Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. február 10., szerda „Célegyenesben” az agrárpiaci rendtartás Válság vagy átalakulás? (FEB) Történetének kritikus szakaszát éli a magyar mező- gazdaság. Az egykori sikerágazat a gyökeres átalakulás és megújulás nehézségeivel birkózik, s nagy kérdés, hogy mikor jut túl e válságos perióduson. i Erről beszélgettünk dr. Raskó Györggyel, a Földművelődésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával.- Túlzás vagy realitás válságosnak ítélni mezőgazdaságunk állapotát.?- Az agrárágazat egész arculata, szerkezete, a tulajdon és birtokviszonyok, az üzemek élete, a technológia, sőt a felvevőpiac is változóban van, hiszen köztudott: keleti vásárlóink túlnyomó többségét elvesztettük. E folyamatok együttesen valóban a válság jeleit és tüneteit mutatják. De hozzá kell tenni, hogy 'ilyen méretű átalakulással még a legfejlettebb országokban sem lehetne zökke- nőrtientesen megbirkózni, Hiba volna azzal áltatnunk magunkat, hogy ; a nehézségeken rövid idő alatt túljutunk, hiszen a rendszerváltás a nemzet- gazdaság egyetlen ágában sem jár együtt a mezőgazdaságéhoz hasonló tulajdonváltással. A föld magántulajdonba adása, a téeszek kötelező átalakítása, a vagyonnevesítés együttesen azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban hasznosított eszközöknek mintegy 90 százaléka már magántulajdonban van. A kárpótlás előrehaladásával pedig a művelhető földterület 1993 végére teljes egészében magántulajdonán lesz. Agrárgazdaságunkban azonban a válságtünetek és az ígéretes eredmények együttesen vannak jelen. Hogy mást ne említsek: tavaly a szovjet utódállamokba mintegy 350 dollár értékű mezőgazdasági terméket exportáltunk s immár két éve jelentékenyen növekszik a nyugat-európai országokba irányuló kivitelünk. A magyar mezőgazdaság devizabevétele az 1991-92-es években meghaladta a 2,5 milliárd dollárt.- Milyen változásokat ígér az idei év ?- Sajnos a kárpótlási törvény elfogadása nagyon elhúzódott, s ennek tudható be, hogy a tée- szekben csak jogi, formai átalakulás ment végbe, érdemi változásokra még nem került sor. Az igazi átalakulás csak most veszi kezdetét. A válságjelek tehát továbbra sem „halványulnak”; de meggyőződésem, hogy mezőgazdaságunk stabilitását már nem veszélyeztetik. Várhatóan az országgyűlés belátható időn belül törvénybe iktatja az agrárpiaci rendtartást. Egyértelmű, hogy az átmeneti időszakban garanciát, kellő biztonságot kell nyújtani az alapvetően fontos élelmiszerek, alapanyagok termelőinek befektetéseik megtérülésére. Ezt a tárca a búza, a kukorica, a tej, a vágósertés és a vágómarha esetében garantált árakkal kívánja biztosítani - erre 9 milliárd forint áll rendelkezésre. Az állami támogatás összege egyébként ez évben a tavalyi 36-37 milliárddal szemben 51 milliárd. Ebből 25 milliárd export-, 21 milliárd pedig az átalakulást segítő alapokat szolgálja. Ez utóbbi elsősorban a családi farmergazdaságok létrejöttét, megerősödését hivatott elősegíteni. Az idei feladatok között kiemelkedően fontos a megfelelő hitelintézeti rendszer kialakítása. Ma már többféle támogatási konstrukcióval rendelkezünk, de ezek csak akkor hozzáférhetők a termelőknek, ha a helyszínen ott a megfelelő bankszervezet, felkészült szakemberekkel. Célszerű lenne, ha a falusi termelőszövetkezetek és az OTP-fiókok mielőbb vidéki bankká alakulnának át. Nem agrárbankra, hanem olyan pénzintézetre van szükség, amely a falun élőket segíti, függetlenül attól, hogy mivel foglalkoznak. Ha ilyen vidéki bank ez évben nem jön létre, nagyon lelassulhat a mezőgazdaság kívánatos átalakulása. B. Szabó László Csapodárságban a magyar férfiaké a pálma (FEB) Reprezantatív felmérés készült Anglia felnőtt lakosságának szerelmi életéről, s hasonló jellegű vizsgálódások zajlottak le a közelmúltban Magyarországon is. Hány szerelmi partnere volt a egy adott évben? - hangzott az első kérdés. Száz-száz megkérdezett férfi közül 7 angol és 10 magyar felelte azt, hogy egy sem; a hölgyek között az egy éve érintetlenek száma 6, illetve 10 volt. A ködös Albionban az erősebb nem tagjainak 21 százaléka monogám, - azaz egész esztendőben ugyanazzal a höggyel tart fenn testi kapcsoal- tot - a magyar férfiak között viszont ez az arány csak 14 százalék. A szebbik nemnek Angliában 39, nálunk 40 százaléka az egyetlen társhoz kötődő szerelmi élet híve és követője. A felmérés azt igazolta, hogy az angol és a magyar nők szerelmi életvitele egyaránt szolidabb, kiegyensúlyosottabb, mint a férfiaké. Csapodárságban, szexuális kalandvágyban azonban a magyar Adámok túltesznek szigetországi társaikon. Mert míg Angliában „csak” a felnőtt férfiak egynegyede folytat évente 10 vagy annál is több hölggyel viszonyt, nálunk majdnem egyharmad a nagyétvágyú Casanovák aránya. Érdekes, hogy a partnerek sűrű cserélgetése egyik országban sem a fiatal korosztályok jellemzője. Lélektől lélekig Itt az új Nógrádi Szó Képriport Szentkútról Idén nyáron lesz hatvan éve, hogy országos visszhangot kapott a Nógrád megyei mátrave- rebélyi Szentkúthoz szervezett nagy zarándoklat. A Képes Pesti Hírlap június 15-i száma Pozsgay István képriportját közölte ezzel az aláírással: A Mária Kongregáció zarándoklata a mátraverebélyi Szentkúthoz; a sziklakápolna előtti szószékről P. Bangha Béla mond szentbeszédet. Baloldali kép: zarándokok a Szentkút körül. A nemzetközi híranyagban ugyanekkor szerepelt, hogy például 24 gépből álló repülőraj indult a chicagói világkiállításra az orbetellói hidroplán-repülő- térről Balbo olasz légügyi miniszter főparancsnokságával, s általános érdeklődést kelt a londoni világgazdasági konferencián Irak állam festői viseletben megjelent küldöttsége. -t Városnap - vásárnap Szécsényben Szécsény történetére, pünkösdre, gyermeknapra gondolva, a helyi lakosságot és máshonnan érkezett vendégeket is vonzó, egész napos, oldott, szórakoztató ünnepnapot terveznek a városban. E színesnek ígérkező eseménysorozatra való fölkészülést már a múlt évben elkezdték, a közös gondolkodás jegyében. Minap a szécsényi városi művelődési és ifjúsági centrumban találkozót szerveztek, ahol a városnap programjának konkrét kialakításáról esett szó. Az előkészítő bizottság elképzelése szerint a városnap ugyanakkor vásárnap is lesz, ahol Szécsény gazdasága, kereskedelme mutatkozhat be. Várostörténeti, néprajzi ismereteik fölelevenítésével sokan segíthetik a bizottság munkáját, s hozzájárulhatnak a még bizonytalan időpontú városnap - vásárnap sikeréhez. Örömmel vettük kézbe a Füleken kéthetente megjelenő Nógrádi Szó című független tájlap január végén megjelent legújabb számát. Örömmel, hiszen szerkesztőségünk hosszú évek óta tart fenn bensőséges, baráti kapcsolatot a Polgári László nevével jegyzett, sok nehéz, harcos napot megért újság szerkesztőivel, munkatársaival. Tudtuk, hogy az elmúlt évben már a lét és nemlét kérdése égette, emésztette ott dolgozó kollégáinkat. És most kezünkben a formájában új, tartalmában pedig kétségtelenül karakteresebbé lett Nógrádi Szó. Első oldalán, Lélektől lélekig címmeló, exkluzív interjú olvasható Molnár Erikkel, aki budapesti vállalkozóként, jó fél esztendővel ezelőtt felkarolta a lapot, megmentve ezzel a legnagyobb rémtől, a megszűnéstől. A József Attila Művelődési Központban megtekinthető tárlat a salgótarjáni premier után tavasszal vándorútra kel. Először Debrecen, majd Nyíregyháza és Budapest tárlatlátogató közönsége ismerkedhet meg a két tehetséges fotográfus alkotásaival. Ez a kiállítás is bizonyítja, hogy a műalkotás csak az alkotó és a befogadó néző együttes erőfeszítése nyomán tárulkozik fel, ad választ a feltett kérdésekre. A tárlaton az alkotók képeikkel egymással feleselnek. Ez a párbeszéd nemcsak külsőségekben, a helyszínek megközelítésében jelentkezik. A két egymáshoz közel álló, de egymástól eltérő szemléletű művész saját egyénisége határait is feszegetve vitázik az élet jelentős kérdéseiről. A valaha virágzó tárgyi kultúra, a tönkreSzintén a lap első oldalán olvasható Galcsík Károlynak, a Csemadok losonci területi választmánya titkárának véleménye az évzáró tagsági gyűlésekről. Megtudhatjuk ebből, hogy a losonci területen 27 alapszervezet működik, a korábbi intenzitás szinten tartásával. A nyolc oldalon megjelő Nógrádi Szó természetesen számos más, érdeklődésre számot tartható riportot, tudósítást, információt közöl képben és írásban. Találhatunk benne horoszkópot, kereszt- rejtvényt, tévéműsort és sportrovatot. Összességében hasznos és olvasmányos laptársat köszönthetünk tehát jelen sorokkal, s kívánhatunk további sok sikert, immár a meg- és fennmaradás biztos hitével, tudatával. ment ipari objektumok, az elhagyott bánya emberi tragédiákat is sejtető romjai között jelenik meg az örök emberi érték, az esztétikai szépséget hordozó nő alakja. Mintegy igazolva Szop- hoklész szavait, melyek szerint „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.” A mesteri módon megvalósított, tudatosan létrehozott műalkotás-értékű fotográfiák megtekintése felemelő érzés. A tárlat jól illusztrálja azt a folyamatot, amelyben a fotográfia, az aktfényképezés egyre jobban elszakad a képzőművészettől, egyre inkább autonóm művészetté válik. A salgótarjáni fotógaléria ezen, immár 218. kiállítása kiemelkedik az összességében is színvonalas sorozatból és maradandó élményt nyújt a látogatóknak.- veres Közelítések Buda László és Kovács Bodor Sándor fotókiállítása Új magazin született Segíteni akarunk minden rászoruló emberen, családon! A Vöröskeresztben is az a fö kérdés: miből? Dr. Szép Sándor a megyei Vöröskereszt szervezet élén Aranyból lesz a kakas! Február elején kerül az olvasók kezébe a Kakas című színes havi családi magazin 64 oldal terjedelemben. A Kakas kép kialakulásának a városi közönség körében is népszerű Falutévé a bázisa, melynek közkedvelt műsorvezetőjét, Präger Györgyöt - saját bevallása szerint - a népnyelv Kakas Gyurinak becézi. A lap tartalmilag 20-30 százalékban a Falutévében elhangzott érdekesebb témák kifejtésére és egyéb állandó rovatokra épül. Lesz benne pletykapad, gyermekrovat, kakasbutík, konyha, agrárgazdaság és Számos más érdekes rovat. A-lapban az idén megindult Nóta TV kérőlapjait „ is megtalálhatjuk. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre Tart majd számot az Aranykakas pályázat. A lap előfizetői között egy kilogramm súlyú színaranyból készült kakas szobrot fognak kisorsolni 1993 karácsonyán Ugyanakkor a szerkesztők nem bíznak mindent a szerencsére: Práger György neves stábot szerzett a lapnak. íme néhány név a munkatársak közül: Kondor Katalin, Bokodi Béta, Vajek Judit, Réti Ervin. Mi sem bizonyítja jobban, hogy - a felkészültség és az olvasók várható bizalma mellett - Fortuna sem hagyja őket cserben, mint az, hogy a kínai horoszkóp szerint 1993 a kakas éve lesz. Majd meglátják! A közelmúltban tisztújítás történt a Vöröskereszt országos valamint megyei vezetőségeinek élén. Nógrád megye vöröskeresztes munkájának vezetésére a salgótarjáni dr. Szép Sándor kapott bizalmat,- Soha nem voltam fáradékony alkat, - kezdi a beszélgetést - de a napi 12-14 óra azért megviseli az embert. Nagyon jól tudtam, hogy nem lesz könnyű az új munkám, de őszintén be kell vallanom, hogy nem egészen ilyen helyzetre számítottam. Viszont mindig is örök optimista voltam.- Ön képzettségét tekintve vállalkozó-innovációs szakközgazdász, egyetemi doktor. És még a korábbi munkaterülete sincs összhangban a jelenlegivel, hiszen vasutasként kezdte pályáját.- Kétségtelen, hogy egy-két „kanyar” volt az életemben. Ezeket három, általam szentnek tartott dolognak „köszönhetem”. A család, a munka és a tanulás határozta meg eddig az utamat. Vasutas csalában születtem Miskolcon, majd amikor a MÁV kisterenyei fűtőházának vezetésére édesapámat kinevezték, még kisgyermekként kerültem ide. Ezért is érzem otthonomnak Nógrád megyét ugyanúgy, mint ahogy a vasút világát. Pályaválasztáskor egy pillanatig sem gondolkoztam: technikusi oklevéllel mozdonyvezetőként dolgoztam és a munkám mellett tanultam.- Ezek az előzmények ugyancsak távol állnak a mostani munkájától.- Már diákkoromban vöröskeresztes aktivista voltam. Tanultam elsősegélynyújtást és megismerkedtem az egészség- neveléssel. Felnőttként pedig többszörös véradó vagyok és hosszú ideig foglalkoztam szociális kérdésekkel. A közgazda- sági ismereteimre pedig alighanem nagyobb szükségem lesz itt a jövőben, mint amennyire eredetileg gondoltam. Mert most nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen módszerekkel dolgozzunk, hanem az, hogy miből.- A kívülálló látja-hallja, hogy szerveznek, adnak.- Azt viszont nem, hogy miként és milyen nehéz körülmények között. Dehát az úgy is van rendjén, hogy dolgozzunk. Hiszen akik -egyre nagyobb számban - hozzánk fordulnak gondjaikkal, gyakran már végső menedékként tekintenek ránk. Rajtuk mindenképpen segítenünk kell.- Melyek a megoldásra váró legsúlyosabb problémák?- Á megye vöröskereszteseinek életében rendkívül mozgalmasak voltak az utóbbi évek. A „hagyományos” feladatok mellett sok új is adódott, s ezeket eddig nem ismert körülmények között kell végezni. Szű- kebb hazánkban az országosnál lényegesen rosszabb a szociális helyzet. Sokan többoldalú segítségre szorulnak. Szinte nincs is olyan hivatalos, vagy érdek- képviseleti szerv, intézmény, egyesület, amely ne közvetített volna megoldásra váró problémát, vagy segítséget kérő embert. Munkahely, lakás, szálláshelykeresés, szociális otthoni elhelyezés, egészségi és családi gondok, számtalan féle segélykérelem, s hadd ne folytassam. Még hivatalos ügyekben is gyakran közbenjárunk.-Az „utca embere” szerint eredményesen.- Örülök, hogy ezt hallom, bár nem vagyok benne biztos, hogy mindig mindent meg tudunk oldani. De akarjuk. Az elmúlt öt évben nyolcszorosára nőtt azok száma, akiknek természetbeni segélyt tudtunk adni. A ruha és az élelmiszer mellett bútor, ágynemű, gyógyászati segédeszköz is sok embernek létkérdés. 1992-ben a szociális segélyalapból mintegy kétszáz főt tudtunk némi pénzhez juttatni, s nyolcezer esetben adtunk ruha- és élelmiszersegélyt. Természetesen ezzel nem akarjuk az önkormányzatok munkáját zavarni, hiszen közös célunk a segítés. Segélyezési tevékenységünket az utóbbi években sok kritika érte, mondván, hogy miért adunk cigányoknak, börtönviselt embereknek is. A Magyar Vöröskereszt pártatlan, semleges és független szervezet. Bennünket nem a bőrszín, vagy az „érdem” érdekel. Mi csak azt nézzük, hogy kell-e segíteni és mit, s aki bizalommal hozzánk fordul, azon igyekszünk is segíteni! Önmagáért beszél az a szám, hogy az elmúlt öt évben a megye lakosságának kilenc százaléka részesült általunk valamilyen juttatásban. Mindemellett rendszeres és hatékony az egészségnevelési munka, szervezzük az elsősegélynyújtó tanfolyamokat, folyik az ifjúsági nevelési tevékenység, „beleszólünk” a környezetvédelembe. A megye önkéntes véradói egyedül 1992-ben tizenháromezer alkalommal összesen ötezerötszáz liter vért adtak.- Hogyan látja a jövőt?- A mi munkánkat is mesz- szemenően befolyásolja a mindenkori társadalmi és gazdasági helyzet. Ezért hadd ne elemezzem a jelenlegi helyzet súlyosságát. Az elszegényedés hihetetlen gyorsasággal növekszik. Elegendő csupán annyi adat, hogy megyénk felnőtt lakosságának mintegy húsz százaléka munkanélküli. Ugyanakkor egyre szűkülnek a bevételi forrásaink. A folyamatos működtetéshez szükséges kiadásainknak csupán kis részét fedezi a központi támogatás. Ez a már így is minimálisra csökkentett munkatársi létszám fizetésére - és annak közterheire - is kevés. Ettől függetlenül dolgozunk tovább - mert vállaltuk! Működtetünk népkonyhát, anya-gyermek menedéket, ingyenes információs irodákat. Szervezeteink folyamatosan rendeznek szociális árusításokat azokból a küldeményekből, amelyek jórészt a Nemzetközi Vöröskereszt révén jutnak Nógrádb'a. Szerencsére a bajban az is kiderül, hogy továbbra is vannak önzetlen, segítőkész emberek. Velük együtt segíteni akarunk és segíteni is fogunk minden hozzánk forduló emberen, családon! Tudom, hogy ezek nagy szavaknak tűnnek, de meggyőződésem, hogy ha mindenki ösz- szefog, aki teheti, eredményes lesz a munkánk. G. Szűcs László
