Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
2 KÜLFÖLD 1993. február 16., kedd Él Rushdie halálos ítélete Visszavonhatatlan a Sátáni versek szerzője, Salman Rushdie ellen négy éve hozott halálos ítélet — erősítette meg az ÍRNA, Irán hivatalos hírügynöksége. Az azóta elhunyt Khomeini aja- tollah, Irán vallási vezetője 1988. február 14-én „ítélte halálra” az Indiában született brit állampolgárságú írót, akinek műve a fundamentalista muzulmánok szerint megsértette a muzulmán vallást és Mohamed prófétát. Rushdie négy éven át a világtól elzárva élt, s csak az utóbbi hetekben állt ismét a nyilvánosság elé. Nem egyezkedett fehérekkel Mandela Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke cáfolta azokat a híreket, melyek szerint mozgalma és a dél-afrikai kormány között megegyezés született volna a politikai hatalom megosztásáról. A politikus közölte, nem igaz, hogy 1999-igszóló hatalommegosztási egyezményt kötött a dél-afrikai fehér politikusokkal. Hajlandó feledni az iraki államfő Szaddám Húszéin iraki államfő bejelentette: kész elfeledni a múltat, és új kapcsolatokat kialakítani az Egyesült Államokkal, ha Washington hajlandó meghallgatni Irak álláspontját. Ez az első alkalom, hogy az iraki elnök személyesen vetette fel az Egyesült Államok és Bagdad kapcsolatainak esetleges megjavítási lehetőségét. Tűzszünet Afganisztánban? Egy pakisztáni békeközvetítőnek — a hírszerzés korábbi magas rangú tisztjének — sikerült tűzszünetre bírni az afgán fővárosért immár egy hónapja harcoló ellenfeleket. Á Reuter jelentése szerint a szombaton éjjel elfogadott megállapodás értelmében a kormányerők és a Hizb-i-Isz- lámi elnevezésű szunnita fundamentalista szervezet az állandó fegyvernyugvásra vonatkozó tárgyalások idején tartózkodnak a harci cselekményektől. Amerikai helikopter balesete Balesetet szenvedett a Szomáliában állomásozó amerikai haderő egyik helikoptere szombaton éjjel Mogadishutól nyugatra 70 kilométer távolságban. Az ITAR-TASZSZ vasárnapi jelentése szerint a helikopter gyakorlórepülést végzett, mikor a pilóta elvesztette fölötte az uralmát. A leszállás rosszul sikerült, s a légi jármű összetört. A személyzet mind a négy tagja megsérült, kettőjüket kórházba kellett szállítani. Osztrák segítség Az osztrák kormány segítséget kíván nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű Szabolcs- Szatmár-Bereg megye fejlesztési stratégiájának kidolgozásához. A szomszédos ország szövetségi kabinetje a tervezet elkészítésével a bécsi BFI szakmai továbbképző és tanácsadó társaságot bízta meg, amely hétfőn Nyíregyházán ismertette a helyszíni felmérés alapján készült alap- koncepciót. Az elképzelések szerint elsőbbséget kapna az élelmiszer-, a gép-, a textil- és a cipőipar fejlesztése. Javasolnak továbbá számítástechnikai, elektronikai, bőr-, építőanyag-,-üveg-, vegyi és csomagolóanyag-ipari beruházásokat is. A legtöbb embert foglalkoztató hét szabolcsi nagy- vállalatnak központi támogatást sürgetnek ahhoz, hogy pénzügyi gondjaik megszüntetésével a piacokat megőrizhessék. Maffia Közép-Európában Felgyorsul Fennáll a tényleges veszélye annak, hogy a szervezett bűnözés a közép-kelet-európai országokból az ottani maffiás csoportok és szervezetek révén nehézfegyvereket, sőt akár vegyi vagy atomfegyvereket is beszerez — hangoztatta egy nemzetközi bűnügyi tanácskozáson Bresciában Luigi Vigna firenzei ügyész, a maffia- ellenes harc egyik kiemelkedő személyisége. Vigna szerint Közép-Európában, a volt kommunista országokban már megszerveződött a maffia, s valóságos hadseregeket, zsoldosokat képes kiállítani. Az orosz és más maffiák bekapcsolódtak a kábítószer-teijesz- tésbe és a fegyverkereskedelembe, s egyre hatásosabb eszközöket juttatnak a szervezett bűnözés kezébe. „A volt Varsói Szerződés kelet-európai raktárait szinte kiárulták a feketepiacon” — mondta az ügyész. (MTI) Olaszország Diszkóáldozatok Sajtőfüggetlenség japán módra Fotók a felrobbant Challengerről Perelt a művész Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) első alkalommal hozott nyilvánosságra olyan fotókat, amelyek az 1986-ban felrobbant Challenger űrrepülőgép maradványairól készültek — közölte vasárnap a The New York Times című napilap. Az indítás után nem sokkal felrobbant Challenger fedélzetén hét űrhajós volt. Az Atlantióceánból kiemelt kabinmaradványokról készített fényképeket Ben Sarao New York-i művész követelte a NASA-tól. A hivatal 1990-ben megtagadta a képek kiadását, de a művész pert indított, és a tájékozódás szabad jogát biztosító törvény alapján a bíróság helyt adott keresetének. A NASA 48 fényképet adott át. Olaszországban is tovább szedik áldozataikat a diszkók. A hétvégi autóbalesetek legkevesebb 30 halálos áldozata közül ugyanis 20 fiatalkorú. Valameny- nyien a vasárnapra virradóan jártak szerencsétlenül, útban hazafelé diszkókból, éjszakai mulatóhelyekről. Lapjelentések beszámolnak róla, nogy a legsúlyosabb közlekedési baleset az Ádria mentén, Jesolo közelében történt, ahol egy autó öt utasával fának rohant. Mind az öten — 18 és 23 év közötti fiatalok — a helyszínen szörnyethaltak. Az eddigi vizsgálatok szerint „a szombat éjszakai vérfürdő” okai közé sorolják a részegséget, a drogfogyasztást, a fizikai fáradtságot es a figyelmetlen vezetést. A hatóságoknak azok a próbálkozásai, hogy a jelenlegi időpontnál korábban zárjanak az éjszakai mulatóhelyek, eddig minden esetben kudarcot vallottak a bíróságok előtt. Megelégelték a japán lapok a sajtó „önmérsékletére” elhangzó állandó felszólításokat, és elhatározták: ezúttal nem tesznek elef et a császári udvartartás újabb érésének. Alig egy hónap telt el azóta, hogy megszüntettek a japán trónörökös menyasszonykeresési róbálkozásaira vonatkozó hír- özlési tilalmat, amelyről a japán sajtószövetség és a császári udvartartás között született megállapodás. Miután bejelentették Naruhito trónörökös esküvőjét, az újságírók rávetették magukat az esküvői felkészülés legapróbb részleteire, a lapok riporterek százait állomásoztatták éjjelnappal a kiválaszott hercegnő háza előtt — ha nincs miről be- számolniok, arról írnak, mennyibe kerül Ovada kisasszony kabátja, vagy hogy hogyan érzi magát a hercegnő „Csokoládé” névre hallgató kutyája. Marton János Az idei Puskin-díjas: Fazil Iszkander A mesélő kedvű abház író Az 1992. évi Puskin-díjat a Moszkvában élő írónak, Fazil Iszkandernak ítélték oda — közölte a hamburgi székhelyű F.V.S. Alapítvány, amely a 40.000 márkával járó dijat alapította. A díj odaítéléséről németorosz kuratórium döntött, amelyben az orosz PEN Klub is képviselve van. Puskin-különdijjal jutalmazták továbbá a 93 éves Oleg Volkov moszkvai írót, aki nemesi származása, idegennyelv-isme- rete és külföldiekkel fenntartott kapcsolatai miatt 29 évet töltött szovjet munkatáborokban, és csak 1956-ban bekövetkezett szabadulása után tudott irodalmi tevékenységet kifejteni. A 63 éves Iszkander a Puskin- dijban „mesélő kedvű és részleteiben gazdag elbeszélő művészetéért részesült, amely az orosz irodalmat gyengéd, humorosan kedves, nemritkán azonban szatirikusán ábrázolt színes alakokkal és az író kaukázusi hazájának megelevenítésével gazdagította”. Iszkander abház származású. A terület Grúziához tartozik. Orosz nyelven ír lírát éppen úgy, mint prózát. (MTI) a népesség öregedése (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak a nyugdíjkorhatár emelését ellenzők hivatkoznak a munkanélküliség terjedésére is. A probléma azonban összetett, hiszen ma 100 aktív keresőre 68 eltartott, 59 inaktív kereső és 16 munkanélküli jut, tehát összesen 143 fő. Ha a jelenlegi nyugdíjkorhatár fennmarad, akkor köny- nyen kiszámítható, hogy 2005- ben minden 100 aktív keresőre már 76 eltartott, 81 inaktív kereső és 17 munkanélküli jut, vagyis összesen 174 ember. Nem valószínű, hogy az aktív keresők elbírnak egy ilyen tehernövekedést. így előtérbe kellene állítani olyan finanszírozási megoldásokat, ahol az egyén saját megtakarítását használhatná fel idős korában, kiegészítve egy szolidaritási elemmel, azaz megsegítve az önhibájukon kívül nem, vagy keveset gyűjtőket. Számítások szerint ha most megkezdődne a nyugdíjrendszer finanszírozásának átalakítása, és ezzel együtt életbe lépnének a magasabb nyugdíjkorhatárok, akkor körülbelül 800-1000 milliárd forint befektetéssel 15 év alatt létrejöhetne a „működőképes” állapot. (MTI) Kérdőjelek Veszélyes illúziók? Brüsszelben Bős ügyében a magyar és a szlovák fél mellett — pontosabban között — az Európai Közösségek Bizottsága igyekszik közelebb juttatni a nyomasztóan rég húzódó vitát a kompromisszumos megoldáshoz. Illetve ahhoz, hogy miután Budapest és Pozsony közvetlenül nem tudott szót érteni egymással — milyen formában, milyen szövegezéssel forduljanak a döntnöki szerepre felkérhető Hágai Nemzetközi Bírósághoz. Ám biztos, hogy épp e tekintélyes jogi testület lesz alkalmas a konfliktus lezárására ? Kellett-e a mi részünkről egy újabb „ harci terepet” választani, amikor a magyar-szlovák kiútkeresés kilátástalannak tűnt? Nem illúzió-e kissé azt hinni, hogy a kétoldalú párbeszédet, a megegyezés makacs keresésének szándékát (sőt kényszerét) a hágai bíróság bevonása közelebb viheti a megoldáshoz? S egyáltalán, hol a garancia, hogy az objektív, külső szakértők a budapesti álláspontot fogadják majd el? S Bős korántsem az egyetlen példa. Máskor, s persze máshol is előfordul, hogy túlzott reményeket fűznek a kívülről jövő (pontosabban: onnan várt) segítséghez. Ha a szomszédok, illetve az EK diplomáciai közvetítése nem volt elég a délszláv vérontás megakadályozásához, majd jön az ENSZ, a NATO (netán az amerikai hadsereg), s véget vet a polgárháborúnak. Ha mi magunk nem jutunk előbbre a kisebbségi, nemzetiségi jogok terén, majd az Európai Tanács, vagy más nemzetközi fórum „felvállalja”, s érvényesíti a magyar érdekeket — vélik egyesek. Pedig időnként jobb számot vetni a realitásokkal. Hágában például évekig tárgyalhatnak egy-egy ügyet, az ökológiai rombolás és a tavaszi árvízhullám viszont már a nyakunkon van. Nem túl veszélyes illúzió túl sokat várni a külső közvetítőktől? Szegő Gábor Ferenczy-Europress Amszterdam halottjait nem számolták bele Negatív év a légiforgalomban A világ légiforgalma állandóan növekszik. Növekszik ennek következtében a halálos áldozatokat követelő légiszerencsétlenségek száma is. Ennek ellenére elmondható, hogy a repülés biztonságosabbá vált, jóllehet, a legutóbbi évtizedben átlagosan három-négy tucat szerencsétlenség történt, mintegy ezer halálos áldozattal. 1992 kivételes esztendő volt — negatív értelemben. Negyvenöt szerencsétlenség során 1422-en haltak meg. Persze, mint a statisztikák a legtöbb esetben, ez is félrevezető bizonyos szempontból. Amikor Amszterdam egyik lakóháztömbjére zuhant az ElAl izraeli légitársaság teherszállító repülőgépe, a légügyi hatóságok csak négy halottat, a személyzet tagjait regisztrálták. A lakásokban szörnyethalt 70 ember azonban nem szerepelt a légiforgalom baleseti statisztikájában. Bár az 1992-es év baleseteinek száma meghaladja az átlagot, eddig a legszörnyűbb az 1985-ös ev volt: 39 szerencsétlenség 1800 halálos áldozatot követelt. 1984-ben viszont „csak” 29 baleset történt, amelyek következtében 451-en vesztették életüket. A tavalyi esztendő legfontosabb felismerése: nem létezik semmiféle „trend” sem földrajzi szempontból, sem aszerint, hogy milyen típusú repülőgépek zuhantak le. Bár a legforgalmasabb Amerikában csupán 4, Európában pedig 6 szerencsétlenség történt, szemben a latin-amerikai 11-gyel és az ázsiai 7-tel (Kína nélkül), ez is csak féligazságnak tekinthető, hiszen egyedül a francia Air Inter Airbuszának strasbourgi szerencsétlensége során 87 személy halt meg. A múlt évben a legkülönbözőbb okokból csaknem mindenfajta modern típusú repülőgépet ért baleset: két Boeing 737-est, egy Boeing 707-est, egy Boeing 727-est, egy Jumbót (Boeing 747-es), három Airbuszt, hét DC-8-ast és egy DC-10-est. A 45 szerencsétlenségből 12 régebbi típusú orosz géppel történt. Nem kevesebb, mint 21 esetben — jelentette a DPA német hírügynökség az angol Flight International című tekintélyes szaklap vizsgálatai alapján — a szerencsétlenül járt gépek hegyoldalnak repültek vagy szabályszerűen a földbe fúródtak. Hanyagság a pilótafülkében? A repülőbiztonsági hatóságoknak mindenesetre gondot okoz, hogy néhány esetben a pilóták hibáját állapították meg. Az a gyanú tartja magát, hogy a modern elektronikai berendezések lehetővé teszik nem eléggé képzett pilóták alkalmazását, főleg a harmadik világ országaiban. Pedig csak alaposan és lelki- ismeretesen képzett személyzet adhatja meg azt a biztonságot, amelyet a repülőgépgyárak a modern technika alkalmazása révén ígérnek. Zátonyon az OPEC Kuvait ellenállásán zátonyra futott a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) törekvése, hogy a hétfői piacnyitás előtt megállapodás szülessék a kitermelés hathatós visszafogásáról. A szervezet bécsi miniszteri értekezlete, amelyen a napi OPEC-globálkvóta legalább egymillió hordós csökkentéséről kellene dönteni a nyomott olajárszint feltámasztása érdekében, így hétfő hajnalban kénytelen volt folytatni munkáját. Ku- vaitnak korábban engedélyezték, hogy belátása szerint növelje kitermelését, eddig nem volt hajlandó lemondani e kiváltságáról. Kolozsvár: A magyarság az önszerveződés útján Mátyás-szobor körüli vita, kolozsvári nyilatkozat, ökumenikus mise, tüntetés: ősszel a Sza- mos-parti városban olyan események követték egymást, amelyek az egész magyarság figyelmét ide irányították. Az itt élő magyarok számára is fontos volt mindez, de hétköznapjaikat, életüket nemcsak ez határozta meg. A megye határain túl kevesen tudják, hogy decemberben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség új megyei vezetőséget választott, amely mintegy a kongresszuson létrejött szintézist megelőlegezve, a legkülönbözőbb gondolkodású, de a ma- yarság ügye mellett egyaránt el- ötelezett embereket tömörít, a tiszteletbeli elnök Szőcs Gézától, akit sokan tekintenek „radikálisnak” , a politikai alelnök Eckstein Kovács Péterig, aki viszont a szabadelvűek ismert alakja. Az elnök Kötő József lett, a neves színházi ember, az Állami Magyar Színház volt igazgatója. Az MTI tudósítója vele és Herédi Gusztáv városi tanácsossal beszélgetett a szervezet munkájáról. Funarról, a hírhedt polgár- mesterről nem sok szó esett. Kötő József: Kolozs megyében 60 ezer RMDSZ-tagot tartanak nyilván. A 60 ezer tagra öt és fél fős függetlenített apparátus jut. A kerületi és falusi szervezetek elnökeit és választmányait, tagdíjbeszedőit is számítva, több száz aktivista munkájára építhet a magyarság szervezete. Kötő József: Ha az RMDSZ csak annyit ért el, hogy a diktatúra évtizedeiben atomizálódott magyar társadalmat összefogja, már nem dolgozott hiába. Azelőtt az emberek féltek, nem mertek megnyilatkozni egymás előtt, még kevésbé magyarságuk tekintetében. Herédi Gusztáv: Kolozsvár mind a 13 kerületében működik RMDSZ-szervezet, van magányosok klubja, óvoda, táncklub, szavalóest, videovetítés, a névnapokat együtt ülik meg, működnek nyelvtanfolyamok, érettségi tanfolyamok. Az emberek összejönnek, közösségi életet élnek. Kötő József: Ez annak a polgári szerveződésnek a magva, amely létre tudja hozni a magyarság összetartására képes középosztályt. Az általános politikai érdekképviselet nagyon kemény felvállalása mellett erősítjük a polgári önszerveződést. Herédi Gusztáv: Ez az alapja annak, hogy Kolozsvár magyarsága a közelmúltban is képes volt nagy tüntetések megszervezésére, lett légyen szó az iskolatörvény tervezete elleni tiltakozásról, a Mátyás-szoborról, vagy más alkalmakkor. Kötő József: Az önszerveződést szolgálja az is, hogy létrehoztuk a megyében a magyarság tanácskozó testületét, amelyben jelen vannak a történelmi egyházaink, a politikaijpártok és platformok képviselői, a magyarság sorskérdéseiben felelősen gondolkodó különböző személyiségek. Természetesen fontos feladat a meglévő intézmények, vívmányok védelme, továbbfejlesztése. Kiemelt jelentőségű a 3 ar nyelvű iskolahálózat, j egyrészt az állami, másrészt" az egyházi, végül pedig a szerveződő magánoktatást jelenti. A magyar gyerekek nagy többsége magyar iskolába jár. Herédi Gusztáv: Azért nem mindegyikük, mert nincs magyar nyelvű szakoktatás, továbbá a felsőoktatásra készülők jó része nagyobb esélyt lát a felvételre a román középiskolában. A város lakosságának 22 százaléka a magyarság, az iskolai népességnek csak 15 százaléka magyar. Nagy hátrány, hogy nincs önálló magyar egyetemünk. Kötő József: Ne feledkezzünk meg választottainkról sem, a városban hét tanácsosunk, hét áldozati bárányunk van (havonta egyszer-kétszer közvetlenül kerülnek szembe Funar polgár- mesterrel és többségével), a megyei tanácsban kilenc a számuk, az egész megyében nyolc polgár- mesterünk és 177 tanácsosunk működik. Legutóbb összehívtuk a tanácsosok fórumát, hogy segítsük őket a törvények megismerésében, ráébresszük őket arra, hogy még ha meg is vannak ennek a rendszernek az ismert korlátái, bizonyos fajta demokratikus játékszabályok azért léteznek. Ez valamelyes hatalmat ad a kezükbe, ezzel élniök kell. Mindez együtt jelenti azt, amivel létrejön itt a magyarság civil társadalma. Baracs Dénes
