Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

1993. február 25., csütörtök NŐI DOLGOK HÍRLAP 9 A fűszeres diéta: konyhai fából vaskarika? A disznótorosból nem hiányozhatnak a fűszerek Gyakori háziasszonyi di­lemma, hogy vagy magyaros (azaz dúsan fűszerezett), ám egészségre káros, vagy egész­séges, ám ízetlen fogások kerül­jenek-e az asztalra. Szerencsére az ellentmondás enyhíthető, sőt fel is oldható. Ehhez azonban némi jártasság szükséges a fű­szerismeretek tudományában. Az ételek ízesítésére évezre­dek óta használt füvek és más növényi eredetű szerek elsősor­ban az étvágy serkentését és az emésztés megkönnyítését szol­gálják. Napjaink háziasszonyai közül is kevesen tudják, hogy például csípős paprikából mennyi az ételbe tehető optimá­lis adag, vagy hogy a babérle­vélnek, a köménymagnak csu­pán az íze adja az értékét, vagy más kedvező hatása is van. Az sem igen ismert, hogy míg pél­dául egyes gyomor, vese, máj és egyéb betegségekkel bajlódók- nak bizonyos fűszerektől óva­kodniuk kell, másokkal azon­ban korlátlanul élhetnek, mert segíti gyógyulásukat. Tehát nem valami konyhai „fából vaskarika”, hanem reális lehe­tőség a fűszerezett, élvezetesen ízes diétás étel! Lássunk gyakorlati példákat. A vesebetegek számára sósze­gény ételeket rendelnek a dieti- kusok - ám a tilalom kiterjed a borsra és a paprikára is. Helyet­tük azonban bőven vannak olyan - sajnos kevéssé ismert - fűszerfélék, amelyek bő kárpót­lást nyújtanak az elveszett íze­kért, s gyorsítják a felépülést. Ilyen egyebek közt a tárkony, a turbulya, a szagosmüge, a borág és a sédfű is. Köztudott, hogy az epezava­rokkal küszködök étrendjéből ki kell iktatni a borsot, a csípős paprikát, a köménymagot, a fokhagymát. De ott van helyet­tük a borsmenta, a vízimenta, a vasfű, a tárkony: csupa olyan fűszer, amely jobbítja a gyógyu­lás esélyeit. Egészségünk károsodása nélkül bátran alkalmazhatjuk a következő változatokat: bá­rányt, kacsát, libát és pulykát borsmentával; paradicsomos ételeket vasfűvel; marhahúst tárkonnyal; borjút, birkát, tojá­sételeket rozmaringgal, tyúkot turbolyával ízesítsük. Végül három aranyszabály: lehetőleg friss, zöld fűszert használjunk (csak ennek híján folyamodjunk szárítotthoz); ha egy ételhez kettőnél több fű­szert használunk, külön egyik íze sem lesz kiérezhető; zöld füvekkel ízesített étkeket öt percnél tovább ne forraljunk. Liscsinszky Béla „Menő” női fehérnemű Az 1993-as fehérnemű-divat visszatér az ötvenes évek divatjához. Ennek ellenére szexisebb, mint valaha: színe a pasztell színek vál­tozata, díszítésénél a csipke a legelőnyösebb. Jogi garanciákat a gyermekeknek A ember életének első há­rom esztendejét a személyiség kialakulása szempontjából alapvetőnek kell tekinteni - hangsúlyozza a Gyermekérde­kek Magyarországi Fórumá­nak gyermekügyről kialakított állásfoglalása. Kívánatos, hogy ezt az időszakot a csa­ládban töltse a kisgyermek. A szülők, a családtagok folyama­tos támogatása, és ettől el nem szakítva nevelési kultúrájának a fejlesztése szükséges, hogy a lehető legjobb minőségű gon­doskodásban részesítsék az eszmélő kisgyermeket. A család nevelő-gondos­kodó funkcióit kell segíteni az intézményrendszernek, ide­értve a bölcsődét, illetve a kia­lakuló új szolgáltatási formá­kat. A családot támogató in­tézményeknek törekedniük kell a krízishelyzeteknek a gyermekek érdekeit előtérbe helyező megelőzésére. A társadalomnak felké­szültnek kell lennie arra, hogy körültekintően, hitelesen diag­nosztizálja a krízishelyzetet, a beavatkozás menetét jogi ga­ranciák védjék, és szükség ese­tén a család funkcióját addig helyettesítse intézményesített gondoskodás, amíg a gyermek sorsa családi neveléssel meg­nyugtató módon megoldódik. LábLenyomat Minden édesanya rémálma, hogy elcserélik újszülöttjét, s ilyen eset sajnos már előfordult. A birminghami kórházban ezért olyan szokást vezettek be, hogy az újszülöttekről lábmintát vesznek, s abban bíznak, hogy a kis gipszcsizma segítségével kiküszöbölik az esetleges cserét. FEB-fotó Kiterülő, nagy gallérok idézik a névadót Újra Karády - a divatban is Karády Katalin a hazai divat­történetbe is beírta a nevét; el­sősorban az úgynevezett „Ka- rády-gallérral”. A 40-es évek­ben diáklányoktól és gépírónők­től „nagyúri dámákig” tízezrek utánozták viseletét. Most, a haj­dani filmek, a régi slágerek visszatértével megjelentek újra a kiterülő, nagy gallérok is. Ka- rády-gallérok ezek, még akkor is, ha nem teljesen pontos másai a fél évszázaddal ezelőttinek. Összhatásuk idézi a névadót: a vakítóan fehér gallér -kivált simavonalú, sötét ruhához - roppant dekoratív és elegáns. Nemcsak nosztalgiából érde­mes tehát vékony batisztból, vagy madeirából megvarrni és fodorral szegélyezni. Elkészítése: nagyítsuk fel a kis szabásmintát (1. ábra) 10x10 centiméteres négyzethá­lóra. Ha szimplán szabjuk, ak­centiméter. Organzából is na­gyon szép, de mivel az átlátszó, duplán kell szabni. A mintán „E.K”-val jelölt részt (az eleje közepét) összehajtott szélből szabjuk. A „H.K.”-val jelölt rész á gallér háta, amely nyitott, kor anyagszükséglete 50x40 centiméter; a húzott fodorhoz - ha 3 centiméter széles - 70x10 egy gombbal csukódik. Gépel­jük össze a vállvarrást és rolni­pánttal dolgozzuk el a nyakkört. A Karády-gallér Körben díszíthetjük húzott, vagy rakott fodorral, az előbbi­hez a hossz másfélszerese, az utóbbihoz háromszorosa szük­séges. Télre kis fekete ruhához, tavaszra sötétkékhez viseljük, célszerű úgy készíteni, hogy le­vehető legyen. Záhonyi Lujza Magdi már a középiskolában kitűnt társai közül a másságá­val. Nem szerette a fiúkat, nem érdekelte a divat. Kiváló tanuló volt, és így is fejezte be tanul­mányait. A főiskolát is könnyű akadályként vette. Tizennyolc éves koráig a szüleivel is jól ki­jött, de később egyre gyako­ribbá váltak közöttük a nézetel­térések. Ahogy ő mondaná, leg­többször „olyan pitiáner dolgo­kon” veszekedtek, mint a bálo­zás, amit Magdi kifejezetten egy partivadász, idejétmúlt idő­töltésnek tartott. Ki is nevette a Katit, a húgát, aki bizony nem vetette meg a fiús összejöveteleket. S amikor az miniszoknyába, csinosan felöltözve próbálta elcsalni a nővérét a zajos bulikra, csak legyintett és nevetett. Majd rendszerint kezébe fogott egy könyvet, s „külön bejáratú” he- verőjén a legkényelmesebb pó­zában, vagyis hason fekve, be­lemélyedt az ókori római biro­dalom kultúrájának tanulmá­nyozásába. Szegény anyja eleinte hősie­sen szembeszállt a „furcsa szerzet” lányával, derekasan szidta, amiért nem volt haj­landó szórakozni, s mert foly­ton a könyveket bújta. Azt haj­togatta, hogy egy lánynak nem a diploma fontos, hanem az, Asszonysorsok Az okos ballépése hogy időben és tisztességesen férjhez menjen. Ehhez viszont ki kell mozdulni otthonról, nem pedig bebújni a négy fal közé. Magdi már nem tudta, hova meneküljön anyja unszolása elől. A viselkedése azt a látsza­tot keltette, hogy a korholó szavak leperegnek róla, de a valóság másként festett. Na­gyon bántotta a meg nem értés, s már nem is próbálta magya­rázni, hogy nem mások bosz- szantása kedvéért csücsül a szobájában. Egyedül az apja fogta pártját, de olyan ügyefo- gyottan, hogy Magdi néha még meg is sajnálta. Lassan a főiskolai évek is le­szálltak. s bár továbbra sem mutatott különösebb érdeklő­dést a teremtés koronája iránt, észrevette, hogy egy falubeli fiú folyton rajta legelteti a sze­mét. Az első reakciója nem is lehetett volna más, mint az, hogy dühbe gurult a „szemte­len” viselkedésen. Dühösen húzkodta lefelé a hirtelen túl rövidnek talált szoknyáját, mi­kor a srác tekintete „pimaszul” tapadt rá. Nem tudott mindig meglépni előle, mert - ahogy mondaná - hol a boltban, hol az úton hozta vele össze a nyavalya. De azt legrémesebb álmaiban sem gondolta, hogy a fiatalember képes legyen hozzájuk tolni a képét. Magdi úgy hitte, elég nyilvánvalóan kifejezte megve­tését a kendőzetlen érdeklődés iránt. Tévedett. Bandi - így hívták a hívatlan vendéget - es­ténként be-betoppant Magdi- ékhoz. Meg is lepődött, amikor a temperamentumos lány ajtó­csapkodással igyekezett érté­sére adni, milyen érzelmekkel fogadja a közeledését. Amilyen konokul tiltakozott az egyik, olyan makacsul jött a másik.- S egyik este megtört a jég ... Felfedezték, hogy van közös témájuk. Bandi ugyanis ismét a könyv mellett találta Magdit, s elkezdtek a műről beszélgetni. Eleinte akadozva, majd mind jobban belemele­gedve. Egyszer csak azt vették észre, hogy lassan éjfélt üt az óra. Zavartan elbúcsúztak, de másnap, harmadnap is folyt a mind barátságosabb hangvételű eszmecsere. Az anya elégedetten nyug­tázta, hogy a nagyobbik lányá­nak végre megjön az esze, s a két fiatal kezd összemelegedni. Bandi mindennapos vendég lett a háznál, s négy hónap múlva elérkezettnek látta az idejét, hogy feleségül kérje Magdit, aki nem mondott nemet. Hogy szerette-e a vőlegényét? Úgy hitte, igen, pedig csupán egy erős vonzalom szövődött kette­jük között. Arról viszont hal­vány fogalma sem volt a me­nyasszonynak, hogy micsoda széltoló, csapodár férfit „ka­pott” a sorstól. Az események ezután viha­ros gyorsasággal követték egymást. Megtartották az es­küvőt, s a fiatalasszony hama­rosan gyereket várt. Fiuk szüle­tett, de nem sokáig örültek együtt a kicsinek. Egy évi há­zasság után Magdi fülébe ju­tott, hogy a férje más után fut. S nem használt a könyörgés: még aznap kiadta a hűtlen társ útját. Azóta sem engedett egy férfinak sem, egyedül neveli fiát. Maholnap 40 éves lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents