Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
1993. január 11., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salgótarján és környéke Évfordulóra készülnek Igazságtalannak tartott megkülönböztetés Értelmiségi fórum • Salgótarján. Január 13-án, szerdán 17 órától tartják az értelmiségi fórum következő ösz- szejövetelét a József Attila Művelődési Központ klubjában. A fórumon Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke a megye jelenéről és jövőjéről szól. Víz elleni védelem • Kazár. A községi önkormányzat idei feladatai közül az első helyen áll a víz elleni védelem. Mivel a község egy lápos területre épült, feltétlenül fontos a belvíz és az esetleges árvizek levezetésének megoldása. Ennek elérése érdekében a levezető főcsatornát kell rendbe tenni. Ezeket a munkákat az idén elkezdik. A kultúra érdekében • Zabar. Az önkormányzati képviselő-testület a rövidesen sorra kerülő idei első tanácskozásán az 1993. évi költségvetéssel foglalkozik. Ebben a költségvetésben nagy szerepet kap a helyi kulturális és sport élet megalapozása, a művelődési ház és a tornaterem megépítése. Ennek a programnak a keretében kap helyet a könyvtár, illetve az ifjúsági klub kialakítása. Folyik a tervezés • Bárna. Jól halad a bárnaiak vezetékes vízzel való ellátásának tervezése. A Palóc Mérnökiroda Kft. terveinek elkészültével választják ki a feladat kivitelezőjét. Az önkormányzat ugyanis - akárcsak a tervezésre - több cégtől kér árajánlatot, s a legkedvezőbbet fogadja el. Vámolási változások • Salgótarján. A salgótarjáni vámhivatal február 1-jétől a Budapesti úti vámudvarban vámkezeli a magánforgalomban behozott gépjárműveket, illetve a Buda környéki vámhivatalnál vámkezelésre előjegyzett gépjárműveket, valamint a magán- forgalomban behozott egyéb árukat. nester tg vizekről >ykori úrájá- ínyai. hogy lepü- omo- ykori írgyi ajléHosszú a bizonyítási procedúra Bízz a munkaadódban, de őrizd meg a szerződést! Baljós jel. ha már mindenki mindenkit ellenőriz, de sajnos úgy tűnik ez a fekete világ kezd kibontakozni. Egy salgótarjáni olvasónk járt minap a szerkesztőségünkben. Szomorúan panaszolta, hogy leánya, aki az elmúlt év novemberében szült, az egyszeri anyasági segélyen kívül semmi támogatást nem kapott és nem kap, holott a szülés előtt volt állása: házfelügyelőként dolgozott egy tarjáni bérházban. korábban pedig egy fővárosi cég alkalmazásában állt. A társadalombiztosítási igazgatóság azonban egyelőre nem hajlandó pénz folyósítani számára, mert előbb meg kell hogy bizonyosodjanak arról, a munkakönyvben feltüntetett cég fizette-e utána a tb-t. Előfordult már például, hogy bár a vállalkozó megkötötte a munkaszerződést az alkalmazottjával, mégsem fizette utána a társadalombiztosítást, a dolgozó pedig - aki mit sem sejtett az egészről -, akkor lepődött meg, amikor megbetegedvén egy fillér táppénzt sem kapott. Az ilyenkor zajló bizonyítási procedúra megelőzése érdekében tanácsként an * halottunk, hogy érd • :• sr.ui.ioSZci/jUúC.~>vkvt i.V .• vív SÍ jegyzéket meg ,.os, ami biztos alapon. Ez „csak” gyógyvíz | Munkában a családorvos Egy kétségbeesett beledi édesanya küldött levelet a sóshar- tyáni polgármesternek, hogy segítségével pajzsmirigy-beteg kislányának jódaqua gyógyvízhez jusson. Ez a gyógyvíz ugyanis itt bugyog elő a földből, viszont Párádon palackozzák. A levelet író édesanya azonban több mint egy éve hiába keresi ezt a gyógyvizet a piacon. Nem találja. Vajon miért? Talán azért, mert nagyságrenddel kevesebbet palackoznak, mint egykoron. S talán azért, mert ez nem annyira üzlet mint a palackolt és ’tonnás italok, amelyeket úton útfelén árusítanak. ..nak” gyógyvíz! A karári orv ' '"ben Dr. Baranyi Gvörgy családi orvos a t< két osának -.-gr ^megőrzése érdekémeghűléses betegségekkel és az 1 a legtöbben. -Rigó fotóAz idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Noha az ünnepi készülődést beárnyékolja a gyár előtt álló „lenni, vagy nem lenni” sorskérdése, egy lelkes gárda már rég óta készül az évfordulóra. Elkészült már a jubileumi emlékérem vagy plakett, az évfordulóra utaló cégespapírokat, borítékokat nyomattak, s készült egy 12 perces filmösszeállítás is a gyárról. Rövidesen kikerül a nyomdából az egység történetét bemutató könyv is. Ki vállalja az esetleges betörésért a felelősséget? Hiányzó kaputelefonok A kaputelefon nem világcsoda, hanem életünk fontos tartozéka. Nos, ez esetben is az lenne, ha értelme lenne! Történt ugyanis, hogy a Salgótarján Kismarty u. 2-12-es társasház hat lépcsőházában felszerelték a kaputelefonokat. Igaz, nem könnyen, mert voltak ellendrukkerek, ellenkezők, akik váltig állították, hogy felesleges pénzkidobás. Szó sincs róla! A kaputelefon - akárhogyan is recseg - megóv a csövesektől, a besurranó betörőktől, a lifteket rongálóktól. Ezért is dicséretes a társasház vezetésének intézkedése a telefonok érdekében, hiszen a közös értékeinket védi. A lépcsőházak kapuját tehát egész nap zárva lehet tartani a kaputelefonok birtokában. Szó se róla, négy lépcsőházban rend és nyugalom uralkodik, kettőben azonban minden maradt a régiben. Két lépcsőházban ugyanis - a 4-es és a 6-osban - napközben nem lehet zárni a kaput. Sőt, a zár úgy van beállítva, hogy kívülről bárki bemehet. Ugyanis e két lépcsőházban kapott helyet az ingatlanközvetítő, egy maszek fodrász, s a mozgáskorlátozottak irodája. Vajon nekik miért nincs kaputelefonjuk? Fia neadj’ Isten e két lépcsőházban éppen a helyzet miatt betörnek valahová, ki vállalja a felelősséget? - ps A legszebb ajándék A bárnai óvodás gyerekek karácsonyi ajándékként egy fából készült játékot kaptak. A településen élő Gibicz János famegmun- kálló vállalkozó készítette a játékkakast, mellyel ötven önfeledt óvodás lurkó játszik nap mint nap. -Fotó: RTKözös Sóshartyán életében döntő lépés történt a községi önkormányzat megválasztásával, az önállóság útjára való lépéssel. A nagy lépés megtétele könnyű volt, ám ezt követően sok-sok gonddal kellett és kell szembenéznie a képviselő-testületnek. Sirkó Ferenc polgármesterrel arról beszélgetünk, hogy mi történt a község életében a történelmi döntés után. A falu első embere azonban azonban először arról szólt, hogy milyen körülmények között, milyen előzmények után alakult ki az önálló irányítás.-Az önkormányzati választást megelőzően a község vezetését és igazgatását Kishartyán Község Közös Tanácsa végezte - emlékezik a közelmúltra. - Sóshartyánba heti egy alkalommal jöttek ki a lakosság ügyeit intézni. A sóshartyáni községi ön- kormányzat az 1990. szeptember 30-ai választásokkal jött létre. Ez azonban korántsem jelentette, hogy egycsapásra minden megváltozott, és jóra fordult. A kedvező változásoknak ezzel csak a lehetősége teremtődött meg. Ugyanis szeptember 30-ától december 31-éig még a közös költségvetésből kellett a két önkormányzatnak gazdálkodni. Márpedig az köztudott, hogy közös lónak ...- Komoly gondot jelentett a hivatal kialakítása - folytatja emlékezését Sirkó Ferenc. - Október elsejétől decemberig csupán egyedül tartottam a frontot a hivatalban, ha azt kezdetben egyáltalán ennek lehetett nevezni. A képviselő-testület december elsejével nevezte ki a község jegyzőjét, Zsiskó Erzsébetet. Ettől kezdve könnyebben haladtunk előre. A polgármesteri hivatalt a régi tanácsi épületben igyekeztek kialakítani, de pénz hiányában - hiszen a szomszéd községben kezelt számláról sóshartyáni célra csak nehezen lehetett kicsikarni pénzt - csak a legFelvételünkön az öt ház közül kettő látható-Feltétlenül rendbe kellene hozni a meglévő öt épületet. Különösen a Dózsa György úti 21-es számú házat, ami egy szabadkéményes megoldású épület. Sajnos pusztulnak a vályogfalak, megroggyantak a tetőszerkezetek. Meggyőződésem, hogy valami kis apró szerepünk lehetne a közelgő világ- kiállítás megyei programjában. Fotó: Rigó — Úgy gondolják, hogy idefigyelnének az érdeklődök?- Miért ne? Településünk nincs messze Hollókőtől, a megyeszékhely kapujában terül el. Feltételezem, ’hogy minket is felkeresnének azok, akiket a népi építészet, a hagyományok, a szäzadfond 15 utáni évtizede': használatai szokásai érdekelnek lóval indultak Sirkó Ferenc: „Nehezen kezdtük az önállóságot” szükségesebb dolgokat lehetett beszerezni. így történhetett meg az is, hogy az elektromos hőtárolós kályha beüzemeléséhez több mint 16 ezer forintot a polgármester a saját zsebéből előlegezett meg az Emásznak. így azután csupán egy rossz íróasztalt, egy rozoga szekrényt és egy még használható táskaírógépet mondhattak tulajdonuknak.- Később javult a helyzetünk - mondja a polgármester -, mivel a közös tanács megalakulásakor Sóshartyánból átvitt bútorokból egy íróasztalt és két lemezszekrényt sikerült visszakapni. A többi elveszett számunkra. Szerencsére a kishar- tyáni termelőszövetkezet is segített minket néhány holmival. Nos, így indultunk el az önállóság útján. Itt kell elmondani, hogy a polgármesteri hivatal azóta a működéshez szükséges bútort, modern írógépet, számítógépet és fénymásológépet vásárolt. A sóshartyáni önkormányzat siralmas állapotban örökölte a települést. A választást megelőző öt évben ugyanis a községben semmiféle fejlesztés nem történt. A meglévő intézmények, épületek, utak leromlott állapotban voltak. A gyerekek tanítása a meglévő négytantermes iskolán kívül négy szükségtanteremben folyt, a testnevelés órát a művelődési házban tartották. Az iskolában olajkályhákkal fűtöttek, ami drága volt, és nem adtak kellő meleget. Az elektromos vezetékek balesetveszélyesek voltak, akár csak a kultúrotthonban. Az óvoda központi fűtésének tökéletlen volt a kéménye, néhány éve már kigyulladt. Az orvosi rendelő állapota ugyancsak siralmas volt, a műszerezettség alacsony színvonalú.- Lehetne még sorolni a gondjainkat, de minek - sóhajt a község első polgára. - Ezek a dolgok már nem is bántanának, hiszen túljutottunk sok nehézségen. Csupán azt nem értjük, hogy a körülöttünk lévő települések kivétel nélkül a hátrányos helyzetűek kategóriájába tartoznak, mi viszont nem. Ezt a megkülönböztetést igazságtalannak tartjuk. Sóshartyánban valójában túljutottak a kezdeti nehézségeken. Az önkormányzat a rendelkezésére álló pénzügyi kereteken belül, a lakosság véleményét figyelembe véve számos olyan halaszthatatlan feladatot oldott meg, amelyek évek óta húzódtak már, s nyomasztólag hatott a község légkörére, akadályozta a jól működő önálló községi létet. Pádár András Holnapi számunkban „Pásztó • és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó i mi kis Csernobilünk látványos- in egyedü- van szó - neghúzódó jmétlerakó ik! Annak ták meg a tói, szinte en hozták ztító tele- útig. Erre tompított járműve- arják tőle nem néz sem embert, sem állatot. Döntően Karancsalját lepi el a bűz, de ugye kedves Besz- terce-telepiek, a József platón lakók, önök is szippanthatnak ebből a dögletes illatból. Ka- rancsalján esetenként a kulcslyukat is betömik eme pusztító ájer miatt. Teregetés után újra moshatnak, a gyerekeket sem szívesen engedik ki. A jó kis vidéki levegő a hegyek között - micsoda álom! S a telektulajdonosok. Hétvégeken nosza, a zsúfolt, rossz levegőjű városból a telekre - a jó levegőre? Gyümölcsöt, zöldséget termelni és fogyasztani - meg mérget! Permetezni nem kell, a folyamatosan füstölgő vegyianyag, gumi, vatta, tejeszacskó elriaszt innen minden élőlényt. Csak az ember marad. De mi már csak ilyenek vagyunk. Telket veszünk, házat építünk, letelepszünk és ez a fenyegető bűz sem riaszt el minket. Csak aggódunk önmagunkért és a gyermekeinkért. Kabács József % ódva Hollókő r-békában
