Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30-31 / 25. szám

HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. január 30-31., szombat-vasárnap Kanada sem érti a dolgot... Az Egyesült Államok egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, Kanada is értetlenségét fejezte ki a külföldi acélfélékre meglepetésszerűen kirótt ameri­kai büntetővámok miatt. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma ugyanis bejelen­tette, hogy méltánytalanul ala­csony ár alkalmazása miatt 19 ország amerikai acélexportját sújtja 109 százalékig terjedő pót­tarifákkal. Michael Wilson kana­dai kereskedelmi miniszter kije­lentette: „kereskedelmi szem­pontból értelmetlen” lépés volt a kanadai termékek bevonása az intézkedésbe. Az EK-bizottság illetékese is indokolatlannak és aránytalannak nevezte a wa­shingtoni lépést, s nem zárta ki közös piaci ellenlépések fon­tolóra vételét. Üj agrársegélyezési válságprogram Új agrársegélyezési válság­programot rendelt el az orosz kormányfő. Viktor Csernomir- gyin dekrétuma szerint a mező- gazdasági termelők alacsony ka­matú hiteleket kaphatnak, s le­hetőség nyílik az agrárvállalatok beruházásai nyomán felgyülem­lett adósságok leírására is. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség úgy tudja, hogy például azok a tenyésztők, akik az államnak ad­ják át vágóállataikat, üzem­anyagköltségeik felét igényelhe­tik vissza az új program alapján. Csemomirgyin dekrétuma előír­ja azt is, hogy a termelők közvet­len állami támogatását már az idén fel kell váltani a termékek támogatásával, de a szubvenciók összegét csökkenteni kell. Az olajárak „feltámasztásáról” A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) elnöke közölte: „teljes támogatást” ka­pott a tagállamoktól a kitermelt mennyiség korlátozását célzó in­dítványa. Alirio Parra, aki egy­ben Venezuela olajipari minisz­tere, az elmúlt napokban végig­járta a főbb közel-keleti termelő­ket, s jelenleg Algériában tárgyal a hanyatló olajárak feltámasztá­sára hivatott kitermelési straté­giáról. Arról egyelőre nincs érte­sülés, hogy a szervezet végül is mikor és milyen formában hatá­roz a termeléscsökkentésről. Az OPEC elsődleges célja a 21 dol­láros átlagos referenciaár elérése és stabilizálása, ám a kőolaj napi világpiaci egységára jelenleg a 18 dollárt sem mindig haladja meg. Az üzleti titkok védelmében A kínai vállalatvezetőknek az eddigieknél is éberebben kell őr­ködniük az üzleti titkok felett, nehogy azok külföldiek tudomá­sára jussanak — erre int a pekingi jogi közlöny minapi száma. A lap szerint az üzleti értesülések kife- cscgése a külföldi érdeklődők­nek mindennapos jelenség, s ez rontja a kínai ipar versenyképes­séget. A sokat locsogó vállalat- vezetőket meg is kell büntetni. A Kishartyáni Önkormányzat jegyzője értesíti azokat a földtulajdonosokat, akik a Kishartyáni "Egyesült Erő" Szövetkezetben részarány tulajdonosok, hogy a földkiadó bizottság megválasztása céljából 1993. február 4-én, csütörtökön 17 órára a Kishartyáni Művelődési Házba összehívja a részarány- ^ földtulajdonosok közgyűlését, a t Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy RUSZNÁK JÓZSEF (szabó) életének 80. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1993. február 1-én 14.30 órakor lesz a salgótarjáni régi temetőben. ír A GYÁSZOLÓ CSALÁD ; A horvátok visszafoglalták a duzzasztógátat A horvát csapatok csütörtö­kön visszafoglalták a perucai duzzasztógátat a szerb milíciák­tól. Ezt erősítette meg a Krajiná- ban állomásozó ENSZ-béke- fenntartó erők egy tisztje az AFP tudósítójának. A közlés szerint mintegy két­ezer horvát katona vett részt az akcióban tüzérségi támogatás mellett. A szerbek csütörtök reg­gel foglalták el a Közép-Dalmá- cia áramellátása szempontjából nagyjelentőségű duzzasztógátat, kiűzve onnan a kenyai ENSZ- katonákat. Horvát katonai források ko­rábban Sinjből jelentették a duz­zasztógát elfoglalását. Nevezett források azzal vádolták a szerbe­ket, hogy a súlyos harcok közben több aknát robbantottak az épít­ményen. A duzzasztógát falán keletkezett repedések miatt a horvát hatóságok a környéken élő húszezer ember kitelepítését fontolgatják. Sinj város önkor­mányzatának szóvivője azt állí­totta, hogy nincs ok pánikra, a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. A Tanjug hírügynökség azzal vádolta a horvátokat, hogy az ő tüzérségük találta el és rongálta meg a gátat. Szakértők megkezdték a léte­sítményen okozott károk vizsgá­latát, ám újságírókat nem enged­tek a gáthoz. A horvát hatóságok közlése szerint a szerbek csütörtökön há­rom aknát robbantottak a 180 méter hosszú gáton, s ennek kö­vetkeztében keletkeztek rajta je­lentékeny rongálások. A gát át­szakadása esetén 20 falut öntene el a tározó vize. Amerikai szakértők véleménye: A magyar sajtó túlpolitizált A magyar, a cseh, a lengyel, a bolgár, az észt és a litván sajtó be­látható időn belül teljesen szabad lehet. Románia, Szlovákia, Lit­vánia, Fehéroroszország, Ukraj­na, sőt Oroszország tekintetében ez még nem bizonyos. Erről be­szélt Dana Bullett, a sajtósza­badság nemzetközi bizottságá­nak igazgatója csütörtökön este. A tanácskozáson vezető ameri­kai újságírók, médiaszakértők a közép-kelet-európai sajtósza­badság helyzetét elemeztek. Gene Mater, a Szabad Európa Rádió volt főszerkesztője, a tér­ségünk sajtóját támogató wa­shingtoni Nemzetközi Média Alap alelnöke kifejtette: a tájé­koztatás anyagi alap nélkül nem lehet független, így nem fogad­ható el, hogy a magyar kormány saját hatáskörébe utalta a köz- szolgálati tévé és rádió költség- vetését, s már bírálta a tényt, hogy elmozdította az intézmé­nyek vezetőit. Helyszíni tapasz­talatai szerint a Klaus-vezette cseh kormány is törekszik az el­lenőrzés megszerzésére az elekt­ronikus média felett, míg Szlová­kiában a Meciar-kormany külö­nösen eltökélten veszi kezébe a nyomtatott sajtót is. Ray Hieber professzor, a bu­dapesti amerikai sajtóközpont vezetője úgy vélte, hogy a ma­gyar sajtó túlpolitizált, többnyire valamely ideológia mellett elkö­telezett munkatársai kevéssé is­merik és gyakorolják a pártatlan, tényfeltáró újságírást. Megol­dást ebben az új nemzedék hoz­hat, amelynek igen tehetséges képviselőit oktatják most, jelen­tős amerikai szellemi és anyagi ráfordítással. Hieber — akárcsak a vita más felszólalói — óvott az eltúlzott várakozásoktól, mond­ván, hogy egy térségben, ahol az igazán szabad sajtónak alig van­nak hagyományai, csak hosz- szabb tavon lehet teljes sikert várni — ugyanakkor a 3 év alatt megtett ut is óriási. Hieber egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a túlságosan üzletközpon­tú, gyakran felszínes amerikai tömegtájékoztatás nem feltétle­nül vonzó példa egy olyan nagy kulturális hagyományú, pezsgő szellemi életű országban, mint Magyarország. A megoldás, hangoztatta a vita más felszóla­lóival összhangban, az, hogy az új demokráciák Nyugat-Európa és Amerika legjobb vívmányait ötvözve alakítsak ki szabad saj­tójukat. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, testvér, anyós id. BANGÓ DEZSŐNÉ szül: Botos Magdolna hosszantartó betegség után 69 éves korában elhunyt. Temetése 1993. január 30-án 15 órakor lesz a nógrádmegyerl temetőben. § A GYÁSZOLÓ CSALÁD B Az orosz — magyar szerződésről Az orosz-magyar szerződés ratifikálásának szentelt terjedel­mes írást a Nyezaviszimaja Ga- zeta című tekintélyes moszkvai újság. A lap az orosz sajtóban először írta meg részletesen a né­zeteltéréseket okozó, 1956-ra vonatkozó passzus megszületé­sének körülményeit. Az orosz parlament elnökének szóvivője elmondta: a szerződés ratifikálá­sának napirendre tűzéséről vár­hatóan hétfőn dönt a Legfelsőbb Tanács elnöksége. A lap Ambarcumovot, a par­lament külügyi bizottsága elnö­két idézve megírta: a ratifikálást az hiúsította meg, hogy utólag, a már aláírt szerződéshez csatolták az 1956-os beavatkozást kölcsö­nösen elítélő kitételt. Ennek kö­rülményeiről a politikus kifejtet­te: a szerződést 1991. december 6-án Gorbacsov írta alá, mivel akkor még létezett a Szovjet­unió. Antall József azzal a kérés­sel fordult hozzá, hogy a szóban forgó megfogalmazást vegyék bele az okmány preambulumá- ba. — Mihail Szergejevics ebbe nem ment bele, így a szerződés enélkül lett aláírva — mondotta Ambarcumov. A szerződést azonban nemcsak a Szovjetunió­val, hanem Oroszországgal is meg kellett kötni, amihez szük­ség volt Antall és Jelcin találko­zójára is. Ezen magyar részről el­hangzott a kitétel bevételére vo­natkozó magyar kívánság. A külföldi legitimizálását kívánó orosz elnök rögtön egyetértett ezzel. Ennek ellenére a kiegészí­tés nem került be a szerződésbe, mert a szöveg átgépelése miatt senki nem akart újabb fél órát várni az aláírással. Ezért meg­egyeztek, hogy a külügyminisz­terek közötti levélváltás útján rögzítik a formulát. A levélvál­tásra két teljes hónap késéssel, 1992. február 3-án és 5-én került sor. A BT az ENSZ-szankciók megsértéséről A Biztonsági Tanács csütör­tök este kiadott nyilatkozatában felszólította az érdekelt országo­kat, hogy lépjenek fel a Jugoszlá­via ellen elrendelt szankciók megsértőivel szemben. A meg­nyilatkozás közvetlen előzmé­nye, hogy hírek szerint immár két olajszállító jugoszláv hajó ért rakományával a Dunán büntet­lenül jugoszláv felségvizekre. A nyilatkozat, amelyet a Reuter szerint Hatano Josio, a BT soros elnöke ismertetett az újságírók­kal, felhívja Ukrajnát, akadá­lyozza meg hasonló akciók lebo­nyolítását. Követeli továbbá, hogy a belgrádi hatóságok mara­déktalanul teljesítsék az ENSZ szankcióhatározatait. Minden Duna menti ország felelős azért, hogy „a speciális körülmények­nek megfelelő kényszerítő intéz­kedéseket tegyen az ilyen szállít­mányok feltartóztatása érdeké­ben” — hangzik a nyilatkozat. Az AFP washingtoni kor­mánykörökből szerzett értesülé­sei szerint az amerikai titkosszol­gálat úgy tudja, hogy mintegy száz szerb hajó tart Ukrajna felé, hogy onnan olajat szállítson Ju­goszláviába. Bukarestben csü­törtökön hivatalosan bejelentet­ték, hogy Románia és Bulgária hajókat és helikoptereket vezé­nyelt a calafat-vidini határállo­máshoz, hogy együttes fellépés­sel akadályozzák meg az embar­gó további megsértését. A román hatóságok közölték a bukaresti jugoszláv nagykövet­tel, hogy a román és bolgár egy­ségek a jövőben megállítják a szerb embargósértő hajókat. George Bush-t Nobel-békedíjra jelölték George Bush volt amerikai el­nököt egy republikánus képvise­lőnő csütörtökön Nobel-béke­díjra javasolta. Barbara Vucanovich nevadai képviselőnő a norvég parlament Nobel-bizottságához intézett le­velében kifejtette, hogy a béke elérése mindig Bush politikájá­nak céljai között szerepelt. A po­litikusnő indoklásában leírta: Bush-nak vezető szerepe volt ab­ban, hogy számos országban elő­remutató események zajlottak le. Hiszen — írta a képviselőnő — ő tette a legtöbb erőfeszítést az ENSZ keretein belül az iraki erők Kuvaitból való kiűzésére, segítségével ülhettek le tárgyaló- asztalhoz az izraeli és palesztin küldöttek, és ő játszotta a döntő szerepet az éhező Szomáliái la­kosság megsegítésére irányuló akciókban. Az amerikai kongresszus tag­jainak jogukban áll, hogy javas­latokat tegyenek a Nobel-béke- dij jelöltjeire. A tekintélyes nem­zetközi elismerést 1901 óta ed­dig 91 személy vagy intézmény kapta meg. (MTI) Corneát beidézték... Több román ellenzéki lap egy­bevágó értesülése szerint a ro­mán államügyészség február 8-ra beidézte Doina Cornea asz- szonyt, a Ceausescu-rezsimmel szembeni ellenállás jelképes alakját, aki ma is az ellenzék egyik kiemelkedő személyisége. A kolozsvári tanárnőt, aki bátor nyilatkozatokban ítélte el a dik­tatúrát, a rezsim bukása előtt hosszú időn át házi őrizetben tar­tották, számos alkalommal ki­hallgatták, lefogták, fenyeget­ték, de nem tudták elnémítani. Most Miclescu Adrian Horia ügyész a büntető törvénykönyv 162. cikkelye alapján idézte be hivatalába. Ez a cikkely az állam- hatalom aláaknázására irányuló fegyveres akcióra vagy e célból több személy által megvalósított szervezkedésre vonatkozik. Az előbbire halál-, vagy 15-20 évi börtönbüntetés és teljes va­gyonelkobzás, az utóbbira 5-15 évi börtönbüntetés szabható ki. Doina Cornea a Cotidianul cí­mű lapnak adott telefoninterjú­ban kijelentette: az idézésben ar­ra irányuló kísérletet lát, hogy megfélemlítsék őt magát, illetve a társadalmat. — Azt akarják el­érni, hogy mindenki magába zár­kózzék, senki se érintkezzék má­sokkal, ugyanúgy, ahogy Ceau- sescu idején történt — mond­ta. Őrhalom község körjegyzője Értesíti az őihalmi szövetkezetnél részarány­földtulajdonnal rendelkezőket, hogy földkiadó bizottság megválasztása céljából részközgyűléseket hív össze az alábbi ütemezés szerint Február 3. (szerda) IUNY Művelődési ház 16,30 óra CSITÁR Művelődési ház 18,30 óra Február 4. (csütörtök) HUGYAG Művelődési Ház 16,30 óra ŐRHALOM Polgármesteri Hivatal 18,30 óra Február 5. (péntek) BALASSAGYARMAT Polgármesteri Hivatal 16,00 óra BGY.-IPOLYSZÖG Művelődési Ház 18,00 óra PATVARC Általános Iskola 19,30 óra További információk: BALGA SÁNDOR körjegyző Polgármesteri Hivatal Őihalom Kérdőjelek Prága régiót vált? Budapest, Varsó (és talán a nem hivatalos Prága is) túl van az első meglepetésen Klaus cseh miniszterelnök kijelentései nyo­mán, aki szerint „Visegrád a Nyugat által kreált mesterséges fo­lyamat, amely egyáltalán nem érint bennünket”, azaz az újév napján megszületett Csehországot. Miért kellett meghökkennie az eddigi csehszlovák-lengyel-magyar hármas többi tagjának? Mert — Jeszenszky magyar külügyminiszter szavaival — „mind­nyájan egyetértettünk abban, hogy közös történelmi gyökereink, a sok hasonló adottság és probléma indokolja az együttműkö­dést”. És mert — a lengyel külügyi szóvivő megfogalmazásában — a többi partner „támogatta és támogatja a visegrádi csoport országainak együttműködését”, mivel az egyrészt „stabilizáló té­nyező Közép-Európában”, másrészt Csehország, Lengyelor­szág, Magyarország és Szlovákia „integrációs lehetőségeinek mércéje is”. Megváltozott volna most ez a mérce? Az új Prágának, úgy tű­nik, mások lesznek a külpolitikai orientációs fő vonalai, mint a réginek voltak. Az ok?\jgy ítélik meg, hogy Csehország földraj­zi-stratégiai helyzete más, mint Csehszlovákiáé volt. Mit nem akar ezért a cseh kormány?Nyilvánvalóan érdekeivel ellentétes­nek tekinti, hogy a jövőben is összefüggésbe hozzák az országot a közép- és kelet-európai konfliktusokkal, ahogyan Klaus mond­ta, „a térség balkanizálódásával”. Mit akar tehát Prága? Egyértelműen teljes jogú tagságot az Európai Közösségben, mielőbb, csakúgy, mint mi és a többi vi­segrádi ország. De Csehország úgy érzi, mostantól előnyös lehet számára, ha sorsáról a térség egészének bonyolult helyzetétől el­választva döntenek majd a brüsszeli országok. A cseh kormány ezért régiót remél váltani? A „nagy Európában” — a régiók kon­tinensében — Csehország első számú integrációs partnereinek így nyilván Németországot és Ausztriát kívánja tekinteni. Sike­rül-e neki? Nemcsak az ő gondja. Számunkra már ma sem kis kérdés: a környezetünkben mi kivel fogunk tudni a korszerű in­tegrációs normák szerint együttműködni a jövőben — addig is, amíg bennünket is felvesznek az EK-ba — együtt a régió más or­szágaival, vagy egyedül? A JOULEIMPEX KFT. szénvásárlási akciója A Jouleimpex Kft. a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi szénosztályozóján kedvezményes tüzelőanyag akciót indít importból származó szenek értékesítésére. Szemnagyság: Fűtőérték: Hamutartalom: Kéntartalom: 20-80 mm 3200-3500 Kcal/kg (13500-14000 KJ/kg) 20% 1 % Fogyasztói ár: 4000,- Ft/tonna, mely tartalmazza a 6 %-os ÁFÁ-t is. Igény esetén házhozszállítást biztosítunk. Felvilágosítás: 32/53-199 vagy 32/53-387, illetve a helyszínen. Cl 3269) Apróhirdetésekkel kapcsolatos információkkal készséggel állunk rendelkezésére. 32/16-455 36-os mellék

Next

/
Thumbnails
Contents