Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30-31 / 25. szám

1993. január 30-31szombat-vasárnap ÉVFORDULÓ HÍRLAP 7 Az egri nyomdában szakemberek „zsűrizik” az új lapot A születés pillanatai Olvasóink véleménye a Nógrád Megyei Hírlapról A hírlap egyik legelső példánya Halló, Egri Nyomda? Oda­értek az oldalak? Még kettő nem? Hol lehet vajon? Csak nem megállt a Sírokon körül­nézni? Valahogy így kezdődött 1992 február 2-án, a késő dél­utáni órákban a párbeszéd szerkesztőségünk és az Egri Nyomda között, amikor nagy izgalommal vártuk, vajon a kollégáink által írott cikkek, fotósaink felvételei átjutnak-e a postai telefonvonalon Salgó­tarjánból Egerbe? Aztán megnyugodtunk, mert folyamatosan kaptuk a visszajelzéseket, mígnem a kora esti órákban jött a várva várt jelzés a nyomdából:- Megérkezett az összes ol­dal, készül az újság, hamaro­san indul a nyomtatás. Azóta naponta hangoznak el hasonló párbeszédek, oly­kor adódnak zűrzavaros pil­lanatok is, ám örömmel mondhatjuk, hogy az egy esz­tendő alatt nem csak a kábe­lösszeköttetés, hanem a nyomdával való kapcsolatunk is erősödött. Közel jött hozzánk az újság Lapunk egy esztendővel ez előtt jelent meg első alkalom­mal, megújult tartalommal és külsővel - Nógrád Megyei Hír­lap fejléccel. Akkor azt mond­tuk. hogy a megyei olvasó áll az újságkészítés középpontjában, ezért tűztük ki a jelszót: min­dent közelről. Egy év után arra kértünk néhány olvasónkat mondja el, hogyan feleltünk meg ennek a várakozásnak. Szép Erika, a rétsági műve­lődési központ igazgatója:- Rendszeres olvasója va­gyok a Nógrád Megyei Hírlap­nak. Én azt vártam, hogy az új cím bátrabb tartalmat is jelent. Azt tapasztalom, hogy még mindig nem mer a lap felvál­lalni olyan kritikus témákat sem, amelyek pedig már tudva- lévőek. Szerintem nem csak tu­dósítani kellene, hanem véle­ményt is kellene vállalni az új­ságíróknak. Ugyanakkor vi­gyázni kellene a nyelvhelyes­ségre. Csépe Sándor, a szécsényi Ipari Kereskedelmi Mezőgaz­dasági Termelő Szolgáltató Kft. nyomdaüzemének igazgatója:- Engem nagyon régi kapcso­latok fűznek a megyei laphoz, hiszen évtizedeken át résztve­vője voltam a nyomdai előállí­tásának. Nekem nagyon tetszik az egyéves Nógrád Megyei Hír­lap mind tartalmában, mind tör­deléstechnikai kivitelezésében. Én különösen örülök az ember­közeli városkörzeti oldalaknak. Nagy Mihály, Bátonyterenye polgármestere:- Mi véleményem a lapról? Közel érzem hozzám. Legyen tíz éves, és ugyanezt kérdezzék meg akkor is. Rozgonyi József, a Nógrád Megyei Közgyűlés tanácsnoka:- Örömmel és izgalommal veszem kézbe a tartalmilag és formájában is új lapot. Öröm­mel tölt el, hogy jelentős rész­ben megőrizte a tájjellegét. Te­hát valóban a megye minden körzetének szól. Különösen szeretem az egyes városkörnyé­keknek szóló oldalakat. Előre figyelem, hogy másnap miről olvashatok. Ez a része szerin­tem a legsikerültebb része az új lapnak. Ami viszont bánt és le- szegényíti az újságot azok a - valószínűleg központilag átvett standard anyagok, például az utolsó oldalon amik más la­pokban is felbukkannak, visz- szaköszönnek. Végsheő Tamás, a Nagyoro­szi Általános Iskola igazgatója:- Jól ismerem a Nógrád Me­gyei Hírlapot, hiszen előfizetője és rendszeres olvasója vagyok. Az iskolának is és több kollégá­nak is jár az újság. Nagyon szükségesnek és hasznosnak tartom a megyei lapot, mivel ebből értesülünk minden me­désre, akik csak ezt a lapot járat­ják maguknak. Mások viszont azt tartják értéknek, hogy az új­ság rendszeresen eljut a megye periférikus területeire is. A tá­voli kis helyekről is igyekszik beszámolni, fényképet közölni. Úgy látom azonban, hogy a kis anyagokra való törekvés ese­tenként a mondanivalót zavarja. Általában véve a lap tetszik, s bízom benne, hogy a jó szer­kesztő gárda még érdekesebb újságot készít a jövőben, ami­hez sok sikert! M. Szabó Gyula, salgótarjáni helyi képviselő:- Véleményem szerint fris­A megjelenő hirdetések „alkotói”: Décsei Péter (balra), Paróczai Péter (középen állva), Jankura Miklós (jobbra) gyei információról, eseményről. Véleményem szerint a lap tár­gyilagos, jó hangvételű, s igen gyakran nagyon érdekes írások jelennek meg a hasábjain. G. Horváth Mária, a Tarjáni Acél üzemi lap felelős szerkesz­tője:- Újságolvasó ember va­gyok, de nemcsak azért, mert je­lenleg én magam is lapnál dol­gozom. A megyei lap rendsze­resen jár, és rendszeresen olva­som is. Az egy éves Nógrád Megyei Hírlap precízen, gondo­san szerkesztett és tipográfiai­lag is ízléses újság. Az a profil- váltás, ami egy esztendővel ez előtt történt az nagyobbrészt si­keres. A lap számos központi anyagot közöl, ami bizonyára azok körében talál érdeklő­sebb, gyorsabban reagáló lett a Nógrád Megyei Hírlap. Az írá­sok középpontjába a legfonto­sabb társadalmi problémákat ál­lítja és ábrázolja. A Nógrád Megyei Hírlap tehát valóban, a szó szoros értelmében vett hír­lap. Noha egyéves születésnap­ról van szó, s ilyenkor az illik, hogy csak a szépről beszéljünk, engedtessék meg azonban, hogy emellett a hiányosságokról is szóljak. Nagyon jó lenne ha ol­vashatnánk a lapban kommentá­rokat, egyéni véleménye­ket is tükröző k írásokat. Pádár András Milyen sajtót szeretnének a politikai pártok? Istenem, csak ne nyalizzon! A rendszerváltozás kezdete óta baj van a sajtóval. Különö­sen a kormányzópártok elége­detlenek a tömegkommuniká­ciós eszközök dolgozóinak munkájával - ami a bírálatok mennyiségét tekintve természe­tesnek mondható de az ellen­zék is hangot adott már ilyen irányú fenntartásainak. Várha­tóan a közelgő választási küzde­lem - melyben bizonyára jelen­tős szerepet kapnak a médiu­mok is, mint közvetítők - még jobban kiélezi a helyzetet, s markánsabbá válnak az esetle­ges kiegyensúlyozatlanságok. Mindezeket figyelembe véve, tulajdonképpen milyen sajtót, milyen tájékoztatást szeretné­nek a politikai szervezetek? - tettük fel a kérdést a Nógrád megyében működő hat parla­menti párt, valamint a Munkás­párt egy-egy képviselőjének. Dr. Csekey László (MDF) Balassagyarmat:- Véleményem szerint a saj­tónak elsősorban a hírek köz­lése a feladata. Ugyanakkor elemző cikkeket is várok, s ha ezek reálisak, a megállapításaik tényeken alapulnak, a kemény hangú kritikát is el tudom fo­gadni. Amit hiányolok, az a fő­leg gazdasági vonatkozású, úgynevezett tényfeltáró írás, amit pedig sokallok, az az újsá­gírói magánvélemény. Az olva­sók politikai kérdésekben a po­litikusok véleményére kíván­csiak, így üdvös lenne, ha az ilyenkor az újságíró inkább hát­térben maradna. Ha ilyen lenne a magyar sajtó, akkor elérné az európai színvonalat. Gusztos István (SZDSZ) Sal­gótarján:- Istenem, csak ne nyalizzon! Legyen kemény tárgyilagos (annál inkább, minél közelebb áll hozzá az, amiről, akiről ír), kérdezzen rá mindenre, ami kemény lehet, de csak ha közér­dekű. Az újságíró és a cikk le­gyen szakszerű, felkészült, gyors, pontos és érdekes. Kö­zölje saját véleményét is kom­mentárban, glosszában, jegy­zetben, de sohasem hírben. Ha problémára lel (mert ezeket folyton keresni kell), ne törőd­jön se kormánnyal, se ellenzék­kel, se önkormányzattal, se gazdasági hatalmasságokkal - tegye a dolgáturjon. Legyen elegáns; flegmán kerülje ki a kockacukrot kínáló kezet, de legyen erős is. Becsülje a miki- egereket, szamarakat, mert igaz, cincognak, iáznak, de egyik sem képzeli magát Churchill- nek. S hogy mindez - és még mennyi minden! - megvalósul­hasson, kívánok a tollforgatók- nak független egzisztenciát és kedvükre való munkahelyet. Kriston Péter (Fidesz) Pásztó:- A sajtóval és ezen belül a megyei napilapokkal szemben nincs elvárásom. A sajtó ugyanis nem szabad, hogy elvá­rások alapján működjön, a meghatározónak a tények, in­formációk gyors, pontos közlé­sének kell lennie. Fontosnak tartom, hogy sehol ne kevered­jen a hír a kommentárral, az események bemutatása objektív legyen, az újságíró véleményét külön fejtse ki. Alapvetőnek ér­zem azt is, hogy a lap követke­zetes legyen. Amit áz egyik po­litikai erőnél észre vesz, afölött ne hunyjon szemet a másik ese­tében sem. Személyes véleményem, hogy kevésbé kellene keresni a szenzációt a hírek mögött. Meggyőződésem, hogy a polgá­rokat inkább érdekli a valós tör­ténés, mint a szenzáció. A vá­lasztások idején pedig különö­sen fontos az objektivitás, az esélyegyenlőség biztosítása. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes híreket, választási eseményeket csupán azért na­gyítsanak fel, hogy betűre pon­tosan azonos terjedelemben je­lenjenek meg a pártokról cik­kek. A rendezvények fontossá­gát a résztvevők száma és a szervezetek mondanivalója ha­tározza meg. Fenes László (FKgP) Salgó­tarján:- Az elvárásaimat négy pontban tudnám röviden össze­foglalni. Egy: tárgyilagos, ki­merítő tájékoztatás az esemé­nyekről. Kettő: politikai elköte- lezetlenség, minden pártról el­fogulatlan. indulat nélküli tudó­sítás. Három: valós kérdésekkel kell foglalkozni. Négy: a sajtó szólítsa meg lehetőleg a társada­lom minden rétegét, szellemé­ben pedig legyen nemzeti és magyar, határolja el magát az elmúlt, bűnös rendszer szelle­miségétől. Borenszki Ervin (MSZP) Szé- csény:- Véleményem szerint a he­lyi sajtónak - mint a sajtónak ál­talában - mindenekelőtt függet­lennek kell lennie a mindenkori hatalomtól, mert csak ebben az esetben tud részrehajlás nélkül, objektiven tudósítani az esemé­nyekről. Az objektivitásnak, tényszerűségnek a másik ellen­sége, ha a sajtó képviselői fo­lyamatosan nevelni próbálnak, és nem válik el világosan egy­mástól a hír és a vélemény. Természetesen nem az ellen va­gyok, hogy a szerző bizonyos értékek mellett kiál Íjon, hanem az éles szétválasztást tartom fontosnak. Mindezek miatt a Nógrád Megyei Hírlapnak - mivel a nógrádi sajtópiacon az egyetlen, amelyik valóban me­gyei lapként van jelen - külön­leges a^felelőssége is. Különle­ges a felelőssége abban, hogyan él jelenlegi monopolhelyzeté­vel, milyen elvek mentén emeli hír rangjára a helyi történéseket. Az alapján-e, hogy ki „szállítja” ezeket, vagy az alapján, hogy megpróbál miden eseményen megjelenni. A választások ide­jén - úgy gondolom - az lenne a méltányos, ha minden párt, je­lölt az egyenlő pálya, egyenlő eséllyel elv alapján kapna lehe­tőséget. Tőzsér Zsolt (KDNP) Balas­sagyarmat:- Fontos, hogy a sajtó ne su- gallmazzon, hanem objektív, tárgyilagos tényeket közöljön. Helye van a véleményeknek is, de azokról derüljön ki egyér­telműen, hogy nem hír vagy tu­dósítás. Az újságíró összefüg­géseiben értse meg a partnert, mondanivalójának az értelmét adja vissza, ne kiragadott mon­datokat, gondolatokat. A válasz­tások idején mindenképpen biz­tosítani kell a pártok szereplé­sének lehetőségét, s a jelölteket szerintem be kell mutatni. A pártok programjairól tisztán tá­jékoztassák az olvasókat, hogy egyértelmű legyen, ki, mit kép­visel. Rappi József (Munkáspárt) Salgótarján:- A magam részéről azt mondhatom, hogy akkor va­gyok elégedett a sajtóval, ha oB- jektív, valós tényeket közöl, hi­telesen informál. Betölti a va­lódi szerepét, tájékoztatja a la­kosságot. Az újságnak termé­szetesen teljesen függetlennek kell lennie, s a helyi szerkesztő­ségeknek, azok munkatársainak kell elérniük, hogy egyetlen po­litikai erő se gyakorolhasson rá­juk nyomást, senki ne szólhas­son bele a munkájukba. A vé­lemények és a hírek ne kevered­jenek, bízzák az olvasóra, hogy mit olvas ki a tényekből, ese­ményekből, tudósításokból s hogy megfelel-e az igényeinek, amit és ahogyan közöltek. Ezek alapján majd eldönti, megve­szi-e a lapot, vagy sem. Jónak tartom, ha a választások idején a szerkesztőség kapcsolatot épít ki a pártokkal. Égyenlő esé­lyekkel, egyenlő mértékben kell foglalkozni velük, és természe­tesen nem szabad különbséget tenni parla­menti és nem parlamenti pártok kö­zött, hiszen a „bennt lé­vők” a társa­dalomnak alig felét fe­dik le. Ozsvárt Tamás Ispán László systemmanager munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents