Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20-21 / 43. szám

1993. február 20-21., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Régi farsangolás Salgótarjánban így maszkírozták magukat a kolóniaiak Vidám volt a tél vízkereszttől hamvazószerdáig az acélgyári kolóniákban egy fél évszázad­dal ezelőtt. A farsang tele volt mókával, jókedvvel. Már feb­ruár elején, ha beesteledett, fel­tűntek a vidám gyerekek. Szárí­tott lopótökből készítettek ha­lálfejeket. Szemet, szájat, fél­elmetes fogakat vágtak a tökhé­jon. A belsejébe gyertyát he­lyeztek. Karóra tűzték, s ezzel ijesztgették a járókelőket, de le­ginkább a lányokat. Aztán kezdetét vette a mas- karázás. A nagyobb lányok fiú­nak öltöztek, arcukat bekormoz­ták. A fiúk szoknyába bújtak és hancúrozva, kántálva kopogtat­tak be a lakások ajtaján: Itt ölték az ártányt. Nem adják a máját. Csak a szalonnáját! Énekeltek, vicces rigmusokat mondtak. A háziak meg jót mu­lattak a sokszor érthetetlen szö­vegeken: Farsangi túri, szalonnái szűri. Ha nincs a kamrában, Van a padláson! Zutty a tarisznyába! Ez célzás volt arra, hogy a magukkal hozott nyársra füs­töltszalonnát, kolbászt szúrjon a gazda, vagy valami finom kalá­csot adjon a háziasszony. Ha pedig szégyen szemre egyik sem adódott, akkor a kö­vetkező rigmussal álltak elő: A sarokba állunk, egy pengőt várunk, Vidám farsangot csinálunk! Szokás volt táncba kapni a háziakat. Persze aztán előkerült a tarisznyába való, csakhogy megszabaduljanak a ház oldalát is kirúgó csapattól. A téli farsangi időszakot feb­ruár végén az Olvasóegyletben rendezett nagyszabású bál fe­jezte be. A színjátszók betanul­tak valami vidám darabot. El­játszották Moliere Tartuff-jét, vagy valamelyik Lehár, Kálmán operettet. Utána a Szürke fiúk tánczenekara húzta a talpaláva- lót. Az asszonyok süteményt hoztak, a férfiak üveg borokat a tombolára. Aki pedig jelmezbe öltözött, éjfélkor felvonult a színpadra, hogy elbírálják milyen ötletesen találta ki a saját kezűleg készí­tett jelmezét. Milyen szakács, cigánylány, Ludas Matyi, János vitéz vagy huszár sikeredett be­lőle, felismerték-e, ha álarcot viselt. Az első helyezett aztán nagy ováció közepette vette át a fődíjat, ami rendszerint egy üveg pezsgő volt. Aztán tartott a vigalom hajna­lig, táncolt mindenki, míg fel nem hangzott a bál és a farsang végét jelző Rákóczi induló. Gál Kovács Margit Bombacsinos, fiatal nő pa­naszkodik az ideggyógyásznak: - Doktor úr, bármi történik velem, tíz perc múlva elfelej­tem! Vicc Rt.-Ez óriási! - lelkendezik az nagy örömmel az orvos.-Akkor azonnal vetkőzzön le, és feküdjön oda, arra a dí­ványra! (A TVR Hét c. műsorújság 1993. 4. számából) Keresztrejtvény A VICC POÉNJA 1. RÉSZ RÉGI HANG­JEGY­ÍRÁS NÉMET FÉRFI NÉV KICSI­NYÍTŐ KÉPZŐ SZÁNDÉ­KOZIK VISSZA­VONU­LÁS ... ÉS PARAN- CSOLÓ- JA FÁRASZ­TÓ MUNKA BAJOR MŰVÉSZ­CSALÁD MENNYE­ZETRE VAKOLT NÁD­RÉTEG V V V V V V V V Arm. ° «5 Q 9 T §8» i "1lf DUNÁN­TÚLI FÜRDŐ­HELY > ABIGÉL BECÉZ­VE > JORDÁ­NIÁI VÁROS SZÜLŐ > 4^/ HANG­ZÓ, KI­EJTVE > MÁTKA >V OMSZ EGYIK FOLYÓJA > Ca tg PUBBAN MÉRIK ____r­M AGAM-—'— —. m—­zz FUNDA­MENTUM > V KASZÁLÓ > V VISZONY­LAGOS­SÁG F—i F- i— A i i '• **r: AFRIKAI ÁLLAM ÁRPÁD­HÁZI KIRÁLY VOLT > V RUGAL­MATLAN V FORGÁS TEN­GELY RÓMAI! MASLI­DARAB GÖRÖG FILOZÓ­FUS % fi VIDÉKI SPORT KLUB > ADY ÁL­NEVE V. ÁSVÁNY DARAB! > A VICC POÉNJA; 2. RÉSZ JELYRAG V V V V TE, LA­TINUL > VIZSGA JELZŐJE >V V DINNYÉN VÁGJÁK > V MŰVÉ­SZET BÚTOR DARAB SZLO­VÁK FOLYÓ > V PAPAGÁJ­FAJTA > V TILTÓ SZÓCSKA > BÉCSI FAGYLALT KIHALT MADÁR KO­PASZ > CSAVAR RÉSZE KAFKA REGÉNYE > V LONDO­NI FÜST PÁLYA > V TONNA > IROV. <LÁSZLÓ> > V KAP­CSOLAT > V OLASZ ATLÉTANŐ SZER­VÁLÓ ROMAI PÉNZ VOLT > V OLASZ VÁROS > V POLÉ­MIA > KÖZÉP FÜL > KOTOR HIBO­NUKLEIN­SAV CSEH ÉPÍTÉSZ <JOZEF> > V BALKAN FOLYÓ > V PAPÍR­MÉRTÉK > TÁRSASÁ­GI TÁNC FÉLRE­HÚZ NÖVÉNY EVŐ HAL > RÉSZEK- RE SZED >v BELGA VÁROSKA > V ÁRSA­5ÁGÁBAN RUHÁZATI KELLÉK JOG­VITA > MULA­TOZÁS >V V A FELSŐ­FOK JELE > FÉKEZ­HETFTLEN KUBAI POLIT. KISSÉ ZAJOS > LOPE DE >v GLÉDA ZÁRÁSA > V DUBLIN HATÁRAI RÉSZBEN KÖRÖSI Álmo­dozás­ba rin­gató > l V V ANGYALI SZÍNÉSZ <ROGER> DEHOGY > mL H> V LITER RÖVI­DEN > Beküldési határidő: 1993. február 25. A február 13-ai rejtvényünk megfejtése:... mert akkor egy na­gyobb lakókocsit béreltem volna. Könyvjutalomban a következők olvasók részesültek: Gyimesi Gábor Salgótarján, Kassai sor 4., Jakab Zoltán Szuha, Kossuth út 293., Molnár Lászlóné Balassagyarmat, Honti u. 20. A nyereményeket postán küldjük el. Orvosi ügyeletek Vígasságra, báli asztalra A szerpentines, konfettis ví­gasságok, jelmezes, estélyiru­hás mulatságok házigazdáinak nem kis gond eldönteni: mi ke­rüljön a bálozók asztalára. S mivel a piknik (batyubál) szin­tén farsangi hagyomány, a ven­dégeknek is gond, hogy mivel gyarapítsák az étekválasztékot. A terített asztal legfőbb dísze természetesen a farsangi fánk. (íme a recept: 3 dl tej, 10 dkg vaj vagy margarin, 3 tojás, 10 dkg cukor, 3 dkg élesztő, 40 dkg liszt, reszelt citromhéj, ke­vés só. Meleg tejben futtassuk fel az élesztőt, a lisztet evőkana­lanként adjuk hozzá. A tojáso­kat vajjal vagy margarinnal ka­varjuk el, adagoljuk hozzá a cukrot, sót, citromhéjat. Leg­alább félórára tegyük kelni me­leg helyre. Újjnyi vastagra nyújtsuk, pogácsaszaggatóval vágjuk ki. Égy órai pihentetés után forró olajban forgassuk meg, cukorral, lekvárral ízesít­sük.) A fánk mellett feltétlenül gondoskodjunk apró édessüte­ményekről, linzerekről. A nehe­zen tálalható krémes édessége­ket jobb mellőzni - könnyen el- kenődnek, pecsétet hagynak a báli ruhákon. Asztalnál állva nehézkes az evőeszközök használata; olyasmit kínáljunk hát, amelyek kés, villa nélkül fogyaszthatok. A töpörtyűs, krumplis pogá­csák, sajtos- köményes rudak mellé mirelit vajastésztából süs­sünk például virslis, húsos, gombás, parajos, broccolis, ká­posztás hasékat. Biztos sikert ígérnek a mini-szendvicsek (za- kuszkik) - körözöttel, kaviárral, szalámival, kolbásszal, szardí­niával, sonkával, füstölt nyelv­vel, sülthússal. A gyümölcsök szép díszei a büfé-asztalnak, ró­luk se feledkezzünk meg. Az ital-választékban a frissítőknek szánjuk a fő szerepet. Salgótarján. A hétvégi ügye­leti orvosi ellátás péntek dél­utántól hétfő reggelig tart. A felnőttek betegségük esetén az Arany János út 3. szám alatti rendelőt kereshetik fel. Az ügyeletet a 12-527-es telefon­számon lehet hívni. A beteg gyermekeket a me­gyeszékhelyen az Arany János út 2. szám alatti rendelőben lát­ják el. A gyermekügyelet szomba­ton és vasárnap reggel 8-tól este Balassagyarmaton a pénteki zárástól a hétfő reggeli nyitásig a Rákóczi út 20. szám alatti „Winkler Lajos” gyógyszertár és a Rákóczi út 51. szám alatti „Szent György” gyógyszertár látja el felváltva az ügyeletet. Salgótarjánban a Pécskő gyógyszertár, a „Borostyán Pa­tika” és a vásártéri 4/24. gyógy­szertár felváltva tesz eleget az ügyeleti igényeknek. Pásztón szombaton 13 órától hétfő reggel 8 óráig a Kölcsey utcai patikát lehet felkeresni. Bátonyterenyén a volt bánya­városi és a 4/13-as kisterenyei gyógyszertár tart váltott hétvégi A farsangi időszak szokásai jórészt a hamvazószerda előtti húshagyókeddre és már a böjt időszakára eső farsangfarkára korlátozódnak. Ilyenkor fo­gyasztják el a farsang utolsó napjain kántálók által gyűjtött étkeket. Országszerte úgy tartották, hogy kövércsütörtökön kilenc­szer kell jóllakni a jövő évi gaz­dag termés érdekében. Van, ahol ilyenkor a szegé­11 óráig tart. Az ügyelet tele­fonszáma: 14-051. Fogorvosi ügyeletet szabad­ás munkaszüneti napokon Sal­gótarjánban, a Vásártéri út 3/A alatti rendelőben tartanak 8-tól délután 2 óráig. Balassagyarmat. A Rákóczi út 66. szám alatti rendelőben tartanak hétvégi orvosi ügyele­tet. A megye többi városában a megszokott helyeken látják el az ügyeletes orvosok az arra rá­szoruló betegeket. ügyeletet péntek délután 4 órá­tól hétfőn reggel 8-ig. Szécsényben a 4/27. számú (Rákóczi ut 67.) és a „Szent Jób” gyógyszertár tart felváltva ügyeletet. Rétságon sürgős esetekben a rétsági ügyelet orvosa látja el az ide fordulókat a készenléti gyógyszerkészletből. A nyitvatartás és az ügyelet időpontjairól és helyéről a gyógyszertáraknál kifüggesztett tájékoztatóból és az orvosi ügyeletén lehet informálódni. Nyolcvan forint pótdíjat fizet­nek azok, akik indokolatlanul keresik fel a gyógyszertárat. nyekre is gondolnak, nekik is juttatnak a jó falatokból, sőt a görög-katolikusok a halottakról is megemlékeznek. Valaha szimbolikus temetésre is sor ke­rült a farsangkor. Erdélyben asszonyruhás legényt sirattak el, Gömörben pedig varjúteme­tést rendeztek. A csíki székelyeknél az a szokás, hogy ilyenkor két le­gény, egy kövér és egy sovány küzd meg egymással. Gyógyszertári ügyeletek Ételek csetepatéja és... A nyomok a végítélethez vezetnek .. . Lapok a farsang életrajzából A velencei karnevál felvezetője: Harlekin. Dante Isteni színjáték-ában még gyászmenet élén haladt (Ferenczy Europress) Már államalapító István királyunk korában szokásban volt a far­sangolás - igaz, nem a Kárpát­medencében, „csak” Európa nyugati részén. A néprajztudósok szerint ugyanis amikor közeledett Krisztus születésének ezredik évfordulója, a Bibliában jártas keresztények sűrűn idézték a János jelenéseiben írottakat, hogy közeledik a végítélet napja, az Antikrisztus uralma. A hívők sokasága tudni vélte: a baljós nap az ezredfordulón kö­szönt majd be. Mikor az új évezred első napja elteltével sem fordult ki a világ sarkaiból, ezrek és ezrek öltöztek maskarákba, mulattak a végítélet elmaradása fölötti örömükben. Innen a farsangolás, amely azután telet búcsúztató, tavaszt köszöntő vigalmak sorozatává vált, s résztvevői már a hús- vétra, a feltámadásra készülve a gonosz szellem, a halál elűzeté- sére is emelték poharukat, rop­ták a táncot. A farsangi karnevál herceg nevében szintén már húsvétra, közelebbről a húshagyó keddre utaló hagyományok köszönnek vissza. A karnevál szót ugyanis az etimológusok a latin Carne vale! (Ég veled, hús) kifejezés­ből származtatják. Igaz, ezzel a magyarázattal többen vitáztak, így a kitűnő író-politikus Supka Géza is. Szerinte ennek a nép száján élt hercegnek prózai fog­lalatossága volt: sírásóként szolgálta a Halál földi fejedel­mét. S mivel a ravatalozót né­metül Kamer-nek, szolgáját franciául valet-nek hívják, eb­ből kerekedett ki a temetők ku­bikosa, a Karnevál hercege. Régi hagyomány, hogy a maskarába öltözöttek menetét a fekete-fehérbe öltözött Harlekin vezeti. (A híres velencei karne­válon még napjainkban is „ő” a fölvezető.) Supka ennek a figu­rának az eredetét is megpróbálta földeríteni. Oknyomozásának eredménye: Harlekin nem más, mint a halottas menet egyik démona, aki Dante Isteni színjá- ték-ának Pokol-fejezetében Alichinon néven a gyászmenet egyik résztvevője. Karnevál és Harlekin „sötét” múltja azonban nemigen foglalkoztatja a mai farsangolókat: megjelenésük vidámságot kelt, nem pedig szorongást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents