Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. JANUÁR 11. HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT *i piknik 9 f ^ V 1993-ban is változatlanul kedvező áron állunk rendelkezésére. Hirdessen nálunk! Nógrád Megyi Hírlap Salgótarján, Erzsébet tér 6. Telefon: (32) 11-504 Telefax: (32) 10-589 Tüntetve kereskedés A jövő szombaton már súlyosabb szankciókra — helyszíni bírságra, illetve rendőri feljelentésre — számíthatnak azok a kereskedők, akik tüntetésre hivatkozva árusítanak a kispesti MDF-piacon. Az ORFK ugyanis — fenntartva saját jogászai és a Legfőbb Ügyészség szakértői segítségével kialakított állásfoglalását — szabálysértésként kezeli a közterületen engedély nélkül történő árusítást abban az esetben is, ha azt engedélyezett tüntetés címszó alatt folytatják. A hét végén ugyanis megismétlődött az előző heti „tüntetve kereskedés” e helyen. Trianontól Voronyezsig Trianontól Voronyezsig — A 2. Magyar Királyi Hadsereg tragédiája címmel nyílt kiállítás a ,,doni-áttörés,, 50. véfordulója alkalmából szombaton a budapesti Napoleon Galériában. A március közepéig látható tárlaton fényképeket, eredeti dokumentumokat és tárgyi emlékeket tekinthetnek meg az érdeklődők. Kábítószer az Orient-expresszen Négy csomag heroint találtak a határőrök pénteken az éjszakai órákban a Hegyeshalomnál kilépő Orient nemzetközi gyorsvonat egyik kocsijának mosdójában. Az összesen 405 grammnyi kábítószert ismeretlen személy rejtette el. A hegyeshalmi vámhivatal a kábítószert lefoglalta és megindította az eljárást. Zimányi a TIB elnöke Zimányi Tibort, az ügyvezetői funkciókat eddig ellátó alelnö- köt választotta meg első vezetőjének a Történelmi Igazságtétel Bizottság a korábban lemondott Nagy Erzsébet utódjául. A közgyűlés által elfogadott zárónyilatkozat megfogalmazza: elsődleges céljuk továbbra is, hogy elérjék az igazságtétel törvényi szintű megoldását. Szót emel továbbá a társadalom életszínvonalbeli polarizálódása, a szegény rétegek végleges leszakadása ellen. Cserkészek ismét tutajon? A Magyar Cserkészszövetség 1912-es megalakulásának tiszteletére szombaton ünnepséget tartottak Budapesten a Pest megyei Közgyűlés épületében. Jelenleg legnagyobb problémájuk, az anyagi források és a vezetők hiánya, mivel a taglétszám igen gyorsan bővül, országszerte mintegy félezer szervezetben körülbelül 25 ezer cserkész tevékenykedik. Terveik között szerepel alapítvány létrehozása, és megismétlik a tizes években rendezett nagy tutajos túrát is, amely a magyarországi cserkészek első jelentős rendezvénye volt. Kutyák Kínába A pekingi Állami Nemzeti Kutyapark képviselői félszáz ku- tyakölyköt vásárolták a tatabányai kutyaiskolától. A tenyésztésre szánt négylábúak csapatában többféle színű és termetű uszkár, snauzer, pitbull, terrier, pekingi palotapincsi és dog utazott a távoli országba. Szombaton nyílt meg a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban a Nógrád megyei amatőr képző- és iparművészek kiállítása. Tudósításunk a 3. oldalon. Fotó: Kulcsár G. Szlovák lap a magyar fegyverkezésről Az „orosz Patriot” rakéták váltanak ki riadalmat A Národná Obroda című pozsonyi polgári lap kommentárban foglalkozik a magyar fegyverkezési kiadásokkal, az Oroszországtól való legutóbbi fegyvervásárlással. A hírmagyarázó szerint a fegyverkorlátozási egyezmények tekintetében — a közzétett adatok alapján — a magyar légierő és a helikoptertechnika még mindig alatta van a megengedett felső határnak, de a páncélozott harci eszközök és a tüzérség felszereltségének tekintetében meghaladja a határt. EbA keresztény nemzeti közép- osztály megerősödését, határozottabb cselekvést, cselekvőképesebb államot, a nemzeti kultúra, a nyelv értékeinek védelmét sürgették szombaton a felszólalók az MDF népi-nemzeti körének második országos találkozóján, Budapesten. Az egesz napos rendezvény délelőttjén a kormány két minisztere — Andrásfalvy Bertalan kultusz, és Boross Péter belügyminiszter is előadást tartott, de szólt a Testnevelési Egyetem aulájában és előcsarnokában ösz- szegyűlt, mintegy ezer megjelenthez Csurka István, a Magyar Út Alapítvány életrehívója, Le- zsák Sándor, az MDF elnökségének tagja, valamint a Monopoly Csoportot képviselő Halász István. A szellemi-politikai műhely összejövetelén megjelent Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetője, Siklós Csaba, Keresztes K. Sándor, Horváth Balázs miniszterek, dejelen volt Grosics Gyula, Szörényi Levente, a Poty- ka bácsi néven közismert Po- rubszky István és Fónay Jenő, valamint az MDF másik szellemi műhelyének, a nemzeti liberálisoknak a képviseletében Elek István. bői arra következtet, hogy egyértelműen a páncálos egységek modernizálását célzó igyekezetről van szó. A szlovák szerzőt leginkább az nyugtalanítja, hogy Magyarország „orosz Patriot” rakétákhoz is hozzájut, s ezzel szerinte radikális módon a saját javára billenti a közvetlen térségében fennálló közép-európai erőviszonyokat. Egyenlőre rejtély — írja —, hogy Moszkva csupán üzleti szempontok miatt döntött-e az ilyen fegyverrendszerek eladásáCsurka István az MDF két hét múlva megrendezésre kerülő VI. országos gyűlésére is kitért. Kifogásolta, hogy az elnökjelölteket anélkül veszik fel a listára, hogy programjuk ismertetését kérnék tőlük, ezért ő az elnökjelöltséget — de nem az elnökségi tagságot — visszautasítja. A magyar nép és a magyar nemzeti gondolat mindenkor vezérlő csillaga kell hogy lengyen a Magyar Demokrata Fórumnak — mondta Antall József az MDF elnöke, miniszterelnök a népi-nemzeti körök II. országos találkozójának záró előadásában. Visszautasította a miniszter- elnök azt a szabaddemokrata filozófusnak, Kis Jánosnak tulajdonított vélekedéseket, miszerint ennek a köztársaságnak nincs legitimációja, és a magyar nemzet nem rendelkezik demokratikus hagyományokkal. Ha pedig nem legitim, akkor csak a következő másfél évet kell kibírni a hatalomváltásig. Antall József a jelenlévők tetszésnyilvánításától kísérve kijelentette: ’’Nem fogjuk hagyni!. Kifejtette: a koalíciónak legalább két ciklusra van szüksége, hogy stabil alapokat teremtsen, tehát még egy választási időszakban ennek a nemzetiközépnek kell kormányoznia. ról, és nem tartja alaptalannak Vladimír Meciar kormányfő ebből fakadó aggodalmait. Figyelmeztet, hogy minden védelmipolitikai egyensúlyhelyzet felbil- lentését célzó kísérlet védelmi reflexeket vált ki — lásd a hidegháború négy évtizedének tanulságait. „Úgy vélem, sokkal jobb lenne más, az emberek számára sokkal fontosabb kenyérgondokra összpontosítani” — fejezi be a szerző. (MTI) Kicserélik a forgalmi engedélyeket Felülbélyegzik a rendszámokat Az Országos Rendőr-főkapitányságon tervezik a gépkocsirendszámok és -forgalmi engedélyek megújítását. Erre azért lenne szükség, mert az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a bűnüldözés önmagában már nem tudja megoldani a gépkocsilopások számának jelentős visz- szaszorítását, illetve a forgalmi engedélyek hamisításának megakadályozását. Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre csak tervekről van szó, amelyek megvalósításához még több hónap szükséges. Kidolgozás alatt áll egy olyan új forgalmi engedély, amelyet már nem lehet hamisítani. Újdonságként bevezetnék az úgynevezett tulajdonosi lapot, amely kétséget kizáróan bizonyítaná a jármű tulajdonjogát. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a meglévő új rendszámokat úgynevezett érvényesítő-hitelesítő címkével látnák el, azaz lényegében felülbélyegeznék. A rendőr tábornok elmondta: hosszabb távon viszont nem kizárt, hogy a gépkocsik jobb azonosítása érdekében a rendszáCsurka nem lesz MDF-elnök Antall József még egy ciklust remél Devizagazdálkodási változások várhatók Az idén több devizagazdálkodási változás várható. Készül az új devizakódex, és előreláthatóan az első negyedévben be is fejeződik az ezzel kapcsolatos előkészítő munka. Az alapelv az, hogy elsősorban a vállalatok, a vállalkozások számara biztosítsanak szabadabb mozgásteret a jövőben a devizagazdálkodás korszerűsítése réven. Valószínűleg az új devizakódex, az úgynevezett áru-mellékköltséggel kapcsolatos devizagazdálkodás feltételeit jelentősen liberalizálni fogja. Mindez része a forint konvertibililtása további szélesítésének. Bizonyos változások a lakosságot érinteni fogják. Ezek közül az egyik, hogy minden bizonnyal megszűnik a lakosság deviza-beszolgáltatási kötelezettsége, ha a külföldi pénz nem gazdasági tevékenységből származik. Ez lényegében a már kialakult gyakorlathoz a jogszabály hozzáigazítását jelenti. Eddig ugyanis minden magyar állampolgárnak fel kellett ajánlania eladásra külföldi fizetőeszközét a megszerzést követően. Kivételt ez alól az ajándékként kapott összegek képeztek, ha azokat az új tulajdonosuk banki devizaszámlán helyezte el. A bankok azonban nem vizsgálták a külföldi pénz forrását. Gyakorlatilag a lakosság már eddig is legalizálni tudta devizabevételeit. (MTI) mókát 1-től 20-ig terjedő számmal látnák el, amely utalna arra a megyére, ahol a tulajdonos lakik. Ugyancsak tervezik a rendszámok kiadásának központosítását. Túrós András nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az említettek egyelőre csak tervek, s minden bizonnyal ezek közül is csak néhány valósul meg. Ehhez azonban módosítani kell a vonatkozó belügyminisztériumi rendeletet. (MTI) Alkotmánybíróság: Napirenden a népszavazás Az Alkotmánybíróságjanuár 11-én és 12-én teljes ülést tart — tájékoztatta a testület sajtófőnöke az MTI-t. Az Alkotmánybíróság folytatja azoknak az indítványoknak a tárgyalását, amelyek a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alkotmányellenességének hivatalos megállapítását kérték. Ma a testület megvitatja azokat az indítványokat, amelyek szerint az illetéktörvény egyes rendelkezései a diszkrimináció tilalmába ütköznek. Kedden az alkotmánybírók megkezdik az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága indítványának tárgyalását. A bizottság az alkotmány értelmezésére kérte az Alkotmánybíróságot abban a kérdésben, hogy lehet-e népszavazás tárgya az Országgyűlés feloszlatása. (MTI) Lehet-e Nógrádban olcsóbb az ivóvíz? Filléres küzdelmeink forintokért Január l-jével a tavalyi 60 forintról 84-re emelkedett megyénkben az ivóvíz- és csatornahasználat díja, s egyetlen köbméter vízért már nem 40, hanem 50 forintot fizetünk. „Az ivóvízellátás úgy is felfogható, hogy a vizet literenként 4 fillérért, mindenkinek házhoz szállítjuk. Vajon ki az, aki ennyi pénzért akárcsak egyetlen vödörrel is felcipelne mondjuk a hetedik emeletre? Ha így tekintjük, nem is olyan drága ez a szolgáltatás.” Mindezt Domos Lajos, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (NVCSV) igazgatója jelentette ki lapunk tavaly decemberi, salgótarjáni fórumán. Különös dolog ilyet hallani egy közüzemi vállalat veze- uijétől, annál is inkább, mert ez a felfogás gyökeresen ellenkezik a fogyasztói érdekekkel, s csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet az árakról és azok drasztikus emelkedéséről. Egy polgárnak ugyanis a mai világban még a „literenkénti 1-2 filléres” vízdíj is magas, ezt példázza az ország sok városában i például Budapesten) kibontakozott elégedetlenxcgi hullám. Most szinte hallom az ellenérvet: nem helytálló a többi régióval való összevetés, mert „megyénk hidrogeológiai adottságai rendkívül kedvezőtlenek”. Ilyenkor aztán, ha egy laikus megpróbálja a „miért drága a víz”? kérdéskörét kibogozni, egyre kilátástalanabbul belesüpped a problémába, mert egyes szakemberek véleményével szemben - akik valójában nem a gondok megoldásában, hanem a hiányosságok leplezésében érdekeltek - nem képes se pro, se kontra érvelni. Egy új fejezet kezdetét jelentheti, hogy január elsejével (Folytatás a 3. oldalon) A költségvetés hiányának finanszírozása Államkötvény-kibocsátás Az idén a múlt esztendőhöz képest várhatóan jelentősen megnő az államkötvény-kínálat. A költségvetés — az ez évi előirányzat alapján —160 milliárd forint értékben bocsáthat ki államkötvényt. A múlt esztendőben a teljes kibocsátás összege 102 milliárd forintot tett ki. Mindennek elsősorban az az oka, hogy a költségvetés hiányának finanszírozásához a forrásokat a Pénzügyminisztérium egyre inkább államkötvények értékesítése révén kívánja előteremteni. A deficit a tervek szerint az idén kismértékben meghaladja a 185 milliárd forintot. Hasonlóan a múlt évhez a Pénzügyminisztérium ezúttal is kibocsát speciális államkötvényt. Ennek az a sajátossága, hogy a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg, s az MNB dönt arról, hogy azt a későbbiekben tovább adja, a piacra dobja, vagy sem. A törvény szerint ilyen kötvényt a Pénzügyminisztérium 60 milliárd forint értékben hozhat forgalomba. Ennek a papírnak a kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal, s lejárata legalább 10 éves. Ezentúl a költségvetési törvény felhatalmazza a Pénzügyminisztériumot 100 millárd forintnak megfelelő, egy évnél hosszabb lejáratú államkötvény kibocsátására is. A múlt esztendőben az MNB által megvásárolt speciális államkötvény-kibocsátás értéke 30 milliárd forint volt. Ezenkívül októberben és novemberben 20 milliárd forint össznévértékű hároméves lejáratú fixkamatozású államkötvény került a piacra az MNB által szervezett aukciókon. A pályázaton kiválasztott brókercégek novemberben és decemberben hétmilliárd forint össznévértékű állampapírt értékesítettek. Ennél az értékesítésnél a külföldiek először kaptak lehetőséget állampapírok megvásárlására. Az év végén, decemberben újabb két kibocsátás volt Mind kettőt a Magyar Nemzeti Bank szervezte. Az egyik ösz- szértéke 30 milliárd forintot tett ki és az állampapírok futamidője két év volt. A második kibocsátás során 15 milliárd forint névértékű államkötvény került a piacra, négyéves futamidővel. (MTI)