Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-26 / 48. szám

HÍRLAP MŰVESZET ES TUDOMÁNY 1993. február 26., péntek ■ awi A filmjelenet láttán a félelem moraja fut végig a nézőtéren. King Kong, az öt méteres, bo­zontos bundájú szörny a közön­ség szeme láttára dönti romba egész New Yorkot, elkapja a repülőgépeket a levegőben, dü­höngve söpri félre a teherautó­kat. Az óriás gorilla persze nem más, mint egy távirányítású hollywoodi szerkezet, amely az idén áprilisban tölti be 60. szü­letésnapját. Az első film 1933-ban ké­szült el King Kong és a fehér asszony címmel. Akkor csak cenzúrázva mutatták be, mert túl hátborzongatónak találták, amikor a szörny letépi a bájos szépségről a ruhát. A most vetí­Születésnapra készül a világsztár gorilla King Kong 60 éves - és újból a mozik műsorán tésre kerülő változat azonban mindent megmutat.. . A fehér asszonyt alakító szí­nésznő, Fay Wray ma Los An­gelesben éí és nevetve emlék­szik vissza a forgatás heteire. Ugyanis azt ígérték neki, hogy a filmben egy magas, sötéthajú férfi lesz a partnere.- Gary Cooperra gondoltam, aztán be kellett érnem ezzel a visszataszító óriással. A filmiparban persze más­ként festenek a dolgok, mint a vásznon. A ma 77 éves George Turner rendező - aki különben könyvet is írt kedvencéről - el­árulta, hogy a főbb jelenteket egy harminc centiméteres báb­bal vették fel, a közelképekhez pedig egy fémszerkezetből és szőrméből készült majomfejet használtak. Ez akkora volt, hogy három ember is elfért benne. Ők mozgatták King Kong szemét, száját, orrát és szemöldökét. E filmek relikviái ma a hollywoodi trükkfilm-stú- dió egyik nyugdíjasának tulaj­donában vannak. A világ televíziós állomásai és a mozik most újból műso­rukra tűzik King Kong tizenöt filmjét. Változatlan sikerrel. Honthy Hanna száz éve O maga volt Cecília Varázslatos egyéniségű színésznő volt (Ferenczy EuropresslTöbb mint fél évszázadig volt az ope­rett uralkodónője Honthy Hanna, a száz esztendővel ez­előtt, 1893 februárjában szüle­tett Hügel Hajnalka. Túl a hetvenen is illúziót kel­tőén játszotta a kimondottan neki és róla írt Három tavaszban saját húszéves énjét. Kortalan volt és mégis büszke éveire. Legendássá vált a korára vonatkozó évődése, amint jellegzetes, affektáló hangsúllyal, a közönséggel cin­kosan összekacsintva kérdezte: Hát énrólam van szó? Pedig róla volt szó. Róla, az egyszemélyes intézményről, aki szinte mindent eljátszott, amit akart. Volt Fi-fi, Bessy, Sybill, Friderika és mindenekelőtt Csárdáskirálynő. Először Sylvia, majd csaknem négy év­tizeddel ezelőtti bemutatón - túl a hatvanon - Cecília. Szép gesz­tus volt az operettszínháztól, hogy kedvéért átírták a darabot. Békeffy István és Kellér Dezső öntötte versbe és prózába azt a Cecíliát, aki beugrott a nagybő­gőbe, akit soha többet senki sem tud úgy eljátszani. Nem azért, mert az utódok tehetség­telenek, hanem azért, mert ő maga volt Cecília. A hosszú és nehéz utat bejárt színésznő, aki szégyenpirító szegénységből került a rivalda­fénybe, a pompás, és az akkori értelmezés szerint fényűzően berendezett villába. Férjek, barátok, csalódások, flörtök, szerelmek, intrikák sem hiányoztak az életéből, ahogy ez egy primadonnától a színpa­don és az életben egyaránt el­várható. Egyetlen egyet nem kapott meg az élettől. Nem volt gyereke, s talán végrendeleté­ben ezért is hagyta vagyonának hozadékát sokgyermekes csalá­dokra. Fájlalta, hogy nincs, aki­nek átadja tudását, szeretetét, élettapasztalatát. Pedig talán rajta is múlott, hogy mindent egy lapra, a sikerre tett fel... Élete utolsó éveiben csak a színpadon élt igazán. De nem hagyott ki egyetlen operett-mu­sical bemutatót sem. Az első sor közepén volt a törzshelye, s ahányszor csak megjelent a né­zőtéren, a közönség tombolva, felállva ünnepelte. Azóta sem volt ilyenre példa. Zeneiskolai zenekarok országos fesztiválja Salgótarjánban Támogatást vár a Zenélő ifjúságért alapítvány Mint a Nógrád Megyei Hír­lap február 19-ei, pénteki szá­mában beszámoltunk róla, ez év április 2-ától 4-éig Salgótar­ján egy nagyszabású kulturális rendezvénynek, az ifjúsági ze­nekarok második országos fesztiváljának ad otthont. A mintegy ezerháromszáz fiatal zenei szemléje a szakmai célokon, a találkozás, az is­merkedés örömén túl, jó al­kalmat biztosít arra is, hogy a közvélemény figyelmét a rá­dió, a televízió és a sajtón ke­resztül Salgótarjánra, Nógrád megyére irányítsa. A rendezvény költségeinek előteremtéséhez a rendező szerveknek feltétlenül szüksé­gük van szponzorok segítsé­gére is. A támogatást az alábbi számlaszámon lehet megtenni: OTP Körzeti Fiók Salgó­tarján (379-98075) Zenélő ifjúságért alapít­vány 751-5274-2 Ezen kívül mód van a ren­dezvény programfüzetében is reklámhelyet igényelni. A fesztivált támogatók meg­hívást kapnak a díszvendégek sorába. A rendezvénnyel kapcsola­tos részletes információk a sal­gótarjáni zeneiskolában (József A. u. 4. Tel.: 32-12-869) sze­rezhetők be. Funky papa nem pihen- Úgy érzem, addig muzsiká­lok majd, amíg meg nem halok - mondta a minap a 75 éves Ru­fus Thomas, az örök disc-joc­key, a funk nagymestere, a rap első képviselőinek egyike. Nem volt túl nehéz ennek lennie, legalább két okból biz­tosan nem. A rap, a ritmikus be­széd, öröktől fogva létezik, s még csak azt sem lehet mon­dani, hogy időről-időre elfelej­tik, aztán ismét előtör, mert az afrikai ember lelkében él, és ugyanúgy lüktet az Amerikában született kései utódok szívében is. Mert vajon hogy gyógyít a rosszat elátkozó varázsló, vagy az isteneknek szintúgy szolgáló kiválasztott, és hogyan is szól a hívekhez a gyülekezet első em­bere a templomokban, hogyan felel neki, hogyan jut Isten kö­zelébe a misére összesereglett nép, amikor lassan extázisba, transzba fordul az áhitat? A Memphisben működő WDIA rádióállomás műsorve- zetőjeként hosszú-hosszú éve­ken át volt alkalma gyakorolni a rappet, ha nem is mindig tuda­tosan. Hallgassuk meg Wilson Pic­ket, Aretha Franklin, Sam and Dave, Otis Redding, a Tempta­tions, vagy éppen édes lánya, Carla Thomas felvételeit, aki a papa sikereinél légyegesen na­gyobbakat ért el, s erről még­sem beszélnek. Ma már más­képp szól az „édes lélekzene” Whitney Houston, Prince, Mi­chael Jackson, a Boyz to Men vagy Charles és Eddie előadá­sában és nemcsak azért, mert annyi minden más. korszerűbb a stúdiókban. Másképp hangzik, másképp lüktet ma már a funky is az idős mester „Timeless Funk” (Örök Funk) című leme­zén. Örül az öreg, csillog a szeme, dörzsöli a kezét, s jóval fiatalabbnak néz ki a koránál. Arca sima és kerek, ősz szakáll keretezi. Nem győzi dicsérni a lemez hangzását, a stúdiósok, de főleg Dee Nasty nagyszerű munkáját, pedig csak három számnak volt ő a producere, köztük a „Funky Chicken”-nek és a „Walking the dog”-nak. A „Kutyasétáltatót" először a Rolling Stones vitt világsikerre, ez a memphisi sztárlemezlovas, Rufus Thomas írta. 1963-ban vette fel és az 1953-as szeré­nyebb sikere után tíz évvel („Bear Cat”) ez mint szerzőt és előadót is ismertté tette. Semmi kutyasétáltatásról nincs itt szó, noha füttyögni szoktak a végén, ahogy a kutyát hívogatja az em­ber. A dog (kutya) nevű táncok­ról énekel, a „Funky Chic­ken”-ben pedig egy csirke nevű táncról. Járták is ezt, ahogy em­lékszik rá nevetve, de oly vadul, oly közönségesen, hogy sok he­lyen a rendőrök vetettek véget a jókedvnek. Ó, a legendás hatvanas évek elején, igen, százával születtek s haltak el ilyen táncok, mint a madison, hully-gully, krumpli­püré, légy, wiggle, watusi, lo­comotion, vagy a pulykaügetés, a turkey trot? Hát hogyne fért volna el köz­tük a kutya vagy a funky csirke! Ezt 1970-ben kiadják, és egy másikat, - eleddig az utolsót - melynek címe „Push it, pull it”. Hónapokig a listán volt. Vége lett a Soul aranykorá­nak, és Rufus Thomas visszatért a WDIA rádió mikrofonjai elé, mint diszkós. Életének nagyobb részét le­mezek és lemezjátszók között töltötte, beszélt, forgatta a ko­rongokat éjjel-nappal, mégis igen keveset mond erről. Azt említi csak, hogy Elvis Presley „Jól van. mama" című lemezét nagyon szerette, és ahol csak tudta leforgatta. A rádióál­lomás igazgatója parancsszóval leállította, mondván, hogy ez a kis fehér pali úgysem érdekel senkit a világon. Vass Imre A maffia végzett Elvis-szel? Egy Londonban most megje­lent könyv - a Titkos-iratok - merőben új megvilágításba he­lyezi Elvis Presley 1977-ben bekövetkezett halálát. A szerző -John Parker - nem keveseb­bet állít, mint azt hogy a maffia keze lehet a dologban. Az énekes apja, Vernon Pres­ley már a „király” tragikus el­hunyta után kijelentette, hogy rossz megérzése van. A bonco­lás ugyan kimutatta, hogy Elvis vérében tizenkét különböző, re­ceptköteles orvosság nyomai voltak fellelhetők, ám a rendőr­ség feltűnően késlekedett a nyomozás megkezdésével a memphisi villában. Elvis apjá­nak jó oka volt a gyanakvásra, hiszen mindkettőjük után nyo­mozott az FBI a maffiához fű­ződő kapcsolataik miatt. Elvis Presley nem tudott bánni a pénzzel, a lemezek után befolyt összegek elúsztak aján­dékokra, kábítószerre és a költ­séges életvitelre. Apja megpró­bálta kézben tartani a tékozló fiú anyagi ügyeit, s rábírni őt a mértéktartásra. Elvis azonban dacolt az apai szigorral: 1975-ben 112 férőhe­lyes repülőgépet vásárolt, egy Corvair 880-ast, s azt méregd­rágán átalakíttatta. Mindezt hitelbe, mert másik gépén, az egy millió dollárért vett Lockheed Jet Star-on nem sikerült túladni. Vernon Presley ekkor meg­ismerkedett egy Alfredo Proc nevű maffiózóval, aki javasolta a 350 ezer dollárért felújított gép bérbeadását. Ám az alvilág családi céllal kapcsolódott be az ügyletbe, és az FBI Elvis ügyvédjének beje­lentése alapján nyomozni kez­dett. A fejlemények már éppen odáig jutottak, hogy tárgyalási időpontot akartak kitűzni, ami­kor bekövetkezett Elvis halála. Az énekes háziorvosa, dr. Nichopoulos szerint sem termé­szetes halálról van szó. Kopo­nyasérülése alapján valószínű­leg karateütést mértek a fejére, amitől eltörött a nyakszirtje. 1979-ben végül lefolytatták a pert azok ellen, akik Elvist be­csapták, és nyolc vádlottat zár­tak börtönbe. Vernon Presley azonban már nem érte meg ezt az elégtételt, röviddel a tárgya­lás előtt szívinfarktusban meg­halt. Az ügy maffia-vonatkozásai pedig „elaludtak”. Végleg? Tony Curtis ismét megtalálta az igazit (Ferenczy Europress) Nő­sülni készül a filmvilág egyik - magyar származású - híres nő­falója, a hatvanhét esztendős Tony Curtis. Á boldog feleségjelölt fele annyi idős, mint a filmsztár, sőt, még Curtis hat gyermekéből kettőnél is fiatalabb. Lisa De- utschnak hívják, harminc éves, barna hajú és foglalkozását te­kintve jogász végzettségű. A románc a múlt év szeptem­berében kezdődött egy Beverly Hills-i lokálban. Tony és Lisa között azonnal szikrázni kezdett a levegő, amikor meglátták egymást. Aztán közös vacsorák következtek, de az együttlét nem tartott soká, mert Tony Curtist Izraelbe szólította a munkája. Azokban a hetekben sűrű le­vélváltás volt kettőjük között. Amikor Tony Curtis december­ben visszatért Kaliforniába, meg is kérte Lisa kezét. Az esküvőt tavaszra tervezik. Curtis biztosan sokat tud majd segíteni az előkészületekben, mert effélékben nagy gyakor­lata van már: most nősül ne­gyedszer. Műtét előtt A közel nyolcvan éves Rökk Marika műtét előtt áll. Az ün­nepelt operettcsillag kikötötte, csak helyi érzéstelenítésről le­het szó, mert az altatás az ő ko­rában már veszélyes. Lábprob­lémái tavalyi budapesti vendég- szereplésekor kezdődtek. Stop az esti zsíros ételeknek A veszélyes „VII. faktor” a vérben Aki zsíros ételeket fogyaszt vacsorára, növeli a másnap reg­geli szívroham veszélyét, kö­zölte a minap dr. George J. Mil­ler, a londoni orvosi kutató inté­zet munkatársa az amerikai szívgyógyászok kongresszusán. Szerinte a zsíros étel 6-7 órán belül a vért alvadásra hajlamos állapotba hozza, s ezáltal nö­vekszik az artériák elzáródásá­nak veszélye. Dr.Miller elméletét a 40-59 éves férfiakkal végzett vizsgá­latra alapozza: azoknál a kísér­leti személyeknél, akik a leg­több zsiradékot fogyasztották, a véralvadást okozó „VII. faktor” értéke 12 %-kal magasabb volt azokénál, akik zsírszegény éte­leket ettek. A vizsgálat kimu­tatta azt is, hogy azoknál volt a legnagyobb a szívmegbetege­dés kockázata, akiknél a véral­vadást okozó VII. faktor magas értékeket mutatott. A nitrogénmonoxid szerepe a sejtek kapcsolatában A nitrogénmonoxid (NO) fontos hírvivő, melynek segít­ségével a sejtek egymás között jelzéseket adnak. Éddig azon­ban nehéz volt a nitrogénből (N) és oxigénből (O) álló hír­vivő molekula különböző jelen­téseit pontosan megérteni, mi­vel a NO rövid életű és csak ne­hezen lehet a hasonló moleku­láktól, mint az O-tól vagy a NO-tól (notrot) megkülönböz­tetni. A rochesteri (USA) Oakland Egyetem kutatói most kifejlesz­tettek egy mikroérzékelőt, amellyel a nitrogénmonoxidot egyetlen sejten belül vagy azon kívül gyorsan és specifikusan regisztrálni lehet. A mikroérzékelő egyetlen szénszálból áll, amelyet vezető műanyagpolimerrel vontak be. Ha feszültséget adnak rá, a po­limer a NO oxidációját idézi elő. Az áram erőssége pedig visszatükrözi a nitrogénmono­xid koncentrációt. S a kutatásokból kiderült: a vérerek annál jobban tágulnak, minél nagyobb bennük ez a koncentráció. Képes technikatörténet Guericke légszivattyúja A légnyomás hatalmas erejé­ről a XVII. század embereit Otto Guericke német fizikus, Magdeburg tudós polgármes­tere győzte meg. Új magdeburgi kísérletek című könyvében számolt be erről:- Söröshordót vízzel töltöt­tem meg és minden oldalról alaposan elzártam, nehogy abba a külső levegő behatolhasson. A hordó alsó részébe fémcsövet il­lesztettem, hogy azon keresztül szívjam ki a vizet, egy sárga­rézből készült tűzifecskendővel pedig a hordóból próbáltam ki­szívni a vizet. Előbb a csövet tartó vascsa­var szakadt le, majd erősebb csavarok behelyezése után há­rom erős férfi húzta a dugattyút. Ekkor a hordóból olyszerű hang hallatszott, mint amikor a víz felforr, s ez mindaddig tartott, amíg meg nem telt a víz fölötti tér levegővel.” Guericke aztán a regensburgi birodalmi gyűlés résztvevőinek A réz félgömb és a szivattyú látványos kísérlettel mutatta a légnyomás létezését: nyolc pár ló nem tudott széthúzni két ösz- szeillesztett félgömböt, me­lyekből előzőleg a levegőt ki­szivattyúzták. A képünkön áb­rázolt légszivattyút -amely e kísérletek lelke volt - Guericke 330 évvel ezelőtt, 1663-ban ta­lálta fel. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents