Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. február 10., szerda „Célegyenesben” az agrárpiaci rendtartás Válság vagy átalakulás? (FEB) Történetének kritikus szakaszát éli a magyar mező- gazdaság. Az egykori sikerága­zat a gyökeres átalakulás és megújulás nehézségeivel birkó­zik, s nagy kérdés, hogy mikor jut túl e válságos perióduson. i Erről beszélgettünk dr. Raskó Györggyel, a Földművelődésü­gyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával.- Túlzás vagy realitás válsá­gosnak ítélni mezőgazdaságunk állapotát.?- Az agrárágazat egész arcu­lata, szerkezete, a tulajdon és birtokviszonyok, az üzemek élete, a technológia, sőt a felve­vőpiac is változóban van, hi­szen köztudott: keleti vásárló­ink túlnyomó többségét elvesz­tettük. E folyamatok együttesen valóban a válság jeleit és tüne­teit mutatják. De hozzá kell tenni, hogy 'ilyen méretű átala­kulással még a legfejlettebb or­szágokban sem lehetne zökke- nőrtientesen megbirkózni, Hiba volna azzal áltatnunk magunkat, hogy ; a nehézsége­ken rövid idő alatt túljutunk, hi­szen a rendszerváltás a nemzet- gazdaság egyetlen ágában sem jár együtt a mezőgazdaságéhoz hasonló tulajdonváltással. A föld magántulajdonba adása, a téeszek kötelező átalakítása, a vagyonnevesítés együttesen azt jelenti, hogy a mezőgazdaság­ban hasznosított eszközöknek mintegy 90 százaléka már ma­gántulajdonban van. A kárpót­lás előrehaladásával pedig a művelhető földterület 1993 vé­gére teljes egészében magántu­lajdonán lesz. Agrárgazdaságunkban azon­ban a válságtünetek és az ígére­tes eredmények együttesen vannak jelen. Hogy mást ne em­lítsek: tavaly a szovjet utódál­lamokba mintegy 350 dollár ér­tékű mezőgazdasági terméket exportáltunk s immár két éve je­lentékenyen növekszik a nyu­gat-európai országokba irá­nyuló kivitelünk. A magyar mezőgazdaság devizabevétele az 1991-92-es években megha­ladta a 2,5 milliárd dollárt.- Milyen változásokat ígér az idei év ?- Sajnos a kárpótlási törvény elfogadása nagyon elhúzódott, s ennek tudható be, hogy a tée- szekben csak jogi, formai átala­kulás ment végbe, érdemi vál­tozásokra még nem került sor. Az igazi átalakulás csak most veszi kezdetét. A válságjelek tehát továbbra sem „halványul­nak”; de meggyőződésem, hogy mezőgazdaságunk stabilitását már nem veszélyeztetik. Várhatóan az országgyűlés belátható időn belül törvénybe iktatja az agrárpiaci rendtartást. Egyértelmű, hogy az átmeneti időszakban garanciát, kellő biz­tonságot kell nyújtani az alapve­tően fontos élelmiszerek, alap­anyagok termelőinek befekteté­seik megtérülésére. Ezt a tárca a búza, a kukorica, a tej, a vágó­sertés és a vágómarha esetében garantált árakkal kívánja bizto­sítani - erre 9 milliárd forint áll rendelkezésre. Az állami támogatás összege egyébként ez évben a tavalyi 36-37 milliárddal szemben 51 milliárd. Ebből 25 milliárd ex­port-, 21 milliárd pedig az át­alakulást segítő alapokat szol­gálja. Ez utóbbi elsősorban a családi farmergazdaságok létre­jöttét, megerősödését hivatott elősegíteni. Az idei feladatok között kie­melkedően fontos a megfelelő hitelintézeti rendszer kialakí­tása. Ma már többféle támoga­tási konstrukcióval rendelke­zünk, de ezek csak akkor hozzá­férhetők a termelőknek, ha a helyszínen ott a megfelelő bankszervezet, felkészült szak­emberekkel. Célszerű lenne, ha a falusi termelőszövetkezetek és az OTP-fiókok mielőbb vidéki bankká alakulnának át. Nem ag­rárbankra, hanem olyan pénzin­tézetre van szükség, amely a fa­lun élőket segíti, függetlenül at­tól, hogy mivel foglalkoznak. Ha ilyen vidéki bank ez évben nem jön létre, nagyon lelassul­hat a mezőgazdaság kívánatos átalakulása. B. Szabó László Csapodárságban a magyar férfiaké a pálma (FEB) Reprezantatív felmé­rés készült Anglia felnőtt lakos­ságának szerelmi életéről, s ha­sonló jellegű vizsgálódások zaj­lottak le a közelmúltban Ma­gyarországon is. Hány szerelmi partnere volt a egy adott évben? - hangzott az első kérdés. Száz-száz megkér­dezett férfi közül 7 angol és 10 magyar felelte azt, hogy egy sem; a hölgyek között az egy éve érintetlenek száma 6, illetve 10 volt. A ködös Albionban az erő­sebb nem tagjainak 21 száza­léka monogám, - azaz egész esztendőben ugyanazzal a höggyel tart fenn testi kapcsoal- tot - a magyar férfiak között vi­szont ez az arány csak 14 száza­lék. A szebbik nemnek Angliá­ban 39, nálunk 40 százaléka az egyetlen társhoz kötődő sze­relmi élet híve és követője. A felmérés azt igazolta, hogy az angol és a magyar nők sze­relmi életvitele egyaránt szoli­dabb, kiegyensúlyosottabb, mint a férfiaké. Csapodárság­ban, szexuális kalandvágyban azonban a magyar Adámok túl­tesznek szigetországi társaikon. Mert míg Angliában „csak” a felnőtt férfiak egynegyede foly­tat évente 10 vagy annál is több hölggyel viszonyt, nálunk majdnem egyharmad a nagyét­vágyú Casanovák aránya. Érde­kes, hogy a partnerek sűrű cse­rélgetése egyik országban sem a fiatal korosztályok jellemzője. Lélektől lélekig Itt az új Nógrádi Szó Képriport Szentkútról Idén nyáron lesz hatvan éve, hogy országos visszhangot ka­pott a Nógrád megyei mátrave- rebélyi Szentkúthoz szervezett nagy zarándoklat. A Képes Pesti Hírlap június 15-i száma Pozsgay István képriportját kö­zölte ezzel az aláírással: A Má­ria Kongregáció zarándoklata a mátraverebélyi Szentkúthoz; a sziklakápolna előtti szószékről P. Bangha Béla mond szentbe­szédet. Baloldali kép: zarándo­kok a Szentkút körül. A nemzetközi híranyagban ugyanekkor szerepelt, hogy például 24 gépből álló repülőraj indult a chicagói világkiállításra az orbetellói hidroplán-repülő- térről Balbo olasz légügyi mi­niszter főparancsnokságával, s általános érdeklődést kelt a lon­doni világgazdasági konferen­cián Irak állam festői viseletben megjelent küldöttsége. -t Városnap - vásárnap Szécsényben Szécsény történetére, pün­kösdre, gyermeknapra gon­dolva, a helyi lakosságot és máshonnan érkezett vendégeket is vonzó, egész napos, oldott, szórakoztató ünnepnapot ter­veznek a városban. E színesnek ígérkező eseménysorozatra való fölkészülést már a múlt évben elkezdték, a közös gondolkodás jegyében. Minap a szécsényi városi művelődési és ifjúsági centrumban találkozót szervez­tek, ahol a városnap programjá­nak konkrét kialakításáról esett szó. Az előkészítő bizottság el­képzelése szerint a városnap ugyanakkor vásárnap is lesz, ahol Szécsény gazdasága, ke­reskedelme mutatkozhat be. Várostörténeti, néprajzi is­mereteik fölelevenítésével so­kan segíthetik a bizottság mun­káját, s hozzájárulhatnak a még bizonytalan időpontú városnap - vásárnap sikeréhez. Örömmel vettük kézbe a Fü­leken kéthetente megjelenő Nógrádi Szó című független tájlap január végén megjelent legújabb számát. Örömmel, hi­szen szerkesztőségünk hosszú évek óta tart fenn bensőséges, baráti kapcsolatot a Polgári László nevével jegyzett, sok nehéz, harcos napot megért új­ság szerkesztőivel, munkatár­saival. Tudtuk, hogy az elmúlt évben már a lét és nemlét kér­dése égette, emésztette ott dol­gozó kollégáinkat. És most kezünkben a formá­jában új, tartalmában pedig kétségtelenül karakteresebbé lett Nógrádi Szó. Első oldalán, Lélektől lélekig címmeló, exk­luzív interjú olvasható Molnár Erikkel, aki budapesti vállal­kozóként, jó fél esztendővel ezelőtt felkarolta a lapot, megmentve ezzel a legna­gyobb rémtől, a megszűnéstől. A József Attila Művelődési Központban megtekinthető tár­lat a salgótarjáni premier után tavasszal vándorútra kel. Elő­ször Debrecen, majd Nyíregy­háza és Budapest tárlatlátogató közönsége ismerkedhet meg a két tehetséges fotográfus alko­tásaival. Ez a kiállítás is bizonyítja, hogy a műalkotás csak az alkotó és a befogadó néző együttes erőfeszítése nyomán tárulkozik fel, ad választ a feltett kérdé­sekre. A tárlaton az alkotók képeik­kel egymással feleselnek. Ez a párbeszéd nemcsak külsősé­gekben, a helyszínek megköze­lítésében jelentkezik. A két egymáshoz közel álló, de egy­mástól eltérő szemléletű mű­vész saját egyénisége határait is feszegetve vitázik az élet jelen­tős kérdéseiről. A valaha vi­rágzó tárgyi kultúra, a tönkre­Szintén a lap első oldalán olvasható Galcsík Károlynak, a Csemadok losonci területi vá­lasztmánya titkárának vélemé­nye az évzáró tagsági gyűlé­sekről. Megtudhatjuk ebből, hogy a losonci területen 27 alapszervezet működik, a ko­rábbi intenzitás szinten tartá­sával. A nyolc oldalon megjelő Nógrádi Szó természetesen számos más, érdeklődésre számot tartható riportot, tudó­sítást, információt közöl kép­ben és írásban. Találhatunk benne horoszkópot, kereszt- rejtvényt, tévéműsort és sport­rovatot. Összességében hasznos és olvasmányos laptársat kö­szönthetünk tehát jelen sorok­kal, s kívánhatunk további sok sikert, immár a meg- és fenn­maradás biztos hitével, tudatá­val. ment ipari objektumok, az elha­gyott bánya emberi tragédiákat is sejtető romjai között jelenik meg az örök emberi érték, az esztétikai szépséget hordozó nő alakja. Mintegy igazolva Szop- hoklész szavait, melyek szerint „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.” A mesteri módon megvalósí­tott, tudatosan létrehozott mű­alkotás-értékű fotográfiák meg­tekintése felemelő érzés. A tárlat jól illusztrálja azt a folyamatot, amelyben a fotográ­fia, az aktfényképezés egyre jobban elszakad a képzőművé­szettől, egyre inkább autonóm művészetté válik. A salgótarjáni fotógaléria ezen, immár 218. kiállítása ki­emelkedik az összességében is színvonalas sorozatból és mara­dandó élményt nyújt a látoga­tóknak.- veres ­Közelítések Buda László és Kovács Bodor Sándor fotókiállítása Új magazin született Segíteni akarunk minden rászoruló emberen, családon! A Vöröskeresztben is az a fö kérdés: miből? Dr. Szép Sándor a megyei Vöröskereszt szervezet élén Aranyból lesz a kakas! Február elején kerül az olva­sók kezébe a Kakas című színes havi családi magazin 64 oldal terjedelemben. A Kakas kép kialakulásának a városi közönség körében is népszerű Falutévé a bázisa, melynek közkedvelt műsorve­zetőjét, Präger Györgyöt - saját bevallása szerint - a népnyelv Kakas Gyurinak becézi. A lap tartalmilag 20-30 százalékban a Falutévében elhangzott érdeke­sebb témák kifejtésére és egyéb állandó rovatokra épül. Lesz benne pletykapad, gyermekrovat, kakasbutík, konyha, agrárgazdaság és Szá­mos más érdekes rovat. A-lap­ban az idén megindult Nóta TV kérőlapjait „ is megtalálhatjuk. Minden bizonnyal nagy érdek­lődésre Tart majd számot az Aranykakas pályázat. A lap elő­fizetői között egy kilogramm súlyú színaranyból készült ka­kas szobrot fognak kisorsolni 1993 karácsonyán Ugyanakkor a szerkesztők nem bíznak mindent a szeren­csére: Práger György neves stá­bot szerzett a lapnak. íme né­hány név a munkatársak közül: Kondor Katalin, Bokodi Béta, Vajek Judit, Réti Ervin. Mi sem bizonyítja jobban, hogy - a felkészültség és az ol­vasók várható bizalma mellett - Fortuna sem hagyja őket cser­ben, mint az, hogy a kínai ho­roszkóp szerint 1993 a kakas éve lesz. Majd meglátják! A közelmúltban tisztújítás történt a Vöröskereszt országos valamint megyei vezetőségei­nek élén. Nógrád megye vörös­keresztes munkájának vezeté­sére a salgótarjáni dr. Szép Sán­dor kapott bizalmat,- Soha nem voltam fáradé­kony alkat, - kezdi a beszélge­tést - de a napi 12-14 óra azért megviseli az embert. Nagyon jól tudtam, hogy nem lesz könnyű az új munkám, de őszintén be kell vallanom, hogy nem egészen ilyen helyzetre számítottam. Viszont mindig is örök optimista voltam.- Ön képzettségét tekintve vállalkozó-innovációs szakköz­gazdász, egyetemi doktor. És még a korábbi munkaterülete sincs összhangban a jelenlegi­vel, hiszen vasutasként kezdte pályáját.- Kétségtelen, hogy egy-két „kanyar” volt az életemben. Ezeket három, általam szentnek tartott dolognak „köszönhe­tem”. A család, a munka és a tanulás határozta meg eddig az utamat. Vasutas csalában szü­lettem Miskolcon, majd amikor a MÁV kisterenyei fűtőházának vezetésére édesapámat kinevez­ték, még kisgyermekként kerül­tem ide. Ezért is érzem ottho­nomnak Nógrád megyét ugyan­úgy, mint ahogy a vasút világát. Pályaválasztáskor egy pillana­tig sem gondolkoztam: techni­kusi oklevéllel mozdonyveze­tőként dolgoztam és a munkám mellett tanultam.- Ezek az előzmények ugyan­csak távol állnak a mostani munkájától.- Már diákkoromban vörös­keresztes aktivista voltam. Ta­nultam elsősegélynyújtást és megismerkedtem az egészség- neveléssel. Felnőttként pedig többszörös véradó vagyok és hosszú ideig foglalkoztam szo­ciális kérdésekkel. A közgazda- sági ismereteimre pedig aligha­nem nagyobb szükségem lesz itt a jövőben, mint amennyire ere­detileg gondoltam. Mert most nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen módszerekkel dol­gozzunk, hanem az, hogy mi­ből.- A kívülálló látja-hallja, hogy szerveznek, adnak.- Azt viszont nem, hogy mi­ként és milyen nehéz körülmé­nyek között. Dehát az úgy is van rendjén, hogy dolgozzunk. Hiszen akik -egyre nagyobb számban - hozzánk fordulnak gondjaikkal, gyakran már végső menedékként tekintenek ránk. Rajtuk mindenképpen segíte­nünk kell.- Melyek a megoldásra váró legsúlyosabb problémák?- Á megye vöröskeresztesei­nek életében rendkívül moz­galmasak voltak az utóbbi évek. A „hagyományos” feladatok mellett sok új is adódott, s eze­ket eddig nem ismert körülmé­nyek között kell végezni. Szű- kebb hazánkban az országosnál lényegesen rosszabb a szociális helyzet. Sokan többoldalú se­gítségre szorulnak. Szinte nincs is olyan hivatalos, vagy érdek- képviseleti szerv, intézmény, egyesület, amely ne közvetített volna megoldásra váró problé­mát, vagy segítséget kérő em­bert. Munkahely, lakás, szállás­helykeresés, szociális otthoni elhelyezés, egészségi és családi gondok, számtalan féle segély­kérelem, s hadd ne folytassam. Még hivatalos ügyekben is gyakran közbenjárunk.-Az „utca embere” szerint eredményesen.- Örülök, hogy ezt hallom, bár nem vagyok benne biztos, hogy mindig mindent meg tu­dunk oldani. De akarjuk. Az elmúlt öt évben nyolcszorosára nőtt azok száma, akiknek ter­mészetbeni segélyt tudtunk adni. A ruha és az élelmiszer mellett bútor, ágynemű, gyó­gyászati segédeszköz is sok embernek létkérdés. 1992-ben a szociális segélyalapból min­tegy kétszáz főt tudtunk némi pénzhez juttatni, s nyolcezer esetben adtunk ruha- és élelmi­szersegélyt. Természetesen ez­zel nem akarjuk az önkormány­zatok munkáját zavarni, hiszen közös célunk a segítés. Segé­lyezési tevékenységünket az utóbbi években sok kritika érte, mondván, hogy miért adunk ci­gányoknak, börtönviselt embe­reknek is. A Magyar Vöröske­reszt pártatlan, semleges és független szervezet. Bennünket nem a bőrszín, vagy az „érdem” érdekel. Mi csak azt nézzük, hogy kell-e segíteni és mit, s aki bizalommal hozzánk fordul, azon igyekszünk is segíteni! Önmagáért beszél az a szám, hogy az elmúlt öt évben a me­gye lakosságának kilenc száza­léka részesült általunk valami­lyen juttatásban. Mindemellett rendszeres és hatékony az egészségnevelési munka, szer­vezzük az elsősegélynyújtó tan­folyamokat, folyik az ifjúsági nevelési tevékenység, „beleszó­lünk” a környezetvédelembe. A megye önkéntes véradói egye­dül 1992-ben tizenháromezer alkalommal összesen ötezeröt­száz liter vért adtak.- Hogyan látja a jövőt?- A mi munkánkat is mesz- szemenően befolyásolja a min­denkori társadalmi és gazdasági helyzet. Ezért hadd ne elemez­zem a jelenlegi helyzet súlyos­ságát. Az elszegényedés hihe­tetlen gyorsasággal növekszik. Elegendő csupán annyi adat, hogy megyénk felnőtt lakossá­gának mintegy húsz százaléka munkanélküli. Ugyanakkor egyre szűkülnek a bevételi for­rásaink. A folyamatos működte­téshez szükséges kiadásainknak csupán kis részét fedezi a köz­ponti támogatás. Ez a már így is minimálisra csökkentett munka­társi létszám fizetésére - és an­nak közterheire - is kevés. Ettől függetlenül dolgozunk tovább - mert vállaltuk! Működtetünk népkonyhát, anya-gyermek me­nedéket, ingyenes információs irodákat. Szervezeteink folya­matosan rendeznek szociális árusításokat azokból a külde­ményekből, amelyek jórészt a Nemzetközi Vöröskereszt révén jutnak Nógrádb'a. Szerencsére a bajban az is kiderül, hogy to­vábbra is vannak önzetlen, segí­tőkész emberek. Velük együtt segíteni akarunk és segíteni is fogunk minden hozzánk forduló emberen, családon! Tudom, hogy ezek nagy sza­vaknak tűnnek, de meggyőző­désem, hogy ha mindenki ösz- szefog, aki teheti, eredményes lesz a munkánk. G. Szűcs László

Next

/
Thumbnails
Contents