Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

1993. január 12., kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Nem szerettem a kommunistákat, de létbiztonságban éltem Bizonytalan a szövetkezet jövője Az átalakult alsótoldi szövet­kezet álattenyésztési telepének portásfülkéjében tevékenykedő hölgy a következőket vála­szolta, mikor közöltem vele, hogy néhány dolgozóval szeret­nék elbeszélgetni sorsuk, jövő­jük várható alakulásásról.- Nincsenek olyan hangu­latban, nem hiszem, hogy nyi­latkoznának - Majd az egyön­tetű válasz nyomatékaként még hozzátette: - Mindenesetre ide hívom az állattenyésztési mű­szakvezetőt.-Az átalakult szövetkezet­ben huszonkét éve dolgozom - indítja a beszélgetést Babiák János az emlegetett állatte­nyésztési műszakvezető.-A feleségem 1960 óta ke­resi itt a kenyerét. Én nem tehe­tek panaszt a régi szövetkezetre. Szépen gyarapodtunk, tisztes­séggel felneveltük gyermekein­ket. Létbiztonságban éltem, tud­tam mikor, mire futja a kerese­temből. Egyszóval hosszabb tá­von gondolkodhattam. Lehet, hogy az ön számára új, de akik ismernek, tudják, hogy az előb­biek ellenére se szerettem a kommunistákat, ma sem pár- toskodom. Két éve viszont lét­bizonytalanságban élek. Sem Kürti Ferenc a szövetkezet dolgozója kisebb javítást végez én, sem kollégáim nem ezt akar­tuk a társadalmi változástól. Ötvenhétéves vagyok, s elme­hetnék előnyugdíjba, de én nem ezt akarom, hanem ahogy ed­dig, úgy a jövőben is becsülettel dolgozni szeretnék. Nekem a huszonkét év alatt egyetlen hi­ányzóm sem volt. Nem akarok elmenni, foggal-körömmel ra­gaszkodom a szövetkezethez. Nem alamizsnát kérünk, hanem a hozzáértő, felelősségteljes munkáért tisztességes bért. A kormány akkor cselekedne he­lyesen, ha elismerné, hogy ne­héz helyzetünkhöz ugyancsak hozzájárult, és elengedné vagy átütemezné hiteleinket, illetve más módon segítene bennünket - állítja Babiák Béla. Jegyzetelés közben belép egy ifjú, fekete hajú és szakálú fiata­lember.- Gyere nyilatkozz, miként látod a jövődet - invitálja szíves szóval kollégáját a műszakve­zető.-A nincsről nincs mit mon­danom -, válaszolja a megszó­lított, s ezzel dühösen kifordul a bejárati ajtón. Babiák Béla erreföl - meleg­séggel a hangjában -, a követ­kezőket mondja:- Gyermekkora óta él a szö­vetkezetből. Az anyja is tag volt. Két gyermeke van. Attól fél, hogy kikerül alóla a kenye- retadó gépkocsi, akár már hol­nap is. Ha nincs keresete, akkor mondja meg nekem, miből fi1 zeti az OTP-jét.- Én is az átalakulásra sza­vaztam az e témát tárgyaló köz­gyűlésen annak ellenére, hogy elég szomorúnak látom jövőn­ket. A szövetkezet eladta a bir­kaállományt, jelentősen csök­kentette a tehénállományt, mert azt mondták, hogy nem kell a tej meg a hús. A tejért kapott pénz korábban fedezte a havi fi­zetés egy részét. Most viszont az erőteljesen lecsökkent tej­termelés miatt ez sem biztos, pedig a megyében a mi telepünk az egyik legkorszerűbb. Elnökünk sem biztat sok jó­val - buggyan ki a keserű szó Fekete József lakatosból, aki hat évvel ezelőtt vállalkozott az it­teni munkára három gyermek édesapjaként.- Ha netán megszűnik a mun­kahelye, merre tud mozdulni?-Minden munkára vállalko­zom, mert a három gyerme­kemnek enni kell adni. Hogy ezt megtehessem, időben kell lépnem. Két évvel ezelőtt senki sem hitte, de nem is várta, hogy ilyen kilátástalan helyzetbe ke­rülünk. Az árak követhetetle­nek, a fizetés pedig alig emel­kedik. Az új áfával egy kiló ke­nyér ára 50 forint, de van ahol ennél több - vélekedik Fekete József.-Éz elmondottakhoz a mű­szakvezető még a következőket fűzi hozzá:-Az ország vezetéséből hi­ányzanak azok az emberek, akik tennének is valamit azért, hogy jó irányba változzon hely­zetünk. Azt tapasztaltam, hogy mindezideig hiába mondtuk el, mi fáj, miben kérünk segítséget. Véleményem szerint olyan fe­gyelem kellene a kormányban és a parlamentben is, mint ná­lunk van. Én hajnali négy óra tíz perckor már a munkahelyemen vagyok, s este is csak akkor ha­gyom abba, amikor az aznapi feladatot tisztességgel elvégez­tem-zárja gondolatait Babiák János. Venesz Károly Kétféle helyi forrás Módosítják a rendeletet Tar. Az elmúlt évben a kép­viselő-testület kétféle adó fize­tése mellett döntött. Az egyik az építmény, a másik a jogi személyek és a magánszemé­lyek kommunális adója. Ez utóbbit a lakásingatlanok után kellett fizetni. A becsült ada­tok alapján e két forrásból csaknem 900 000 forint bevé­telre számítottak a község ve­zetői. Az idei elképzelések szerint a község működésének fenn­tartása érdekében megmarad­nának a két adófizetési kötele­zettség mellett. Figyelembe véve az új adótörvény által nyújtott különböző kedvezmé­nyeket, azzal számolnak, hogy jelentősen csökken az adóból származó lehetséges bevétel. A kedvezményezettek közé tartoznak a 70 éven felüli ál­lampolgárok. Ezeknek száma annyi, mint ahányan adófize­tésre kötelezhetők. Tekintettel az előbbi kedvezményekre módosítják majd az eddig ér­vényes adórendeletet. Az adó­bevételek csökkenése azért kellemetlen, mert akárcsak az előző évben, úgy az idén is je­lentős összeget visz el az új ál­talános iskola építése. Az eh­hez szükséges összeg előte­remtése most van folyamat­ban. Jégkerékpározás Nem mindennapi próbálkozásba kezdett Palotáson Medgyesi Bá­lint és Jekken Péter. A két tizenegy éves lurkó a község határában található tó jégpáncélján kerékpározással próbálkozik. A kezdeti köröket sikeresen tették meg a befagyott tavon. -Fotó:Rigó­A régi helyén Palotás. Három község lakó­inak szemetét fogadja magába a helyi szeméttároló, amelyet az idén egy övárok megépítésével körbe kívánnak zárni, ha sikerül pályázat útján megszerezni a munkálatokhoz szükséges 20 millió 80 százalékát. A kapott összeg nemcsak az első sza­kaszra tervezett munkálatok el­végzését teszi lehetővé, hanem biztosítaná a további működte­tést. A második szakasz befe­jező munkálatait több évre el­osztva kívánják megvalósítani. A pénzt a községek közösen kí­vánják megszerezni. Nincs tovább Szurdokpüspöki. A felméré­sek azt mutatják, hogy a község lakóinak anyagi terheit nem le­het tovább fokozni, tekintettel a nehezedő életkörülményekre. E felismerés alapján az önkor­mányzat nem foglalkozik sem­miféle helyi adó bevezetésével. A számítások azt mutatják, hogy sokkal több gonddal, konfliktussal járna az elérhető 800.000-1.000.000 forint adó­bevétel, ugyanakkor jóformán semmit sem oldana meg az idei fejlesztési elképzelések közül. Nyomós érvként jelentkezik, hogy a módosított adófizetési törvény a korábbinál jelentő­sebb kedvezményeket biztosít. Mivel a lakosság életkora a községben az idős korúakat te­kintve elég jelentős, ezért innen egyetlen fillér adóra sem szá­míthat az önkormányzat. Ellen­kezőleg: a testület anyagi segít­ségére szorulnak. Valószínű iparűzési adó 7 Érdek a bevételnövekedés Pásztó. 1991 júliusában ve­zette be az önkormányzat az iparűzési adó fizetését. Ha min­denki teljesíti ez irányú állam- polgári kötelezettségét, akkor ez hétmillió forint bevételt je­lent a városnak. Az idén fize­tendő adófajta még nem alakult ki véglegesen. A jelenlegi elképzelések to­vábbra is az iparűzési adó fize­tése köré csoportosulnak. An­nak ellenére, hogy az innen származó bevétel összege bi­zonytalan, nehéz előre kiszámí­tani hány vállalkozás szűnik meg, megy tönkre, és hány élet­képes alakul, működik eredmé­nyesen. A város érdeke viszont a bevétel növekedése. Két év után emeltek Szurdokpüspöki. Két éve nem emelte az önkormányzat az óvodában és az iskolában fel­használható nyersanyagok normaköltséget. Az idén az éle- lemiszerekre is bevezetett áfa arra kényszerítette az önkor­mányzatot, hogy felülvizsgálja eddigi álláspontját, és a megvál­tozott követeményeknek megfe­lelően döntsön. Ez azt jelenti, hogy az óvodásoknál 13, a nap­közis általános iskolásoknál 10-13 százalékkal emelték az elszámolható élelmiszer nor­maköltségét. Változatlanul hagyták viszont az idősek klub­jánál és a közétkeztetésben résztvevő felnőtteknél felhasz­nálható összeget. Az emelés el­lenére sem nélkülözhető az ész­szerű gazdálkodás. Pásztó és környéke Hasonló összeggel • Szurdokpüspöki. Január 26-án tárgyalja a képviselő-tes­tület az 1993. évi költségvetést, a munkaprogramját és üléster­vét. Előzetes információnk sze­rint ebben az évben leszámítva a tornateremhez kapott a tavalyi 5 milliós céltámogatást, a testü­let az 1992. évi összeggel gaz­dálkodhat. Alig marad • Jobbágyi. Az idei költségve­tésben elsőbbséget kap az in­tézmények - óvoda, bölcsödé, iskola, orvosi, fogorvosi ren­delő, polgármesteri hivatal - működtetésének biztosítása. Az előbbiek a költségvetés 95 szá­zalékát viszik el, csupán 5 szá­zalék marad a fejlesztésre. Négymilliós kiesés • Palotás. A legérzékenyebb pontja az idei költségvetésnek a parlament által elvett 20 száza­lékos személyi jövedelemadó, amely négymillió forint bevé­telkiesést jelent. Ezt teljes egé­szében nem tudják kompen­zálni. Az már biztos, hogy a működési és fenntartási költsé­gek mérséklésével lehet csak kigazdálkodni az elvett négy­milliót. Hogy melyik költségve­tési tételből mikor és mennyit kívánnak elvenni, illetve csök­kenteni, azt a képviselő-testület dönti majd el, oly módon, hogy előtérbe helyezi az intézmények működtetésének feladatait. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Étkezési hozzájárulás Pásztó. Az önkormányzat a költségvetési szerveknél és in­tézményeknél megvalósított munkahelyi étkeztetés támoga­tására 10 százalékkal felemelte az elszámolható nyersanyag költségeket. Az emelés az óvo­dákra, az általános iskolákban a napközisekre, a középiskolák­ban pedig a menzásokra vonat­kozik. Továbbra is a régi nyers­anyag költséggel számolnak a szociális étkeztetésnél és az idősek klubjában. Erre kényszerült a képvi­selő-testület, mert az idén kü­lönböző mértékben drágultak az élelmiszer alapanyagok. A vagyonmegosztásban Megmerevedtek az álláspontok Palotás. A négy község - Pa­lotás, Szarvasgede, Héhalom, Kisbágyon - vagyonmegosztó vitájában kezdetben a létszám- arányos szétosztás szerepelt. Később, 1991 szeptemberében megtartott közös polgármesteri egyeztető tárgyaláson Szarvas­gede bejelentette, hogy ne lét­számarányos, hanem egyenlő - 25 százalékos - legyen a felosz­tási arány. Ennek következtében a ko­rábbi kompromisszumos kész­ség a palotásiak részéről meg­merevedett. A gedeiek azt a ja­vaslatot sem fogadták el, hogy az intézmények - iskola, műve­lődési ház - irányítására egy társulást hozzanak létre, mivel a társközségek felső tagozatos ta­nulói a palotási iskolában tanul­nak. A kormány normatívája sze­rint egy tanuló tanítási költsége az oktatási évben 41.000 forint. A valóság ennél többet, - 52.500- forintot jelez. A kü- lönbözetet a kisbágyoni önkor­mányzat 1991-ben megfizette a szarvasgedeiek viszont nem. A következő évben Kisbágyon sem fizetett. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, a bíróság mondja ki a döntő szót. Meghallgatásra talált a megértést kérő szó A mór megtette a kötelességét... Batta Mátyás, míg egészsé­ges volt a Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben elnök- helyettesként dolgozott. A kö­zélettel járó tevékenységet, an­nak előnyeit és hátrányait, mint rokkantnyugdíjas is hajlandó volt vállalni. Megtehette, mert a mátraszőlősi képviselő- testület őt javasolta a vízműtársulás el­nökének, mely javaslatot a 693 vízműépítésben érdekelt lakos­ság 90 százaléka megerősített.- Bizonyára azért esett rám a társulás tagjainak választása, mert képesnek találtak a feladat ellátására. Egyébként mátrasző­lősi vagyok, szüleim, nagyszü- leim is ide kötődnek. Tavaly júniusban kezdődött a régen várt vízműhálózat kiépí­tésével járó előkészítő munka: a különböző dokumentumok, en­gedélyek beszerzése, a támoga­tások megszerzése. A sok „lóti-futi” munka csak szemé­lyes jelenlétet viselt el. Amikor minden dokumentum együtt volt, akkor 1991 őszén megala­kult a vízműtársulás.- Azért nem előbb - kér is­mét szót - a vízműtársulat tisz­teletdíjas elnöke -, mert hiá­nyoztak a pénzügyi feltételek. - A beruházást azok ellenezték, akiknek a Hévíz forrás biztosí­totta a vizet, ahol megvalósult a Batta Mátyás házi vízellátás. Ez a lakosság egy-két százalékát érintette - utal az egyik zavaró momen­tumra Batta Mátyás önkor­mányzati képviselő. - A kivite­lezésnél meghallgatásra talált az intéző bizottság és a bennünket segítők szava: viseljük el a ge­rincvezeték kiépítésével járó felbontott utak miatti rossz köz­lekedési viszonyokat. A kiépült hálózat 14,5 km és 700 házi bekötést tesz lehetővé. Ebből a múlt év végéig 400-nál végezték el. A beruházás 36 millió forintba került. 50 száza­lékát támogatásként kapta meg a lakosság, amelyből 30 száza­lékot képvisel a céltámogatás, 20 százalékát pedig a vízügyi alap testesíti meg. Az előbbie­ken kívül az önkormányzat ti­zenkétmillió négyszázezer fo­rint hitelt vett fel, amit a lakos­ságnak nyújtott át. Ez azt je­lenti, hogy a kölcsönt tíz év alatt 9,6 százalékos kedvezményes kamat mellett kell majd vissza­fizetni.- Az elmúlt évi esedékes részletet az érdekeltek tíz száza­léka nem fizette be. Amennyi­ben a hátralékosak nem rende­zik tartozásukat, akkor a pol­gármesteri hivatal nem tehet mást. minthogy közadók mód­jára behajtja. - Erről már a köz­ség jegyzője tájékoztatott ben­nünket. A beruházás befejezésével a vízműtársulás intéző bizottsá­gának munkája megszűnik. A lakossági hozzájárulást az ön- kormányzat szedi be. Az új lé­tesítmény működtetését a Nóg- rád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra kívánják bízni, a tu­lajdonjog megtartása mellett. Befejező gondolatként Batta Mátyással együtt azt az eléggé ismert szólást adjuk közre, mely szerint a mór megtette a köte­lességét, a mór mehet. V. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents