Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-05 / 30. szám

2 KÜLFÖLD er 1993. február 5., péntek^ Kérdőjelek Szakad a „plutónium-sorompó”? Amitől tartott a világ, most bekövetkezhet: az ex-Szovjetunió két legnagyobb utódállama, Oroszország és Ukrajna fegyvervi­tája január közepén már visszatartotta a kijevi vezetést a FÁK alapszerződésének elfogadásától. Most pedig — logikus követ­kező lépésként — az ukránok bejelentették: fontolóra veszik a területükön tárolt nukleáris robbanófejek plutóniumkészleté­nek világpiaci értékesítését, ha nem sikerül dűlőre jutniok az oroszokkal a Bush és Gorbacsov által még 1991-ben aláírt START-1 leszerelési megállapodás végrehajtásának feltételei­ről. Magyarán: Ukrajna inkább eladja a plutóniumot, mert nem érzi magát kellő biztonságban, ha — szerinte — túl sok rakéta marad orosz kézben. Érthető érdek- és nézetkülönbség? Min­denesetre 1993 egyik realitása. Nyomás a Krem Ire ? Nyomás másokra is a volt szovjet partner- országokban, sőt azokon kívül? Például Amerikára, amikor Clinton, az új elnök Jelcin orosz államfővel tárgyal?Tény, az uk­rán bejelentés joggal válthat ki nyugtalan érzéseket világszerte, hiszen ez azt jelentheti, hogy átszakadhat az 1968-ban megkö­tött, s mintegy száz ország által elfogadott atomsorompó-egyez- mény által felépített akadály a nukleáris fegyverek gyakorlatilag ellenőrizhetetlen elterjedése előtt. Mi ebben a plutónium szerepe? A 94-es rendszámú, mestersé­gesen előállítható radioaktív elemet nukleáris tüzelőanyagként használják atomreaktorokban vagy másutt. Az emberiség szá­mára az a veszély, ha nem békés célokra alkalmazzák. 5 ki tudja — ha eladják —, merre visz az ukrán plutónium útja? 176 hadá­szati rakéta nukleáris robbanófejeinek plutóniumkészlete el­lenőrizhetetlen kezekben aligha növeli Ukrajna (és a világ) biz­tonságérzetét. Marad tehát a megegyezés. Moszkvának és Kijev- nek értenie kell, nincs más megoldás. (FEB) Kommunizmus nélkül nincs EK — USA barátság? Brit kormánykörökben igen örülnek a február 24-i Major- Clinton találkozó hírének: a brit kormányfő — a kanadai mi­niszterelnök és a mexikói elnök után — mindenki mást meg­előzve az első külföldi vezető lesz Észak-Amerikán kívül, akit az Egyesült Államok új elnöke fogad. Ez arra vall, hogy még nincs minden veszve a különle­ges brit-amerikai kapcsolatok­ból. Ez lesz az első magas szintű lehetőség az Egyesült Államok és a Közös Piac általában romló viszonyának áttekintésére is. Brit elemzők szerint könnyű lenne a bonyodalmakat pusztán a Clinton-csapat tapasztalatlan­ságával magyarázni. De nagyobb a baj: a nyugat-európai főváro­sokban most kezdik megérteni a Jugoszláviával és a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos transzat­lanti ellentétek igazi hátterét, azt, hogy a közös ellenség, a kommunizmus összeomlása után és a hidegháború elmúlásá­val Washingtonban gyökeresen átértékelik az Európához fűződő kapcsolatokat — írta például a The Times. Régi aggodalom az, hogy az Egyesült Államokban vezető politikai erők csökkente­ni akarják az európai elkötele­zettséget, ám most komolyra for­dul a dolog. Minden brit lap idézi Mickey Kantort, az amerikai el­nök új kereskedelmi képviselő­jét, aki szerint elmúltak azok az idők, amikor az amerikai gazda­sági érdekeket alárendelték poli­tikai vagy védelmi megfontolá­soknak. Londonban és Párizsban kü­lön visszatetszést keltett, hogy az amerikai kormány szerint felül kellene vizsgálni e két ország ál­landó tagságát az ENSZ Bizton­sági Tanácsában. A Clinton-kormány új keres­kedelmi intézkedései közül a büntető acélvámot viszonylag érthetőnek tartják az EK Bizott­ságában, a másikat, az EK-cégek kitiltását az amerikai közületi megrendelésekből azonban szí­ven ütőnek tartják. Igaz, hogy áz amerikai döntés válasz egy ha­sonló, az egységes belső piaccal együtt január I-jén életbe lépett EK-döntésre. Az EK rendelke­zése szerint távközlési és elektro­mos közületi versenytárgyaláso­kon vissza kell utasítani olyan szállítók ajánlatát, akik 50 száza­léknál nagyobb, nem EK-tartal- mú berendezést kínálnak. Ám az EK ezt épp engedékenysége jelé­nek tartja, amennyiben becslé­sek szerint az EK GDP 15 száza­lékát kitevő közületi piac 7-10 százaléka ezáltal megnyílik a szabad verseny előtt — a régi ren­delkezések ennél is szigorúbbak voltak. Az EK Brüsszeli Bizottságá­nak külgazdasági kapcsolatokért felelős brit tagja, Sir Leon Brit­tan kardcsörtetésnek nevezte az amerikai lépéseket, és azt mond­ta, hogy Európát nem lehet ijesztgetni. Az EK-ban főként azért aggódnak, mert az ameri­kai intézkedések borús jövőt jó­solnak az amúgy is kátyúban lévő sokkal nagyobb ügynek, a GATT-tárgyalásoknak. Európá­ban nem látják jelét amerikai szándéknak a GATT-vita megol­dására. Mészáros György „Tanúja voltam a bűntetteknek” Goran Milic levele a szerb fasizmusról Minden gránát, amely Szara­jevóra hullott, az utolsó illúziói­mat is lerombolta, s eltávolított a „fenyegetett szerbség” és a „te­hetetlen menekülés” filozófiájá­tól — írta a Vreme című függet­len belgrádi lapban megjelent le­velében Goran Milic. A neves televíziós személyiség — aki ko­rábban még saját apja érvelését is elutasította a nagyszerb ideoló­gia veszélyeivel kapcsolatban — utóbb megbánta magatartását, s előbb Szarajevóban, majd Zág­rábban telepedett le, és keserű írásban számolt le jugoszláv ál­maival. „Mindig horvátnak vallottam magam, de semmiképp sem gyű­löltem Jugoszláviát. Belgrádiról nézve lehetségesnek tűnt mind­ez, mivel úgy gondoltam, hogy az emberek egyénenként érvénye­sülnek, nem nemzeti alapon. Most azonban már vége minden­nek, a szerb-montenegrói pog­rompolitika, amelynek több cse­lekvő részese van, mintsem első pillanatban látszik, végleg eltá­volított a közös államról es élet­ről szóló gondolatoktól, mivel én tanúj a voltam a bűntetteknek” — írta Goran Milic, aki különösen kiábrándítónak tartja, hogy belgrádi ismerősei olyan kérdé­seket tesznek fel neki, hogy vég­tére is ki lövi Szarajevót. Amikor Milic például a Vase Miskin ut­cában lejátszódott vérfürdőről beszélt, hangoztatva, hogy a szerbek gránáttal gyilkolták a muzulmánokat, horvátokat és szerbeket is, akik kenyérért áll­tak sorba, azt kapta válaszként, hogy Momcilo Krajisnik(a bosz­niai szerb parlament elnöke) vi­lágosan megmondta: mindezt a muzulmánok tették. Goran Mi­lic felháborodva kérdezett visz- sza, hogy miért lőnének sajátja­ikra a muzulmánok, s erre is adó­dott válasz: azért, hogy Alija Izetbegovic elnyerje a világ ro- konszenvét. Goran Milic azzal vágott vissza, hogy akkor miért nem bombázza Seselja Tcrazijét Belgrádban, ha ez ilyen jó mód­szer a rokonszenv megszerzésé­re. A belgrádi reagálás azonban csak annyi volt: „Nem tudom barátom, minden olyan kompli­kált, mindannyian felre vagyunk tájékoztatva”. Goran Milic felrója, hogy a szarajevói nyilvánosság előtt ösz- szesen csak két belgrádi volt haj­landó nyilvánosan elítélni Kara­dzic boszniai szerb elnök és Mla­dic szerb tábornok bűntetteit, az egyik tisztességesen és határo­zottan, a másik rezignáltan. Na- gyon-nagyon kévés belgrádi „demokrata” foglalt úgy állást, hogy a boszniai háború saját né­pük imperializmusa — mutatott rá. Goran Milic felhívta a figyel­met arra, hogy Boszniában és Horvátországban leromboltak vagy megszálltak 30 muzulmán, illetve horvát többségű várost, miközben egyetlen szerb többsé­gű város sem szenvedett kárt. Lehetséges — szögezte le Go­ran Milic —, hogy a szerb fasiz­mus szókapcsolat nagyon fáj, de mi más fejezhetné ki jobban ezt a jelenséget. Van nacionalizmus, van szocializmus, vannak hódító tervek, tehát mindez nemzeti szocializmus. Vannak koncent­rációs táborok, van népirtás, a szomszédos népeket másodren­dűként kezelik, van nemzetközi összeesküvés, s még führer is van, tehát a fasizmus minden ele­me adott — hangsúlyozta, és hozzáfűzte, hogy sehol a látóha­táron egyetlen Willy Brandt sem látható. B. Walkó György Magyar — lengyel kapcsolatok Javítandó az együttműködés „Nem lehetünk elégedettek a magyar-lengyel együttműködés színvonalával, különösen a gaz­dasági, a kulturális és a lakossági kapcsolatok szálai lazultak meg az utóbbi időben” — mondta Göncz Árpád azon a csütörtök délelőtti találkozón, amelyen a Parlament épületében fogadta August Chelkowskit, a lengyel szenátus elnökét. A köztársasági elnök szólt ar­ról, hogy a rövidesen életbe lépő szabadkereskedelmi megállapo­dással sikerül leépíteni az árucse­re-forgalom útjában álló akadá­lyokat, így a magyar, valamint lengyel vállalatok közötti kap­csolatok rövid időn belül maga­sabb szintre emelkednek. A két ország politikai együttműködé­sét jónak minősítette a köztársa­ság elnöke, utalva arra, hogy a vi­segrádi csoport keretében ez a kapcsolat még tovább fejlődhet. A visegrádi együttműködés hoz­zájárulhat ahhoz, hogy a résztve­vő országok Európához integrá­lódjanak. Göncz Árpád hangsú­lyozta, hogy ezeknek az orszá­goknak esélyük van arra, hogy néhány éven belül csatlakozza­nak az Európai Közösséghez. Utalt arra, hogy a visegrádi cso­portnak nincs szüksége titkár­ságra vagy hivatalra, de a részt­vevő országoknak változatlanul hasznos, hogy ha konzultálnak a tervezett lépésekről, amelyeket az európai integrálódás érdeké­ben megtesznek. August Chelkowski szólt ar­ról, hogy a két ország céljai, tö­rekvései nagymértékben egybe­esnek, ezen belül is prioritást él­vez az Európához való közele­dés, a biztonság kérdése, és a gazdasági lemaradás behozása. Az Európai Közösséghez való csatlakozás időpontja — a len­gyel politikus megállapítása sze­rint — a visegrádi csoport orszá­gainak felkészültségén és az Eu­rópai Közösség jóindulatán mú­lik. Hangsúlyozta annak fontos­ságát, hogy a térség országait a közösség ne szegény rokonként, hanem egyenrangú partnerként fogadja be. (Mn) Izraeli támogatás a magyar orvosoknak Húszezer darab gyorsteszte­lésre való kapszula szállításáról kötött szerződést az izraeli Eldan cég és az Olymptechnik Kft. A bakteriális, illetve vírusos fertő­zések azonnali kiszűrésére alkal­mas eszközök először jelennek meg a magyar piacon, fél éven belül azonban magyarországi gyártását is megkezdik izraeli know-how alapján. Az MTI kérdésére a diagnosz- tikumokat kidolgozó kutatócso­port vezetője, Michael Inbar el­mondta: a tesztek orvosi jelentő­sége abban áll, hogy általuk gyorsan, nagy biztonsággal lehet megállapítani a vizeletben lévő kórokozók alapján a fertőzések fajtáját. Ezzel elkerülhető, hogy az orvos feleslegesen antibioti­kumokat adjon a betegnek, vagyis racionálisabbá válhat a gyógyszerfogyasztás. Á tesztek ugyanakkor csök­kentik a diagnosztizálás költsé­geit is. A kapszulák segítségével 70 százalékkal kevesebb labora­tóriumi vizsgálatra lehet szük­ség. Stop a fegyvereknek i Általános fegyverbeszerzési, -megrendelési stopot rendelt el Volker Rühe német védelmi mi­niszter, arra hivatkozva, hogy a tárcának az idén még további 860 millió márkát kell megtaka­rítania. A hadügyi tárca költség- vetése a német költségvetés dur­ván egynyolcadát teszi ki, a több mint 400 milliárdos kiadási tétel­ben — csökkenő tendencia mel­lett — körülbelül 50 milliáfd márkát. A tilalom az infrastruvjl túra kiépítésére is vonatkozik, a Bundeswehr fejlesztési tér teljesen átdolgozzák. Az orosz népszavazá előkészületei Az orosz elnök szerdán Via-, gyimir Sumejko miniszterelnök-5 '; helyettest nevezte ki az áprmk ' 11-re kitűzött oroszországi nép­szavazás előkészítésére és lebo­nyolítására alakított kormánybp- zottság élére. Borisz Jelcin a tes­tületet megbízta azzal, hogy a re­ferendum lebonyolításának anyagi és szervezési feladatain túlmenően egyeztesse a paría-'' menttel és a politikai pártokkal' az alkotmány szavazócédulárá1 kerülő alapelveinek megfogal­mazását. Az elnöki rendelkezés nem tett említést arról, hogjrlF’ népszavazáson döntsenek :ldi} 1994 tavaszára előrehozott pi'r-J lamenti és elnökválasztások kí-y nab ;hoá Botrány J fifiXíí kenőpénzek körül ; írásáról. Olaszországban a pártka&z«1 szákba vándorolt kenőpénzek’ botránya elérte a fővárost *áit< > szerdán lemondott Franco Céh 1 ram, Róma szocialista párti ptíV<’ gármestere, miután előző napié* J tartóztatták az általa vezetett1 rosi tanács városrendezési felélő^ - sét. Carmelo Molinari kérész- ' ténydemokrata városi tanácsost a főváros nagy értékű ingatlanai­nak eladása körüli szabálytalan­ságok miatt vette őrizetbe a rendőrség. A római ügyészség nyomozást folytat ezenkívül az ANAS állami útépítő és fenntar­tó igazgatóság, valamint a római vízművek megrendeléseinek visz- szaélései ügyében is. Ez utóbbi egyik vádlottja egy Bethlen Mik* lós nevű magyar származású 50 éves üzletember, aki egy elektro­mos szolgáltató vállalat élénáHU letartóztatásáig. /ni;v Valutaválság ^(yA a Közös Piacon Újabb csapást mért a közös,pi-., aci valutaválság közeli megoldá- sának reményére John Major brit kormányfő legfrissebb kjáp- lentésével: az angol fontot belát­ható időn belül nem viszik vissza az EK átváltási mechanizmusá­ba, de legalábbis az év végéig semmiképp sem. A valutapiacok gyorsan reagáltak: a font árfo­lyama a német márkával szem­ben 2,373 márkán zárt keddén, ez minden idők negatív fontre*1 kordja, a dollárral szembeh pedig 1,444 dollár volt az ára kedd este, hat éve a legalacso­nyabb. Az IMF elégedett Hiteltörlesztés kötvénykibocsátással Az MNB a külföldi piacokon stabil és elfogadott kötvénykibo­csátóvá vált. A múlt esztendő­ben mintegy 1,5 milliárd dollár értékű kötvényt hozott forga­lomba. Ez azt jelenti, hogy az évente lejáró mintegy kétmilli­árd dollár értékű hitel törlesztése alapvetően kötvénykibocsátás­sal megoldható. A tartalékok az elmúlt három év során megtöbb­szöröződtek, míg 1990-ben 700- 800 millió dollár Körül alakultak, jelenleg elérik az ötmilliárd dol­Arról is szó volt, hogy mi vár­ható az 1996-os esztendőben, amikor a külföldi adósságok te­rén törlesztési csúcs alakul ki, egy esztendő alatt 3,5 milliárd dollár értékű hitel jár le. Ezzel kapcsolatban Hárshegyi Frigyes kifejtette, hogy olyan ütemben nő a magyar gazdaság deviza­szerzőképessége, amely lehetővé teszi az 1996-os törlesztési fel­adatok teljesítését. Az elmúlt esz­tendőben az ország exportja meghaladta a 10 milliárd dollárt. Az egyéb bevételek — a turiz­musból és a szolgáltatásokból származók — 2,5 milliárd dollár körül alakultak. A pénzben be­érkező működőtőke pontosan 1,47 milliárd dollárt tett ki, meg­haladta az előző évit, mégpedig 20 millió dollárral. A vállalatok, élve a lehetőségekkel, mintegy 700 millió dollár értékű hitelt vettek fel külföldi bankoktól. Mindezt összeadva, egy év alatt összesen 15 milliárd dollár érté­kű devizabevételhez jutott az or­szág akkor, amikor a GDP — a visszaesés következtében — nem éri el a 40 milliárd dollárt. Hárshegyi Frigyes szerint mindez azt is jelzi, hogy amen­nyiben a növekedés egyéb felté­telei megteremtődnek, úgy nincs akadálya a nagyobb mennyiségű import finanszírozásának. A megbeszéléseken a Nemzetközi Valutaalap képviselői alapvető­en egyetértettek az MNB által eddig folytatott árfolyam-politi­kával, a devizapiac fejlesztésé­vel. Az IMF-fel folytatott megbe­szélések során most már elsősor­ban a költségvetés helyzete a té­ma. Nem elsősorban az ez évi költségvetésről van szó, azzal alapvetően egyetértenek az IMF-szakértők, hanem a követ­kező években várható deficitről. Arra kíváncsiak a Nemzetközi Valutaalap szakértői, milyen el­képzelése van a magyar kor­mánynak a költségvetési hiány GDP-hez mért nagyságának csökkentéséről. (MTI) Nemzetiségi kisebbségek Ukrajnában A kárpátaljaiak számára érde­kesnek ígérkezett a nemzetiségi kisebbségi kulturális szervezetek vezetőinek konferenciája, ame­lyet a minap tartottak Kijevben. Mind a nyolc kárpátaljai kultu­rális szövetség, köztük a Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szövet­ség is elküldte képviselőjét az ér­tekezletre, sőt a Kárpáti Igaz Szó egyik munkatársának is módja nyílt rá, hogy személyes élménye­ket szerezzen a miniszteri kabinet mellett működő, a nemzetiségi kisebbségek kérdéseivel foglal­kozó bizottság által összehívott országos fórumon. A konferencia célja elsősor­ban az volt, hogy áttekintse a nemzetiségi kisebbségek helyze­tét, szellemi és politikai újjászü­letésének problémáit, felmérje a további kibontakozás lehetősé­gét, továbbá az, hogy megalakít­sák a kisebbségek képviselőinek tanácsát, és elfogadják annak alapszabályát. A kitűzött célok első része, vagyis a helyzetáttekintés, a Kár­páti Igaz Szó munkatársának megállapítása szerint alapjában véve sikerült. Ennek során kife­jezésre jutott az a tény, hogy Uk­rajna nagyra értékeli a nemzeti­ségi kisebbségek szerepét és munkáját az államépítésben, s igyekszik minden lehető segítsé­get megadni nyelvük és kultúrá­juk megőrzéséhez, megújításá­hoz. Az ukrán állam független­ségének kinyilvánítása óta több olyan törvény és rendelkezés is napvilágot látott ennek érdeké­ben, amelyek nemzetközi mér­cével mérve is példaértékűek. Felszínre kerültek a helyzetát­tekintés során a problémák is. Egyebek közt az, hogy több me­gy eben más-más módón ítélik meg a nemzetiségi kisebbségek helyzetét a hivatalos szervek es a nemzetiségi érdekvédelmi szer­vezetek. Kivételt talán csak Kár­pátalja képez, ahol Veress Gá­bornak, a megyei nemzetiségi osztály vezetőjének a kijelenté­sét idézve, a hatalom és a nemze­tiségi kisebbségek nemcsak együtt tudnak működni, hanem közösen garanciát is jelentenek a társadalmi és politikai stabilitás megőrzéséhez. Á fórum másik célkitűzése, a nemzetiségi kisebbségek által alakított társadalmi szervezetek képviselői tanácsának létrehozá­sa viszont nem valósult meg. A nemzetiségi kisebbségekkel fog­lalkozó bizottság ugyanis olyan tanács létrehozását javasolta1, amelynek utasításai kötelező étói vényűek lennének valamennyi- kisebbségi szervezet számára. Aí gyakorlat nyelvére lefordítva eil azt jelentené, hogy a nemzetiségi kisebbségek érdekvédelmi széf}., vezeteinek irányítása a hatalom,, kezébe kerülne. A résztvevők, azonban nem voltak hajlandók” belemenni semmilyen olyátí'j egyezségbe, mely korlátozná te­vékenységüket. ’ 5zabó Béla ' ^ Miniszteri konferencia Az illegális migrációról Budapest lesz a házigazdája február 15-16-án az illegális migrációval foglalkozó II. miniszteri kon­ferenciának. A találkozón — amely az Országház­ban zajlik majd — 35 európai ország és 6 szervezet képviselteti magát. Az első hasonlójellegű összejövetelt 1991 októ­berében Berlinben tartották. A konferencia össze­hívása azért vált szükségessé, mert a kelet-európai kommunista rezsimek 1989-90-es összeomlása után — gazdasági és etnikai okok miatt — kiván­dorlók áradata indult meg a Nyugat felé. A találko­zón résztvevő miniszterek akkor megállapodtak abban, hogy az illegális kelet-nyugati vándorlás megfékezésének érdekében közös erőfeszítéseket tesznek az embercsempész-hálózatok és maffiák felszámolására, és szigorítják a határok ellenőrzé­sét. Az intézkedések végrehajtásának felügyeletére munkacsoportot hoztak létre Ausztria, Magyaror­szág és Olaszország képviselőinek vezetésével. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents