Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

1993. január 11., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Nincs többé szakszervezeti üdülés A beutaló ezentúl munkáltatói jogon jár Megalakult az üdülési és va­gyonkezelési kft., az országban eddig tizenkét kirendeltsége működik már. Nógrádot a mát- rafüredi régióhoz csatolták, megyénkben csak az úgyneve­zett üdülési jegyeket értékesítő iroda működik majd január 11-étól, Salgótarjánban. A te­vékenységéről a vezetővel, Tar­jám Imrénével beszélgettünk.-Mi az üdüléssel kapcsola­tos változás legfontosabb eleme?- Az egyik leglényegesebb dolog, hogy az üdülési beutaló ezentúl nem szakszervezeti, ha­nem munkáltatói jogon jár.- Ez konkrétan mit jelent?- A munkáltató tőlünk vásá­rolhat üdülési utalványokat, - az utalványok árának felét az ál­lam fizeti a dolgozó pedig, ha vásárol, vagy kap a munkahe­lyén ilyen utalványt, bennünket felkeresve, egy számára megfe­lelő üdülési lehetőséget választ­hat az ország minden területére szóló ajánlataink közül. (Egyébként az idei első negyed­évre 514 ilyen üdülési jegyet - ami a korábbi beutalónak felel meg - kapott megyénk.) Ha va­laki nem dolgozik - például nyugdíjas vagy munkanélküli -, ő az utalványt közvetlenül az irodában kapja meg, az üdülési jeggyel együtt.-Mennyibe kerül a legol­csóbb és mennyibe a legdrá­gább beutaló?-Galyatetőre 17997 forint, ez a legdrágább, ebben a sze­zonban pedig egy pécsi út a le­golcsóbb, 8681 forint.-Mit kap a pihenni vágyó ezért a pénzért?- A korábbi szakszervezeti üdülőkben - amelyek most egy szállodarendszerként működ­nek biztosítanak majd nyolc nap hét éjszaka félpanziós ellá­tást, két személy részére.- Végezetül aki további in­formációt akar szerezni hová fordulhat?- A salgótarjáni volt SZMT-székház második emele­tén van az irodánk.-fenyvesi­Lehet-e Nógrádban olcsóbb az ivóvíz? (Folytatás az 1. oldalról) az NVCSV vagyona az önkor­mányzatokhoz került (és július 1-jétől az ármegállapítás joga is), ezzel megadatott a lehető­ség, hogy a testületek megtalál­ják azt az üzemeletetőt, amely a jelenleginél jobb vizet és ol­csóbban tud szolgáltatni. (S hogy igenis meg lehet oldani a költségek csökkentését, legye­nek az adottságok még oly ked­vezőtlenek is, arra Miskolc az élő példa!) Ki lesz, ki lehet a megyei vízművagyon új üzemeltetője? Erről kérdeztük Detre Jenőt, Salgótarján alpolgármesterét. Megtudtuk, hogy három telepü­lés - Salgótarján, Balassagyar­mat és Pásztó - kapta meg a jo­got, hogy a vagyon működteté­sére társaságot hozzon létre.- Koncepciónk kialakítását három lényeges szempont hatá­rozza meg: az üzemeltetőnek a biztonságos vízellátást továbbra is szavatolnia kell, s a megfe­lelő vízminőség biztosítása mel­lett, nonprofit jelleggel, a szük­ség szerinti minimális költség­gel kell dolgoznia.- Ez utóbbiról jut eszembe a költségek csökkentése. Az NVCSV az általa szolgáltatott víz több mint felét vásárolja. Nem lenne okosabb, ha a fo­gyasztó közvetlenül a termelő­vel, az Észak-magyarországi Regionális Vízművel lenne kap­csolatban?- Természetesen ez bennünk is felmerült, hiszen Salgótarján és a környéke a hasznosi és a mihálygergei tározókból kapja ivóvize nagyobb részét. Cél­szerű lenne egy olyan társulásba tömörülni, melyben az állam az említett két tározóval, Salgótar­ján és Szécsény, valamint von­záskörzetük települései vízmű- vagyonúkkal szerepelnének. A társaság kialakulásának elsőd­leges feltétele azonban a térségi összefogás.-Ha mindez megvalósulna, milyen előnyökkel járna?- Egy sor párhuzamos feladat kiiktatható lenne, így költsége­ket takarítanánk meg. A hálózat kiépítettségéből pedig követke­zik, hogy műszakilag kedve­zőbb, ha a szolgáltatás egy kéz­ben van, ami nyilván összefügg a vízminőség kérdésével is. Ma még nyitott kérdés, hogy realizálódik-e a fenti terv, de nem kétséges, hogy az önkor­mányzatok közötti tárgyaláso­kon sok múlik. A jelenlegi el­képzelések szerint a vízszolgál­tatás feladatait a Salgótarján, Balassagyarmat és Pásztó kör­zetében kialakítandó, három, egymástól független társaság oldaná meg. A nyugat-nógrádi régió kiválása nem okozna kü­lönösebb vitát, azonban a Pásztó és a Tarján környéki te­lepüléseknek nem lesz könnyű konszenzusra jutniuk, mert a hasznosi vízkészletre várhatóan mindkét térség igényt tart majd. Dr. Dobrovoczky Istvánt, Pásztó polgármesterét is meg­kérdeztük az elképzeléseikről.- Jelenlegi terveink szerint egy a Pásztó-Nagybátony ten­gely mentén kialakuló közös társaság üzemeltetné a vízmű- vagyonúnkat. A koncepciónk fontos eleme a hasznosi tározó működésének kérdése: ez a lé­tesítmény Pásztó mellett van, ami a városnak és a környékbeli településeknek nem csak előnyt, hanem az eddigi üze­meltetési struktúrából adódóan rengeteg hátrányt is jelentett, s ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Sok konkrétumot még nem mondhattak a polgármesterek, de egy bizonyos: 1993. köze­pére eldől, kik, milyen feltéte­lekkel, és mennyiért szolgáltat­ják majd megyénkben az ivóvi­zet. Fenyvesi Ágnes Követelmény, hogy vállalni és változtatni kell Amatőr képzőművészek kiállítása Megalakult a Szabad Képző- és Iparművészek Nógrád Megyei Egyesülete A Nógrád megyei amatőr . képző- és iparművészek kiállí­tása január 9-én nyílt meg Sal­gótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsar­nokában, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ szer­vezésében. A két év után ismét megrendezett tárlatra minden eddiginél többen küldték be al­kotásaikat Rétságtól Salgótar­jánig, összesen 48 művész több mint 200 műve között válogat­hatott a szakmai zsűri. A kiállí­táson 48 alkotó csaknem 100 munkája látható január 30-éig. Itt említendő, hogy a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium közművelődési főosztálya, valamint a Magyar Művelődési Intézet idén megrendezi Buda­pesten a XX. országos amatőr képző- és iparművészeti tárla­tot. Ezen országos bemutatóra - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - a megyei kiállí­tásokon történik az előzsűrizés. így történt ez most is Salgótar­jánban. Örvendetes, hogy az or­szágos kiállításra megyénkből 29 alkotó 55 művét választotta ki a zsűri. A szombati megnyitóünnep­ség népes közönségét Brunda Gusztáv, a megyei közművelő­dési központ igazgatója köszön­tötte, majd Korill Ferenc, Nóg­rád Megye Közgyűlésének el­nöke mondott beszédet. Rövi­den utalt arra a megváltozott po­litikai, gazdasági, társadalmi környezetre, amelyben ez az imponáló szellemi, művészi energiák jelenlétéről tanúskodó kiállítás is létrejöhetett, majd hangoztatta: ma a kultúrában is időszerű követelmény, hogy vállalni és változtatni kell, e két fogalom egymás nélkül nem is értelmezhető. Mind mondotta, a vállalás megtörtént, s ezt örömmel üdvözölhetjük. Ami pedig a változtatást illeti, ezút­tal is érdemes hangsúlyozni, hogy többé nem lehet a művé­szeteket sem ideológiai, politi­kai célok érdekében fölhasz­nálni. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a választóvonal sem a művészetekben, sem a politiká­ban nem az amatőrök és a pro­fik között húzódik, hanem köz­tük és az ártalmas dilettantiz­mus között. Ez a kiállítás az amatőr profik, vagy a profi amatőrök megyei szemléje, a művek szellemisége a vox hu- mana jegyében fogant. A kiállítás megnyitása után a jelen lévő művészek megalakí­tottál a Szabad Képző- és Ipar­művészek Nógrád Megyei Egye­sületét. Ennek székhelye Salgó­tarján, Rákóczi út 192., a me­gyei közművelődési központ épülete. Az egyesület a Nóg­rádban, valamint azon kívül élő és alkotó képző- és iparművé­szek érdekvédelmi és önképző társadalmi szervezete. Célja az alkotó tevékenység támogatása, szervezése, értékorientált fej­lesztése.-mér A szülőknek is van beleszólásuk Szavaztak az iskoláról A balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola gyökeres átalakulás előtt áll. Szombaton ezzel kapcsolatosan rendeztek szavazást az érintett, min­tegy 220 szülő részére. A vá­rosi önkormányzat oktatási bizottsága ugyanis lehetősé­get nyújtott arra, hogy a szülők dönthessenek arról, keresztény iskolába akar­ják-e járatni gyermekeiket, és egyetértenck-e azzal, hogy az iskola visszakerül­jön a római katolikus egy­ház tulajdonába. Külön erre a célra szavazatszedő bi­zottság alakult, amelyben képviseltette magát az egy­ház, és a városi önkormány­zat is. A titkos szavazás eredményét lapzártakor még nem ismertették. Traffipax • Január 11-én, pénteken, 14 és 22 óra között a Salgótarján, Vizslás-Újlakpuszta, Mátrave- rebély útvonalon, a 21. számú főúton, illetve Kishartyán térsé­gében, a 22. számú főúton szá­míthatnak az autósok sebes­ségmérésekre. Az említett he­lyeken kívül felbukkanhat a traffipaxos rendőrautó Salgótar­jánban is, a Budapesti, valamint a Rákóczi út környékén. Csúszásmentesítés • Ludányhalászi. A települé­sen a téli időszakban a polgár- mesteri hivatal gazdasági-mű­szaki ellátó szervezete tartja karban az utakat. A csúszósság megszüntetésére, a balesetek megelőzésére salakot szórnak ki. Ezt a feladatot nem csak itt, hanem Szécsényfelfaluban is elvállalták a ludányiak. Fogadónap • Pásztó. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő (KDNP) január 15-én, pénteken 10.30 órakor tartandó fogadónapján várja a választópolgárokat a vá­rosházán. V agyonki vásárlás • Ecseg. Az újonnan megala­kult Cserhátalja Szövetkezet a szövetkezeti vagyon kivásárlá­sához 28,1 millió forint reorga­nizációs hitelt kapott. A kölcsön tíz éves futamidőre és két évi türelmi időre szól. A Földműve­lésügyi Minisztérium tárcaközi bizottsága által is megítélt pénzt, a Magyar Hitelbank sal­gótarjáni fiókja folyósítja a gazdaságnak. Alapítvány a sportért • Szendehely. A községben szeptember hónapban megkez­dődtek az általános iskola torna­termének kivitelezési munkála­tai. Mivel azonban a pénzügyi feltételek meglehetősen kedve­zőtlenek, az önkormányzat képviselő-testülete döntött a „Tornateremért alapítvány” lét­rehozásáról. Tánctanfolyam Bátonyterenye. Néptánctan­folyam indul az Ady Endre Művelődési Központban. A szervezők már 6 éves kortól várják az érdeklődő fiatalokat, akik Angyal László néptáncok­tató irányításával 14 év alatti és 14 év feletti korcsoportban is­mertetik meg a tánc szépségeit. Az első foglalkozás időpontja: január 11-e 15 óra. Jelentkezé­seket még ezen a napon is elfo­gadnak. Az egyensúly fenntartása a kompromisszumkészségen múlik Drágulhat a gyermekétkeztetés A salgótarjáni önkormányzat döntése márciusban várható A Salgótarjáni önkormányzat és a Nógrád Megyei Vendéglá­tóipari Vállalat kölcsönösen ki­alkudott szerződése alapján a bölcsődék, óvodák, illetőleg az általános iskolai napközikben, valamint a középiskolás men­zákon történő gyermekétkezte­tés díja a tavaly, októberi testü­leti ülésen elfogadott tarifáknak felel meg. Ez a napi, gyenne- kenként fizetendő összeg a böl­csődék tekintetében 46, az óvo­dákban 40, az általános isko­lákban 50, a középiskoláknál pedig 36 forintot jelent. Ahogy azt az önkormányzat szociális és egészségügyi osztá­lyán megtudtuk: a fenti adatok a tanév, tehát 1993. júniusáig kö­telezik a gyermekétkeztetésből részt vállaló cégeket arra, hogy az intézmény akarata ellenére nagyobb mérvű áremelést ne tervezzenek. Tekintettel azon­ban az idén januártól történt élelmiszer-áremelésekre, vár­ható, hogy az áfész és a vendég­látó vállalat újabb emeléseket helyez kilátásba. Salgótarjánban az egészség- ügyi és az oktatási jellegű in­Márciustól ez a tál leves is többe kerül? Fotó: Rigó tézményekben egységes, gyer­mekenként megállapított kvóta szerint zajlik a tízórai, ebéd és uzsonna ellenértékének a befi­zetése. Ez a pénzösszeg nem függvénye a szülők mindenkori jövedelmének: egységes, bár az egyes családok szociális helyze­tének figyelembevételével dif­ferenciált is. A három vagy többgyermekes családok eseté­ben a térítés például automati­kusan ingyenes, s lehetőség van további térítésmentes, illetve részfizetéses támogatásra is. Az erre rászoruló gyermekek listá­ját az oktatási-nevelési intéz­mények az önkormányzat szo­ciális és egészségügyi osztályá­hoz juttatják el, ahol döntenek a támogatásról. 1992. szeptember 1-e és de­cember 31 -e között a salgórtar- jáni önkormányzat a város 17 óvodájának és egy hétközi di­ákotthonának 390 102 forintot ítélt oda. További 7 468 forintot juttatott a három működő böl­csődének, s 1 082 556 forintot utalt át a 11 általános- és a 6 kö­zépiskola számlájára. Az önkormányzat tavalyi költségvetéséből mintegy 2 fnil- lió 500 ezer forintot különítet­tek el a gyermekétkeztetés tá­mogatására, s ez a pénz is ke­vésnek bizonyult. Az új szociálpolitikai törvény további természetbeni támoga­tást tesz majd lehetővé. Ha­tályba lépéséig Tarjánban az ét­keztetés egyensúlyának fenntar­tása az önkormányzat és az ér­dekelt cégek kompromisszum­készségén múlik. Legfrissebb információnk szerint a szociális és egészség- ügyi osztályon már ott fekszik az a levél, amely a Nógrád Me­gyei Vendéglátó megemelt díj­tételeit tartalmazza. Hasonló szándékát jelezte az illetéke­seknek a helyi áfész is. Testületi döntés gyermekeink mindennapi betevőjéről márci­usra várható. (cs.k.e.) Már százezernél több aláírást regisztráltak Megyénkből is csatlakoztak A Létminimum Alatt Élők Társasága tavaly, december kö­zepén kezdett hozzá nagysza­bású, a parlament feloszlatására irányuló kampányának. A bics­kei székhelyű társaság alelnö- kének. Deák Lajosnak telefonon tettük fel a kérdést: - Hol tart most az országos népszavazást kezdeményező akciójuk?- Az ünnepek múltával teljes lendülettel folytatódik a nagy­városokban és a kisebb telepü­léseken a kérdőívek kitöltése. Azok a választójoggal bíró ma­gyar állampolgárok, akik úgy érzik, hogy véleményüket és érdekeiket a jelenleg működő parlament folyamatosan fi­gyelmen kívül hagyja, ezúton adhatnak hangot elégedetlensé­güknek. így a létminimumon és az alatta élők társadalmi cso­portjai, beleértve a kisnyugdíja­sokat, a munkanélkülieket és még sorolhatnám.- Hány aláírásnál tartanak?-Január 6-án 106 200 kitöl­tött kérdőívet regisztráltunk. Ha összejön a tervezett 200 ezer akkor nyújtjuk be az íveket a parlament elnökének. Szabad Györgynek.- Mit terveznek arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság jogszerűtlennek ítéli az önök el­járását?- Ebben az esetben polgári engedetlenségi mozgalmat indí­tunk. Márciusban Budapesten, a Kossuth térre szervezünk egy jelentős demonstrációt: a na­gyobb vidéki városokból a szervezőink máris fokozott részvételi hajlandóságról szá­moltak be.- Salgótarjában is gyűjtik az aláírásokat?- Gáspár Imre a helyi szerve­zőnk. A nógrádi megyeszékhe­lyen őt kereshetik fel - mint azt eddig is tették - a hozzánk csat­lakozni kívánók. cs.k.e. Kíváncsiskodó Január végére felszerelik az új utcanévtáblákat A Városházi Tudósítások 1991. októberében közölte az utcanévváltozásokat. Eszerint a Marx-Engels utca új neve Jónásch körút lesz. Az ön- kormányzat rendelete szerint ezt a változást 1992. december 31-éig kellett volna végrehaj­tani. Mi az oka, hogy ez nem történt meg? Balya Istvánné, az önkormányzat főmunka­társa válaszolt:- Az utcanévtáblák 1992. de­cember 15-éig elkészültek, az új táblákat január végéig folyama­tosan szerelik fel a városgaz­dálkodási vállalat munkatársai. A testületi döntést követően két évig mindkét utcanévtábla ér­vényes. A salgótarjáni Ferenc-telep lakói annak örülnek, hogy be­vezették hozzájuk a gázt, de szeretnék tudni, hogy mikor hozzák rendbe a feltört utcát? Ugyanis sem a mentő, sem a szemetes nem tud behajtani az utcába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents