Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. JANUÁR 11. HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT *i piknik 9 f ^ V 1993-ban is változatlanul kedvező áron állunk rendelkezésére. Hirdessen nálunk! Nógrád Megyi Hírlap Salgótarján, Erzsébet tér 6. Telefon: (32) 11-504 Telefax: (32) 10-589 Tüntetve kereskedés A jövő szombaton már súlyo­sabb szankciókra — helyszíni bírságra, illetve rendőri feljelen­tésre — számíthatnak azok a ke­reskedők, akik tüntetésre hivat­kozva árusítanak a kispesti MDF-piacon. Az ORFK ugyan­is — fenntartva saját jogászai és a Legfőbb Ügyészség szakértői se­gítségével kialakított állásfogla­lását — szabálysértésként kezeli a közterületen engedély nélkül történő árusítást abban az eset­ben is, ha azt engedélyezett tün­tetés címszó alatt folytatják. A hét végén ugyanis megismétlő­dött az előző heti „tüntetve ke­reskedés” e helyen. Trianontól Voronyezsig Trianontól Voronyezsig — A 2. Magyar Királyi Hadsereg tra­gédiája címmel nyílt kiállítás a ,,doni-áttörés,, 50. véfordulója alkalmából szombaton a buda­pesti Napoleon Galériában. A március közepéig látható tárla­ton fényképeket, eredeti doku­mentumokat és tárgyi emlékeket tekinthetnek meg az érdeklődők. Kábítószer az Orient-expresszen Négy csomag heroint találtak a határőrök pénteken az éjszakai órákban a Hegyeshalomnál kilé­pő Orient nemzetközi gyorsvo­nat egyik kocsijának mosdójá­ban. Az összesen 405 grammnyi kábítószert ismeretlen személy rejtette el. A hegyeshalmi vámhi­vatal a kábítószert lefoglalta és megindította az eljárást. Zimányi a TIB elnöke Zimányi Tibort, az ügyvezetői funkciókat eddig ellátó alelnö- köt választotta meg első vezető­jének a Történelmi Igazságtétel Bizottság a korábban lemondott Nagy Erzsébet utódjául. A köz­gyűlés által elfogadott zárónyi­latkozat megfogalmazza: elsőd­leges céljuk továbbra is, hogy el­érjék az igazságtétel törvényi szintű megoldását. Szót emel to­vábbá a társadalom életszínvo­nalbeli polarizálódása, a szegény rétegek végleges leszakadása el­len. Cserkészek ismét tutajon? A Magyar Cserkészszövetség 1912-es megalakulásának tiszte­letére szombaton ünnepséget tartottak Budapesten a Pest me­gyei Közgyűlés épületében. Je­lenleg legnagyobb problémájuk, az anyagi források és a vezetők hiánya, mivel a taglétszám igen gyorsan bővül, országszerte min­tegy félezer szervezetben körül­belül 25 ezer cserkész tevékeny­kedik. Terveik között szerepel alapítvány létrehozása, és megis­métlik a tizes években rendezett nagy tutajos túrát is, amely a ma­gyarországi cserkészek első je­lentős rendezvénye volt. Kutyák Kínába A pekingi Állami Nemzeti Kutyapark képviselői félszáz ku- tyakölyköt vásárolták a tatabá­nyai kutyaiskolától. A tenyész­tésre szánt négylábúak csapatá­ban többféle színű és termetű uszkár, snauzer, pitbull, terrier, pekingi palotapincsi és dog uta­zott a távoli országba. Szombaton nyílt meg a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban a Nógrád megyei amatőr képző- és iparművészek kiállítása. Tudósításunk a 3. oldalon. Fotó: Kulcsár G. Szlovák lap a magyar fegyverkezésről Az „orosz Patriot” rakéták váltanak ki riadalmat A Národná Obroda című po­zsonyi polgári lap kommentár­ban foglalkozik a magyar fegy­verkezési kiadásokkal, az Orosz­országtól való legutóbbi fegyver­vásárlással. A hírmagyarázó sze­rint a fegyverkorlátozási egyez­mények tekintetében — a közzé­tett adatok alapján — a magyar légierő és a helikoptertechnika még mindig alatta van a megen­gedett felső határnak, de a pán­célozott harci eszközök és a tü­zérség felszereltségének tekinte­tében meghaladja a határt. Eb­A keresztény nemzeti közép- osztály megerősödését, határo­zottabb cselekvést, cselekvőké­pesebb államot, a nemzeti kultú­ra, a nyelv értékeinek védelmét sürgették szombaton a felszóla­lók az MDF népi-nemzeti köré­nek második országos találkozó­ján, Budapesten. Az egesz napos rendezvény délelőttjén a kormány két mi­nisztere — Andrásfalvy Bertalan kultusz, és Boross Péter belügy­miniszter is előadást tartott, de szólt a Testnevelési Egyetem au­lájában és előcsarnokában ösz- szegyűlt, mintegy ezer megje­lenthez Csurka István, a Magyar Út Alapítvány életrehívója, Le- zsák Sándor, az MDF elnökségé­nek tagja, valamint a Monopoly Csoportot képviselő Halász Ist­ván. A szellemi-politikai műhely összejövetelén megjelent Kónya Imre, az MDF parlamenti frakci­óvezetője, Siklós Csaba, Keresz­tes K. Sándor, Horváth Balázs miniszterek, dejelen volt Grosics Gyula, Szörényi Levente, a Poty- ka bácsi néven közismert Po- rubszky István és Fónay Jenő, valamint az MDF másik szellemi műhelyének, a nemzeti liberálisoknak a képviseletében Elek István. bői arra következtet, hogy egyér­telműen a páncálos egységek modernizálását célzó igyekezet­ről van szó. A szlovák szerzőt leginkább az nyugtalanítja, hogy Magyaror­szág „orosz Patriot” rakétákhoz is hozzájut, s ezzel szerinte radi­kális módon a saját javára billenti a közvetlen térségében fennálló közép-európai erőviszonyokat. Egyenlőre rejtély — írja —, hogy Moszkva csupán üzleti szempontok miatt döntött-e az ilyen fegyverrendszerek eladásá­Csurka István az MDF két hét múlva megrendezésre kerülő VI. országos gyűlésére is kitért. Ki­fogásolta, hogy az elnökjelölte­ket anélkül veszik fel a listára, hogy programjuk ismertetését kérnék tőlük, ezért ő az elnökje­löltséget — de nem az elnökségi tagságot — visszautasítja. A magyar nép és a magyar nemzeti gondolat mindenkor ve­zérlő csillaga kell hogy lengyen a Magyar Demokrata Fórumnak — mondta Antall József az MDF elnöke, miniszterelnök a népi-nemzeti körök II. országos találkozójának záró előadásá­ban. Visszautasította a miniszter- elnök azt a szabaddemokrata fi­lozófusnak, Kis Jánosnak tulaj­donított vélekedéseket, misze­rint ennek a köztársaságnak nincs legitimációja, és a magyar nemzet nem rendelkezik demok­ratikus hagyományokkal. Ha pe­dig nem legitim, akkor csak a kö­vetkező másfél évet kell kibírni a hatalomváltásig. Antall József a jelenlévők tetszésnyilvánításától kísérve kijelentette: ’’Nem fog­juk hagyni!. Kifejtette: a koalíci­ónak legalább két ciklusra van szüksége, hogy stabil alapokat teremtsen, tehát még egy válasz­tási időszakban ennek a nemzeti­középnek kell kormányoznia. ról, és nem tartja alaptalannak Vladimír Meciar kormányfő eb­ből fakadó aggodalmait. Figyel­meztet, hogy minden védelmi­politikai egyensúlyhelyzet felbil- lentését célzó kísérlet védelmi reflexeket vált ki — lásd a hideg­háború négy évtizedének tanul­ságait. „Úgy vélem, sokkal jobb lenne más, az emberek számára sokkal fontosabb kenyérgon­dokra összpontosítani” — fejezi be a szerző. (MTI) Kicserélik a forgalmi engedélyeket Felülbélyegzik a rendszámokat Az Országos Rendőr-főkapi­tányságon tervezik a gépkocsi­rendszámok és -forgalmi enge­délyek megújítását. Erre azért lenne szükség, mert az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a bűnüldözés önmagában már nem tudja megoldani a gépkocsi­lopások számának jelentős visz- szaszorítását, illetve a forgalmi engedélyek hamisításának meg­akadályozását. Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazga­tója az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre csak tervekről van szó, amelyek megvalósításához még több hónap szükséges. Kidolgo­zás alatt áll egy olyan új forgalmi engedély, amelyet már nem lehet hamisítani. Újdonságként beve­zetnék az úgynevezett tulajdo­nosi lapot, amely kétséget kizá­róan bizonyítaná a jármű tulaj­donjogát. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a meglévő új rendszámokat úgynevezett érvé­nyesítő-hitelesítő címkével lát­nák el, azaz lényegében felülbé­lyegeznék. A rendőr tábornok elmondta: hosszabb távon viszont nem ki­zárt, hogy a gépkocsik jobb azo­nosítása érdekében a rendszá­Csurka nem lesz MDF-elnök Antall József még egy ciklust remél Devizagazdálkodási változások várhatók Az idén több devizagazdálkodási változás várha­tó. Készül az új devizakódex, és előreláthatóan az első negyedévben be is fejeződik az ezzel kapcsola­tos előkészítő munka. Az alapelv az, hogy elsősorban a vállalatok, a vállalkozások számara biztosítsanak szabadabb mozgásteret a jövőben a devizagazdálkodás kor­szerűsítése réven. Valószínűleg az új devizakódex, az úgynevezett áru-mellékköltséggel kapcsolatos devizagazdálkodás feltételeit jelentősen liberalizál­ni fogja. Mindez része a forint konvertibililtása to­vábbi szélesítésének. Bizonyos változások a lakosságot érinteni fog­ják. Ezek közül az egyik, hogy minden bizonnyal megszűnik a lakosság deviza-beszolgáltatási köte­lezettsége, ha a külföldi pénz nem gazdasági tevé­kenységből származik. Ez lényegében a már kiala­kult gyakorlathoz a jogszabály hozzáigazítását je­lenti. Eddig ugyanis minden magyar állampolgár­nak fel kellett ajánlania eladásra külföldi fizetőesz­közét a megszerzést követően. Kivételt ez alól az ajándékként kapott összegek képeztek, ha azokat az új tulajdonosuk banki devizaszámlán helyezte el. A bankok azonban nem vizsgálták a külföldi pénz forrását. Gyakorlatilag a lakosság már eddig is lega­lizálni tudta devizabevételeit. (MTI) mókát 1-től 20-ig terjedő szám­mal látnák el, amely utalna arra a megyére, ahol a tulajdonos lakik. Ugyancsak tervezik a rendszá­mok kiadásának központosítá­sát. Túrós András nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az említettek egyelőre csak tervek, s minden bizonnyal ezek közül is csak né­hány valósul meg. Ehhez azon­ban módosítani kell a vonatkozó belügyminisztériumi rendeletet. (MTI) Alkotmánybíróság: Napirenden a népszavazás Az Alkotmánybí­róságjanuár 11-én és 12-én teljes ülést tart — tájékoztatta a tes­tület sajtófőnöke az MTI-t. Az Alkotmánybí­róság folytatja azok­nak az indítványok­nak a tárgyalását, amelyek a volt egy­házi ingatlanok tulaj­doni helyzetének rendezéséről szóló törvény alkotmány­ellenességének hiva­talos megállapítását kérték. Ma a testület meg­vitatja azokat az in­dítványokat, ame­lyek szerint az ille­téktörvény egyes rendelkezései a disz­krimináció tilalmába ütköznek. Kedden az alkot­mánybírók megkez­dik az Országgyűlés alkotmányügyi bi­zottsága indítványá­nak tárgyalását. A bi­zottság az alkotmány értelmezésére kérte az Alkotmánybírósá­got abban a kérdés­ben, hogy lehet-e népszavazás tárgya az Országgyűlés fel­oszlatása. (MTI) Lehet-e Nógrádban olcsóbb az ivóvíz? Filléres küzdelmeink forintokért Január l-jével a tavalyi 60 forintról 84-re emelkedett me­gyénkben az ivóvíz- és csatornahasználat díja, s egyetlen köb­méter vízért már nem 40, hanem 50 forintot fizetünk. „Az ivóví­zellátás úgy is felfogható, hogy a vizet literenként 4 fillérért, mindenkinek házhoz szállítjuk. Vajon ki az, aki ennyi pénzért akárcsak egyetlen vödörrel is felcipelne mondjuk a hetedik eme­letre? Ha így tekintjük, nem is olyan drága ez a szolgáltatás.” Mindezt Domos Lajos, a Nógrád Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat (NVCSV) igaz­gatója jelentette ki lapunk ta­valy decemberi, salgótarjáni fó­rumán. Különös dolog ilyet hal­lani egy közüzemi vállalat veze- uijétől, annál is inkább, mert ez a felfogás gyökeresen ellenke­zik a fogyasztói érdekekkel, s csak arra jó, hogy elterelje a fi­gyelmet az árakról és azok drasztikus emelkedéséről. Egy polgárnak ugyanis a mai világ­ban még a „literenkénti 1-2 fil­léres” vízdíj is magas, ezt pél­dázza az ország sok városában i például Budapesten) kibonta­kozott elégedetlenxcgi hullám. Most szinte hallom az elle­nérvet: nem helytálló a többi régióval való összevetés, mert „megyénk hidrogeológiai adott­ságai rendkívül kedvezőtlenek”. Ilyenkor aztán, ha egy laikus megpróbálja a „miért drága a víz”? kérdéskörét kibogozni, egyre kilátástalanabbul bele­süpped a problémába, mert egyes szakemberek véleményé­vel szemben - akik valójában nem a gondok megoldásában, hanem a hiányosságok leplezé­sében érdekeltek - nem képes se pro, se kontra érvelni. Egy új fejezet kezdetét je­lentheti, hogy január elsejével (Folytatás a 3. oldalon) A költségvetés hiányának finanszírozása Államkötvény-kibocsátás Az idén a múlt esztendőhöz képest várhatóan jelentősen megnő az államkötvény-kínálat. A költségvetés — az ez évi elő­irányzat alapján —160 milliárd forint értékben bocsáthat ki ál­lamkötvényt. A múlt esztendő­ben a teljes kibocsátás összege 102 milliárd forintot tett ki. Mindennek elsősorban az az oka, hogy a költségvetés hiányá­nak finanszírozásához a forráso­kat a Pénzügyminisztérium egy­re inkább államkötvények érté­kesítése révén kívánja előterem­teni. A deficit a tervek szerint az idén kismértékben meghaladja a 185 milliárd forintot. Hasonlóan a múlt évhez a Pénzügyminiszté­rium ezúttal is kibocsát speciális államkötvényt. Ennek az a sajá­tossága, hogy a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg, s az MNB dönt arról, hogy azt a későbbiek­ben tovább adja, a piacra dobja, vagy sem. A törvény szerint ilyen kötvényt a Pénzügyminisztéri­um 60 milliárd forint értékben hozhat forgalomba. Ennek a pa­pírnak a kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapka­mattal, s lejárata legalább 10 éves. Ezentúl a költségvetési tör­vény felhatalmazza a Pénzügy­minisztériumot 100 millárd fo­rintnak megfelelő, egy évnél hosszabb lejáratú államkötvény kibocsátására is. A múlt esztendőben az MNB által megvásárolt speciális állam­kötvény-kibocsátás értéke 30 milliárd forint volt. Ezenkívül októberben és novemberben 20 milliárd forint össznévértékű há­roméves lejáratú fixkamatozású államkötvény került a piacra az MNB által szervezett aukciókon. A pályázaton kiválasztott bró­kercégek novemberben és de­cemberben hétmilliárd forint össznévértékű állampapírt érté­kesítettek. Ennél az értékesítés­nél a külföldiek először kaptak lehetőséget állampapírok meg­vásárlására. Az év végén, de­cemberben újabb két kibocsátás volt Mind kettőt a Magyar Nem­zeti Bank szervezte. Az egyik ösz- szértéke 30 milliárd forintot tett ki és az állampapírok futamidője két év volt. A második kibocsá­tás során 15 milliárd forint né­vértékű államkötvény került a piacra, négyéves futamidővel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents