Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
KÜLFÖLD 1993. március 1., hétfő Amerikaiakra támadtak Mogadishuban Két amerikai katona megsérült a mogadishui kikötőben, amikor ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak — közölték szombaton az amerikai katonai hatóságok. A tájékoztatás szerint az éjszakai összecsapásban elsősorban az Egyesült Arab Emírségekből érkezett katonákat érte támadás, de egy becsapódó gránát szilánkjai két amerikai katonát sebesítettek meg; egyikük nő. Az amerikai hadsereg illetékesei egyébként közölték: az elmúlt napok súlyos zavargásai és incidensei ellenére a tervek szerint folytatódik a tengerészgyalogosok újabb háromezres kontingensének kivonása Szomáliából. A McDonald’s és a magyar beszállítók A magyarországi McDdo- nald’s éttermeket szinte teljes egészében magyar vállalatok látják el a szükséges alapanyagokkal. A nemzetközi gyorséttermi hálózattal való együttműködés eredményeként több magyar cég is kiléphetett a külföldi piacra, így például: a Bábolna Rt. győri baromfifeldolgozójában készülő filézett csirkemellet és csirkecombot Németországba is szállítják. A Fővárosi Sütőipari Vállalat Big Mac zsömléi Ausztriában is vevőre találnak, a Miskolci Sütőipari Vállalat hasábburgonyáját pedig már Lengyelországban és Csehországban is fogyasztják. Ortodox egyházi egyetem Moszkvában Ortodox egyházi egyetem nyitotta meg kapuit a múlt héten Moszkvában. A felsőfokú oktatási intézmény létrehozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy ösz- szekapcsolják az egyetemi ismeretanyag és a vallásos világnézet elsajátítását. Jelképesnek tekinthető, hogy az egyetem épülete a Nyikolszkaja utcában található, ahol annak idején megkezdte működését Oroszország első felsőfokú iskolája, a szláv-görög- latin akadémia. A megnyitón többen hangsúlyozták: a vallásos felsőfokú oktatás hagyományának újjászületését az diktálja, hogy a társadalom most történelmi választás előtt áll. Japán-magyar vegyes vállalat alakult Vegyes vállalatot alapított tengelykapcsolók összeszerelésére a japán Dainkin cég és a Komárom megyei Bákersz Kft. Az új cég a Magyar Suzuki Rt. beszállítója lesz. Az alapító okiratot vasárnap írták alá Budapesten. A vegyes vállalatot 115 millió jen alaptőkével hozzák létre, amelyből induláskor 50 százalékkal részesedik a Daikin, 10- zel a japán Itochu kereskedőház, 40 százalék a Bákersz Kft.-é. Nagy Imre az NKVD ügynöke volt — írja a La Stampa, eredeti dokumentumok alapján A torinói La Stampa című lap szovjet irattári dokumentumok alapján szombati számában azt írta, hogy Nagy Imre a harmincas években az NKVD (a KGB elődje) ügynöke volt és számos feljelentést tett ismerőseiről. A moszkvai forrásokra támaszkodó cikk két irat másolatát is közölte illusztrációként: egyik az a „kötelezvény”, amelyet Nagy Imre 1930. szeptember 4-én írt alá információk szolgáltatására a szovjet politikai rendőrségnek, a másik pedig Vlagyimir Krjucskovnak, a KGB utolsó elnökének levele 1989. júniusából Grósz Károlyhoz azzal a céllal, hogy az MSZMP vezetése tudomására hozza: az ellenzék által pajzsra emelt és a sztálinizmus elleni nemzeti harc jelképévé magasztosult politikus, az 56-os forradalom vezetője éveken át ügynök volt a Szovjetunióban, s feljelentett legalább 38 emigráns magyar kommunistát és 150 szovjet, olasz, német és más nemzetiségű ismerősét. Kijucskov célja a Budapestre küldött levéllel és dokumentumokkal az volt, hogy az MSZMP vezetése, az iratokat nyilvánosságra hozva, lejárassa Nagy Imrét, és megakadályozza rehabilitálását. Grószék azonban nem használták fel ezeket az iratokat. A La Stampa a Rogyina című orosz hetilap segítségével j ütött a volt SZKP KB irattárából a leleplező anyaghoz. Nagy Imre Vologya fedőnéven 1930-tól legalább 1941-ig működött együtt a politikai rendőrséggel. Közreműködött számos „ellenséges” csoport letartóztatásában és el- ítéltetésében. A KGB 1989-ben akkor szedte elő saját irattárából az erre vonatkozó dokumentumokat, amikor a magyar kommunista rendszer már az összeomlás szélén állt. „Az ellenzék hangosan követeli — írta Kijucskov az említett levelében — Nagy Imre teljes politikai és jogi rehabilitálását. A mártír glóriáját vonják a feje fölé, feddhetetlennek és elveihez következetesen ragaszkodó személyiségnek tüntetve fel őt, mint a sztálinizmus elleni demokratikus harcot vívó, a szocializmus megújítását akaró vezetőt.” S a KGB elnöke felkínálta a leleplezés okmányait az akkori magyar pártvezetésnek. Kijucskov célja egyúttal az volt, hogy megerősítse ezzel az MSZMP szovjetbarát szárnyát az ellenzékkel kacérkodó Pozsgayval, Szűrössel és Horváth Istvánnal szemben — mutatott rá a La Stampa. Kijucskov lépését az SZKP KB 1989. júniusában megvitatta, s Gorbacsov kézírásos megjegyzéssel jóváhagyta az előterjesztést. Az iratokat ennek nyomán megküldték az MSZMP- nek, s ennek is nyoma van a most előkerült irattári anyagokban. A források egyedül abban bizonytalanok, hogy ki kapta kézhez Budapesten a leleplező iratanyagot. — Egy biztos: Grósz nem használta fel a rendelkezésére bocsátott iratokat, és nem tették meg ezt mások sem — szögezte le a lap. „Nyilván úgy látták, hogy Nagy Imre lejáratását a magyar közvélemény ellenségesen fogadta volna és a pártnak inkább ártott, mint használt volna... A közelmúlt történelme tele van forró mozzanatokkal, s csakis az érintettek tudják, mi történt és mi nem valójában a színfalak mögött. Miért nem használták fel a Moszkva által kínált alkalmat?” — írta a La Stampa, amely úgy látja, Nagy Imre figurája mindenképpen módosul és átér- tékekelésre szorul a kétségkívül hiteles iratok alapján. Bár ahhoz nem fér kétség — fűzi hozzá -, hogy Nagy otthon bátran és következetesen lépett fel 1956 drámai napjaiban a szovjet beavatkozással szemben, „s tragikus sorsa megtisztítja és megszabadítja őt attól, hogy valamikor együttműködött későbbi hóhéraival”. „Nem kétséges, Nagy Imrét bűnök terhelik, hiszen számos feljelentett elvtársát kivégezték, táborokba hurcolták. Nem hunyhatunk szemet efölött. Ám aligha lehet elvonatkoztatni az akkori viszonyoktól, a félelem légkörétől, amely gyakran rá- kényszerítette az emigránsokat a feljelentések vállalására. S az is kétségtelen, Nagy Imre nézetei változtak pályája folyamán. Éppen olyan jogos szentté avatni őt, mint elmarasztalni, egyformán a sztálinizmus cinkosa és a sztálinizmus ellen vívott szabadság- harc mártír hőse” — hangoztatta a La Stampa, amely egy teljes újságoldalt szentelt a témának. A nehézvíz csatája Ötven évvel ezelőtt hajtották végre norvég hazafiak a második világháború egyik legjelentősebb partizánakcióját. A csodával határos módon, sikerrel végződött támadás súlyos csapást mért a náci Németország katonai célú nukleáris programjára. 1943. február 27-én éjjel robbantotta fel kilenc vakmerő norvég a megszállt ország déli részén működő német nehézvízüzemet. Az egyetlen puskalövés nélkül végrehajtott támadást maguk a résztvevők is öngyilkos küldetésnek tartották. A szövetségesek rendelték el az üzem felrobbantását. A parancs szerint a létesítményt minden áron el kellett pusztítani. Korábban 41 tagú brit rohamosztag szállt partra ugyanezen céllal, de mindnyájan életüket vesztették az akcióban. A rohamosztag öt tagját Angliában képezték ki az akcióra a norvégiai üzem e célból felépített hasonmásán. A többiek hónapokig rejtőztek a gyár feletti hegyekben. Az angliai csoport ejtőernyővel ereszkedett a merénylet színhelyére. Az akció sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a csoport talált egy őrizetlen ösvényt, amely egészen az épületig vezetett, és sikerült a robbanóanyagot magára a ne- hézvízgyártó berendezésre erősíteni. Az akció után a résztvevők, akiket háromezer német katona üldözött, két hét alatt jutottak sítalpon a 400 kilométerre lévő Svédországba. A misszió több könyv és film alapjául szolgált az eltelt évtizedek során. „Parasztgyerek Pannóniából” Clinton magyar származású tanára Ahányszor Bili Clinton elnök a washingtoni Georgetown Egyetemen, a Külpolitikai Intézetben végzett tanulmányaira emlékszik, nem mulasztja el megemlíteni kedves tanárát, az intézet hajdani vezetőjét. Sebes Józsefnek hívták és mindenki, így Clinton is tudta, hogy magyar. Sebes atya ezt mindig is hangoztatta és nagy méregbe gurult, ha valaki, amint ez itt gyakran előfordul, összekeverte Budapestet Bukaresttel — mondja barátja, kortársa, Örsy László, egy másik, Washingtonban tanítójelesjezsuita tudós. Sebes a kínai mellett beszélt franciául, angolul, spanyolul, olaszul, németül, portugálul — természetesen latinul, a kínai mellett értett más keleti nyelveken is. Sebes József a baranyai, nagy- palli Schobert családban született 1915-ben és derűsen emlegette, hogy apja lócsiszár volt — emlékezik a barát, a washingtoni Katolikus Egyetem jogász-professzora. Azt sem hallgatta el, hogy a pécsi jezsuita gimnáziumban évet kellett ismételnie, mert túl sokat focizott... Pécsről a kiemelkedő tehetségű fiatalembert az egyház Rómába, onnan pedig a jezsuiták kínai főiskolájára küldte tanulni. Egy spanyolországi esztendő után tartósan Kína következett volna, de közbeszólt a történelem. így Sebes Amerikába, a világhírű Harvard egyetemre került: a „parasztgyerek Pannóniából”, ahogy magát emlegette, ott szerezte meg a nagydoktorit, történelemből. — Disszertációjához olyan kérdést választott, amely hamarosan a világpolitika középpontjába került: az orosz-kínai határvita eredetét, az 1689-es ner- csinszki szerződés történetét. így feldolgozta azoknak a jezsuitáknak a feljegyzéseit, akik hajdan a tárgyalásokon tolmácsoltak. Kiderítette, hogy a tárgyaló felek sok mindent félreérthettek, és akkor vetették el az évszázados viszály magvát. így nem meglepő, hogy a hatvanas években, amikor Moszkva és Peking már szinte hadbaszállt egymással a vitatott területek miatt, az amerikai magyar jezsuita professzort mind a szovjet, mind a kínai diplomaták nagy becsben tartották, hiszen többet tudott a történelmi háttérről, a tényekről, mind ők. — Milyen világképet kaphatott napjaink amerikai elnöke kedves tanárától? Örsy atya szerint Sebes nemcsak közvetlen egyénisége, hanem óriási tudása és nyitottsága miatt volt népszerű diákjai körében. — Mint sokrétűen képzett történész tudta, hogy nincsenek egyszerű válaszok és amerikai diák ritkán találkozhatott valakivel, aki annyira ismerte a Távol-Kelet történetét, kérdéseit, mint a magyar jezsuita. Pedig a szóban forgó egyetemen mindig is tanított az amerikai elit — Henry Kissinger- től Madeleine Albrightig, Clinton elnök ENSZ-nagykövetéig. Heltai András Kérdőjelek Irány a csúcs! Budapest, úgy tűnik, egy darabig még reménykedhet: egyelőre nem született döntés a soron következő amerikai-orosz csúcs színhelyéről. A Chri- stopherés Kozirevcsütörtöki, genfi találkozója után a tervezett időpontot (április 4.) nyilvánosságra hozták, az viszont még nem dőlt el, hogy vajon az izlandi, az osztrák, a lengyel vagy netán a magyar fővárosra esik-e a választás. Lényeges-e egyáltalán a helyszín? A legfontosabb nyilvánvalóan nem az, hogy — akár a „hagyományos” Helsinkiben vagy Genfben, akár valamelyik újabb aspiráns fővárosban — viszonylag hamar sor kerül Bili Clinton és Borisz Jelcin első, hivatalos csúcstalálkozójára. Alig két hónappal a demokrata párti elnök beiktatás után, s az orosz államfő pozíciójának megingásáról teijengő, mind sűrűbb híresztelések közepette, e magas szintű tárgyalásnak mindkét fél számára kiemelkedő jelentősége lehet. Nem véletlen tehát, hogy a két külügyminiszter mostani, ismerkedő jellegű párbeszédét a legtöbb megfigyelő „csúcsszemüvegen keresztül” nézte. Pedig a két tapasztalt diplomata — természetesen a kétoldalú, fegyverzetkorlátozási és együttműködési témák mellett — a nemzetközi válságok egész sorát vitatta meg a svájci konferenciavárosban. A Közel-Kelet és a délszláv polgárháború? Fegyverkereskedelem a fejlődő országokkal és a szerb szankciók ügye? A jelek szerint hiába jutott túl a világ a több évtized alatt megszokott bipoláris politika korszakán, Moszkva és Washington szót értése továbbra is elsődleges lehet a krízisek megoldásában. S ha nincs meg ez az egyetértés? Mondjuk a Belgráddal szembeni lépésekkel kapcsolatban, ahol az orosz álláspont sokszor érezhetően eltér az amerikaitól? Akkor még inkább szükség lehet a csúcsra! S nemcsak a két államférfi számára, hanem a békés megoldásokra vezető párbeszédükben reménykedő világnak is. (FEB) Pingvinmentés, német segítséggel Ha különböző események kapcsán Chilét és Németországot kellene összekapcsolni, a legtöbben a Honecker-ügyre gondolnának, s igen keveseknek jutna eszébe, hogy a két ország a Magellán-pingvinek megmentésében is együttműködik. A Chile déli csücskén élő állatokat ugyanis évekkel ezelőtt a kihalás veszélye fenyegette, de egy német segélyakció nyomán számukat mára jelentősen sikerült megnövelni. A pingvinek fő tartózkodási helye a Punta Arenas közelében fekvő Otway-öböl, sokáig egyáltalán nem jelentett biztos menedéket. A helyi halászok előszeretettel vadásztak rájuk, mivel a pingvinhús jó csali a királyrákok halászatánál — de sokan közülük nem fegyverektől pusztultak el, hanem a világ állatkertj eiben ítéltettek örökös rabságra. A pingvinek védelmében a hivatalos német politika is megmozdult. Volker Rühe védelmi miniszter Punta Arenas-i látogatását nem csupán tárgyalásokra használta fel: az Alapítvány rendelkezésére bocsátott két dzsipet a Bundeswehr állományából. Ezek segítségével az állatok „birodalma” könnyebben bejárható, és szemmel tartható. Halálosztó hét vége a nagyvilágban Az elmúlt hét végén a Föld három nagyvárosában követtek el merényletet, aminek következtében többen meghaltak, igen nagy a sebesültek száma. Négy halálos áldozatot követelő robbantásos merénylet színhelye volt péntek este Kairó központja. Az iszlám fanatikusoknak tulajdonított akció következtében, amelyet egy kávéházban hajtottak végre, egy svéd, egy Szomáliái, egy török és egy egyiptomi vesztette életét. A szélsőségesek, akik az idegenforgalmat hónapok óta célpontjuknak tekintik, eddig nem használt módszerhez folyamodtak. Robbanás történt pénteken a New York-i világkereskedelmi központ épületében. A kormányzó szerint pokolgép okozta a tragédiát. A detonáció színhelye a hatszintes földalatti garázs volt, közel ahhoz a helyhez, ahol a kormányőrség gépkocsijai parkoltak. A robbanástól beszakadt az épület alatt vezető helyiérdekű vasút alagútjának mennyezete és tűz keletkezett, amely felhatolt az épületóriás 96. emeletéig. A tűz hírére a hatóságok kikapcsolták az áramot — így viszont megbénult a tömb 250 felvonója, a bent lévők ezrei részben gyalog kísérelték meg a lejutást, részben mentésükre vártak, mivel a füsttel elárasztott lépcsőházakban nem lehetett közlekedni. A válságos helyzetben szerencsére nem tört ki pánik és a tűzoltóságnak, illetve a felhőkarcolók tetejére leszálló mentő-helikoptereknek sikerült mindenkit épség- benkimenteni. Öt halálos áldozata és 1042 sebesültje volta Világkereskedelmi Központban bekövetkezett péntek esti robbanásnak—jelentette be hivatalosan New York város helyettes polgármestere. A sérültek között 35 rendőr és 44 tűzoltó van — tette hozzá Norman Steisel. New York város rendőrfőnöke sajtóértekezletén azt valószínűsítette, hogy a robbanást terroristák által elhelyezett pokolgép okozta. Szombaton Londonban folytatódott az ír Köztársasági Hadsereg nevű észak-írországi terrorszervezet támadássorozata. Délben pokolgépet robbantottak az észak-londoni Camden- ben, az ottani népszerű, turistalátványosságnak számító bevásárlóutcában. Hat embert szállítottak kórházba sérülésekkel. A terroristák előzőleg telefonos figyelmeztetést adtak, de abban szándékosan félrevezették a rendőrséget a robbantás helyszíne felől. Az észak-ír tartomány elsza- kításáért küzdő terroristák pénteken egy angol vidéki városban, Warringtonban robbantották fel a gázművek ottani telephelyét, és menekülés közben rálőttek egy rendőrre. A pénteki merényletnek nem volt sebesültje, de 200 embert ki kellett költöztetni a közeli lakótelepről. Százötven éves az európai bélyeg Kerek másfél évszázada, 1843. március 1-én vezette be a zürichi kanton az első bélyeget az európai kontinensen. Ezzel elsőként követték a zürichiek Anglia példáját, ahol 1840-ben nyomták a világ első levélbélyegeit. Százötven évvel ezelőtt helyben 4 rappenbe, a zürichi kanton területén pedig hat rappenbe került egy levél. A ténylegesen felhasznált első bélyeg nyomai megint csak Zürichbe vezetnek — 1843. március 2-án keltezték Zürichben azt a levelet, amelyre először ragasztottak bélyeget az európai kontinensen. Ez a levél ott lesz látható az idén március 17-én Bernben, a svájci Postaügyi Múzeumban a levélbélyeg 150-dik évfordulója alkalmából megnyíló kiállításon. Magyar-magyar párbeszéd Kisújszálláson A népi politizálás esélye A konferencia elején videofelvételről játszották le a résztvevőknek azt a mintegy 30 perces interjút, amelyet ez alkalomra készítettek Antall Józseffel. A miniszterelnök a politika alapvető kérdésének nevezte a nemzeti gondolkodást. A kormányfő méltatta a népi íróknak a magyar történelemben betöltött szerepét, a fél' évszázaddal ezelőtti Szárszói Konferencia jelentőségét. Ugyanakkor óvott egyfajta „népfrontos gondolkodástól”, mert az „járhatatlan a működő, többpárti demokráciákban” — hangzott Antall József üzenete. A találkozó nyitó napjának első felkért előadója, Bertha Zoltán független országgyűlési képviselő a „nemzeti értékek sorvasztóinak felelősségéről” szólt. Közéjük sorolta azokat, „akik szerint bűn a jogos igazságszolgáltatás, akik maguknak privatizálnak.” A képviselő szerint a társadalmi fejlődésben nem a kapitalizmus, nem a szocializmus, hanem a szabadságra, egyenlőségre és a testvériségre épülő modem haramadik utas fejlődés lehet meghatározó. Csurka István szerint a mai magyar társadalom a „közömbösítés” korszakát éli, aminek legfőbb eszköze a tragikus méretű tömegkultúra. A jelenlegi helyzetet drámainak nevezte, és kijelentette: a társadalom alapkérdéseit a népi radikalizmus határozottságával kell felvetni. Für Lajos a népi politizálás történeti hagyományait sorolva, felidézte a kuruckor, a felvilágosodás kora, a két világháború közötti évek és a II. világháború utáni időszak népi politikai törekvéseit. Mindezek közös vonásának nevezte a történelmi Magyarországért, az időben visszafelé megélt és a jövőben megmaradó magyarságért érzett felelősséget. A honvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a térségünkben fellelhető nemzeti-etnikai és kisebbségi-többségi ellentétekre, amelyek már olyan méreteket öltöttek, hogy százezreket gyilkoltak meg, illetve tettek hajléktalanná. Szűrös Mátyás— aki annak ellenére vett részt a találkozón, hogy pártjának elnöksége figyelmeztette: azt csak magánemberként teheti — fontosnak nevezte a kisújszállásihoz hasonló magyar-magyar párbeszédet. A nemzeti felelősségvállalás kapcsán kifejtette: a magyar nép döntő többségétől idegenek a szélsőséges nézetek, a nacionalizmus és az antiszemitizmus távol áll tőle. Szorgalmazta a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon érvényesült megbékélés és megegyezés szellemének újraélesztését. A kisújszállási konferencia szombaton délután a meghívott vendégek hozzászólásaival folytatódott. Vasárnap első előadóként Pozsgay Imre fejtette ki a véleményét, s a kora délutáni órákban zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a tanácskozás. (MTI)
