Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-12 / 36. szám

1993. február 12., péntek SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Túllátni az ernyő kupoláján Szép látvány az ejtőernyős, amint ereszkedik alá a magas­ból. Az esetek elsöprő többsé­gében ez zavartalanul történik, úgy, ahogy abban a bizonyos nagykönyvben meg van írva. Ám olykor-olykor megesik, hogy valami miatt az ejtőernyő - a főernyő - nem nyílik ki. Áz ember zuhan lefele, mint a kő, ami szintén nem lehet csúnya látvány, csak borzasztó. Ám ekkor sincs végzetes baj, ha van neki mentőernyője. Egy ilyen mentőernyő gyakorlati próbáján vettünk részt a kecskeméti repü­lőtéren. A Salgótarjáni Ruhagyár, mint ejtőemyőgyártó, körülbe­lül annyira ismerős nemcsak szerte a világban, hanem itthon is, mint Náncsi néni vendéglője, vagyis semennyire sem. A tanu­lókkal együtt több mint ezer embert foglalkoztató cég nagy­jából évi félmilliárd forint ér­tékben női ruházatot, férfi pan­tallót, nyugati exportra pedig sátrakat, vadásztáskákat, tölté- nyöveket, Svédországba pél­dául zászlókat készít. Balassa­gyarmati üzemében azonban jó negyedszázada előállítanak va­lami emyőfélét, egészen ponto­san katonai repülőgépekre való fékezőemyőt. Többek között a kecskeméti MÍG 21-ek balassa­gyarmati fékezőemyőivel segí­tik a landolásukat. Ä gyár rövi­den jelzett, ám figyelemre méltó eredményei ellenére is gondokkal küszködik: van ki­használatlan kapacitása, több munkát tudna vállalni. A Magyar Honvédség ejtőer­nyősei eddig az NDK-ban ké­szült mentőernyőkkel biztosí­tották ugrásaikat. Csak hát az NDK mentőernyőgyártásával együtt szűnt meg. így állt elő a helyzet, misze­rint a Magyar Honvédség men- tőemyőt, a Salgótarjáni Ruha­gyár pedig megrendelést kere­sett. Á két érdekelt fél egymásra talált. Ettől kezdve oly sebes­séggel száguldottak az esemé­nyek, ahogy az ember előbb zu­han, majd mentőemyőjét mű­ködésbe hozva ereszkedik alá. A fékezőernyő és a mentőer­nyő között, beleértve a gyártást is - tájékoztat Hajas András, a Salgótarjáni Ruhagyár igazga­tója — úgyszólván csak különb­ség van. Némi túlzással lehet mondani: a két emyőféle tekin­tetében csupán a kupola alá ke­rülő levegő a közös. Ugyanígy vélekedik Janovics Ferenc őrnagy, az MH Repülő­műszaki Intézet ejtőernyős fő­tisztje is. Róla tudni kell, hogy emyőügyekben csakugyan ille­tékes, nem csupán beosztásánál fogva, hanem gyakorlatban szerzett tapasztalatai miatt.- Természetesen megtehet­tük volna, hogy a világ számos gyártója közül kiválasztunk egyet, s attól rendelünk ejtőer­nyőt - mondja . - Ám megpró­bálkoztunk túllátni ernyőnk kupoláján, s úgy gondoltuk, a mi mentőernyőink elkészítése magyaroknak adjon megélhe­tést. A laikus nem gondolná, hogy a ránézésre egyszerűnek tetsző mentőemyő kifejlesztése - elő­állítás mennyi előkészületet, s tanulást igényel, pláne egy olyan cég számára mely sza- básból-varrásból él évtizedek óta. Csakhát a mentőemyő csakugyan mentő ernyő, szük­ség esetén mentenie kell, nem engedhető meg neki az, ami például egy pantalló esetében sem ildomos, teszem azt: lesza­lad a cippzára. A pantalló eseté­ben az ilyesmi kínos, a mentő­emyő esetében azonban halálos. Áz első kísérleti ugrásra a salgótarjániak első ernyőjével 1991. március 26-án került sor. Természetesen Janovics őrnagy volt a végrehajtó. Azóta a két fél, tehát a majdani felhaszná­lók és a gyártók, emyőügyben annyit találkoztak, hogy a hon­védség képviselői már jól eliga­zodnak a gyártóüzemben Hajas András igazgató pedig úgy el­igazodik a reptéren, mintha maga is ott szolgálna. E renge­teg találkozás minden esetben finomításokat eredményezett a technológián, s ennek eredmé­nyeként végül is megszületett a döntés: a balassagyarmati üzem elkészítheti a honvédség szá­mára ez időben szükséges 390 darab mentőemyőt. S mint ahogy jó másfél éve az elsőt, most az utolsót, a há­/ Élénkül a forgalom a piacon A kellemesre fordult, már-már tavaszias időjárás, a napsütés egyre több szemlélődőt csalogat ki a megyeszékhely vásárcsarnokába és az azt körülölelő szabadtéri standok sokféle, ilyen-olyan árutól roskadozó sorai közé. Gyurkó Péter felvétele Ülésezett a testület Új könyvek, programok Salgótarján. A Balassi Bá­lint könyvtár a nehéz anyagi körülmények ellenére is igyekszik bővíteni könyvál­lományát. Februárban két új olvasmánnyal is megismer­kedhetnek az olvasók. Az egyik Amye: Szerencsés hor­gász című munkája, mely 6-8 éves gyerekeknek készült mese, sok hangulatos, színes rajzzal. A másik Tótfalusi Ist­ván: Operamesék könyve, melynek segítségével az ope­rairodalom tizenkilenc leg­népszerűbb remekének cse­lekményével ismerkedhetnek meg a zenekedvelők. Továbbra is népszerű szó­rakozás a video. A videomozi minden hét hétfőjén délután fél háromkor kezdődő vetíté­sein február 15-én a Szaffit, 22-én a Holle anyót vetítik. A házi olvasmányok megfilme­sített változatát elsősorban diákoknak ajánlják, ők feb­ruár 18-án a Kincskereső kis- ködmön, 25-én az Isten hozta őrnagy úr!, március 4-én A rab ember fiai című filmet láthatják, minden alakalom­mal 15 óra 30 perctől. Vizslás. Néhány nappal ez­előtt a képviselő-testület ülést tartott, amelynek első pontja­ként elfogadták az 1993. évi üléstervet. Ezek után tárgyaltak a község egyszerűsített rende­zési tervének időszerű szabá­lyozásáról is, amelynek legfon­tosabb része a települést a 21-es főúttal összekötő bekötőút megépíttetése. Ezzel kapcsola­tosan a napokban tartanak még különféle szükséges egyezteté­seket. A testületi ülésen megvi­Salgótarján egyik frekven­tált helyén, az Erzsébet téren a parkoló minden nap megtelik autókkal. Ez normális dolog, az azonban már kevésbé, hogy a járművek többségén ott lóg a cédula: eladó! Ezek a járgányok pedig reggeltől estig foglalják az egyébként csak egy-két órára érkezők elől a városközpontban amúgy is szűkén mért parkoló­helyeket. Mondhatnánk: ők is kifizetik a díjat, tehát maradhat a kocsijuk, amíg a jegyük érvé­tatták az 1993. évi költségvetés­sel kapcsolatos elképzeléseiket is. Elfogadták a háziorvosi és az óvoda vezetői pályázatokat. Tárgyaltak a szociálpolitikai kérdésekkel kapcsolatos teen­dőkről is, hiszen az ezek szabá­lyozására hozott új törvények szükségessé teszik a helyi ren­deletek módosítását is. Elfogad­ták a községben élő, első lakás­hoz jutó fiatalok önkormányzati támogatásáról alkotott új rende­letet is. nyes. Csakhogy ez nem autó- . piac! Ráadásul többnyire a nye- ’ részkedés hajtja ide az „eladó­kat”, hisz az eredetileg sérült, ámde szépen helyre kalapált, glettelt és dukkózott kocsik va­lós értékénél gyakran négy- szer-ötször többet kérnek. S mit tehetnek azok, akik „csak” par­kolni szeretnének? Szívhatják a fogukat, mert néhány erőszakos figura kihasználhatja a parkoló­őrök kiszolgáltatottságát.- fenyvesi ­Illegális autópiac a város szívében Tehetetlenség és erőszak Jókedvű ejtőernyősök. romszázkilencvenedik mentő­ernyőt is természetesen Jano­vics Ferenc őrnagy próbálta ki. A próba sikerült, Janovics őr­nagy nem alázuhant a magas­ból, hanem a mentőemyőnek köszönhetően aláereszkedett, ami az újságíró szempontjából annyit tesz, hogy megmaradt in­terjúalanynak. Ázt mondta:- A mentőemyőnek az a dolga, hogy a főemyővel történt baj esetén megmentse a katona életét. Ez az ernyő ennek a cél­nak megfelel. Most, hogy túl­vagyunk az alapokon, vagyis Magyarországon egyáltalán el­kezdtek ejtőernyőt gyártani, megkezdődik az igazi együtt­működésünk a Salgótarjáni Ru­hagyárral, aminek következté­ben nagyjából 4-5 év múlva olyan, különböző típusú ernyők készülhetnek majd a balassa­Fotó: Kiséri-Nagy Ferenc gyarmati üzemben, amelyek el­érik a világszínvonalat. Hajas András igazgató a sza­kértői nyilatkozatot széles mo­sollyal fogadja, mint akit hájjal kenegetnek. S meglódul a fan­táziája, ahogy a mentőemyő a heves széllökésre. Azt mondja: - Nem lehet a honvédségnek olyan kívánsága az ejtőernyő fej- lesztésében, amit azonnal ne teljesítenénk. Az ejtőernyő- gyártás a balassagyarmati üzem kapacitásának 20 százalékát köti le ez idő tájt, de bővítésben, terjeszkedésben gondolkodunk. Felülről nézve pedig a földön várakozó különböző országok- beli ejtőernyősök sorát látja, akik kifejezetten arra várnak, hogy a leérkező mentőernyőt megszerezzék maguknak, ter­mészetesen készpénz ellenében. Mónus Miklós Salgótarján és környéke Felmentés • Salgótarján. A Balassi Bá­lint könyvtár megbízott igazga­tója, Szabó Emőné ez év már­cius 1-jétől öregségi nyugdíjra szerez jogosultságot. Vezetői megbízatásának visszavonása és közalkalmazotti jogviszo­nyának megszüntetése a Nógrád Megyei Közgyűlés hatásköre, így ez a testület hozott határoza­tot arról, hogy Szabó Emőné könyvtárigazgatói megbízását 1993. március 30-ával vissza­vonja, közalkalmazotti jogvi­szonyából pedig december 30-ával felmenti. A felmentési idő alatt a munkavégzésre nem kötelezi. Víztársulat • Cered. A község képvi- selő-testülete január 27-ei ülé­sén elfogadta a település ez évi költségvetését. A ceredi büdzsé főként az intézmények fenntar­tását igyekszik biztosítani, fej­lesztésre csak szűkös keretek maradnak, ám hiányt 1993-ra nem terveztek. Határoztak az ivóvízellátás javítása érdekében egy víztársulat megalakításáról is. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Homoga József kiállítása Breznón A Salgótarjáni Fotóklub tag­jai számos hazai és külföldi ki­állításon mutatkoztak be a nagyközönségnek az elmúlt esztendőkben. Vezetőjük, a már több fotósdíjat nyert Homoga József többször önálló kiállítás­sal is jelentkezett az ország számos városában s külföldön is. Most újabb tárlatra készül. A fotóklub és Homoga Jó­zsef kiváló nemzetközi kapcso­latainak köszönhetően az ismert fotóművész alkotásaiból újabb kiállítás nyílik e hónap végén, február 26-án a szomszédos Szlovák Köztársaságban. A breznóbányai Horeh- ronské Múzeumban látható fo­tókat -portrékat, életképeket, tájképeket és más bravúros fel­vételeket - március 25-éig te­kintheti meg az odalátogató kö­zönség. Nem jelentős a vadkár Hogyan hatott az időjárás a Ceredvölgye téesz erdészeti ágazatára? Erre adott választ Tóth József, ágazatvezető.- Különösebb problémát az időjárás nem okozott - mondta. - Nem esett sok hó, zúzmara és ónos eső, ami a fiatal erdők ko­ronáját megterheli és komoly károkat okozva le is törheti. Más években ez elő szokott for­dulni. Az időjárásnál sokkal na­gyobb károkat okoz a falopás.- Mi jellemzi a vadkárt a té­esz erdeinek területén?-A vadászterület adottságai lehetővé teszik, hogy különö­sebb probléma nélkül gazdál­kodhassunk. A hosszú, kes­keny, határmenti övezetben sok a váltóvad, ami hol a magyar, hol a szlovák oldalon bukkan fel és amit a vadász sokkal könnyebb szívvel ejt el, mint a biztosan a sajátjaként kezelt és szaporított vadat. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy bárki is felelőtlenül lövöldözne! Egyébként a környéken nem jelentkeznek nagyobb vadkárok a mezőgazdaságban sem. Itt rit­kák a nagyobb, összefüggő ve­tésterületek, amelyeken a vad elég táplálékot találna és na­gyobb kárt is okozna. A mere­dek hegyoldalak legelőinek va­deltartó képessége sem a leg­jobb, az állatok innen is a na­gyobb erdőségekbe húzódnak. Korszerű tanterem Sóshartyánban Az általános iskola az elmúlt év szeptemberi tanévkezdéskor új tanteremmel gazdagodott. Jelenleg az első osztályosok használják. Felvételünkön Sándorné Kiss Rozália tanárnő matematika órán fog­lalkozik a legfiatalabbakkal. Fotó: Rigó Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents