Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30-31 / 25. szám
1993. január 30-31szombat-vasárnap ÉVFORDULÓ HÍRLAP 7 Az egri nyomdában szakemberek „zsűrizik” az új lapot A születés pillanatai Olvasóink véleménye a Nógrád Megyei Hírlapról A hírlap egyik legelső példánya Halló, Egri Nyomda? Odaértek az oldalak? Még kettő nem? Hol lehet vajon? Csak nem megállt a Sírokon körülnézni? Valahogy így kezdődött 1992 február 2-án, a késő délutáni órákban a párbeszéd szerkesztőségünk és az Egri Nyomda között, amikor nagy izgalommal vártuk, vajon a kollégáink által írott cikkek, fotósaink felvételei átjutnak-e a postai telefonvonalon Salgótarjánból Egerbe? Aztán megnyugodtunk, mert folyamatosan kaptuk a visszajelzéseket, mígnem a kora esti órákban jött a várva várt jelzés a nyomdából:- Megérkezett az összes oldal, készül az újság, hamarosan indul a nyomtatás. Azóta naponta hangoznak el hasonló párbeszédek, olykor adódnak zűrzavaros pillanatok is, ám örömmel mondhatjuk, hogy az egy esztendő alatt nem csak a kábelösszeköttetés, hanem a nyomdával való kapcsolatunk is erősödött. Közel jött hozzánk az újság Lapunk egy esztendővel ez előtt jelent meg első alkalommal, megújult tartalommal és külsővel - Nógrád Megyei Hírlap fejléccel. Akkor azt mondtuk. hogy a megyei olvasó áll az újságkészítés középpontjában, ezért tűztük ki a jelszót: mindent közelről. Egy év után arra kértünk néhány olvasónkat mondja el, hogyan feleltünk meg ennek a várakozásnak. Szép Erika, a rétsági művelődési központ igazgatója:- Rendszeres olvasója vagyok a Nógrád Megyei Hírlapnak. Én azt vártam, hogy az új cím bátrabb tartalmat is jelent. Azt tapasztalom, hogy még mindig nem mer a lap felvállalni olyan kritikus témákat sem, amelyek pedig már tudva- lévőek. Szerintem nem csak tudósítani kellene, hanem véleményt is kellene vállalni az újságíróknak. Ugyanakkor vigyázni kellene a nyelvhelyességre. Csépe Sándor, a szécsényi Ipari Kereskedelmi Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató Kft. nyomdaüzemének igazgatója:- Engem nagyon régi kapcsolatok fűznek a megyei laphoz, hiszen évtizedeken át résztvevője voltam a nyomdai előállításának. Nekem nagyon tetszik az egyéves Nógrád Megyei Hírlap mind tartalmában, mind tördeléstechnikai kivitelezésében. Én különösen örülök az emberközeli városkörzeti oldalaknak. Nagy Mihály, Bátonyterenye polgármestere:- Mi véleményem a lapról? Közel érzem hozzám. Legyen tíz éves, és ugyanezt kérdezzék meg akkor is. Rozgonyi József, a Nógrád Megyei Közgyűlés tanácsnoka:- Örömmel és izgalommal veszem kézbe a tartalmilag és formájában is új lapot. Örömmel tölt el, hogy jelentős részben megőrizte a tájjellegét. Tehát valóban a megye minden körzetének szól. Különösen szeretem az egyes városkörnyékeknek szóló oldalakat. Előre figyelem, hogy másnap miről olvashatok. Ez a része szerintem a legsikerültebb része az új lapnak. Ami viszont bánt és le- szegényíti az újságot azok a - valószínűleg központilag átvett standard anyagok, például az utolsó oldalon amik más lapokban is felbukkannak, visz- szaköszönnek. Végsheő Tamás, a Nagyoroszi Általános Iskola igazgatója:- Jól ismerem a Nógrád Megyei Hírlapot, hiszen előfizetője és rendszeres olvasója vagyok. Az iskolának is és több kollégának is jár az újság. Nagyon szükségesnek és hasznosnak tartom a megyei lapot, mivel ebből értesülünk minden medésre, akik csak ezt a lapot járatják maguknak. Mások viszont azt tartják értéknek, hogy az újság rendszeresen eljut a megye periférikus területeire is. A távoli kis helyekről is igyekszik beszámolni, fényképet közölni. Úgy látom azonban, hogy a kis anyagokra való törekvés esetenként a mondanivalót zavarja. Általában véve a lap tetszik, s bízom benne, hogy a jó szerkesztő gárda még érdekesebb újságot készít a jövőben, amihez sok sikert! M. Szabó Gyula, salgótarjáni helyi képviselő:- Véleményem szerint frisA megjelenő hirdetések „alkotói”: Décsei Péter (balra), Paróczai Péter (középen állva), Jankura Miklós (jobbra) gyei információról, eseményről. Véleményem szerint a lap tárgyilagos, jó hangvételű, s igen gyakran nagyon érdekes írások jelennek meg a hasábjain. G. Horváth Mária, a Tarjáni Acél üzemi lap felelős szerkesztője:- Újságolvasó ember vagyok, de nemcsak azért, mert jelenleg én magam is lapnál dolgozom. A megyei lap rendszeresen jár, és rendszeresen olvasom is. Az egy éves Nógrád Megyei Hírlap precízen, gondosan szerkesztett és tipográfiailag is ízléses újság. Az a profil- váltás, ami egy esztendővel ez előtt történt az nagyobbrészt sikeres. A lap számos központi anyagot közöl, ami bizonyára azok körében talál érdeklősebb, gyorsabban reagáló lett a Nógrád Megyei Hírlap. Az írások középpontjába a legfontosabb társadalmi problémákat állítja és ábrázolja. A Nógrád Megyei Hírlap tehát valóban, a szó szoros értelmében vett hírlap. Noha egyéves születésnapról van szó, s ilyenkor az illik, hogy csak a szépről beszéljünk, engedtessék meg azonban, hogy emellett a hiányosságokról is szóljak. Nagyon jó lenne ha olvashatnánk a lapban kommentárokat, egyéni véleményeket is tükröző k írásokat. Pádár András Milyen sajtót szeretnének a politikai pártok? Istenem, csak ne nyalizzon! A rendszerváltozás kezdete óta baj van a sajtóval. Különösen a kormányzópártok elégedetlenek a tömegkommunikációs eszközök dolgozóinak munkájával - ami a bírálatok mennyiségét tekintve természetesnek mondható de az ellenzék is hangot adott már ilyen irányú fenntartásainak. Várhatóan a közelgő választási küzdelem - melyben bizonyára jelentős szerepet kapnak a médiumok is, mint közvetítők - még jobban kiélezi a helyzetet, s markánsabbá válnak az esetleges kiegyensúlyozatlanságok. Mindezeket figyelembe véve, tulajdonképpen milyen sajtót, milyen tájékoztatást szeretnének a politikai szervezetek? - tettük fel a kérdést a Nógrád megyében működő hat parlamenti párt, valamint a Munkáspárt egy-egy képviselőjének. Dr. Csekey László (MDF) Balassagyarmat:- Véleményem szerint a sajtónak elsősorban a hírek közlése a feladata. Ugyanakkor elemző cikkeket is várok, s ha ezek reálisak, a megállapításaik tényeken alapulnak, a kemény hangú kritikát is el tudom fogadni. Amit hiányolok, az a főleg gazdasági vonatkozású, úgynevezett tényfeltáró írás, amit pedig sokallok, az az újságírói magánvélemény. Az olvasók politikai kérdésekben a politikusok véleményére kíváncsiak, így üdvös lenne, ha az ilyenkor az újságíró inkább háttérben maradna. Ha ilyen lenne a magyar sajtó, akkor elérné az európai színvonalat. Gusztos István (SZDSZ) Salgótarján:- Istenem, csak ne nyalizzon! Legyen kemény tárgyilagos (annál inkább, minél közelebb áll hozzá az, amiről, akiről ír), kérdezzen rá mindenre, ami kemény lehet, de csak ha közérdekű. Az újságíró és a cikk legyen szakszerű, felkészült, gyors, pontos és érdekes. Közölje saját véleményét is kommentárban, glosszában, jegyzetben, de sohasem hírben. Ha problémára lel (mert ezeket folyton keresni kell), ne törődjön se kormánnyal, se ellenzékkel, se önkormányzattal, se gazdasági hatalmasságokkal - tegye a dolgáturjon. Legyen elegáns; flegmán kerülje ki a kockacukrot kínáló kezet, de legyen erős is. Becsülje a miki- egereket, szamarakat, mert igaz, cincognak, iáznak, de egyik sem képzeli magát Churchill- nek. S hogy mindez - és még mennyi minden! - megvalósulhasson, kívánok a tollforgatók- nak független egzisztenciát és kedvükre való munkahelyet. Kriston Péter (Fidesz) Pásztó:- A sajtóval és ezen belül a megyei napilapokkal szemben nincs elvárásom. A sajtó ugyanis nem szabad, hogy elvárások alapján működjön, a meghatározónak a tények, információk gyors, pontos közlésének kell lennie. Fontosnak tartom, hogy sehol ne keveredjen a hír a kommentárral, az események bemutatása objektív legyen, az újságíró véleményét külön fejtse ki. Alapvetőnek érzem azt is, hogy a lap következetes legyen. Amit áz egyik politikai erőnél észre vesz, afölött ne hunyjon szemet a másik esetében sem. Személyes véleményem, hogy kevésbé kellene keresni a szenzációt a hírek mögött. Meggyőződésem, hogy a polgárokat inkább érdekli a valós történés, mint a szenzáció. A választások idején pedig különösen fontos az objektivitás, az esélyegyenlőség biztosítása. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes híreket, választási eseményeket csupán azért nagyítsanak fel, hogy betűre pontosan azonos terjedelemben jelenjenek meg a pártokról cikkek. A rendezvények fontosságát a résztvevők száma és a szervezetek mondanivalója határozza meg. Fenes László (FKgP) Salgótarján:- Az elvárásaimat négy pontban tudnám röviden összefoglalni. Egy: tárgyilagos, kimerítő tájékoztatás az eseményekről. Kettő: politikai elköte- lezetlenség, minden pártról elfogulatlan. indulat nélküli tudósítás. Három: valós kérdésekkel kell foglalkozni. Négy: a sajtó szólítsa meg lehetőleg a társadalom minden rétegét, szellemében pedig legyen nemzeti és magyar, határolja el magát az elmúlt, bűnös rendszer szellemiségétől. Borenszki Ervin (MSZP) Szé- csény:- Véleményem szerint a helyi sajtónak - mint a sajtónak általában - mindenekelőtt függetlennek kell lennie a mindenkori hatalomtól, mert csak ebben az esetben tud részrehajlás nélkül, objektiven tudósítani az eseményekről. Az objektivitásnak, tényszerűségnek a másik ellensége, ha a sajtó képviselői folyamatosan nevelni próbálnak, és nem válik el világosan egymástól a hír és a vélemény. Természetesen nem az ellen vagyok, hogy a szerző bizonyos értékek mellett kiál Íjon, hanem az éles szétválasztást tartom fontosnak. Mindezek miatt a Nógrád Megyei Hírlapnak - mivel a nógrádi sajtópiacon az egyetlen, amelyik valóban megyei lapként van jelen - különleges a^felelőssége is. Különleges a felelőssége abban, hogyan él jelenlegi monopolhelyzetével, milyen elvek mentén emeli hír rangjára a helyi történéseket. Az alapján-e, hogy ki „szállítja” ezeket, vagy az alapján, hogy megpróbál miden eseményen megjelenni. A választások idején - úgy gondolom - az lenne a méltányos, ha minden párt, jelölt az egyenlő pálya, egyenlő eséllyel elv alapján kapna lehetőséget. Tőzsér Zsolt (KDNP) Balassagyarmat:- Fontos, hogy a sajtó ne su- gallmazzon, hanem objektív, tárgyilagos tényeket közöljön. Helye van a véleményeknek is, de azokról derüljön ki egyértelműen, hogy nem hír vagy tudósítás. Az újságíró összefüggéseiben értse meg a partnert, mondanivalójának az értelmét adja vissza, ne kiragadott mondatokat, gondolatokat. A választások idején mindenképpen biztosítani kell a pártok szereplésének lehetőségét, s a jelölteket szerintem be kell mutatni. A pártok programjairól tisztán tájékoztassák az olvasókat, hogy egyértelmű legyen, ki, mit képvisel. Rappi József (Munkáspárt) Salgótarján:- A magam részéről azt mondhatom, hogy akkor vagyok elégedett a sajtóval, ha oB- jektív, valós tényeket közöl, hitelesen informál. Betölti a valódi szerepét, tájékoztatja a lakosságot. Az újságnak természetesen teljesen függetlennek kell lennie, s a helyi szerkesztőségeknek, azok munkatársainak kell elérniük, hogy egyetlen politikai erő se gyakorolhasson rájuk nyomást, senki ne szólhasson bele a munkájukba. A vélemények és a hírek ne keveredjenek, bízzák az olvasóra, hogy mit olvas ki a tényekből, eseményekből, tudósításokból s hogy megfelel-e az igényeinek, amit és ahogyan közöltek. Ezek alapján majd eldönti, megveszi-e a lapot, vagy sem. Jónak tartom, ha a választások idején a szerkesztőség kapcsolatot épít ki a pártokkal. Égyenlő esélyekkel, egyenlő mértékben kell foglalkozni velük, és természetesen nem szabad különbséget tenni parlamenti és nem parlamenti pártok között, hiszen a „bennt lévők” a társadalomnak alig felét fedik le. Ozsvárt Tamás Ispán László systemmanager munka közben
