Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

1993. február 4., csütörtök ARCOK-HARCOK HÍRLAP 7 Rémálom Berlinből avagy a hatalom televíziója 1989 februárjában Berlinben voltam egy mozis delegációval. Lipcséből furcsa-izgalmas hírek érkeztek, miközben estéről-es- tére fiatal filmesekkel, filmklubosokkal politizáltunk egy-egy tá­gas berlini lakásban, ahol a közelgő változások szelét nem lehe­tett nem érezni. Mindenki a lipcsei vásárhoz kapcsolódó polgár­jogi megmozdulásokról beszélt, a hatalom arrogáns válaszait íz­lelgettük, a Honecker-nyilatkozatot, hogy Berlinben száz év múlva is ott lesz a fai . . Mi viszont tudjuk, bizton reméljük, hogy ebből a jövendölésből egy szó sem igaz. . . Mégis; elmondom a házigazdának, hogy a nyugat-berlini tévéállomások kommentárja után szeretném hallani a keleti hírmagyarázatokat is. Mentegető­zöm; nekünk bizony Magyarországon megrögzött szokásunk lett, hogy a hírekről legalább két véleményt meghallgatunk, hogy mit mondanak a „hivatalosak”, és mit mond a Szabad Európa . . . Kinevetnek. A házigazda látványosan körbeérintgeti a különböző tévéállomások számait; a kapcsolótáblán tucatnyi ragyogó kép­pel bejelentkező állomás, egyetlen egy zug, fütyül riasztó serce­géssel. Elmagyarázzák, hogy az NDK hivatalos televízió műsorát itt az ég világon senki sem nézi, az itt senkit nem érdekel. A házi­gazda azért később mentegetőzik; lehet, hogy túlzás, de a mi csa­ládunkban, hogy egyáltalán ne is lehessen behozni a képet, elb­abráltuk az antennát a gyerek, a nyolc éves fiú miatt, hogy még az álom-manót se „ezek” hazudják neki. Mert itt, a hazudozás, a durva hírszelekció, az ostoba tekintélynyalogatás olyan mérete­ket öltött, hogy már a művészek, értelmiségiek után a munkások, alkalmazottak se tudják elviselni a „keleti programot". Még csak eszébe sem jut senkinek, Honecker-tévét nézni. Minek? Csak a nyugati adásokat nézik. Csak arra kíváncsiak. Valamit azért régebben is hallottam én erről az egész ügyről, csak nem tudtam elképzelni ilyen végletes valóságnak. Hiszen ez olyan, mint egy rémálom. Iszonyatos és abszurd; a berlini baráta­imnak olyan világban kell élniük, ahol a „nemzeti” tévéprogram ellen csak efféle képtelen védekezés marad. Elfordítják, megnyo­morítják a központi antennát. Kiutálják a hatalom hazudozó tévé­jét. A saját hazájukban! De még az indirekt módon politizáló mű­sorokat is kilökik, a mesét is. Micsoda szomorú világ . . . Négy év telt el. Nincs berlini fal. Honecker van, de Chilében . . . Itt is, ott is zajlik a rendszerváltozás. Olyan, amilyen . . 1993. január közepén Berlinben azon szörnyülködnek, a valódi változásokban reménykedő értelmiségi barátaim, hogy a tavalyi felmérésekhez képest duplájára nőtt azoknak a száma, akik nta a Német Szövetségi Köztársaság egyenrangú állampolgáraként nosztalgiákat melengetnek magukban még a Honecker-féle szo­cializmus iránt is. Ha lehet a közvélemény-kutatások adatainak. Milyen jó, hogy azért ez nálunk ma is másképp van, gondolko­dom a különbözőségekről január 20-án este, két nappal a kor­mányzó párt országos gyűlése előtt, épp akkor, amikor a televízió főhíradójában tárgyilagosan és már-már a hivatalban lévő kor­mánnyal szemben reklámozzák nekem a magyar szélsőjobboldal teljesen szalonképesre fésült vezéralakját. Két-háromszori nekifu­tással, megszólalásával megértetnék velem, hogy már megint, minden rosszul látok, félreértek. O? Szélsőjobb? Szélsőség? Szó nincs róla. Aztán ugyanebben a fóhíradóban még tárgyilagosab- ban szuggerálják nekem, hogy szeressem, akarjam még négy-öt éven át ennek a sok felől fenyegetett kormányzatnak az eredmé­nyeit, módszereit, amelyik különböző híresztelésekkel szemben egyáltalán nem akar rátenyerelni a televízióra, rádióra. Sőt. A sajtószabadság . .. Ámde és noha ... A látszatok. . . Ásítok. Jó éjszakát! Jó éjszakát Salgótarjánban. Berlinben és Budapesten, jó éjszakát felnőttek . .. Erdős István Tizenegyezer sorbanálló van, protekció nincs Ne költözzön Bili Clinton Etesre! Főállomásonként 90 ezer forintot kell fizetnie, és máris van telefonja. Ha ennyi pénze nincs, elégedjen meg a 60 ezer forintos ikerállomással. Ha 60 ezer forintja sincs, akkor nyilván ön is egyike a tizen­egyezer sorbanállónak. Mi­lyen beruházások lesznek az idén, mire készülnek hosz- szabb távon, mikor lesz kár­tyás rendszer, van-e még pro­tekció, számít-e a beosztás az elosztásnál? Lőrincz Zoltán­nal, a Nógrád Megyei Távköz­lési Üzem vezetőjével beszél­gettünk.- Ha most kitöltők egy tele­fonigénylő lapot, mikor lesz te­lefonom?-A Matáv terjesztési prog­ramjában mindenképpen az a cél, hogy 1995-96-ban kínálati piacot kíván teremteni, az új távközlési törvény végleges ki­adásával, a privatizációs tör­vény végrehajtásával. Tehát a jelenlegi keresletből kínálatot szeretne biztosítani. Ismert Nógrád megye gazdasági hely­zete. A Matáv telefonellátás szempontjából gyakorlatilag ki­elégítette a fizetőképes keresle­tet. Nincsenek úgy felhalmozva a közületi igények, mint más országrészben. A lakossági igé­nyek megvannak, természete­sen ...- Hányán állnak most sor­ban?- Tizenegyezer várakozót tartunk nyilván.- Milyen tarifái vannak a be­kötésnek, attól függően, hogy hová kell bekötni?- Városban, ahol a lakótele­peken megvalósult a hálózatki­építés, sőt, a lakóépület terhére minden lakásba bevitték a tele­fonvezetéket - ott nem jelent gondot a bekötés, tudunk adni telefont. Városban a jelenleg még érvényben lévő árutasítás szerint 8 ezer forint a belépési díj ikerállomásonként, és 17 ezer forint fővonalanként. Úgy tudom, hogy ezt meg akarják változtatni. Ezen felül van még a szere­lési díj, ez változó. Lakótelepi lakásokban lehet 1500-2500-5000 forint, de ker­tes családi ház esetében elérheti a 10-15-20 ezer forintot. Sőt, vannak olyan területek, ahol a műszaki feltételek hiánya miatt nem is tudjuk ezt megoldani.- Mennyiért lehet azonnal te­lefonhoz jutni?- Amennyiben a magánelőfi­zető vállalja a közületi belépési díjat - ikerállomásonként 60 ezer, főállomásonként 90 ezer forintot -, és műszakilag ez megoldható, akkor ezt elsődle­ges igényként elégítjük ki.- Gyakoriak az ilyen igé­nyek?- Nagyon érdekes a megye vállalkozási struktúrája. Például Pásztón ez általános volt, ugyanezt tudom mondani Ba­lassagyarmatra, Szécsényre, de Salgótarjánra és Rútságra nem jellemző.- Valamikor volt. Van-e ma protekció?- Soronkívüliség csak akkor van, ha közületi belépési díjat fizetnek. A XII/91-es kormány- rendelet alapján csak időrendi sorrend vehető figyelembe, ez számítógépen besorolásra ke­rült. A múltban volt, ma már sem beosztás, sem méltányos­ság, szociális helyzet, egészségi állapot nem határozhatja ezt meg. Tagadhatatlan, hogy akkor lesz teljesen igazságos az elosz­tás, amikor teljes kínálatot tu­dunk biztosítani. Előfordulhat, hogy a megye egyes részein nem tudunk kielégíteni 1970-es igényeket, míg másutt megva­lósulnak az 1990-esek is.- Emelkedtek a telefontari­fák. Jelent-e ez színvonalemel­kedést? Kevésbé recsegnek-e at­tól a vonalak, hogy többet fize­tünk?- A telefonvonal nem re­cseghet sem a régi, sem az új ta­rifával. Ez alapvetően a mű­szaki színvonaltól függ.-Mik a leggyakoribb pana­szok a távközlési üzem felé?- A nyilvános állomások rongálása miatt szerződésünk van a rendőrséggel. Az utóbbi időben már nem csak a készülé­ket, de a fülkéket is tönkrete­szik, ez nekünk abszolút gazda­ságtalan. Ha durván fogalmaz­nék, az összes nyilvános fülkét le kellene szerelni. Jelentős elő­relépést jelenthet a második fél­évben az úgynevezett kártyás telefonok bevezetése, ezt első­sorban a városközpontban he­lyeznénk üzembe, ahol ezek mellett pénzbedobós is műkö­dik. Ezeket egyrészt nem érde­mes feltörni, mert pénz nincs benne, emellett pontosan annyi­ért fizet az állampolgár, ameny- nyit beszél. Számlapanaszok jelentkez­nek még, de állítom, hogy ezek 98 százalékát családon belül kell keresni. Mondjuk, ha a gye­reknek szünideje van, végig­hívja a telefonkönyvet.- Azt hiszem, mondhatjuk, hogy Nógrád megye elmaradott a telefonbekötések terén. Egyik kollégám ezt úgy kommentálta, hogy fel tudná hívni Bili Clin­tont Amerikában. De ha Clinton Etesre költözne, akkor nem tudna vele telefonon érintkezni. Mi várható?- Jelenleg két primer központ működik a megyében, Salgótar­jánban és Balassagyarmaton, erre épül fel az egész alapháló­zat, ezekre csatlakozik a két központ környéke Kállótól Gal- gagutáig, hogy a szélsőségeket említsem. A crossbarr annyit je­lent, hogy mondjuk egy 50 éves távhívóközpontot digitális táv­hívóközponttal váltanak ki. 1994-ben Salgótarjánban is ter­vezünk egy négyezres digitális tranzitközpontot és egy hatezres digitális helyi központot. Az ehhez való csatlakozást bizto­sítja a Matáv. Ehhez tartozik, hogy rendelkezésre áll az úgy­nevezett faluprogramra adott hi­tel, ami az elmaradott megyék­ben az összes falu, tanya auto­matizálását biztosítja. Balassagyarmaton nem csak a városi központ fejlesztése tör­tént meg, hiszen az országban ilyen még nem volt, hogy egy háromezres központot fél éven belül kétezerrel bővítettünk, ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy hálózat nem épülj, mert az anyagi lehetőségekből erre nem futotta. Bátonyterenyén két éven belül ezerről kétezerre nö­veltük a kapacitást. Itt a régi bá­nyavárosban és az új lakótele­pen minden igényt ki tudunk elégíteni. A továbbiakat is. de ahhoz a polgármesteri hivatal és a lakosság hozzájárulása kell. Ez vonatkozik a Zagyva-parti területre és a kisterenyei Dó- zsa-telepre. 1993-ban nyolc Ba­lassagyarmat környéki település automatizálását oldjuk meg. Ezek Őrhalom, Magyarnándor, Romhány, Rétság, Ersekvad- kert, Nagyoroszi, Nógrádkö- vesd, Mátraszele. Egy-egy tele­pülés nem csak önmagában sze­repel, három-négy más egysé­get foglal magában. De Rétság például önmagában is nagyot je­lent. Ugyanakkor készítjük elő természetesen Salgótarján au­tomatizálását, és ebben az év­ben szeretnénk még bevonni Kishartyánt és Sóshartyánt.- Mivel ezt a képet nem látják az olvasók, el kell mondanom, hogy ön előtt jókora újságcikk­gyűjtemény fekszik az asztalon. Nyilván nem véletlenül, ezért legyen ez a zárókérdés: milyen a Matáv sajtóvisszhangja?- Tényleg kigyűjtöttem, a sajtó részéről nagyon sok táma­dás érte a Matávot. Alapvetően igyekszünk a szolgáltatást biz­tosítani, és fejleszteni úgy, ahogy nekünk biztosítják ezt. A Matáv-igazgatóság, a Buda- pest-Vidéki Távközlési Igazga­tóság pénzügyi lehetőségeihez mérten. Az elmúlt két évben propagandajelleggel támadott bennünket a sajtó, ezt be tudom önnek bizonyítani.- Úgy látom, elég sok Nóg­rád van a kezében . . .- Nem csak Nógrád, van itt minden. De zárhatjuk jó érzés­sel a beszélgetést: fél éve alábbhagyott a dolog. Dudellai Ildikó Valakiknek nem érdekük, hogy megszülessen Miért késik a kisebbségi törvény? Talárt nem is hozna lényeges változást így drágul az olcsóbb hús Egyre inkább hiányolják a ki­sebbségi törvényt a magyaror­szági nemzetiségi, etnikai ki­sebbségek. Bár a parlamentben időről-időre tárgyalnak róla a képviselők, a törvény késik. Kü­lönböző szervezeteket arról kérdeztünk, szerintük mikorra születik meg a törvény, mit vár­nak tőle, illetve milyen hátrá­nyok adódnak abból, hogy je­lenleg nincs? Náday Gyula, Magyaror­szági Cigányok Demokratikus Szövetsége, Budapest: - Kezde­ném azzal, hogy ha a nemzeti­ségi és etnikai kisebbségi tör­vényt elfogadják, nagy hát­rányba kerül a cigányság, mert egzisztenciálisan lényegesen rosszabb helyzetben van, mint más kisebbségek. Ugyanez a ki­sebbségi önkormányzatok kia­lakítására is vonatkozik. Mert ha azt szeretnék elérni, hogy le­gyen művelődési háza, könyv­tára, tanára a cigányságnak, ezekhez egyrészt népi tudunk elegendő saját forrást teremteni, másrészt hiába kérnénk hozzá­járulást a cigányságtól. Ha pél­dául Mátraverebélyre gondo­lunk, ott nagy a létszámuk, de szegények. A kisebbségi önkormányzat másik megközelítése: tudomá­sul kell vennünk, hogy a cigá­nyok műveltségi szintje ala­csony. Ugyanakkor rengeteg cigányszervezet van, és ha vá­lasztás elé állítják őket, ellentét alakulhat ki a cigányságon be­lül. Ha pedig arra gondolok, hogy vannak önkormányzatok, amelyekben egy-két cigány képviselő dolgozik, és sorra le­szavazzák egyes kérdésekben őket, akkor tartok attól is, hogy a kisebbségi önkormányzat sem hoz lényeges változást, formális lesz. Mindezek ellenére alapve­tően pozitív diszkriminációt vá­runk a törvénytől, azt, hogy csökkentené a nem cigányok jogi befolyását, azt a rákénysze- rítő befolyást, ami megint csak a cigányság műveletlenségéből adódik. A törvény kiépítené a követelményrendszert, és meg­adná a felzárkózás lehetőségét. Ilyen szempontból nagyon jó lenne, ha lenne. És hogy mikor lesz? Remélem, hogy még a következő választás előtt. Bár­mennyire is hangoztatják a kép­viselők, hogy minél előbb, an­nál jobb, az a tény. hogy máig sem született meg, azt mutatja, hogy a megosztott politikai erők valamelyikének nem érdeke, hogy elkészüljön a kisebbségi törvény. Paulik Antal, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete, Budapest: - Miután legalább négy éve halogatják, én úgy gondolom, hogy még az idén sem fogadja el a parlament a törvényt. Esetleg majd akkor, ha az Európai Közösségben ki­dolgozzák a kisebbségvédelmi rendszabályt. Mit várunk tőle? Megoldhatná - feltételes módba teszem - a kisebbség képviseletét a legkülönbözőbb szinteken, a községi önkor­mányzatoktól kezdve a parla­menti képviselőségig. Nagyon fontos, hogy garanciát adhatna a kisebbségi önkormányzatok létrehozására, és erről az alapról már könnyű lenne elindulni. És a harmadik kérdésre is megad­tam a választ, mert éppen ezek miatt hátrányos, hogy nincs ki­sebbségi törvény. — Ón szerint miért nem szüle­tett még meg ez a törvény?- Nehéz kérdés, nem is iga­zán tudom a választ. De Ma­gyarországon mindig a határon túli magyarok helyzetének függvénye volt a hazai kisebb­ségi kérdés, ezért azt hiszem, ha a határon túli magyarok hely­zete indokolttá teszi, Magyaror­szágon azonnal elkészül a tör­vény.-Nem tart attól, hogy a ki­sebbségi önkormányzat nem hoz lényeges változást ahhoz képest, hogy most is vannak egyes tes­tületekben kisebbségi képvise­lők?-Többféle alternatívája van a kisebbségi önkormányzatnak, tervezet szintjén. Önálló kel­lene, hogy legyen, bár ez köz­ségekben nyilván nem valósít­ható meg. Én pesszimista va­gyok, mert ha a nagy testület ré­sze lesz a kisebbségi önkor­mányzat, akkor azt az egy-két képviselőt ugyanúgy leszavaz­hatják továbbra is, mint eddig. Azt tudom még mondani a ki­sebbségi törvényről, hogy ha a kisebbségnek erős vezetőgár­dája lenne, már régen ki lehetett, volna kényszeríteni. Dudellai I. o m A konkrét példa salgótarjáni, de az esetet, azt hiszem, általá­nosíthatjuk. Bizonyára mind­annyian grimaszokat vágnak már ahhoz az idejétmúlt mon­dáshoz, hogy olcsó húsnak híg a leve. Olcsó hús ugyanis már nincs. De ahogyan a dolgok áll­nak, olcsó hús akkor sincs, ha egyébként lehetne. Ha nem is olcsó, de legalább olcsóbb. A napokban árat csökkentett a Karancshús Rt. Ez nem hang­zik rosszul, de mi arra voltunk kíváncsiak, mi a vásárlók ga­ranciája arra, hogy csökkentett áron jutnak hozzá a boltokban a Karancshús termékeihez?- A csökkentett áron való forgalmazás csak a salgótarjáni piacon lévő saját boltunkra nézve kötelező, illetve mi csak ott tudjuk elérni, hogy kötelező legyen - mondta Gyurcsákné Molnár Mária, az rt. kereske­delmi osztályának vezetője.- Ez azt jelenti, hogy az ösz- szes többi üzlet - rossz esetben -akár még drágábban továb­bíthatja azokat a termékeket, amelyeket önöktől kedvezmé­nyesen vásárol fel?-Csak a saját boltjainkban tudjuk követni az árakat. A töb­bieket nem kötelezhetjük ár­megállapításra, ők döntik el, hogy milyen árréssel dolgoz­nak. A hús szabadáras, éppen ezért javasolt fogyasztói árat sem adunk meg.-Akkor ebből adódóan nem is kapnak olyan visszajelzést, hogy olcsóbb húsból többet vesznek a vásárlók?- Vannak olyan tapasztalata­ink, hogy a boltok nem adják tovább a kedvezményeket. Álta­lában az a gyakorlat, hogy több helyről rendelnek árut a boltok, és középárat igazítanak ki, a vá­sárlók már ezekkel az árakkal találkoznak. Tehát mi csak a sa­ját üzleteinkre hatunk, ott a kedvezményes árut kedvezmé­nyesen továbbítják, másoknál ez nem kifejezetten jellemző. (dudellai) Ez itten kérem, Magyarország Előkerülnek a ruhakefék? Már külügyminiszter volt, de még nem szidta senki, ami­kor Jeszenszky Géza ezt mondta a televízió egyik éjsza­kai műsorában: a történész sem jobb jós, mint bármely más ka­landor. (Félre ne értsék, Antall József nyilván nem Jeszenszky Gézára gondolt, amikor az or­szágos gyűlés utáni sajtótájé­koztatón politikai miki egerek­nek nevezte az éjszakai műso­rok szereplőit.) Jeszenszky akkor nem is jó­solt. Majdnem három év telt el azóta, és mostanában egyre többen adják a fejüket erre a ténykedésre. Ki hangosan, ki csak úgy magában. Közeled­nek a választások. Csak tizen­négy hónagot kell aludni, hogy kiderüljön, ki milyen lóra tett. Az utolsó időszakban szóra­koztató lesz figyelemmel kí­sérni, hogyan reagálják le megérzéseiket a köz szereplői. Mozdul-e a párthűség a szüle­tett kormánypártiaknál, akik legjellegzetesebb tulajdonsága a lojalitás? Kormányok változ­hatnak, ők mindig kitartanak az aktuális hatalom mellett. Megtudjuk-e az ébredés, és mondjuk a Kék Párt győzelme után, hogy ebben az országban tudat alatt és régóta tulajdon­képpen többmillió magyar Kék Párt párti? Meginog-e a harcos kitartás az eszmék védelmé­ben, ha veszni látszik a fejsze nyele? Előkerülnek-e a féltve őrzött ruhakefék a régi felöltő­ket (közkeletűbb néven köpö­nyegeket) leporolandó? Ha már öltözéket említet­tünk, álljunk meg egy gondo­latra a kiegészítőknél. Mert nem kell mindenkit egy kalap alá venni, természetesen. Aki hiszi, amit vállalt, az tiszteletet érdemel, akkor is, ha tévedett. A rádió és a televízió időszerű sztárriportere nyilatkozata jut eszembe, itt a végén. Azokkal dolgozik szívesen, és azokban bízik, akik egynél többször még nem tévedtek látványosan. Lehet, hogy egyre kevesebben lesznek?- Dudellai -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents