Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. február 16., kedd Vonuljon ki a napi politika az ügyintézésből Korszerűbb közigazgatást Régi intelmek mai bálozóknak A tiszturak kardjukkal oldalukon óvatosan lejtsenek (FEB) „A közigazgatásnak pártatlannak kell lennie. Ne tegyen különbséget szegény és gazdag, barát és ellenség, kormánypárt . és ellenzék (...) magyar és nemzetiségi között.” Ezeket a sorokat több mint fél évszázada vetette papírra Magyart Zoltán, az igazgatás tudományának egyik legjelesebb művelője. Intelme semmit nem vesztett időszerűségéből. A közigazgatás társadalmi presztízse alacsony, ügyeink intézésének rendszere sürgős modernizálásra szorul.-Túlságosan hosszú időn át- s nemcsak az utóbbi 40 évben- érezte nálunk úgy az emberek többsége, hogy ő szolgálja az államot, nem az állam őt - mondja dr. Szabó Endre a Köz- szolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. - A rendszerváltás óta pedig ahhoz még kevés idő telt el, hogy érzékelhessék az új szellemiséget. A privatizáció, a kárpótlás, a munkanélküliség, az adószedés ügyeinek intézésére új hivatalokat kellett létrehozni - ez azt a látszatot keltette, hogy tovább burjánzik az állami apparátus. Mi tagadás, a „gyalogos” polgár valóban úgy véli: fölöslegesen sok hivatalnokot kell eltartania. Szabó Endre vitázik ezzel a véleménnyel.- Hazánkban 100 állampolgárra 2 közhivatalnok jut. Svédországban például 14, Angliában 9, Finnországban 8, az Egyesült Államokban 7, Németországban 6. Azt sem állíthatja senki, hogy túl magas lenne a fizetésük, hiszen illetményük 10-30 százalékkal alacsonyabb, mint a gazdasági területeken dolgozó szellemi foglalkozásúaké. Ezért is gyakori, hogy a közigazgatás legjobb szakembereit elszippantják más ágazatok. A tények tények: a magyar közigazgatás költségei - nemzetközi összevetésben - alacsonyak. Nálunk például 100 forint adóbevétel behajtása 80 fillér költségvonzattal jár - ugyanez a nyugati országokban másfél-két forintnak megfelelő összegbe kerül. Fölmerül persze a kérdés: ha ez a helyzet, miért olyan sürgető igény az igazgatás egészének korszerűsítése? A közszolgálati érdekképviseletek vezetője szerint azért, mert az apparátus munkája, tevékenységének szellemisége messze van attól, amit Magyari Zoltán annak idején megálmodott.- Jogos igény, hogy az igazgatás szolgálni és ne rendszabályozni akarja az állampolgárt. Testületi, társadalmi kontroll alatt működjön - pontosan egyértelműen szabályozva azt, amit központilag szabályozni kell, az élet többi dolgát pedig bízza rá az önkormányzatokra. Lottó-talány: melyiket a 90 közül? Fortuna kedvencei: 3,13, 29, 75, 86 Milliók környékezik hét- ről-hétre Fortuna istenasszonyt, hogy elnyerjék kegyeit - de a múlt év lottókrónikájának tanulsága szerint a „fenséges asz- szony” fölöttébb válogatós volt. A telitalálat örömét az 1992-ben kitöltött mintegy 400 millió(!) szelvény közül mindössze 10 szelvény beküldőinek adta meg. Legnagyobb kegyelemben az a szerencsés játékos részesült, aki a 14. játékhéten ezt az öt számot húzta át: 11,47, 56, 64, 73. Az ezzel elért telitalálat jutalma - a mindeddig toronymagasan legnagyobb eredmény - több mint 130 millió forint volt. Az óév második legértékesebb ötöse már „csak” 67 milliót, a harmadik pedig 53 milliót ért. A legbalszerencsésebb szerencsefi címet alighanem az a két játélezajlott sorsolás adatainak ösz- szegzéséből az derül ki, hogy Fortuna kedvenc számai a következők: 3 (140-szer volt nyerő), 75 (139-szer), 86 (131), 13(130), 29(130). Igaz, mint mondják a szerencse vak, s nem sokat törődik a matematikával, a valószínűségszámítással, mégsem érdektelen, hogy eddig milyen számokkal bánt a Fortuna a legmostohábban. Nos, a „balszerencse-számok” élén holtversenyben a 39-es és a 63-as áll: a majd kétezer sorsolás alkalmával csupán 88-szor voltak nyerők. Közvetlenül utánuk a 2-es és a 88-as következik (89 nyeréssel), majd pedig az 5-ös, a 30-as és a 40-es (90-90 nyeréssel). Aki tehát úgy gondolja, hogy egyszer minden rossz széFortuna számkedvencei, s a következő húzás esélyesei kos érdemelte ki, aki az előző szupernyereség után nem egészen két hónap múlva a 19, 21, 37, 42, 71-esszámsorral ért el telitalálatot, de szelvényük „mindössze” 3 millió 620 forintot fizetett. A lottótörténészek persze pontosan számon tartják azt is, hogy a szelvények 90 száma közül melyiket hányszor húzták ki. Nos, csaknem kétezer eddig riának vége szakad, s most már az eddig elhanyagolt számokra fog mosolyogni a szerencse, az a 2-est, a 39-est, 63-ast és a 88-ast megjátszhatja, s ötödikként az 5-öst, a 30-ast vagy a 40-es kockára tesz keresztet. Persze túlzott reményeket az így kitöltött szelvényekhez sem érdemes fűzni, mert - mint utaltunk rá - Fortuna szeszélyes, a szerencse pedig vak ... -szóS kivált a helyi ügyekben számítson a polgárok véleményére. A korszerűsítés sikerének feltétele, hogy kimunkálásában a kormányzat illetékesein kívül részt vesznek a tisztviselők érdekképviseletei és a lakoság, az „igénybevevők” civil szervezetei. Ugyanakkor a széles körű nyilvánosság is kell ahhoz, hogy a napi aktualitások ne szóljanak bele a döntésekbe. Látni kell: az önkormányzati közigazgatás körül zavaró ellentmondások alakultak ki. Az úgynevezett dekoncentrált szervezetek - a központi igazgatás területre telepített egységei - túltengenék. Némely kormányzati intézmény ezzel próbálja ellensúlyozni azt. hogy jelenleg, véleménye szerint, nincs kellő „ráhatása” a helyi igazgatásra. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyik-másik ön- kormányzat a közigazgatás szakmai kérdéseit nem tudja elválasztani a politikai szempontoktól. A reformtól azt várjuk, hogy a közigazgatást se az önkormányzatok, se a kormány ne ilyen szellemben kezelje. Azaz az igazgatás szakmai dolgaiból végre-valahára vonuljon ki a napi politikai - összegezte dr. Szabó Endre az igazgatás reformjával kapcsolatos szak- szervezeti álláspontot. Újvári Gizella Máltáról Tarjánba Megalakult a Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni szervezete. Február 15-től az Alagút út 10. szám alatt képviselői rendszeres ügyeletén várják a rászorulókat. A szolgálat ruha -és élelmiszercsomagokkal foglalkozik, valamint szociális segítségnyújtással áll az igénylők rendelkezésére. A szervezet irodájában egyelőre hétfőn és szerdán, 15-18 óra között regisztrálják a kérelmezőket. Az elegáns táncos ne tegyen széles, nagy mozdulatokat A báli idény kezdete előtt érdemes fellapozni az illemkódexek táncos mulatságokra vonatkozó fejezeteit. Noha sok hajdani szabály fölött eljárt az idő (A tiszturak kardjukkal oldalukon óvatosan lejtsenek ...), jó néhány intelmet napjaink bálo- zói is megszívlelhetnek. A társaságban lévő hölgy felkérésének úgy illik megadni a módját, hogy a kompánia tagjaitól - szülőktől, ismerősöktől - is „elkérjük” partnerünket. Hogy válaszként „igen”-t, vagy kosarat kapunk, az persze főként nem a társaságtól, hanem a hölgytől függ. Tőle az udvariasság azt kívánja, hogy az elutasítást rövid indoklás kísérje: „Már elígérkeztem . . Köszönöm, ma nem táncolok . . Ez utóbbi indoklás esetén azonban állnia kell a szavát, mert nagyon súlyos sértésnek számít, ha mégis táncra perdül - mással. A szoros közelségben vagy összesimulva táncolókat a régi időkben ugyancsak megszólták. S bár e tekintetben is jócskán enyhült a megítélés szigora, jó tudni, hogy a patinás illemtanok az efféle vétségért mindig a női partnert marasztalták el: rajta múlik a közelség vagy a távolság. A parketten a férfiúnak - vezetés közben - nemcsak partnerére, hanem a többi párra is figyelnie kell. A jó modorú, elegáns táncos ne tegyen széles, nagy mozdulatokat, ügyeljen a szomszéd párokkal való összeütközés elkerülésére. Ha mégis bekövetkezik a karambol, nemcsak párjától, hanem a koccanás két szenvedő alanyától is illik elnézést kérni. A táncért soha nem a férfinak, hanem a hölgynek kell köszönetét mondania. (Ez tudniillik egyben jelzése a társasághoz való visszatérés, a pihenés igényének.) A búcsúzáskor elmaradhatatlan egy kis meghajlás - ez viszont mindkét részről „kijár” a másiknak. Ugyanígy kötelező a hölgy visszakísérése asztalához, társaságához. Álarcos bálon - mondják a régi illemszabályok - nemcsak megengedhető, hanem természetes a partnerek tegeződése. Igaz, csak éjfélig. Akkor ugyanis véget ér az inkognito: mindenkinek le kell vennie a maszkát, s visszaállnak a megszólítások szokásos kötelmei. Aki belefárad (beleun?) a mulatságba, nyugodtan mellőzheti a búcsúzkodást. Sajátos módon illedelmesebbnek minősül ugyanis az angolos távozás, mint a hangos, látványos elkö- szönés. -szómaTovább folytatódik a számháború? Érvek és ellenérvek a nyugdíjemelésről Szinte országossá szélesedett a tervezett nyugdíjemelés mértékéről zajló vita: csakugyan 14 százalék a bejelentett emelés? Az előterjesztők szerint igen, mert éves átlagokat kell egymáshoz viszonyítani - márpedig a tavalyihoz képest az idei 14 százalékkal magasabb ösz- szeg. Nyomatékül az is elhangzott: az elmúlt három évben a nyugdíjátlag jobban emelkedett, mint az alkalmazottak átlagos jövedelme. Csakhogy a statisztika egyik alapszabálya: minden átlagot jelentősen befolyásol az összetétel változása. íme, egy egyszerű példa. Vegyünk egy 100 tagú nyugdíjas közösséget, amelynek 40 tagja havi 6.000, másik 40 tagja 8.000, 20 tagja pedig 10.000 forint nyugdíjat kapott. Az átlagos jövedelem e kollektívában havi 7.600 forint volt. A könnyebb érthetőség kedvéért tételezzük föl, hogy egy évvel később e nyugdíjösszegek változatlanok, ám a 6.000 forintosak közül 10-en, a 8.000-esek közül szintén 10-en elhunynak. Helyüket pedig elfoglalta 20 újonnan nyugdíjazott - már havi 10.000 forintos járandósággal. Érzékelhető változás egyikük életszínvonalában sem következett be, a kollektíva átlagnyugdíja mégis 8.200 forintra nőtt, azaz 600 forinttal emelkedett! Kizárólag az összetétel változása miatt. Márpedig az élet kérlelhetetlen törvénye az, hogy a legszegényebb idősek halnak meg nagyobb számban, az új nyugdíjasok pedig relatíve kedvezőbb jövedelemmel „lépnek be”. Ezt tekintetbe véve szó sincs arról, hogy az átlagos nyugdíj jobban nőtt, mint az átlagkereset. A „számháborúban” további érv, hogy a kétkulcsos áfa az alacsony szinten élőket kevésbé érinti, mint a jobb módúakat. Ennek ellent mond, hogy az élelmiszerek, a közszolgáltatások nagyobb hányadot jelentenek a kisnyugdíjasok fogyasztásában, mint a jól keresőkében. Utóbbiak többet költenek olyan cikkekre, amelyeket korábban is áfá-val terheltek. Egészen biztos, hogy a nehezen érthető és elfogadható okfejtések seregénél is hitelesebb egyetlen érv: a mai gazdasági helyzetben ennyi jut nyugdíj- emelésre, több nem ... Nyitrai Ferencné Pályázat: milyen is a magyar nő? Fotópályázatot hirdet a KDNP női tagozata a „A magyar nő” címmel. A pályázóknak a gyengébb nemet a családban, magánéletben és természetesen hivatásuk gyakorlása közben kell bemutatniuk a március 20-áig továbbított fotókon. A három legjobb kép készítőit jutalmazzák, s kiállítást is rendeznek. (Bővebb felvilágosítást az 1126. Budapest, Nagy jenő út. 5. szám alatt, vagy az 155— 3367-es telefonon lehet kérni. Gombariadó helyett Sokan szeretik, de sajnos kevesen ismerik - pedig manapság a természet olcsó ajándékait egyre inkább szükséges lesz kihasználnunk - a gombát, ezt a gyakran félre ismert növényt. Hasznos lehet tehát tüzetesebben megismerni. S hogy ezzel az ízletes eledellel közelebbről megbarátkozzunk, a pásztói művelődési központ életreform klubja új előadássorozatot szervezett A gomba felismerése, gyűjtése, feldolgozása és értékesítése címmel. A február 16-án, este 6 órától kezdődő előadással - melyet Veres Jenő okleveles gombaszakértő tart -, több héten át tartó sorozat kezdődik, s a tervek szerint terepgyakorlattal zárul a program. Jó hír, hogy minden érdeklődő ingyen vehet részt ezen a rendezvényen. Szökőévvel kezdjük az új évezredet Megcsappant a naptárak iránti érdeklődés. A nyolcvanas években nem volt valamirevaló vállalat, intézmény, amely ne nyomtatott volna saját cégjelzésű kalendáriumot — napjainkban csak a legtehetősebbek vállalják a készíttetés költségeit. Az apadó keresletre jellemző, hogy míg tavaly másfélmillió naptárt hoztak forgalomba, az idén már csak 750.000-re futott be megrendelés. Pedig az asztali, zseb, fali és egyéb időregiszterek elődei minden korban becses és keresett termékek voltak. Már évezredekkel ezelőtt, az asszír birodalom csillagászai elkészítették a maguk időkrónikáját, megörökítve benne, hogy az esztendőt 12 hónap, több mint 350 nap alkotja, s hogy a Föld 24 óra alatt fordul meg tengelye körül. Az időszámítás „nulla kilométerköve” hivatalosan ma már az egész világon Krisztus születésének feltételezett éve. Természetesen ezzel párhuzamosan számon tartanak más naptári kiindulópontokat is. A görögök például az olimpiák kezdetétől, a rómaiak előbb az örök város alapításától (i.e. 753), majd Julius Caesartól (i.e. 46) számolták az esztendőket. Jó néhány felekezet saját hagyományaihoz kötődve méri az idő fonalát. A zsidók i.e. 3761-től, a világ hitük szerinti keletkezésének dátumától, a buddhisták i.e. 54-től, Buddha halálától sorolják az esztendők egymásutánját. Jelentős dátuma a naptártörténelemnek 1582, a Ger- gely-naptár születése. A hajdani pápa - csillagászai tanácsára - sajátos módon korrigálta az időszámítás évszázadok alatt felhalmozódott pontatlanságát: 11 napot egyszerűen kiiktatott a naptárból. így 1582-ben október 4-e után rögtön 15-e következett. A naptárak összeállítói tudják: négyszáz évenként adódik olyan ritkaság, hogy a szökőév éppen egy új évszázad első esztendejére esik. Erre az Úr 1600. esztendejében volt példa utoljára, legközelebb pedig 7 év múlva lesz - a közelgő második évezredet tudniillik 366 napos évvel kezdjük.