galériájában. Fotó: Gyurkó Péter kapcsolatnak Anneli, a vantaan- joki iskola igazgatójának a felesége a mozgatórugója. A finn tanítónő remekül tud magyarul, és példásan ápolja ezt a kapcsolatot.-Úgy gondoljuk - fűzi tovább a szót az igazgatóhelyettes -, hogy ha a kapcsolat ápolása a gyerekeken keresztül történik akkor bízhatunk abban, hogy a felnőttek is barátokká válnak.-Mikor kezdődött ez a szép kapcsolat? Karácsonyné tanárnő veszi át a szót:-Nem sokkal az után vette kezdetét a két iskola közti barátság, amikor a két város kiépítette egymással a kapcsolatát. Akkor kaptunk hírt, hogy náluk is működik a miénkhez hasonló típusú zenei tagozatos iskola. Sikerült nekünk is hamar egymásra találnunk.- Önök milyen élményekkel tértek haza?- Nekünk a legtöbbet a szakmai élmények, a lezajlott koncertek jelentik. Ezek nagyon változatos színhelyeken történtek, iskolában, öregek otthonában, templomban, irodaházban. Valóságos hang verseny útnak tervezték ezt számunkra, ami a megtiszteltetés mellett tőlünk a szokásosnál sokkal többet követelt. Örömmel mondhatom, hogy gyerekeink tisztességgel helytálltak. P.A. Az emlekezetes vantaanjoki iskolai hangverseny még több. Nagyon sokat tesznek maguk a gyerekek azért, hogy jól érezzék magukat. Tetszettek a templomok, a várak, sok szép műemléket láttunk. Én már egyszer jártam Finnországban, két évvel ez előtt, de nagyon szeretnék még visszatérni oda. A csillogó szemű gyerek visszamentek az órára, mi pedig Karácsonyné Kaposi Ida tanárnővel és Valecsikné Tamás Zsuzsa igazgatóhelyettessel folytatjuk a beszélgetést, akik kísérői voltak a kodályos csoportnak.- Nehéz még számvetést készíteni - mondja Valecsikné -, hiszen még nem ülepedtek le az élményeink. Azt hiszem, hogy a barátság az, amit a jövőben is fenn kell tartani, és ápolni kell. A vantaai polgármesternő elmondta, hogy a városnak tizenegy testvérvárosa van. Ezek közül azért emelkedik ki Salgótarján, mert ez nagyon konkrét, két iskola közötti kapcsolat. Egyetlen egy várossal sincs meg, hogy gyerekek jönnek-mennek szinte évente. Mi nagyon komolyan vesszük ezt, hiszen évente utazik két gyerek és egy felnőtt, s ugyanilyen összetételben jönnek ők hozzánk. A mostanihoz hasonló nagyobb csoportcsere is történt már néhány éve. Szeretnénk, ha ez folytatódna. A beszélgetés során megtudjuk, hogy ennek a nagyszerű Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
