Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
2 KÜLFÖLD 1993. február 2., kedd Megöltek két izraelit A Hamasz iszlám fundamentalista szervezet gerillái szombat reggel támadást intéztek egy izraeli járőr ellen egy zsidó település közelében a megszállt Gáza- övezetben. A támadók két izraeli katonát agyonlőttek, egy harmadikat megsebesítettek. A hírt az izraeli hadsereg és a Hamasz katonai szárnyának szóvivője egyaránt megerősítette — jelentette a Reuter. Ez utóbbi azt közöké, hogy,a rajtaütés megtorlás volt az izraeli Legfelsőbb Bíróság döntésére Válaszul, amely csütörtökön törvényesnek ismerte el 415 palesztin kitoloncolását. Kimentett belga katonák A belga katonák mintegy 400 honfitársukat mentették ki Kins- hasából, a közép-afrikai Zaire fővárosából, amely az elmúlt napokban véres zavargások színhelye volt. Az evakuált személyeket a szomszédos Brazzaville-be szállították. A művelet zavartalanul lezajlott. Mobutu elnök elitegységei helyreállították a rendet a fővárosban, és a zendülő katonákat visszaszorították laktanyáikba. Földet ért a Szojuz TM-15 Hétfőn hajnalban visszatért a világűrből két orosz űrhajós: AnatolijSzolovjovés SzergejAv- gyejev. A Szojuz TM-15 űrhajó leszállóegysége sima leszállást hajtott végre Kazahsztánban — jelentette a Reuter és az ITAR- TASZSZ. A két asztronauta tavaly július 29-től dolgozott az 1986-ban felbocsátott Mir űrállomás fedélzetén; korszerűsítést és javításokat végeztek a hét évvel ezelőtt pályára állított űrkomplexumon. Utódaik a Miren Gennagyij Manakov és Alek- szandr Polescsuk, ők január 26- án érkeztek az űrállomásra. Lengyel skinheadek kongresszusa Vasárnapra virradóra kongresszust tartottak Krakkóban a lengyel skinhead-szervezetek. A tanácskozást a koordináló szervük, a Nemzeti-Radikális Offen- zíva hívta össze. Meglepő módon a bőrfejűek találkozóját a Pax (Béke) katolikus társaság székházában tartották meg. A résztvevők harcot hirdettek a „baloldali politikai mozgalmak” ellen. A kongresszus „A Nemzeti-Radikális Offenzíva nyilatkozata” címmel dokumentumot fogadott el. Eszerint a bőrfejű, ámde annál nemzetibb és radikálisabb ifjak hétfőtől megkezdik of- fenzívájukat, „permanens forradalmi akciókat a lengyel nemzet létét és önazonosságát fenyegető erők ellen.” Ennek érdekében felhívják a skinhead csoportokat, hogy e harcban szorosan működjenek együtt, tartózkodjanak az egymás közti csatározásoktól. Az ENSZ-ben tárgyalnák tovább a boszniai válságot Kész a terv a beavatkozásra Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn New Yorkban Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárral tárgyalt, majd várhatóan a genfi békekonferencia társelnökeivel tanácskozik a boszniai válságról. Cyrus Vance és Lord Owen hétfőn érkezett az ENSZ székhelyére. Hű szerint Washingtont meglepetésként érte, hogy Vance és Owen a tárgyalásoknak az ENSZ-ben való folytatását javasolta, amikor a Clinton-kormány nem fogadta él, sőt bírálta a i— most meghiúsult- genfi megállaz podást, hiszen az megosztja az országot. Washington jelezte, hogy legkorábban valamikor a héten vitatják meg a kormány illetékes tagjai behatóan a délszláv válságban követendő politikát. Az amerikai fővárosban feltűnést kéltett a hír, hogy a francia vezérkar, Jacqües Lanxade tengernagy állítólag részletes tervet küldött a nyugat-boszniai katonai beavatkozásra Colin Powell- nek, az amerikai egyesített vezérkar főnökének. Az elgondolás szierint lezárnák a légteret a szerb katonai gépek elől, majd katonai védőgyűrűvel vennék körül Szarajevót. Az utóbbihoz egy amerikai és egy közös francia-brit hadosztályra volna szükség. A légtér lezárása szerepel a Clinton-kormány terveiben, de az új elnök és tanácsadói földi csapatok bevetését határozottan elutasították. Japán után egyébként hétfőtől Marokkó képviselője a Biztonsági Tanács soros elnöke. Az új elnök hétfőn kezdte meg a nem hivatalos konzultációkat a testület napirendjére kerülő kérdésekről. így a Bosznia-ügyről a hét közepe előtt aligha tárgyalnak. Francia hadihajók az Adrián A párizsi védelmi minisztérium vasárnap esti közlése szerint megérkezett az Adriai-tengerre a francia flottaegység. A Clemenceau repülőgép-hordozót, fedélzetén harminc harci repülővel és számos helikopterrel és kísérő hajóit azt követően vezényelték a volt Jugoszlávia parti vizeinek közelébe, hogy francia ENSZ-katonák estek áldozatul Krajinában a hon átok és a szerbek között fellángolt harcokban. Az egység szükség esetén biztosítja a francia kéksisakosokat, s ha kell, beavatkozik védelmükre, vagy elősegíti kimenekítésüket a harcok övezetéből. A francia hajók nincsenek ENSZ-pa- rancsnokság alatt. Közben Párizsban bejelentették, hogy egy francia humanitárius szervezet engedélyt kapott a boszniai szerb vezetéstől a szerb erők által fenntartott börtönök meglátogatásához. A „U Obser- vatoire des Libértés” nevű szervezet képviseletében Gerard Larcher szenátor és két ügyvéd szombaton és vasárnap két, Szarajevó közelében lévő börtönt fel is keresett, ezekben összesen kétszáz foglyot őriznek. A francia megfigyelők közlése szerint a foglyokon nem találták bántalmazás külső nyomait, de körülményeik rendkívül nehezek, bár ezt részben a háborús helyzetnek tulajdonítják. A boszniai szerb vezetők közölték, hogy az emberijogi delegációnak dokumentumokat adnak át olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűntettekről, amelyeket közlésük szerint a bosnyák erők követtek el. Kérdőjelek Üj Európa vagy új határok? Bár még vita van arról, mit nyilatkozott valójában Csurka Istvánéi Los Angeles Times-nak és mikor, az tény, hogy a világ egyik legbefolyásosabb újságjában megjelent: „Új Európát kell teremtenünk új határokkal, és újra kell tárgyalnunk a békeszerződéseket.” S olvasható a lap következtetése is; hogy ugyanis a felhívások „az első világháború után elveszett magyar területek; : visszaszerzésére rontották a szomszédokhoz fűződő kapcsola- ' tokát csakúgy, mint Magyarországról a külföldön alkotott képet” Fontos körülmény, vajon mennyire ellensúlyozza mindezt az ; az értesülés, amely szerint az író-politikus kiállt a helsinki záróokmánytiszteletben tartása mellett? S milyen súllyal esik a latba Jeszenszky külügymiszter friss reagálása ? Az ugyanis, hogy a magyar külpolitikát illetően a magyar kormány, a Külügyminisztérium állásfoglalásai az irányadóak.” Marad a tanulság: lehet-e beszélni a határok problémájáról? Éppenséggel lehet, de jobb minél kevesebbet. Ha viszont valaki mégis úgy érzi, elkerülhetetlen számára a téma nyilvános emlegetése, akkor elengedhetetlen, hogy az félreérthetetlenül, sőt félremagyarázhatatlanul szolgálja saját biztonságunkat, a szomszéd országokban élő magyarok reális érdekeit és a környezetünkhöz fűződő jó kapcsolatokat. Mi a legésszerűbb? A. közeledés, majd a csatlakozás — és ennek a hirdetése — a régiók új Európájához, ahol új határok helyett a régiek fontossága is elkopik. Lehetnek más utak is? Persze, lehetnek, de járhatóbb utak itt és most aligha. (FEB) Az olcsó Egyiptom A turisták rettegnek a terroristáktól Mayer Zoltán György, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a szövetség szombati elnökségi ülésén posztjáról lemondott. E tényt Mayer Zoltán közölte a Magyar Távirati Irodával. Az elnökség tudomásul vette a főtitkár felmondását, akinek a szerződése három hónapra szólt. A folyamatos ügyintézés, a széles körű kapcsolattartás további zavartalan fenntartása érdekében a testület Stark Ferencetbiz- ta meg 3 hónapra a hivatalvezetői teendők ellátásával — válaszolt a hírügynökség munkatársának az utódlásra vonatkozó kérdésére Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. (MTI) A turisták elleni terroristatámadások sorozata érzékeny csapást mért az egyiptomi idegen- forgalomra. A szállodák forgalma a felére csökkent, s a nílusi kirándulóhajók gyakorlatilag üresen közlekednek. — A szobafoglalások nem haladják meg a 40 százalékot — panaszolta az AP amerikai hírügynökség tudósítójának Nazmy Farg, az egyiptomi turistahivatal információs igazgatója. Még karácsonykor és újévkor is csak félig teltek meg a szállodák, amelyek azelőtt mindig 100 százalékos kihasználtságot élveztek. Luxor legnagyobb szállodája, az Isis ugyancsak félig üres volt az ünnepek alatt. Egyiptomnak 206 turistahajója van. Ezek Asszuán és Luxor, valamint Kairó és Asszuán között közlekednek a Níluson. További 130 hajó építését tervezik az idegenforgalmi vállalatok. Szombat este gépkocsiba rejtett nagy erejű pokolgép robbant a kolumbiai főváros központjában. Legkevesebb heten életüket vesztették, köztük négy gyermek, és negyvenen megsebesültek, többen súlyosan. A Reuter a kolumbiai rendőrDecember második felében — amely a főidény Egyiptomban — a hajóknak csak a fele teljesített szolgálatot a folyón — mondta Mohamed Ezzat El Szayed, Luxor kormányzója. A Travco nevű utazási irodának 11 hajója van. Igazgatója, Munir Wissza elpanaszolta, hogy januárban 58 kabinból csupán 6 vagy 7 volt foglalt hajónként. A járművek azonban így is közlekedtek, mert nem akartunk csalódást okozni a jegyüket megváltott turistáknak — fűzte hozzá. 1992-ben turistákat szállító buszok ellen intézett terrortámadások során egy brit ápolónő meghalt és 7 külföldi turista megsebesült. Idén januárban gyújtóbombát dobtak egy német turistákat szállító buszra a piramisok körzetében. Szerencsére nem voltak áldozatok. A hatóságok szerint a terroristák muszlim szélsőségesek, akik ségre és szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy a merénylet a város fő közlekedési útvonalán történt, Cesar Gaviriö elnök hivatalának közvetlen közelében. A robbanás több épületet is súlyosan megrongált. A merényletet feltehetőleg az illegalitásban tarmeg akarják dönteni Mubarak kormányát, és iszlám államot szándékoznak létesíteni. A terroristák azt hiszik, ha csapást mérnek a turizmusra, Egyiptom fő bevételi forrására, amely a múlt évben 3 milliárd dollár hasznot hozott az országnak, a kormány megbukik. A hatóságok azonban elszánták magukat, hogy letörik a terrorizmust. Ab- del-Halim Mussza belügyminiszter a napokban kijelentette: „A terroristák elleni küzdelmet kérlelhetetlenül folytatjuk, beleértve a földalatti mozgalom elleni harcot. Ha a meggyőzés használ, annál jobb, de ha golyóra lesz szükség, habozás nélkül lőni fogunk”. Az utazási irodák egyébként nagy árengedményekkel is igyekeznek elhárítani a terrorizmus negatív hatását. — Most van itt az idő a turista számára, hogy Egyiptomba jöjjön — hangoztatta a Travco iroda igazgatója. tózkodó Pablo Escobar, a hírhedt kokainbáró emberei követték el. Escobar két hete „hadat üzent” az államnak, és bejelentette egy terrorista szervezet megalakítását. (MTI) Az angol is hivatalos nyelv Puerto Ricóban A spanyol mellett az angol lett a második hivatalos nyelve Puerto Ricának. Az erről szóló törvényt a napokban írta alá Pedro Rossello kormányzó, figyelmet sem fordítva a kulturális puristák és az államiság ellenzőinek tiltakozására. Az elmúlt vasárnap ugyanis mintegy százezren tiltakoztak a fővárosban, San Jüanban az angol nyelv hivatalossá tétele ellen. A törvény ünnepélyes aláírásakor Rossello kormányzó lelkes híveinek kijelentette: „most két himnuszunk, két zászlónk és két nyelvünk van”. A törvény egyébként annak a helyébe lép, amely 1991-ben a spanyolt nyilvánította az egyetlen hivatalos nyelvvé az Egyesült Államoknak 1898-ban átengedett szigeten. Pedro Rossello kormányzó idén január 2-án foglalta el helyét az Egyesült Államokkal társult viszonyban levő autonóm Puerto Rico élén. A sziget mintegy 3,6 millió lakosának 16 százaléka kétnyelvű, a többieknek nagyrészt a spanyol az anyanyelve. Puerto Rico lakosai amerikai állampolgárok ugyan, de nincs szavazati joguk az amerikai választásokon. A washingtoni Kongresszusban helyet foglaló képviselői szintén nem szavazhatnak. Lemondott az MYSZ főtitkára Pokolgépes merénylet Bogotában Levél az amerikai elnök feleségének Hillaiy Clintont meghívtak Belgrádba Kis-Jugoszlávia jogásztársaságainak szövetsége meghívta Hillary Clintont, az Egyesült Államok újonnan hivatalba lépett elnökének feleségét, hogy látogasson Jugoszláviába, és — mint a meghívást hírül adó Tanjug jugoszláv hírügynökség rámutat — „a saját szemével győződjék meg a jugoszláv válság valódi okairól, és segítse elő, hogy a világ megtudja az igazat a szerb népről”. Hillary Clinton nagy tekintélynek örvendő jogász az Egyesült Államokban. A meghívást tartalmazó levél, amelyet Torna Fila, az ismert jugoszláv jogász írt alá, szemére veti a nyugati országoknak, hogy — az egyoldalúan elszakadt Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina elsietett elismerése mellett — figyelmen kívül hagyták a szerb népnek demokratikus úton kinyilvánított akaratát, hogy továbbra is Jugoszláviában óhajt élni. Ennek következtében — hangsúlyozza a levél — ma a szerb nép egyhar- mada Jugoszlávián kívül, szakadár köztársaságokban, nemzeti kisebbségként él. A továbbiakban Fila levele emlékeztet, hogy „a második világháborúban a szerb nép az úgynevezett független horvát állam, valójában a náci Németország bábja által elkövetett népirtás áldozata lett, és megközelítően egymillió szerbet gyilkoltak meg horvát koncentrációs táborokban”. , Bosznia-Hercegovináról szólva a levél írója annak a véleményének ad hangot, hogy az ott tíz hónapja folyó háború nem egyszerűen különböző etnikai csoportok közötti fegyveres konfliktus, hanem a harc egyúttal a fasizmus maradványai és egy új muzulmán állam ellen is folyik Európa szívében. Befejezésül Torna Fila felhívja Hillary Clinton figyelmét arra, hogy a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók — mint úja — sújtják az öregeket, betegeket és gyermekeket, valamint a Jugoszláviában tartózkodó félmillió menekültet is. Jelcin ellen nem ez volt az első merényletkísérlet Összeesküvés vagy magánakció? Magányos merénylő akciójáról van-e szó, vagy felbujtók húzódnak meg a háttérben? — kérdezik Moszkvában a nyilvánosságra hozott, elnök elleni merényletkísérlet kapcsán. Ha az utóbbi feltevés igazolódik, akkor további kérdés, hogy kik és milyen célzattal próbáltak Borisz Jelcin életére törni, de legalábbis ilyen látszatot kelteni. A Habarovszkból érkezett merénylő, a hadsereg őrnagya, önmagában is komoly fegyvertényként könyvelheti el, hogy egyáltalán sikerült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigorúan őrzött székházába, amely immár az orosz kormány intézményeinek ad helyet. Különösen annak fényében, hogy az 1991. augusztusi puccs óta, amikor is az egyik cél állítólag éppen Jelcin fizikai megsemmisítése volt, az elnök védelmét jócskán megerősítették, s az intézkedések helyenként a korábbi szovjet pártállami korszak hasonló rendszabályain is túltettek. Felújították például azt a gorbacsovi korszakban elhanyagolt gyakorlatot, hogy az államfő napi közlekedési útvonalán egyes szakaszokat— arra a rövid időre, amíg a páncélozott elnöki kocsik és a testőrség karavánja áthalad — lezárják a forgalom elől. A szigorú rendszabályok bevezetését ösztönözte az a cseppet sem elhanyagolható körülmény is, hogy Borisz Jelcinnel számos furcsa eset történt azóta, hogy az 1987 novemberi központi bizottsági ülésen viharosan szakított Mihail Gorbacsovval. Az első eset közvetlenül az után történt, hogy a KB-ülés után felépült szívbetegségéből és a szovjet állami építési bizottság elnökhelyetteseként visszatért a munkához. Akkor a sofőr vezette szolgálati autóján a Moszkva melletti dácsájára tartó Jelcin máig kiderítetlen okokból és körülmények között beleesett egy patakba. Röviddel ezután hasonlóan gyanús módon baleset érte őt Moszkvában, amint munkába tartott. Bár hivatalosan cáfolták, hogy bármiféle merénylet történt volna, egyszerű közlekedési balesetnek minősítve az esetet, az akkor már népszerű Jelcin hívei ezt nem hitték el, s a KGB „segítő kezeit” sejtették a karambolban. Ugyanebben az évben, vagyis 1990-ben történt a „madridi eset”. A spanyol fővárosba tartó szovjet repülőgépnek, fedélzetén Jelcinnel, elsőre nem nyíltak ki a futóművei, s csak többszöri idegtépő kísérletezés után sikerült a kényszerleszállás. Jelcin tábora ekkor is a KGB-re mutogatott. Ezeken is túltesz az a Komszo- molszkaja Pravdában tavaly szeptemberben megszellőztetett információ, amely szerint a KGB komoly tervet dolgozott ki arra, hogy Jelcint egy tádzsikisztáni út során tegyék el láb alól. Az orosz elnököt, akkor még mint fő építésügyi illetékest, a szangtu- gyinszki vízi erőműnél tett látogatáskor érte volna baleset. A merénylet állítólag azon hiúsult meg, hogy a végrehajtással megbízott KGB-tiszt megtagadta a parancsot. Az ügy homályos voltát csak erősítette, hogy a tádzsik biztonsági szolgálat a moszkvai lap kérdésére nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni az értesülést. Vannak persze olyan vélemények is, amelyek szerint a merényletek sora csupán kitalált mese, amelyek Jelcin népszerűségének erősítését célozták, hiszen ha a KGB valóban úgy dönt, hogy valakit el kell tenni az útból, akkor ezt meg is teszi, s ennyiszer semmiképpen sem véti el a célt. Ezen érvelés hangoztatói ilyenkor többnyire a hidegháború idején elnémított szovjet disszi- densek és KGB-ügynökök példáját idézik. _ . „ , . Dorogi Sándor