Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-25 / 47. szám
2 KÜLFÖLD 1993. február 25., csütörtök A kelet-európai energiaválság megelőzése A vezető ipari országok tokiói csúcstalálkozójának egyik témája a kelet-európai energiaválság megelőzése lesz — közölték japán kormányforrások. A hetek csoportja megvitatja majd, miként lehetne Franciaországból és más államokból pótolni az áramot abban az esetben, ha Oroszország, Örményország, Csehország, Szlovákia vagy eppen Magyarország atomerőmüvei leáll- nának. Tokió javasolni fogja azt is, hogy hozzák létre a COCOM exportellenőrzési szervezet utódját. A nemzetközi fegyverforgalmat ellenőrző szervezet célja az lenne, hogy megakadályozza a hagyományos és a tömegpusztító fegyverek bejutását olyan országokba, amelyek regionális konfliktusokban vannak érintve. Szerbiai üzemanyagárak Szerbiában 100 százalékkal megemelkedtek az üzemanyag- árak — jelentette a DPA. így most már a jegyért kapható benzin literje 8 ezer dinárba (körülbelül 17 márkába! kerül a köztársaságban. Továbora is érvényes azonban az eladások korlátozása: eszerint hivatalosan autónként havonta legföljebb 15 liternyi benzinjegy váltható majd ki. Az államok és a környezetvédelem Nagymértékben eltér a szovjet utódállamokban, illetve Kelet- Közép-Európa országaiban a kormányzatok környezetvédelmi felkészültsége, tájékozottsága. Sokban — többek között méreteikben — különböznek a problémák is. Ebben összegezte tapasztalatait Tőkés István, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője arról a tanácskozásról, amelyet a washingtoni Demokrácia Központ és a Gilman Alapítvány hívott össze. Amint Tőkés István az MTI-nek elmondotta, az amerikai kormány által Budapesten felállított Közép-európai Környezetvédelmi Központ sikeres tevékenységéhez további amerikai támogatásra számíthat. Bankárkonferencia Prágában Európai Bankfórum néven nemzetközi bankárkonferenciát tartanak Prágában. A fogadással egybekötött, ünnepélyes megnyitót követően az érdemi üléssorozat is megkezdődött, mégpedig az egykori csehszlovák szövetségi gyűlés jelenleg gazdátlan épületében. A rendezvény célja, hogy Kelet- és Kö- zép-Európa bankszakemberei kapcsolatokat építhessenek ki nyugat-európai kollégáikkal, emellett pedig, hogy megismerkedhessenek a bankvilág legkorszerűbb technológiáival. A cél egy boszniai iszlám állam lenne? Belgrad háborús uszítással vádolja Ankarát Jugoszlávia kedden háborús uszítással vádolta meg Törökországot. Az immár csupán Szerbiából és Montenegróból álló állam külügyminisztériuma azt vetette Turgut Özal török elnök szemére, hogy nyilatkozataival közvetlenül szítja a boszniai háborút, hogy az a Balkán más részeire is átterjedjen. A belgrádi vádak szerint Ankara azt szeretné, hogy Boszniában iszlám állam létesüljön, amely török befolyás alatt állna, megvalósítva ezzel az egykori oszmán birodalom helyreállítását célzó ankarai törekvéseket. A Tanjug hírügynökség által közzétett nyilatkozat azzal is megvádolta Törökországot, hogy — úgymond — elfogadhatatlan módon beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe, amennyiben kapcsolatot tart fenn Szerbia muzulmán többségű tartományaival, Koszovoval, illetve Szandzsákkal. A Reuter emlékeztet arra, hogy Törökország már régóta erőteljes nemzetközi fellépést követel a boszniai szerbekkel szemben, és szorgalmazza a fegyverszállítási tilalom feloldását, hogy a boszniai muzulmánok megvédhessék magukat. Özal szombaton véget ért balkáni körútja után közölte: egyetértett bolgár, macedón, alban és horvát vendéglátóival abban, hogy végre meg kell állítani a boszniai szerb agressziót. Jelcin helyzetéről Az orosz elnök környezetében igyekeztek eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyeket a Borisz Jelcin helyzetének megrendülésével kapcsolatos amerikai vélemény keltett. — Nem kívánjuk kommentálni az amerikai külügyi tanácsadó kijelentéseit, mert ezek egyrészt személyes véleményét tükrözték, másrészt egyelőre csupán a sajtó tudósításai alapján ismerjük a beszéd tartalmát — jelentette ki az MTI moszkvai tudósítójának kérdésére Anatolij Kra- szikov, az orosz elnök sajtószolgálatának főnöke. Kraszikov annak kapcsán mondta ezt, hogy Richard Armitage a múlt hét végén egy beszédében kijelentette: Borisz Jelcin elnökségének napjai meg vannak számlálva. — Azt lehet mondani, hogy ezek az értékelések megalapozatlanok. Kétség sem férhet hozzá, hogy az elnök helyzete szilárd. Borisz Jelcint az ország ezeréves történetében először maga a lakosság választotta meg vezetőjének, és semmiféle alapunk nincs feltételezni, hogy megváltozott volna a nép elnökhöz való viszonya — hangoztatta Kraszikov. Kraszikov kitért arra, hogy folytatódik a csúcstalálkozó előkészítése, amelynek fontos állomása lesz a külügyminiszterek pénteki találkozója. — Budapest nagyon szép, kellemes varos, Magyarorszaggal pedig különleges kapcsolatokat ápolunk, így Oroszország részéről nincs semmiféle elvi vagy politikai ellenvetés az orosz-amerikai csúcstalálkozó budapesti megtartását illetően. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy Budapesten kerül sor az esemenyre, hiszen mindkét fél részéről számos egyéb kívánalomnak, igénynek is meg kell felelnie a helyszínnek, így erről később születik döntés — mondotta az MTI-nek adott nyilatkozatában Anatolij Kraszikov. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette: elmozdítják posztjáról Armitage-t, aki a külügyminisztérium tisztségviselőjeként Bush elnök legfőbb tanácsadója volt a szovjet utódállamok segélyezésére vonatkozó kérdésekben. A szóvivő szerint leváltása nincs összefüggésben a Jelcinről nemrég tett kijelentéseivel. Üj vatikáni bizottság II. János Pál pápa új vatikáni bizottságot állított fel a kelet-európai romai katolikus egyházak támogatására. Az új testület — amelynek teljes elnevezése: Kelet-európai Egyházak Állandó Osztályközi Bizottsága — az Oroszország-bizottság helyett jött létre, amelyet még 1925-ben alakítottak, hogy az akkori Szovjetunióban uralkodó kommunizmusnak és a hívők ottani üldözésének a kérdéseivel foglalkozzon. Vatikáni közlés szerint az új bizottságra azért van szükség, mivel a „volt Szovjetunióban a vallásszabadsághoz való alapvető jog elismerésével megváltoztak a létfeltételek”. A bizottság feladata, hogy egyfelől segítse a római katolikus egyházaknak a kommunizmus összeomlása utáni újjászerveződését a kelet-európai országokban, másfelől ösz- szefogja a térségben működő ortodox és más keresztény egyházakkal való kapcsolatokat. Az új testület feladatai közé tartozik a térség katolikus egyházaihoz kapcsolódó intézmények tevékenységének támogatása és ösz- szehangolása is. Nagyobb figyelem a kisebbségi kérdéseknek Az új amerikai kormányzat nagyobb figyelmet kíván fordítani a kisebbségi kérdésekre, ezen belül az erdélyi magyarság ügyére. Ezt hallhatta Tőkés László üspök kedden Ralph Johnson ülugyi államtitkár-helyettestől. A püspököt amerikai magyar szervezetek segítették abban, hogy tájékoztathassa a romániai helyzetről az amerikai kormányzat illetékeseit, többek között a romániai megbízatásra készülő fiatal diplomatákat. Amint Tőkés az MTI tudósítójának elmondta, tapasztalatai szerint azok tisztában vannak a fő problémákkal, összefüggésekkel, és nyíltan közelítenek a kérdésekhez. Johnson, a térségért felelős államtitkár-helyettes kifejtette vendégének: bár az új kormányzat jövendő politikájáról szélesebb összefüggésekben még nem tud nyilatkozni, kétségtelen, hogy — tekintettel a boszniai fejleményekre is — növekvő figyelem Írásul a kisebbségi kérdésekre, sót: az eseményeket követő politika helyett céljuk, hogy a folyamatokat előre felismerve, felmérve tegyék meg a szükséges lépéseket. Az államtitkár-helyettes szerint egyébként Washingtonban komolyan mérlegelik, hogy újra megadják Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, mert úgy vélik, hogy ezzel segíthetnek a demokrácia ügyének. A diplomata e vonatkozásban elismerően méltatta az RMDSZ álláspontját, amely ugyancsak igényli a kedvezmény megadását. Tőkés László egyetértett a tervvel, megjegyezve: némi óvatosság indokolt, hiszen könnyen megeshet, hogy ismétlődik a Ce- ausescu-korszak jelensége, amikor az amerikai gazdasági támogatás nem a gazdasági fellendülést szolgálta, hanem a hatalom legitimációjának forrása lett. A püspök kifejtette a külügyminisztérium illetékeseinek, milyen szerepe volt a kelet-európai diktatúrák megbuktatásában a jó értelemben vett nemzeti öntudatnak, s hogy Amerikának e tényezővel számolnia kell — még akkor is, ha ez az öntudat helyenként negatív irányba csap át, és manipulálnak vele. Vizsgálják a mozdonyvezetők képzését is Ausztria komoly vasütdilemmája A halálos áldozatokkal, sebesültekkel, egyéni drámákkal és milliós kárral járó szerencsétlenségek mindig részvétet és az okok feltárásának igényét eredményezik... Különösen így van ez, ha olyan kísérteties hasonlósággal ismétlődik meg ugyanaz a szörnyűség, mint ahogyan az nemrégiben Ausztriában történt. Az előző szombat reggel Melkben, rá alig öt nappal, csütörtökön Hütteldorfban, egy és ugyanazon a Bécs-Linz vonalon, egyformán pályaudvar területén, kétszer két vonat ugyanúgy, frontálisan ütközött. Mindkét esetben az egyik mozdonyvezető vétett: nem vette figyelembe a piros lámpát, megállás helyett gyorsított, bele az ellenvonatba. Melknél is, Hütteldorfnál is három-három halott volt, s több tucat sebesült, Melknél 150 millió, Hütteldorfnál 30 millió schillinges kár keletkezett. A két vétkes mozdonyvezető mindkét esetben huszonéves. Végzetes tévedésük oka: figyelmetlenség. A balesetek nyomán Ausztriában lázas vizsgálódás indult, vajon van-e valamilyen közös, sorsszerű oka ennek az emberi figyelmetlenségnek. Az elsőszámú vádlott a mozdonyvezető-képzés volt. A St. Pölten melletti Wörth- ben Európa egyik legkorszerűbb szimulátorán tanulnak a mozdonyvezetők. Történetesen azt a pályát, amelyen mindkét baleset történt, valamennyien kívülről fújják — az egyik gyakorlat éppen ez. Nem véletlenül: Linz és Bécs között jelzések ezreit kell figyelembe venni. A gyorsvonat 202 méter hosszú, 369 tonnát nyom, s aki a 7000 lóerőt mozgásba hozza, hihetetlen felelősséget vállal. A mozdonyvezetők kiképzése 19 hónapig tart. Az első négy hónapban tanteremben a villany- és dieselmozdonyok működését tanulják. Utána nyolc héten át a szolgálat előírásai a tananyag. Csak ezután kezdődik a tényleges oktatás: kétszer 19 hetet töltenek mozdonyon, kísérőként. Tolatásgyakorlat, személy- és te- hervonat-szolgálat után következhet csak a vizsga, majd nyolc hónapos gyakorlat, és csak ezután kerül a sikeresen helytállt fiatalember „élesben” mozdonyra. Túl fiatalok a mozdonyvezetők — mondják most a két baleset után Ausztriában. Míg hajóskapitány csak a 28. életév betöltése után lehet valaki, a vasútnál vannak 22 éves mozdonyvezetők is. Nem is kevesen, hiszen évente minimum 150 nyugdijba- vonulót kell pótolni. Ezeknek a fiataloknak nincs elég tapasztalatuk, és hiába az előírás, hogy a nagy teljesítményű vonatokon (ezek óránkénti 160 kilométeres sebességre is képesek) két mozdonyvezetőnek kell egyszerre szolgálatban lennie — a szakképzett munkaerő hiánya miatt ez az előírás többnyire csak papíron marad. Az osztrák vasutak sebtében elvégzett felmérései azt bizonyítják, hogy a vasutasok egyáltalán nem túlterheltek, munkakörülményeik jók. A kívülálló, független, pszichológust is magukban foglaló szakértői bizottságok véleményére még egy darabig várni kell. Az azonban igen valószínűnek látszik, hogy az osztrák vasutak 1991-ben elhatározott felfuttatása elsietett volt. Azóta naponta több tucat járattal bővült a menetrend, anélkül, hogy a jó öreg K.u.K. időkből származó hálózat jelentősen fejlődött volna, hogy kellőképpen szaporodott volna a sínpárok száma. A nagyszabású, nem utolsósorban az országúti forgalmat tehermentesíteni hivatott és így környezetvédelmi célokat szolgáló bővítéshez nem volt meg a kellő anyagi fedezet, hiányzik az igazi korszerűsítés, és kevés a szakképzett munkaerő. Hogy a nagystílű menetrendigényeknek az ÖBB eleget tegyen, egy-két biztonsági intézkedést szintén nagyvonalúan kiiktattak — állítják keserűen független szakértők. S az is igaz — maga Heinrich Übleis, az ÖBB főnöke is elismerte —, hogy nem az osztrák biztonsági rendszer a legkorszerűbb a világon. Hatezer mozdonyvezető küszködik a látványos menetrend miatti erőltetett szolgálattal — sok túlórával, sok, csekély tapasztalattal rendelkező fiatallal. Sokak gyanúja, hogy a látványos menetrend a biztonság rovására megy, ami megengedhetetlen, hiszen itt százezres nagyságrendű utazóközönség életét fenyegetheti veszély. Az osztrák vasutak vezetése mindenesetre most reflektorfénybe került, a téma nagyon is napirenden van, és nemcsak a kormány, hanem a közvélemény is intézkedéseket vár. Kérdőjelek Második Nürnberg? Habozás nélkül, azonnal „második nürnbergi bíróságnak” nevezte el a világsajtó a Biztonsági Tanács által kezdeményezett nemzetközi törvényszéket, amelynek egyértelmű feladatot szánnak: ítélkezzék azok fölött, akik a volt Jugoszláviában 1991. január 1-je óta felelősök a nemzetközi humanitárius jogok súlyos megsértéséért. Mit, kiket minősít ez a példátlanul kemény világszervezeti döntés? Azokat a döbbenetes atrocitásokat — a nemzetközi jog nyelvén háborús és népellenes bűnöket —, amelyek a balkáni vérontás kapcsán felháborítják a világot; s magukat a bűnösöket, akik — függetlenül nemzetiségüktől, vallásuktól — alighanem a század egyik legkegyetlenebb tömegmészárlásának kezdeményezői és végrehajtói. Lebecsülheti-e mostantól bárki a boszniai népirtás nyomán támadt nemzetközi közfelháborodás erejét? Hiszen ezt érzékelteti a bíróság megalakítására vonatkozó döntés egyhangúsága éppen úgy, mint a sürgősségre utaló 60 napos határidő. De sokatmondó az a tény, hogy a fasiszta háborús bűnösöket felelősségre vonó történelmi nürnbergi per óta első ízben ítélkezik majd nemzetközi törvényszék háborús és népellenes bűnök elkövetői felett — a magyar ENSZ-nagykövet megfogalmazásában — „az igazság érdekében.” Miért éppen most döntött így a BT? Azért, mert miközben mind kilátástalanabbnak látszik a békés rendezés déli szomszédságunkban, példátlan méreteket ölt a népirtás, az „etnikai tisztogatás.” Az ENSZ szándéka, hogy a nemegyszer kölcsönösnek tűnő tömeggyilkosságok résztvevői érezzék, hogy gaztetteikért előbb-utóbb felelniük kell. S az sem baj, ha mások a világ más részein úgy gondolják, hogy a figyelmeztetés nekik is szól. Mert a mostani ENSZ-döntés precedens: Nürnberg példája a mai és a holnapi népellenes bűnök megtorlására bármikor felújítható. Megérti-e ezt mindenki, akinek ez szólhat — sajnos —jó néhány földrészen? (FEB) Az Operaház Párizsban Magyar zenei esteknek tapsolhatott a francia publikum Ismét magyar zenei est volt kedden Párizsban: a Champs- Élysées színházban a Magyar Állami Operaház művészei léptek közönség elé, a Chatelet színházban pedig folytatódott a január óta tartó Bartók-ciklus. Mindkét esemény számottevő, ám jól megérdemelt sikert hozott. Az Operaház együttese a Mu- sispace Koncertiroda sorozatában, „Az előadóművészet mesterei” ciklusban mutatta be koncertelőadáson Beethoven Párizsban ritkán hallható operáját, a Fideliót. Az előadást a fiatal brazil karmester, a Bécsben tanult Maximianno Cobra vezényelte, aki egyben a ciklus művészeti vezetője is. A címszerepet az operaház ifjú művésznője, Somogyi Eszter énekelte, Florestan Molnár András, Rocco a jelenleg Németországban vendégszereplő Bátor Tamás volt, a többi szerepben Ötvös Csilla, Bende Zsolt, Berczelly András és Gerdesits Ferenc lépett a koncertdobogóra. Különösen nagy lelkesedés fogadta a III. Leonóra nyitány előadását. Az est befej eztekor a közönség hosszan tartó tapsa többször is színpadra hívta a közreműködő művészeket, valamint a fiatal karmestert és a kórus karnagyát, Szalay Miklóst. A Fidelio előadását tegnap este megismételték. A Chatelet színházban Peter Donohue fiatal brit pianista szólaltatta meg kitűnően a Párizsban vendégszereplő brit Philhar- monia Orchestra közreműködésével, Heinz Holliger vezényletével Bartók második zongora- versenyét. Az igen nagy sikerű est műsorában szerepelt a tavaly elhunyt kitűnő magyar zeneszerző, Veress Sándor Threnos című, Bartók emlékére írt zenekari műve, továbbá egy Haydn-szimfónia és Schumann Manfréd-nyitánya is. A Progressz és a Mir összekapcsolódása Moszkvai idő szerint kedden éjfél előtt összekapcsolódott a Progressz M-16 teherszállító űrhajó a Mir űrállomással —jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség a földi irányítóközpontra hivatkozva. A vasárnap indított teherűrhajó üzemanyagot, tudományos műszereket és egyéb terhet juttatott el az űrállomásra. A Miren tartózkodó Szolov- jov és Polescsuk űrhajósok közlése szerint az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. Vigyázz, ha jön a víziló! Amerikai diplomaták menekülésre fogták a dolgot, amikor Sierra Leone egyik vadasparkjában megtámadta csónakjaikat egy víziló. A nagykövet és néhány kollégája az Outamba-Kalimu nemzeti park folyóján evezgetett, amikor egy kifejlett példány feléjük vette az irányt. — Mindjárt rájöttünk, hogy nem Disneylandben vagyunk, s nem egy felhúzható vízilóval van dolgunk — mesélte utólag a társaság egyik tagja. Amikor megláttuk az állat szeme fehéijét, úgy véltük, legjobb lesz odébbállni. Az egyébként békés természetű állatot alighanem az ingerelte fel, hogy a három csónak túlságosan is megközelített egy pancsoló vízilóbébit. — Ijesztő volt, ahogy a felnőtt állat felénk közeledett. Teljes sebességgel hagytuk el a helyszínt — mondta a diplomata. A szóban forgó nemzeti park arról híres, hogy nagy számban élnek ott törpe vízilovak, amelyek a kihalástól fenyegetett állatfajok közé tartoznak. Az amerikai diplomatáknak mindazonáltal nem tűnt fel, hogy törpe vízilovakat látták volna. — Igen nagyra nőtt példányokat is megfigyeltünk, s minél közelebb úsztak hozzánk, annál nagyobbnak látszottak — mesélte egyikük.
