Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

1993. január 29., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Sajtótájékoztató a rendőrkapitányságon A biztonság közérdek Salgótarján. A városi rendőr-kapitányság működése a megyeszékhelyen kívül 18 tele­pülésre terjed ki, mintegy 70 ezer ember tartozik a hatókö­rébe. Dr. Tanner Miklós, rend­őrkapitány - vezető munkatár­sai társaságában - ezzel az in­formációval vezette be a tegnap délután, a kapitányság épületé­ben megtartott első sajtótájé­koztatóját. A városi kapitány kiemelte, hogy az elmúlt évben kismér­tékű, de általános javulást mutat a rendőri munka, noha a kapi­tányság területén követték el a megyében ismertté vált bűncse- lekmémyek egyharmadát, ami számszerűen megközelítően 2200 felderített bűncselek­ményt jelent. Az országos helyzetnek meg­felelően itt is a vagyon elleni bűncselekmények történtek a legnagyobb számban. A máso­dik helyen pedig a közlekedési bűncselekmények állnak. Noha nem nagy arányúak a közrend elleni bűncselekmények, de az figyelmeztető, hogy megnöve­kedett a számuk. Tavaly a kapi­tányság területén egy halált okozó testi sértés történt. Jelentősen javult a felderítési és a nyomozási eredményesség. Ebben nagy szerepe van a rend­szeres ellenőrzési akcióknak, a hatékonyabb bűnmegelőzési propagandának és a szervekkel való jó együttműködésnek. Be­segített ebbe a kapitányságon végrehajtott szervezetkorszerű­sítés is. P. A. Méhész szakmai képzés A Magyar Méhészek Egyesü­lete megyei szervezetének tiszt­újító taggyűlésén az elnök és a titkár újabb három évre kapott bizalmat a tagságtól. Változá­sok következtek be a felügyelő bizottságban, a szakosztályok élén, a gazdaságvezető szemé­lyében. A vitában kiemelt hang­súlyt kapott a szakmai képzés szerepe. Az eredményes termelés és értékesítés egyik legfontosabb feltétele a kiváló tulajdonságú méhanya tartása a méhcsalá­dokban. E közérdeklődésre számító témában tart előadást összevontan a megye méhésze­inek február elsején, hétfőn 16 órai kezdettel az MSZMP helyi­ségében (Salgótarján, Rákóczi út 75. szám alatt) Bánka István, nagyfüredi jeles méhanyane­velő és méztermelő szakember. Kártalanítást igényel az önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról) fog csökkenni, a városnak szük­sége van a Rákóczi iskolára. Mindezek ismeretében arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ingatlannak az egyház tulaj­donába történő átadását hatá­lyos törvény írja elő, így ennek módjáról és időpontjáról mie­lőbb meg kell egyezniük az ér­dekelt feleknek. Dr. Németh György ezek után ismeretette a tervezett megállapodást, melynek főbb pontjai a következők: az ön- kormányzat az egyházközség tulajdonába visszaadja az emlí­tett ingatlant általános iskolai oktatás céljára, ingyenesen; emellett az épületekkel kapcso­latos értéknövelő beruházások miatt - mely körülbelül 28,8 millió forint - ezen összeg ere­jéig benyújtják kártalanítási igényüket a kormány illetékes szerveihez, hogy ebből a pénz­ből önkormányzati tulajdonú épületek bővítésével, átalakítá­sával az iskola megfelelő elhe­lyezését biztosítsák; a kérdéses ingatlanok tulajdonjogának visszaadására a kártalanítási igényt elfogadó kormányhatá­rozat, a tényleges birtokbaa­dásra pedig ezt követően legké­sőbb 12, 18, vagy 24 hónap el­teltével kerül sor; a megállapo­dás megvalósítása érdekében az önkormányzat a Szent Imre Ál­talános Iskola részére 1993. szeptember 1-jétől 4 tantermet biztosít az átadás megtörténtéig ingyenesen, önkormányzati tu­lajdonú épületben. Ezek után Tözsér Zsolt képvi­selő kért szót, aki ugyancsak benyújtott e tárgyban határozati javaslatot a testületnek, mind­amellett, hogy az ismertetett tervezetet jó kiindulási alapnak tartotta, javasolta, hogy a tény­leges birtokbaadás előbb, egy meghatározott időpontban, még 1993 nyarán történjen meg, s kérte módosítsák az elképzelést oly módon, hogy az átmeneti időszakban a Szabó Lőrinc ut­cai épületben kapjon az egyház minimum öt tantermet, az igaz­gatói szobát, a többit pedig kö­zösen működtessék. A vitához kapcsolódott Ko­vács Gábor (KDNP) országgyű­lési képviselő, aki továbbra is annak a véleményének adott hangot, hogy a tanulói létszám a közeljövőben jelentősen csök­kenni fog, így nem biztos, hogy annyi tanteremre lesz szükség az oktatáshoz, mint amennyi pillanatnyilag rendelkezésre áll. Hozzátette, mint a felsőbb egy­házi szervek megbízását bíró tárgyalópartner egyetért azzal a törekvéssel, amely a Rákóczi iskola megtartására irányul, hi­szen a szülők véleményének ismeretében az önkormányzat­nak kötelessége azt megtartani, ugyanakkor törvény írja elő azt, hogy az egyházi oktatás iránti igényt is ki kell elégíteni. A megállapodás-tervezetet elfo­gadhatónak tartja, lényegében azokkal a módosításokkal, mé­lyeket Tőzsér Zsolt is elmon­dott. Dr. Kiss Tamás alpolgármes­ter a módosító indítványokra reagálva elmondta, hogy a visz- szaadás telekkönyvi bejegyzé­sére csak a kormányhatározat megszületése után kerülhet sor, mert a felső szintű döntéshoza­tal pontos ideje kiszámíthatat­lan, így nem lehet kőnkét dá­tumban megállapodni. Ezek után az ideiglenesen át­adandó tantermek számával kapcsolatosan indult meg nagy fejszámolás. Az egyház képvi­selő ragaszkodtak a minimális öthöz, de inkább hathoz, viszont Medvácz Lajos az oktatási és művelődési bizottság elnöke szerint így nem lenne biztosítva az intézmény zavartalan műkö­dése, amit dr. Németh György is megerősíttet, mondván, pilla­natnyilag négy tanterem átadá­sára van lehetőség. A megegyezés aláírásáról lapzártáig nem kaptunk hírt, ám ha kisebb módosításokkal is, valószínűleg sikerült kompro­misszumot kötni az érdekeltek­nek, hiszen ennek szándéka mindkét fél részéről markánsan megmutatkozott. A döntést sür­geti az a körülmény is, hogy a kártalanítási igény benyújtá- sánk végső határideje február 10-e, késés esetén a közeljövő­ben erre a pénzre Balassagyar­mat nem számíthat. Ozsvárt Tamás Négy városban visszaesett a forgalom Drága húsnak is híg a leve Tőkehúsból - néhány üzletet kivéve - amilyen bőséges a kínálat, olyan gyenge a kereslet Húsfronton a helyzet megle­hetősen változatos, ami első­sorban a fogyasztónak jó. Egy kicsit váratlan is, hiszen de­cemberben azt hallottuk: nem­sokára hatszáz forintot kémek a tőkehúsért. Persze, ha az árut nem tudjuk megfizetni, nem lesz mire emelni sem, s bizo­nyos tapasztalatok szerint ez a helyzet van kialakulóban. Megyénkben nagy mérték­ben csökkent a húsfélék iránti kereslet a bátonyterenyei lakó­telepi abc-ben. Itt egy kiló comb 420, a rövidkaraj 380 fo­rintba kerül. Mint Madar La- josné üzletvezető elmondta, egy héten mindössze fél disznót ad­nak el. Ünnepekre háromszor ennyit hozattak, de ez a meny- nyiség soknak bizonyult. Tapasztalatai szerint a visz­szaesés nem az elmúlt hónapok „termése,”az elsődleges oka pedig a településen és környé­kén kiugró mértékű munkanél­küliség. Salgótarjánban, a Pécskő csemegében szintén keveseb­ben vásárolják az áfával meg­emelt áru sertéshúst, ezért álta­lában egy mázsa körüli mennyi­séggel kevesebbet rendelnek. Az ÉVI ABC-ben kisebb mér­tékben érzékelhető, a forgalo­mesés. A Vraskó István által vezetett pásztói magán boltban a január már évek óta kicsit afféle hús­hagyó hónap. Valószínűleg a házi disznóvágások szezonja erre a magyarázat. Gyakran ke­resik itt - ami alig van, és sok­szor nincs - a sertésfejet, belső­ségeket. A szécsényi áfész-húsüzlet- ben januárban nem drágultak a húsfélék. Mint a vezető, Nagy József elmondta, szállítóik „el­engedték” a hat százalékot. Sőt, szerinte két hónap múlva ol­csóbb lesz a hús, mivel bővül a szállítók köre. A balassagyarmati, Bajcsy-Zsilinszky úti egység­ben sem csappant a vevőkör, mert maradtak a múlt év végi árak. A rétsági ÁBC vezetője szin­tén úgy véli: ha van választék, kell annyira rugalmasnak lenni, hogy olyan partnert keressenek, amelyik „olcsóbb.” A megkér­dezettek között egyébként itt kell a legkevesebbet fizetni a sertéscombért: kilónként 340 forintot. (M. J.) A kisgazda tagozat már nem bízik az ideiglenes vezetésben Németh Béla cáfolta az „önállósodást” Mint Horváth László, a füg­getlen kisgazdapárt történelmi tagozatának országos elnöke nyilatkozta a lapokban: a tago­zat önálló utakon kíván járni, kilépnek a 36-okat, az ideigle­nes elnökséget és az őket eddig összefogó 16-os egyeztető bi­zottságból. Indoklás: már nem bíznak a Németh Béla nevével jelzett ideiglenes vezetésben. Mint a tagozathoz tartozó szuhai Pilinyi László elmondta, döntésükben szerepet játszott az a hír is, miszerint Németh Béla önálló pártot kíván alakítani. Ezt azonban a volt főtitkár cá­folta, s a bíróságtól is azt választ kapták: nem érkezett beadvány pártalakításra.- Mivel a pénz Torgyán ke­zében van, lehetetlen helyzetbe került a párt. így rákényszerül az önállóságra - mondta Kled- niczky Józsefné Császár Lenke, aki Balassagyarmaton szervezte meg a tagozatot, s ezen belül személy szerint a Pártay Tiva­dar fémjelezte történelmi kis­gazdákhoz vonzódik. (m.j.) A számvevőszéket is ellenőrzik Tegnap délután, a József At­tila Művelődési Központban tartották meg előadásukat - a Szabad Demokraták Szövetsége által szervezett ’’Liberális klub” első rendezvényeként - dr. Ha- gelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke, és dr. Gaál Gyula, a Parlament Szám­vevőszéki Bizottságának el­nöke. A rendezvényt megelő­zően sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a számvevőszék mun­kájával kapcsolatosan válaszol­tak a felmerülő kérdésekre. Többek között megtudhattuk, hogy a 3200 magyarországi ön- kormányzat munkáját mindösz- sze 120 ember ellenőrzi. Külön érdekessége a dolognak, hogy a közelmúltban fejeződött be a Salgótarján önkormányzatának számvevőszéki vizsgálata. Mint megtudtuk, kirívó szabálytalan­ságokat nem tapasztaltak, de a vagyongazdálkodással kapcso­latosan jelentkeztek kisebb problémák. Önkéntelenül is adódik a kérdés: ha a számvevőszék jo­gosult ellenőrizni, vajon az ő tevékenységüket ki vizsgálja? Dr. Hagelmayer István el­mondta, hogy egy közelmúltban kiadott rendelet értelmében bi­zonyos újonnan létrehozott szervezeteknél nem végezhet­nek ellenőrzéseket. Más orszá­gok gyakorlata alapján az Ál­lami Számvevőszék munkájá­nak vizsgálatára a számvevő- széki bizottság által megbízott szervek, vagy pedig szakértők­ből álló bizottságok jogosultak. Traffipax • Január 29-én, pénteken 10 és 18 óra között Balassagyarmat belterületén számíthatnak az au­tósok traffipaxos sebességmé­résekre. Agrárkerekasztal • Balassagyarmat. Január 29-én, pénteken 16 órakor a vá­rosházán tartja újabb ülését a megyei agrárkerekasztal. Téma: a vidék fejlesztésének lehetősé­gei, különös tekintettel a hátrá­nyos helyzetű térségekre; Az ifjú agrárszakemberek perspek­tívái. Vendégek: Glattfelder Béla országgyűlési képviselő (FIDESZ), dr. Kopácsi Sámn- dor közgazdász, Halász Károly agrárközgazdász. Véradók elismerése • Ságújfalu. A Vöröskereszt helyi szervezete valamint az önkormányzat a község jubiláló véradóinak köszöntésére össze­jövetelt rendezett nemrégiben a polgármesteri hivatalban. A meghívottak között tíz-, ti­zenöt-, sőt harmincszoros dono­rok is voltak. Nevelési segélyek • Keszeg. A község képvi- selő-testülete döntött a nevelési segélyek felhasználásáról. En­nek értelmében kilenc gyermek részére állapítottak meg egyen­ként 1100 forintos rendszeres járadékot. Falutörténet • Kazár. A település történe­tének földolgozására, illetve ki­adására vállalkozott a kazári hagyományőrző és értékvédő egyesület. A tervezett kiadvány, amelyet több szerző ír, Kazár földrajzi, gazdasági és néprajzi értékeit mutatja be. Egyik érde­kessége, hogy illusztrációként Barják Gyula képeslapgyűjte­ményét használják föl. A hon­ismereti, helytörténeti kötet még ez évben napvilágot lát. Pályázat • Vanyarc. A helyi önkor­mányzat képviselő-testülete pá­lyázatot írt ki a község szemét­telepének üzemeltetésére és a szemétszállításra, február else­jei indulással. A pályázóknak számolniuk kell azokkal a tud­nivalókkal is, hogy a szemétte­lep a községtől 3 kilométerre helyezkedik el, s a szemétszállí­tás heti egy alkalommal törté­nik, amely kiegészül a tavaszi lomtalanítással is. Iskolagaléria felújítása Salgótarján. A Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyuláról elnevezett iskolagalériájának felújítása jelenleg folyamatban van. A galériát az országban el­sőként Czinke Ferenc grafi­kusművész alapította mintegy negyedszázaddal ezelőtt. Azóta Magyarországon kiépült az is­kolagalériák rendszere. A me­gyeszékhely e hímévre emelke­dett galériája az évtizedek során számos kiemelkedő jelentőségű kiállításnak adott otthont, min­denekelőtt a kortárs művészet bemutatóhelye lett. Időközben - összefüggésben az iskola felújí­tásával - szükségessé vált a ga­léria korszerűsítése is. A tabló­kat már kicserélték, most a vi­lágítás felújításán dolgoznak. A munkálatokkal februárban készülnek el. A felújított galéri­ában az első kiállítást március elején nyitják meg. Ekkor az alapító, Czinke Ferenc tárlatát nyitja meg Herold László, a gimnázium volt igazgatója. Kerámia­kiállítás Szurdokpüspöki. Antal And­rás kerámikusművész alkotása­iból nyílt tárlat a napokban a he­lyi általános iskola Radnai galé­riájában. Az érdeklődők február második feléig tekinthetik meg a kerámiákat. Váltható korona Az utóbbi napokban felröp­pent a hír: Csehország és Szlo­vákia szétválása miatt az illeté­kes nemzeti bankok megszünte­tik a korona forgalmazását. Mi a helyzet koronaügyben? - kérdeztük Kajzinger Jánostól, a Magyar Nemzeti Bank Nóg- rád Megyei Igazgatóságának igazgatójától, aki a következő­ket válaszolta:- A nemzeti bank már hosszú ideje nem foglalkozik korona vételével és eladásával. Nem szállított a korábbi Csehszlová­kia valutáját pénzintézetünk a viszonteladóknak sem. Szárnyra kapott az a hír is, hogy a cseh illetve a szlovák nemzeti bank felkérte a magyar pénzin­tézményt, hogy szüntesse meg a korona forgalmazását. Ilyen utasítást azonban nem adtak ki, és a kereskedelmi bankokban, valamint utazási irodákban vál­tozatlanul váltható korona! Kíváncsiskodó A sofőr helyesen járt el Mai kíváncsiskodó kérdé­sünket Oláh Mihály, Rá- kóczi-teiepi olvasónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy miért kell az ott lakóknak újabban a telepről a városba való való utazáskor a mizserfai kitérőt megfizetni? Eddig ugyanis a viteldíj különbséget nem kér­ték tőlük a buszon. Most vi­szont személyenként az eddigi 44 forint helyett 80-at fizet­nek, mivel meg kell venni a te­leptől Mizserfáig a 22 forintba kerülő jegyet, onnan pedig Salgótarjánba az 58 forinto­sat. Ez egyébként a Salgótar­jánból 10, illetve 11 órakor induló járatok esetében is így történik. A kérdésre Csuka Zsigmond, a Nógrád Volán termelési igaz­gató-helyettese adott választ.- A gépkocsivezető helyesen járt el, amikor a Rákóczi-telepi utasoktól személyenként 80 fo­rint viteldíjat kért. Az utazás so­rán ugyanis a tényleges távolság után kell megfizetni a viteldíjat. Egyébként a gépkocsivezetők utasítást kaptak az egységes el­járás alkalmazására. Holnapi kíváncsiskodó kérdésünket Vass Csaba, sal­gótarjáni olvasónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy miért vitette el a távközlési vállalat a Rózsa útról a telefonfülkét, illetve a telefont? Kilométeres körzetben nem található ugyanis másik készülék, így a környék ellátatlanul maradt baleset vagy veszélyhelyzet esetére is.

Next

/
Thumbnails
Contents