Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

2 KÜLFÖLD 1993. január 27., szerda Szamurájkötvény Japánban A Magyar Nemzeti Bank hét­főn 40 milliárd yen (320 millió dollár) értékű szamurájkötvényt bocsátott ki Japánban. — Kedve­ző a kötvénykibocsátás időzíté­se, mert a pénzpiac az árakban már elismerte az üzleti körök ka­matcsökkentéshez fűződő vára­kozását — hangsúlyozta a Daiwa Értékforgalmi Társaság illetéke­se az MTI tudósítójának. A meg­felelő áron és kellő időben törté­nő kötvénykibocsátás alapvető feltétele az értékpapír kedvező pénzpiaci fogadtatásának. Az MNB kötvényeinek futamideje öt év, kamata 6,5 százalék, és az értékpapír kibocsátása névérté­ken történt. Vágtató infláció Ukrajnában A rohanó infláció legfrissebb bizonyítékaként Ukrajnában forgalomba hozták a kétezres és az ötezres kuponokat. Korábban az ezres volt a legnagyobb címle­tű fizetőeszköz. A december vé­gén bejelentett nagyarányú ár­emelések nyomán súlyos kész­pénzhiány lépett fel Ukrajnában, egyes keleti megyékben a bérek kifizetését is el kellett halasztani egy-két héttel. Az sem segített az általános pénzhiányon, hogy az 1991-es 10,4 milliárd helyett ta­valy 491 milliárd kupont nyom­tak az országban. A kupon két legfontosabb viszonylata, a ru­bellel és a dollárral szemben megállapított árfolyam merede­ken zuhant tavaly október óta, amikor Ukrajna kilépett a ru­belövezetből. Nem könnyű az adóterhek csökkentése Az amerikai pénzügyminisz­ter szerint a vártnál jóval nehe­zebb feladat a középosztály adó­terheinek tervbe vett csökkenté­se, mégpedig az előrejelzettnél súlyosabb költségvetési hiány miatt. Lloyd Bantsen kijelentette azt is: Clinton elnök kormányza­ta energiafogyasztási adó beve­zetését fontolgatja. Mint mond­ta, az új demokrata kabinetnek több olyan nehéz választással is szembe kell most néznie, amely- lyel korábban nem törődtek. A miniszter, aki már szenátorként szószólója volt az amerikai kö­zéposztályt terhelő adók mér­séklésének, kijelentette: azóta a számok megváltoztak, a deficit tovább halmozódott, a terv vég­rehajtása tehát most sokkal na­gyobb nehézségekbe ütköznék. Oszamu Suzuki még marad... Oszamu Suzuki sajtóértekez­leten közölte, hogy még egy évig a Suzuki cég élén marad. Japán autóipari körökben már jó ideje hírek terjedtek el arról, hogy a 62 éves elnök, aki 14 éve vezeti a vállalatot, le fog mondani pozíci­ójáról. A Suzuki, amely a sziget- ország legnagyobb kisautó-gyár­tója, a múlt évben 6 százalékkal kevesebb autót értékesített, mint egy esztendővel korábban. Légitársaságok bukása? „A légiközlekedési tarifák fel­szabadítása az Egyesült Álla­mokban óriási bukást eredmé­nyezett, s ezt nem szabad megis­mételni Európában, mert az eu­rópai légitársaságok is közel áll­nak a bukáshoz” — jelentette ki Giovanni Bisignani, az Alitalia vezérigazgatója egy római repü­lésügyi konferencián. 1992-ben mindössze két európai légitársa­ság, köztük az Alitalia zárt cse­kély nyereséggel, az összes többi veszteségesnek bizonyult — mondta. Németországi infláció Az infláció üteme Németor­szágban felette van annak a szintnek, amelyet hosszabb tá­von el lehetne viselni — közölte a Bundesbank alelnöke. Hans Ti­etmeyer kijelentette: már közép­távon 2 százalék alá kell szorítani a drágulás ütemét. Januárban a nyugati országrészben — éves szintre kivetítve — 4,5 százalé­kos áremelkedés várható, első­sorban a forgalmi adó egyszáza­lékos emelése miatt. Tietmeyer kijelentette: reméli, hogy már a következő hetekben megszület­nek azok a béralkuk az iparban, amelyek elősegítik a pénzpoliti­ka terheinek csökkentését, a sta­bilitás fenntartását. Az ENSZ BT elítélte a horvát támadást Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este egyhangú határozat­ban ítélte el a horvát erők táma­dásait az ENSZ által védett öve­zetekben, nemkülönben a szer- beket, akik magukhoz ragadták ENSZ-raktárakban őrzött ne­hézfegyvereiket. A döntés válasz volt az elmúlt négy nap eseményeire, amikor a horvát erők Krajinában, a szer- bek által tavaly óta megszállt te­rületen támadásba mentek, hogy megszerezzék egy stratégiai fon­tosságú híd újjáépítéséhez szük­séges területet. Válaszul a szer- bek ismét használatba vették a tűzszünet értelmében ENSZ-el- lenőrzés alá került lövegeiket és harckocsijaikat. A határozatot Franciaország kezdeményezte, amelynek két ENSZ-katonája a kiújult harcok következtében életét vesztette. Felszólalt az ülésen Julij Voron- cov orosz nagykövet is, mond­ván: szankciókat kell alkalmazni Horvátország ellen, ha nem hagy fel a támadással. A horvát nagy­követ egyébként már hétfőn kö­zölte, hogy a híd körüli biztonsá­gi övezet kialakításával akciójuk befejeződött. A határozat végül minden ér­dekelt felet felszólított a tűzszü­net megtartására, sőt kitért arra, hogy a szerb szabadcsapatokat fel kell oszlatni. A Biztonsági Tanács külön ál­lásfoglalásban szállt ismét egy­szer síkra azért, hogy Boszniá­ban eljuthassanak a lakossághoz a segélyszálh'tmányok, és e vo­natkozásban is kitért a szerb irre- guláris alakulatokra, mondván: azok tudatosan akadályozzák a humanitárius szállítmányok to­vábbítását. E helyzetben vizsgál­ják, hogyan tudják repülőgépek­ről ledobott szállítmányokkal se­gíteni a lakosságot. Román származási! lenne Gore? „Hajlok annak feltételezésére, hogy Ál Gore, az Egyesült Álla­mok új alelnöke román szárma­zású” — nyilatkozta Victor Sur- du, a Román Demokratikus Ag­rárpárt elnöke a Rompress hírügynökségnek. Surdu szerint ugyanis Gore alelnök nagyapja, bizonyos Vasi­le Gorea Karánsebesről szárma­zott. Egy ideig házi őrizetben volt a Duna menti Brailában, majd onnan 1926-ban kivándo­rolt Kanadába. Ezt követően te­lepedett le az Egyesült Államok­ban. Állításának alátámasztására Surdu részben a karánsebesi vá­rosi levéltárban fellelhető okmá­nyokra, részben pedig olyan ira­tokra hivatkozott, amelyek je­lenleg egy bizonyos Avram pro­fesszornak, az Ágrárpárt helyi funkcionáriusának a birtokában vannak. Nyilatkozatában Surdu el­mondta még, hogy A1 Gorenak beiktatása alkalmából küldött üdvözlő táviratában felvilágosí­tást kért az alelnöktől. „Ha minden igaz — hangsúlyozta a pártelnök a Rompressnek adott nyilatkozatában —, ez azt jelen­ti, remélhetjük, hogy ott, a Fe­hér Házban valaki szeret ben­nünket.” Vox, az új német televíziós csatorna Hétfőn Vox (Hang) néven, kölni székhellyel új német televí­ziós magánadó kezdte el sugá­rozni adását. Az alapítók meg­határozása szerint a Vox infor­mációra orientált, teljes progra­mot kíván nyújtani délelőtt tíztől éjfélig. Az adó hírekkel jelentkezik, ezenkívül dokumentációs össze­állításokkal, különleges filmek­kel és igényes sorozatokkal, a célközönség a magas iskolázott- ságúak és a tisztes jövedelemmel bírók tábora. A Vox adatai szerint az adá­sok a német háztartások hatvan százalékában foghatók, s még az idén el szeretnék érni az ötszáza­lékos nézettséget. Ez két hónap leforgása alatt a harmadik televí­ziós csatornaalapítás Németor­szágban: Berlinben működik az amerikai CNN hírcsatorna né­met változata, az N-TV, s meg­kezdte adásait a DSF, a német sporttelevízió is. Keresik a CIA-gyilkosság tettesét Hétfőn estig nem találtak az ismeretlen gyilkos nyomára, aki aznap reggel gyorstüzelő fegyve­réből tüzet nyitott a CIA, a Köz­ponti Hírszerzési Hivatal mun­kába igyekvő alkalmazottaira. A merénylő agyonlőtte a CIA két munkatársát, két másikat, vala­mint egy, az intézmény számára dolgozó vállalat munkatársát megsebesítette. Az amerikai viszonylatban is rendkívüli merénylet helyi idő szerint reggel 8 óra tájban tör­tént, amikor a CIA Washington melletti épületegyüttesében dol­gozó 15.000 ember áramlott be munkahelyére. A gyilkos a szemtanúk szerint fiatal, katona­zubbonyt viselő férfi volt. Meg­állt a gépkocsibejárattal szemben az úton, és minden jel szerint vá­logatás nélkül tüzelt az érkező autókra, majd elmenekült. A CIA megadta a halálos ál­dozatok nevét, de kérte a sajtót, hogy kezelje az ügyet a megfelelő tartózkodással. A hatóságok egyúttal kérték a lakosságot, se­gítsen a gyilkos felkutatásában. Ä rendőrség megkapta a hírszer­zéstől azoknak a munkatársai­nak a névsorát, akiknek az utób­bi időben felmondtak, vagy konfliktusba kerültek munka­adójukkal, mivel feltételezik, hogy ilyen ok állhat a gyilkossá­gok mögött. (MTI) Kérdőjelek ...s az ország? A kormánykoalíció legnagyobb pártjának belső ügyei, a vezetősé­gében feszülő éles ellentétek nyilvánvalóan nem szűkén vett párt­ügyek. A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése iránt érdeklő­dők legszélesebb tábora valószínűleg mégsem elsősorban a belső pártharcok kimenetelét mérlegeli, hanem azt, hogy milyen kilátásai lehetnek a tanácskozás után az országnak. A választ a kormányzó párt az új elkötelezettségekben fogalmazta meg. Nagy hangsúlyt adott annak, hogy a termeléscsökkenéssel, a munkanélküliséggel, a társadalmi polarizációval, az Európától való leszakadás veszélyével az MDF-nek szembe kell néznie. Lesz-e gazdasági fellendülés?Ez az alapkérdés, mert enélkül nincs és nem is lehet bizalom a demokratikus jogállam intézményei iránt. Az MDF ennek kulcsát ismét a szociális piacgazdaságban jelölte meg. Képes ezt egyedül létrehozni? A párt most úgynevezett megegyezéses gazdaságpolitikát hirdetett meg, amin feltehetően a különböző gaz­dasági, társadalmi partnerekkel való egyezkedést érti. Hazai vagy külföldi tulajdonnal? Úgy tűnik, hogy a kormányzó párt továbbra is fontosnak tartja a külföldi tőke beáramlását, de a ha­zaiak tulajdonszerzését tartja elsődlegesnek. Elég-e az új elkötelezettségek puszta meghirdetése? A lakosságra nehezedő terhekre, az országban tapasztalható feszültségekre gon­dolva, a válasz egyértelműen nem. Erre gondolhattak az országos gyűlés küldöttei is, amikor tetteket ígértek annak érdekében, hogy si­kerrel álljuk az európai versenyt. Az Európához való tartozás ugyanis nem csupán földrajzi realitás, hanem magas szintű politikai, gazdasá­gi és szellemi teljesítmény függvénye. Ezt pedig csak az egész nemzet produkálhatja. Vajon az MDF-kormány vezetésével, vagy másként? Erről dönt máris napról napra a választópolgár. (FEB) Tőkés László az USA-ba látogat Tőkés László püspök február­ban háromhetes látogatást tesz az Egyesült Államokban. Az MTI tudósítójának értesülése szerint az 1989-es romániai for­radalomban tanúsított hősies helytállásáért Amerikában is ne­vet szerzett püspök útjának fő célja, hogy meglátogassa a ma­gyar gyülekezeteket, illetve tá­mogatást szerezzen a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna Gimnázi­um és Kollégium, illetve a Sulyok István Főiskola számára. Tőkés a michigani Grand Ra­pids presbiteriánus egyház meg­hívásának tesz eleget. Éllátogat a texasi Houstonba, majd a flori­dai Saratosa, Cleveland és New York magyaljait, illetve gyüleke­zeteit látogatja meg, Veress Ko­vács Attila püspökhelyettes kísé­retében. Hazautazása előtt a püspök sajtóértekezletet tart Washingtonban. Magyar zenemu Párizsban Párizs volt a színhelye egy új magyar zenemű ősbemutatójá­nak. Petrovics Emil második vo­nósnégyesét a világhírű Bartók- kvartett adta elő hétfőn este a pá­rizsi Magyar Intézetben megtar­tott koncertjén. A nagyszámú közönség nagy tetszéssel fogadta a művet, hosszan tartó tapssal köszöntötte a jelenlévő szerzőt és a vonósnégyes tagjait: Komlós Pétert, Hartai Gézát, Németh Gézát és Mező Lászlót. Petrovics a művet a kvartett felkérésére ír­ta, azt koncerten most mutatták be először. Walesa és az ügynökök ügye Radikális jobboldali ellenzéke újból nagyszabású támadást in­tézett Lech Walesa lengyel ál­lamfő ellen, hogy megpróbálja lejáratni a Szolidaritás egykor le­gendás, Nobel-békedijas vezető­jét. Az akció célja az immár hosz- szú hónapok óta a népszerűségi listák hetedik helyére süllyedt ál­lamfő további meggyengítése és új elnökválasztás, valamint a parlamenti választások idő előtti kiírásának kierőszakolása. Wa­lesa támadóinak „minimális programja”, mivel kevés esélyük van arra, hogy fenti céljaikat el­éljék, valószínűleg az, hogy visz- szakerüljenek a reflektorfénybe abból az árnyékból, ahová az ál­lamfő kergette őket, s megpró­báljanak a radikális tisztogatásra vágyók soraiban szavazókat to­borozni maguknak. Az ügy múlt év tavaszáig nyú­lik vissza, amikor a lengyel parla­mentben a jobboldal, kihasznál­va, hogy a centrumpártok képvi­selői koalíciós tárgyalások miatt elhagyták az üléstermet, határo­zatot fogadott el. Kötelezte Jan OlszewsKi kormányának belügy­miniszterét, nyújtsa át a szejm- nek a parlamenti tagok, az ál­lam- és közigazgatási apparátus­ban vezető funkciót betöltők kö­zül azoknak névsorát, akik a régi titkosrendőrség tagjai voltak, il­letve együttműködtek vele. A határidőt oly szűkre szabták, hogy az alkotmánybíróságnak ne legyen ideje alkotmányellenes­nek minősíteni a döntést. Antoni Macierewicz, aki ak­kor még a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN) alelnöke és belügyminiszter volt, erősen vi­tatható dokumentumokkal állt a szejm elé. így például titkosügy­nöknek minősített parlamenti képviselőket, akikről kizárólag olyan belügyi jelentések szóltak, hogy megtagadtak minden együttműködést a titkosrendőr­séggel. Felkerült a listára korábbi mentora, a parlament elnöke, a ZChN vezetője, Wieslaw Chrza- nowski, aki nem értett egyet Ma- cierewicznek a pártot radikali- zálni kívánó törekvéseivel. A legnagyobb szenzáció természe­tesen az volt, hogy azt szivárog­tatta ki: a titkosrendőrség Bólék nevű ügynöke nem volt más, mint maga az államfő. Olszewski kormánya, amelynek ez utolsó, kétségbeesett kísérlete volt az akkor már nyilvánvaló bukása ellen, kudarcot vallott, Walesa „ellenpuccsa” néhány óra alatt eltávolította őket, akciójuk ugyanakkor még a korábban át­világításpártiak nagy részét is ar­ról győzte meg, hogy jobb ezt a problémát békén hagyni, vagy csak nagyon gondos jogi előké­szítés után hozzányúlni. A bukott kormány valameny- nyi prominens tagja saját pártot szervezett, amelyek ismét Ol­szewski vezetése alatt laza koalí­ciót hoztak létre, s nem adták fel hatalmi álmaikat. A „Júniusi balhorog” című riportkötetben megjelent állításaikkal, amelye­ket a rádióban, televízióban, új­ságokban is megismételtek, mint­egy két héttel ezelőtt indították nagy támadásukat. Jan Parys volt nemzetvédelmi miniszter ebben nem kevesebbet állított, mint hogy Walesa azt követelte tőle, a volt Szovjetunióból sze­rezzen Lengyelországnak atom­fegyvereket, Jaroslaw Kaczyns­ki, az Egyetértés Centrum (PC) vezetője pedig kijelentette: bizo­nyítékai vannak rá, hogy Mi- eczyslaw Wachowski, az államfő egykori sofőrje, s most kabinet- főnöke, a politikai titkosrendőr­ség tisztje volt. Jaroslaw Kaczynski nemrégi­ben csatlakozott a „dühösek­hez”. Az egykori „királycsiná- ló”, akinek döntő szerepe volt Walesa államfővé választásában — s ő lett kancelláriájának első vezetője, vagyis saját véleménye szerint az ország második leg­fontosabb embere —, néhány hónap alatt belebukott abba, hogy azt hitte, politikát csinál­hat. Walesa ugyanis hamarosan megelégelte tevékenységét, és az akkor még igen jelentős párt ve­zetőjét kitette hivatalából. Kaczynskinak azonban az ellen­zék soraiban sem sikerült igazi jelentőségre szert tennie, külö­nösen, mivel pártja rohamos ha­nyatlásnak indult, és gyakorlati­lag felmorzsolódott a belharcok- ban. Minapi sajtóértekezletükön a szejmben Kaczynski és Parys fel­melegítették a régi vádakat, amelyek lényege, hogy Walesa tulajdonképpen a kommunisták uralmát tartósítja Lengyelor­szágban, megakadályozza az iga­zi rendszerváltozást. A politikai dráma azonban a bukott politi­kusok előadásában egyre inkább komédiává válik, hiszen elég ne­héz komolyan venni Paryst, ami­kor kétségtelen ténynek minősí­ti, hogy az államfő teljes közvet­len környezete volt besúgókból áll, és titkosrendőr volt még a gyóntatója is. Levél az alelnökhöz Amerikai és magyar környezetvédők Bős megvitatásáért Amerikai környezetvédő szervezetek Albert Gore alel­nökhöz, a szenátus elnökéhez in­tézett levélben kérték: tartson a szenátus meghallgatást a bősi erőmű, a Duna eltérítése ügyé­ben, segítsen megakadályozni a példátlan környezeti katasztró­fát. A levélben a környezetvédők felhívták a figyelmet arra, hogy a Duna nem európai ügy, mint­hogy a brazíliai őserdők megóvá­sa sem dél-amerikai kérdés, ha­nem az egész világra tartozik. Bősnél nemcsak az évezredes élővilágról van szó, hanem a nemzetközi jogról is: törvényte­lenül eltérítettek egy határfolyót, s ha ezt eltűrik, precedenst te­remtenek, hogy az agresszió kifi­zetődik — hangzik a levél, amelyben utalnak rá, hogy Tom Lantos és Christopher Shays képviselők is mérlegelik a kong­resszusi meghallgatást az ügy­ben. Lipták Béla, az Amerikai Ma­gyar Környezetvédelmi Alap el­nöke a kérdéssel kapcsolatban elmondotta az MTI tudósítójá­nak, hogy a fenti levélről tájé­koztatta Ántall József miniszter- elnököt is. Lipták egyébként új megoldást javasol: miután dél felé a beton nem engedi, északi irányban vágják át a dunacsúnyi gátat, s így engedjék vissza ere­deti medrébe a Dunát. E megol­dással valamennyi érdekelt fél igényei kielégíthetők: Pozsony lehet kikötő, biztosítják a dunai hajózást és az erőmű áramterme­lését az év felében, háromnegye­dében. A szakember Lipták szá­mításai szerint a Dunában marad a teljes vízmennyiség, amikor a vízhozam másodpercenként 1200 köbméter alatt van, tehát főként a nyári, alacsony vízállás idején. A Duna-szakaszon mért maximális hozam 10.000, a mi­nimális 600 köbméter másod­percenként. A javasolt megol­dáshoz meg kellene emelni a du­nai gátakat, tette hozzá Lipták, aki hangoztatta: sürgős cselek­vés szükséges, hiszen már csak 50 nap van hátra, azután tavasz- szal, ha nincs talajvíz, ha nem tud megindulni a nedvkeringés, meghal a Szigetköz. Mart Laar Magyarországon Észtországot érdeklik hazánk tapasztalatai Mart Laar észt miniszterelnök tegnap hivatalos magyarországi látogatásra érkezett. A két or­szág kapcsolatainak történeté­ben ez lesz az első kormányfői szintű kapcsolatfelvétel. Utazásáról a BNS hírügynök­ségnek nyilatkozva az észt mi­niszterelnök kifejtette: Magyar- ország nagy figyelmet tanúsít irántunk. Budapesten tárgyalni kívánunk a gazdasági kapcsola­tok erősítéséről, és sor kerül egy gazdasági együttműködési ve­gyes bizottság felállítására is. Észtországot nagyon érdeklik Magyarországnak a privatizáció­ban és a külföldi tőke vonzásá­ban szerzett tapasztalatai. Mart Laar, akit útjára elkísér Paul-Eerik Rummo oktatási mi­niszter is, Budapesten találkozik Antall József miniszterelnökkel, Für Lajos védelmi miniszterrel, a Magyar Demokrata Fórum ve­zető tisztségviselőivel és a Ma­gyar-Észt Társaság tagjaival. A látogatásnak, a kormányfő szerint, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túl oka az is, hogy az észt kormány a korábbinál na­gyobb figyelmet kíván szentelni Közép-Európának. — Magyar- országon kívül nagyon érdekel bennünket Csehország és Szlo­vákia is. Ezeknek az országok­nak már vannak tapasztalataik a gazdasági reformokban, s így a legközelebb állnak hozzánk — nyilatkozta Laar.

Next

/
Thumbnails
Contents