Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. január 5., kedd Mégis próféta a saját hazájában? A Béres-cseppek hatását még mindig vitatják Rögös utat járt be a Bé­res-cseppek néven világhírre szert tett találmány, de úgy tű­nik: a további útszakasz már simább lesz. A hivatalosan évti­zedekig tagadott-támadott szer idehaza immár kivívta a „gyógyhatású termék” címet, s a klinikai vizsgálatok azt ígérik, hogy - miként több országban már megtörtént - sor kerül gyógyszerkénti törzskönyvezé­sére is. A cseppek közül itthon és külföldön is szinte legendák szövődtek; csodás gyógyító ha­tására rengetegen esküsznek - miközben szakmai körökben még mindig placebónak, afféle „nem árt, nem használ” készít­ménynek tartják. Erről beszél­gettünk a névadó feltalálóval, a most 72 éves dr. Béres József­fel.- Valójában mi is a Bé- res-csepp?- Szakszerű megfogalmazás­ban: neuro immun moderátor, tehát olyan készítmény, amely a szervezet számára nélkülözhe­tetlen elemeket tartalmaz. S ez azért lényeges, mert meggyő­ződésem, hogy az elmúlt évti­zedekben környezetünkben roppant ártalmas változásokat okoztunk, mondhatni rablógaz­dálkodást folytattunk. A műtrá­gyákkal például oly módon ká­rosítottuk a talajt, s ennek révén a növényeket, hogy immár nem találhatók meg bennünk a lét- fontosságú, az enzimeket mű­ködtető tápanyagok. Nos, a cseppek ilyen hiányzó elemeket pótolnak - jórészt ezzel magya­rázható, hogy egymástól látszó­Béres József lag teljesen távoleső és külön­böző betegségek gyógyítására alkalmasak. Jó egyebek között fáradtság, álmatlanság ellen éppúgy, mint mondjuk a bakfisok és a válto­zás korában levő nők panasza­inak enyhítésére. De ugyanígy említhetem a többnyire idős korban előfor­duló betegségeket: a cukorbajt, az érelmeszesedést, a magas vérnyomást, a szív- és érrend­szeri kóros elváltozásokat, a tü­dőtágulást, a miomát, a proszta­taproblémákat. Mindegyikre ajánlom a Béres-cseppeket, már csak azért is, mert bármilyen egyéb gyógyszerrel együtt kor­határ nélkül szedhető - csupán arra kell ügyelni, hogy a két szer bevétele között legalább fél óra teljen el. Hozzá teszem a ta­lán ismert tanácsot: a csepp C-vitaminnal együtt hatásos; ám napi 3-5 tabletta bőségesen elegendő.- Rákos betegeknek is ajánlja?- Természetesen, hiszen a csepp általános roboráló, a szervezet egészét kondicionáló, védekező- és ellenálló képessé­gét erősítő készítmény. Nagyon súlyos esetekben persze cso­dákra nem képes. De hatásáról azért annyit, hogy a csernobili atomerőmű katasztrófája után több ezer üveggel küldtünk az ártalmat szenvedetteknek és a veszélyeztetetteknek - s a visz- szajelzések nagyon pozitívak.- Ön szerint nincs is olyan betegség, amellyel szemben ké­szítménye hatástalan?- Én úgy fogalmaznék, hogy talán az idős korban gyakori idült vesemedence-gyulladás az egyetlen, amelyre nemigen hat. Vannak azután foglalkozási ár­talmak - pl. üvegfúvók, rézbá­nyászok körében -, amelyeknek az eredendő oka az, hogy a szervezet feltöltődik a felhasz­nált fémekkel. Nos, számukra a „hagyományos” cseppek he­lyett olyan speciális készít­ményt állítunk össze, amely a szervezet káros fémtöbbletét fi­gyelembe veszi.-Doktor úr, ön szedi saját készítményeit?-Gondolja, hogy vizet pré­dikálok és bort iszom? Igen, szedem. Két éve kénytelen va­gyok élni vele, mert sok herce­hurca, izgalom hatására infark­tust kaptam. De amióta szedem, jól érzem magam. Szabó Margit Országos Foglalkoztatási Alapítvány született Korrigálni kívánják az elosztást Pesszimista becslések szerint a munkanélküliek száma az év végére elérheti az egymilliót is. Ezek az emberek nemcsak a munkahelyüket vesztik el, ha­nem kikerülnek a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek látó­szögéből is. Más szóval, az ál­lástalanok érdekvédelem nélkül maradnak. Ezt a hiányzó érdekvédelmet vállalják fel a munkanélküliek önszerveződései révén sorra alakuló egyesületek és foglal­koztatási célú, nonprofit jellegű alapítványok. Bagó József szo­ciológus, a Munkaügyi Minisz­térium osztályvezetője az egye­sületek létrejöttéről szól:- Érdekes módon ezek a szervezetek nem elsősorban a munkanélküliség által legjob­ban sújtott, kritikus térségekben alakultak meg, Bor- sod-Abauj-Zemplén megyében például csak Miskolcon létezik ilyen egyesület. A Hajdú-Bihar megyei a legaktívabb: a Mun­kanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szö­vetsége Debrecenből szervezi a munkanélküliek mozgalmát. Az egyesületek állásközvetí­téssel, tanácsadással, szociális segélyezéssel foglalkoznak, de felvállalják az átképzést és a munkahelyteremtést is. Szeret­nének bekapcsolódni a megyei, illetve az országos érdekegyez­tető tanács munkájába is, azért, hogy közvetlenül részt vehesse­nek a munkanélkülieket érintő gazdasági és foglalkoztatási döntések meghozatalában. A Munkanélküliek és Álláskere­sők Egyesületeinek Országos Szövetsége augusztus óta tagja a munkaerő-piaci bizottságnak. E szervezetek anyagi háttere Bagó József szerint is meglehe­tősen bizonytalan. Az alapítvá­nyokat - amelyek között min­tegy félezer foglalkozik a mun­kanélküliekkel - anyagilag tá­mogathatja a minisztérium, az egyesületek esetében azonban erre nincs módjuk. Márpedig - vélekedik a szociológus - ha a nonprofit szféra rövid időn be­lül nem erősödik meg, akkor Bélyeg nélkül feladható fennáll a veszélye annak, hogy széthullik. Talán ezt is figyelembe véve döntött úgy a munkaerő-piaci bizottság, hogy a Foglalkozta­tási Alapból Országos Foglal­koztatási Alapítványt hoz létre. Az alapítvány feladata lesz azoknak a foglalkoztatási társa­ságoknak a kialakítása, amelyek alkalmi és közhasznú munkák szervezésével, munkaidőben és munkaidőn kívül történő átkép­zéssel kapcsolódnak majd be a munkaerőpiac élénkítésébe. A jövőben az Országos Foglalkoz­tatási Alapítvány anyagilag tá­mogatja a munkanélkülieket is­tápoló helyi alapítványokat és egyesületeket is. Beszélgetőpartnerünk: az örök Éva Lukács Margit szerepeiről, mindennapjairól, imájáról Nem fog rajta az idő. Karcsú, sudár termete, gyönyörű tartása, szép mozdulatai ismerősek a színpadról. Csak közelről látni, milyen fiatalosan ragyog a szeme, arca sima, bőre hibátlan. Alig festi magát, maha­góni-barna haja szépen ápolt. Ahogyan beinvitál, derű, biz­tonság, emberi melegség sugár­zik egyedülállóan szép hangjá­ból. Lukács Margit Kossuth-dí- jas, Kiváló Művész, a Nemzeti Színház örökös tagja kávéval, aprósüteménnyel kínál.-Nincs senki, aki segítene a háztartásban?- Látod, magam vagyok, minden, egy személyben szoba­lány, szakácsnő és néha még színésznő is.- Nem sokat tudunk a magá­néletedről . . .- Nem szoktam róla beszélni. Annyit azért szívesen elárulok, hogy egyenesági rokonság fűz Damjanich Jánoshoz és Török ígnáchoz. Nagy család a mienk, apám katonatiszt volt, anyám öt gyermeknek adott életet. Csodá­latos szüleim voltak! Mindenre megtanítottak, ami az élethez kellett. Bár anyámnak volt se­gítsége, mi gyerekek mégis minden napra megkaptuk a fel­adatokat. Megtanultuk a testi és lelki ápolást és belénk ivódott a szeretet, egymás munkájának megbecsülése. A Szilágyi Er­zsébet Gimnáziumba jártam, kiváló magyar tanárnőnk volt, neki sokat köszönhetek. Ami­kor a Sasfiókot láttuk, akkor döntöttem el, én is színésznő le­szek. Persze soha nem játszhat­tam el a Sasfiókot!- Ha a Sasfiók el is került, a többi nagy szerep megtalált. Mi volt az első, amit a Nemzeti színpadán eljátszottál?- Még végzős növendék vol­tam, amikor Tőkés Anna beteg­sége miatt Shakespeare Mac- beth-jében a Lady szerepébe kellett beugranom. Kiss Ferenc játszotta a címszerepet, később Sinkovits Imre partnereként so­rozatban alakítottam a Lady-t.- Van egy figura, amelyik egész pályádon elkísért. . .- Azt hiszem, a színháztörté­netben is feljegyzik majd, hogy annak idején, még ösztöndíjas­ként osztották rám Vörösmarty Csongor és Tündéjében az Éj-t és azóta már a nyolcadik rende­zésben, több évtizede játszom a Nemzetiben és egyszer még a Dalszínházban is, amikor Boz- zay Attila operájában engem kértek fel erre a szerepre. De az Éjnél is fontosabb volt szá­momra a Tragédia Évája. Ez is talán rekord a magyar színházi történelemben, hogy ötszázszor léptem színpadra Éva szerepé­ben. Van egy külön műsorom is, amit magam állítottam össze Madách műveiből, a magam szájíze szerint. Ebben igyekez­tem megfogalmazni a magam örök Éva felfogását.-Egyre gyakrabban hallani a külföldről „megtérő" művé­szekről, rólad alig tud a közön­ség? Nem bánt ez a csend?- Mindig voltak - lásd Bib­liát - tékozló fiúk, akik elmen­tek és aztán megtértek, hogy tárt karokkal fogadják vissza őket. Ezért kell az embernek, hogy otthona legyen. Van egy ó-német ima, Mörike írta le. Sok-sok éve ez a kedvenc fohá­szom, mert ha háborog a lel­kem, mindig megnyugtat. Vala­hogy így hangzik: „Adj Uram nyugalmat, hogy amin nem tu­dok változtatni, elfogadjam,/ Adj Uram bátorságot, hogy amin változtatni tudok, megvál­toztassam, /Adj Uram bölcses­séget, hogy egyiket a másiktól meg tudjam különböztetni.” László Zsuzsa Készülnek az új KRESZ-táblák A KRESZ korszerűsítése 1993. március elsején lép hatályba. A módosítások közül kiemelkedik a la­kott területen belüli sebesség korlátozása, a hátsó biztonsági öv kötelező használatának szabálya. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalatnál már készülnek az új táblák. MTI-fotó POSTAHIVATAL HELYBEN Milyen évre számít a társadalombiztosítási főigazgatóság 1993-ban? Teljesítménybért kapnak az orvosok Aligha van az országnak a társadalombiztosítási főigazga­tóságon kívül olyan szervezete, amely valamennyi állampolgár­ral közvetlen kapcsolatban áll. Az intézet vezetőjét, dr. Botos József főigazgatót kérdeztük az elmúlt évről és a jövő terveiről.-Idén bevezettük a házior­vosi rendszert és az egészség- ügyi igazolványt, vagy „köz­nyelven” a betegkártyát. Erre bizony nagyon kevés idő állt rendelkezésre. Sokféle támadás ért bennünket a kártyák miatt is. Egyesek azt rótták fel nekünk, hogy sokba kerültek, mások pe­dig hogy miért nem időtállóbb anyagból állíttattuk elő. Meg kell szoknunk, hogy nem lehet mindenkinek eleget tenni!- Úgy gondolom ez csak a ki­sebbik része volt a gondoknak. A nagyobbikat a költségvetés okozta...- Valóban. Az a folyamat, ami megindult 1990-ben, hogy a költségvetés mint garancia ki­vonul a társadalombiztosítás mögül, sajnos felerősödött. Amikor nyár közepén beszá­moltunk a parlamentben az 1991. évi működésünkről, ak­kor olyan határozat született, hogy az előző évi 22 milliárd forintos hiányunkat a likviditási tartalékunk terhére kell kifizet­nünk. Ezzel az év harmadik ne­gyedére a tartalékaink el is fogytak.- Tulajdonképpen hány em­berről gondoskodnak önök?-Lényegében mind a 10,3 millió magyar állampolgár ré­szesül társadalombiztosításban, orvosi és gyógyszerellátásban. Ebből 2,8 millió a nyugdíjas, de természetesen mi kezeljük az aktív korosztály nyugdíjbefize­téseit is. Mi intézzük az üzemi balesetek kártérítését, van 600 ezer baleseti rokkantunk, akik­nek fele sajnos az aktív korosz­tályhoz tartozik.- Mennyire tehető napjaink­ban a nyugdíjak átlagösszege?-A nyugdíjak átlaga 9 ezer 300 forint körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasaink kétharmada 10 ezer forintnál kevesebb pénzt kap havonta. A legmagasabb nyugdíj összege 40 ezer forint körül van, de ezt alig 80-90 ember élvezi csak. A jelenlegi nyugdíjmegállapítás degresszivitása már megakadá­lyozza a nagy kiugrásokat.-Az egészségügyi ellátás te­rén mi történt 1992-ben?- Erre a célra tavaly 112 mil­liárd forintot költöttünk, idén ez az összeg 130 milliárd lesz. 1989-ben erre csak 43 milliárd jutott!- Azóta nőtt az infláció!- Ez igaz, de nem ilyen mér­tékben! Vegyük számításba, hogy egyetlen tárcának sem nö­vekedett ilyen arányban a költ­ségvetése. Egy sereg olyan gyógyászati eszközünk van ma már, ami három éve még isme­retlen volt idehaza. Komputer­tomográfok, vese és epekő zú­zóberendezések, veseállomá­sok, lézersebészet, rákgyógyí­tási műszerek. Mind a jobb ellá­tást szolgálják.- Milyen változások várha­tók?- Változások lesznek a társa­dalombiztosítás szervezetében. Eddig kormányzati szervezet voltunk, most megalakul az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, amelynek lesz­nek városi, megyei szervezetei is. Ezzel mindkét biztosítási ág önállóvá válik. Mondanom sem kell, ez a változás nagy kihívás számunkra.- Úgy hallottuk, hogy emel­lett más változások is várha­tóak, például az orvosok bére­zésében is.- A második fél évben átté­rünk az intézményeknél és a szakorvosi rendelőkben a telje­sítményfinanszírozásra. De erre több pénzt nem kapunk. Ez azt jelenti, hogy lesznek, akik telje­sítményük alapján több bért fognak kapni, amit a kevesebbet teljesítők terhére fizetünk majd ki. Én belátom, hogy a költség- vetésnek nincs erre külön pénze, de ez keserves megol­dásnak ígérkezik.- Mennyi az évi költségveté­sük?- Kezdem a tervezett deficit­tel: 40 milliárd forint lesz 1993-ban. 580 milliárd bevé­telre számítunk, kiadásunk pe­dig 620 milliárd lesz. Ebből a nyugdíjágazatnak 360 milliárd jut, mert idén két lépcsőben 14 százalékkal kívánjuk emelni a nyugdíjakat. 260 milliárd jut az egészségügyi ágazatnak. Koós Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents