Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02-03 / 1. szám
1993. január 2-3., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN _____________ HÍRLAP 9 C SALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Komposztpaplan, trágyatakaró a fázós talajnak Sokszorosan meghálálja a talaj, ha a téli hónapok időjárási viszontagságai ellen némi védelmet nyújtunk számára. A gondoskodás egyik formája a talajtakarás. Előnye, hogy mérsékli a hőingadozást: a túlzott hőveszteséget és a fölmelegedést meggátolja. Ugyanakkor megakadályozza a talaj felszínének megkeményedését és a gyomosodást is. A téli takaró alatt a föld szerkezete, vízbefogadó képessége is kedvező állapotban őrizhető meg. A téli „paplan” anyagát illetően meglehetősen bő a választék. Nagyon jók a hagyományos komposztok, azután a gombatrágyák, vagy a földszerűvé érett istállótrágyák és tőzegek. Ha szalmát használunk beterí- tésre, ügyeljünk arra, hogy mentes legyen a gyommagvaktól, s kivált a gabonaszemektől, mert könnyen egerek és más rágcsálók telepszenek meg benne. Jól védi a talajt a fadaraboktól mentes gyaluforgács, a kéregzúzalék, a széna és más szálas, magmentes növénymaradvány, vagy lombos fenyőgally. Az avarborításnak és a fű- részportakarásnak megvan a veszélye, hogy alatta a talaj köny- nyen befülled, vastag rétegben tehát ne alkalmazzuk. A fűnye- sedék, a kaszálék szintén köny- nyen eltömődő takaró, ajánlatos tehát vékonyan el teregetni. Praktikus, mindenféle időjárási szélsőségtől védő fedőréteg az aprított kukoricaszár, a nádtörmelék - tőzeggel, vagy fűrészporral keverve. Néhány további gyakorlati tanács a téli „ágynemű” kialakításához. A takaró vastagsága - megülepedés után — körülbelül egyarasznyi legyen. Fontos, hogy összefüggő, zárt egészet alkosson, tehát elérjen oda is, ahol a talajt nem fedi semmilyen növényzet, még fű sem. Alkalmanként találjunk időt a lazító átvillázásra, levegőztetésre és egy kis nedvességpótlásra is, ha úgy látjuk, hogy csapadék híján kiszáradóban van kertünk talaj paplanja. Barkácstanácsok ezermestereknek Fűrészelés körbe, karikába Szép, de nem egyszerű feladat a körívek, hullámvonalak különféle kanyarok kifűrésze- lése. Szerencsére praktikus eszközök - s némi gyakorlat - segítségével aránylag könnyen, gyorsan boldogulhatnak az ezermesterek. Hasznos kézi szerszám például a kanyarítófűrész, amelynek hosszú, keskeny pengéjével szűk ívű fordulatokat tehetünk a munkaanyagban. Elektromos meghajtású testvére (a dekopír, lengő, alternatív, stb. néven ismert fűrész) fürgén, kitűnően segíti a legkülönbözőbb formációk kivágását: motorja a tok- mányába fogható, elől fogazott pengét rendkívül gyorsan mozgatja fel-le, s a penge irányát „menet közben” könnyen hozzáigazíthatjuk a változó irányú jelöléshez. A pengéknek többféle változata van: a sűrű fogazató a keresztvágáshoz, a ritkább fogazatú a hosszúvágáshoz, a hullámos-edzett penge a fém vágásához használatos. Beszerzésekor figyeljünk arra, hogy nem minden penge fogható be minden dekopírfűrészbe - olyan szárkialakítását kell tehát venni, amely illik az adott gép tokmányába. S nem árt tudni, hogy - kivált a keményre edzett - penge törékeny jószág, érdemes tehát tartalékról gondoskodni. A vasalószerű dekopírgép talpa egyébként l —45 fok között különféle szögekben dönthető, így ferde élezésre is alkalmas. S noha a masina sok mindent tud, a vágásnak csak úgy indítsuk neki, hogy az anyaghoz egészen közel tartjuk, majd óvatosan, lassan nekitoljuk. Ha vékony lemezt vágunk, a penge körül a munkaanyagot jól szorítsuk le, mert a pengefogak könnyen „fölrángatják” a munkaasztalról, s nemcsak a penge, hanem kezünk is megsérülhet. Gyakran egy-egy rétegelt, vagy egyéb lemeztábla közepében kell kisebb-nagyobb kört kivágni. Ilyenkor előbb a kieső lemez felületébe fúrjunk lyukat, s ebbe a „startlyukba” tegyük a fűrész pengéjét: így elindulva szépen körbevághatjuk a jelölésnél a lemezt. Kivált, ha egy egyszerű „fogást” is alkalmazunk: a vágatba 5-10 centiméterenként egy-egy kihegyezett gyufaszálat nyomunk. A kis ékek a résbe feszülve megakadályozzák a leeső és a maradó lemezrész fel-le mozgását, a penge szorulását és törését. Másik - valamivel nehezebb - mesterfogás, ha nincs kéznél fúró a startlyuk elkészítéséhez: a dekopírfűrészt előredöntve közelítsük az anyaghoz, s ha a penge kicsit „belekóstolt” a falemezbe, fokozatosan térjünk vissza a függőleges álláshoz, így a penge beleereszthető az anyagba. Szűcs József Keresztrejtvény A férfit komolyabban veszik Jó betegség, rossz betegség A norvég orvosok számára az ideális beteg egy szívinfarktusban szenvedő 40 éves menedzser, aki kórházi ápolásra szorul. Kiválóan gyógyítható, noha többnyire magának köszönheti a bajt. Dag Album norvég szociológus százharminchét orvos körében végzett felmérést, s ebből szűrte le megállapítását: döntő szerepe van a páciens életkorának és társadalmi helyzetének abban, mennyire foglalkozik vele komolyan az orvos. A férfiak és a nők megítélésében is különbség van: a férfiakat a doktor mindig komolyabban veszi, mint a nőket. A tíz „legelegánsabb” férfibetegség a következő: szívinfarktus, fehérvérűség, daganat, koszorúér megbetegedések, hererák, lépsérv, vastagbélrák, veseelégtelenség, vesekő, hátfájás. A nők esetében viszont azoknak a betegségeknek a listáját állította össze, amelyekkel az orvosok - ha lehet - nem szívesen foglalkoznak. Ezek nem kifejezetten úgynevezett női betegségek, amelyek ugyanis a nőgyógyászok „toplistáján” szerepelnek. A legérdektelenebb tíz női betegség a következő: lábtörés, étvágytalanság, szorongás, depresszió, májzsugorodás, izomfájdalom. A felsoroltak közül a legtipikusabb a krónikus izom- fájdalom. Bár kézenfekvő, hogy ilyen betegséggel gyakorlatilag nem lehet munkát vállalnia nőknek mégis keményen meg kell küzdeniük azért, hogy ezzel a diagnózissal elérjék korkedvezményes nyugdíjazásukat. (FEB) A pályaválasztás kérdőjelei A főszereplő csak statisztál? Mi leszel, ha nagy leszel? Ezzel, azaz a továbbtanulás, a pályaválasztás nehéz kérdésével szembesülnek ezekben a hetekben tizenéveseink és szüleik. A döntés kockázatos, - már kört. jó eséllyel elkerülhető a melléfogás, a pályatévesztés. Kockázatos viszont az olyan pályaválasztás, amelyet az motivál, hogy a szülő erőnek erejével saját egykori vágyait, ábNe hagyjuk egyedül őket! csak azért is, mert az életutat befolyásoló elhatározásnak sajnos nagyon korán kell megszületnie. (A 14-18 éves lányok, s még inkább a fiúk többségének még nincs kialakult elképzelése saját jövőjéről.) Tanáccsal persze, sokan és szívesen szolgálnak, de a választás felelősségét a szülőkkel, a családdal valójában senki nem oszthatja meg. Már azt is felelősen mérlegelni kell, hogy a pályaválasztás főszereplőjének, a gyereknek mennyi beleszólása legyen a döntésbe. Nem szül jó vért, ha a „róla-nélküle” módszert követjük. Ám az sem szerencsés, ha az élettapasztalat híján levő, távlatokban aligha gondolkodó tiniket magukra hagyjuk; válasszanak belátásuk, tetszésük szerint - eleikük rajta. Az arany középutat ez esetben is az esélyek, kilátások együttes mérlegelése jelentheti. Gondolkodjunk tehát velük együtt és ne helyettük. A közös döntést érlelve, családi tanácskozásokon érdemes őszinte számvetést készíteni a gyerek hajlamairól, képességeiről. fgy, fokozatosan szűkítve a rándjait próbálja a gyerekkel megvalósíttatni. Lehet, a szófogadó ifjú enged a rábeszélésnek, de nagy a valószínűsége annak, hogy ambíció és igazi hivatástudat híján aligha lesz elégedett, sikeres ember a szülők megálmodta pályán. Nagy a varázsa a divatszakmáknak, de nagy a kockázatuk is. A felkapott foglalkozások kapui előtt legnagyobb a tülekedés és legkisebb a bejutás esélye, s többnyire az ilyen pályákon szükségeltetik - a tehetség mellett - a legtöbb szerencse is az előrejutáshoz. Természetes, hogy a szülők igyekeznek a pénzes, jól jövedelmező foglalkozások felé terelni gyermekük lépteit. De ne maradjon ki a számvetésből az sem, hogy a tanulás, taníttatás nem kevés anyagi áldozattal jár. A jövő tervezésekor tisztázni kell tehát, hogy mivel és meddig tud segíteni a szülői ház, s hol az a határ, ahonnan már önerejére hagyatkozva kell megtennie fiunknak, lányunknak a pályakezdésig hátralevő utat. Dr. Kecsmár Ilona Biológiaórán történt A tanítónéni biológiai órán megkérdezi a tanulókat:- Apukátok és Anyukátok odahaza hogyan becézik egymást? Pistike az első a jelentkezők között. Nagy lelkesen sorolja:- Angyalkám, szivecském, bogárkám, gyöngyvirágom. Persze sok a jelentkező és még utoljára felelhet Móricka is. Elmondja, hogy az ő szülei gyümölcsnyelven becézik egymást.- Például amikor rossz a hangulat közöttük, akkor édesapám azt mondja édesanyámnak: te rohadt ringló. Beküldési határidő: 1993. január 7. Korábbi rejtvényünk helyes megfejtését és a nyerteseket január 9-i számunkban közöljük. Kérjük, hogy megfejtéseiket csak levelezőlapon juttassák el szerkesztőségünknek. Játékosainknak ebben az esztendőben is jó rejtvényfejtést, sok nyereményt kívánunk lapunk ezen rovatában is. Mit tehetünk a téli fáradtság ellen? Táplálóbb élelem szükséges Hamar kifárad a munkában? Reggel nehezen kel fel, s ahelyett, hogy fürgén kiugrana a meleg ágyából, inkább szeretne akár egész nap aludni? Sportra már gondolni sem mer? Mindezek a téli fáradtság csalhatatlan jelei - írja a francia „Marie- Claire” című folyóirat. Egyúttal jó ötleteket ad arra, mit tehetünk ellustuló, semmi iránt nem érdeklődő önmagunkkal, ha beköszönt a hideg évszak. A hölgyeket a téli fáradtság különösen gyakran keríti hatalmába. Ez főleg a 40 év körüliekre vonatkozik. Ez ellen a kellemetlen életérzés ellen tanácsos már a tél elején - amikor ez a fáradtság még nem uralkodik el az emberen - hathatósan védekezni. Erre kiválóan alkalmasak a szemes termékek, proteinek, ásványi anyagok és vitaminok. Az őszi és téli élelem mindig legyen táplálóbb, mint a nyári! Az olyan olajtartalmú magok, mint például a dió, és a mandula, a bennük található proteineknek és ásványi anyagoknak köszönhetően jelentős erőforrások. A szelídgesztenyét nem véletlenül szeretik any- nyian: azon túlmenően, hogy ízletes, jelentős mennyiségű B- és C-vitamint tartalmaz. A gombafélék szintén az ajánlott táplálékféleségek közé tartoznak, hiszen bőven van bennük protein, ásványi anyag és B-vi- tamin. A cukorról, édességről és zsiradékokról télen sem kell lemondanunk, legfeljebb mértékletesebben fogyasszunk belőlük, mivel kevesebbet mozgunk. Akik adnak az ésszerű táplálkozásra, többször tesznek télen az asztalukra vadból, nyúlból, vagy vadkacsából készült ételt - legalábbis Francia- országban. A hizlalt állatok ugyanis ezeknél akár 20 százalékkal több zsiradékot is tartalmazhatnak, mint a vadak, s ezáltal nehezebben emészthetők.
