Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. január 26., kedd A reklámjog a vásárlók érdekén alapul Mit illik, mit lehet, mit szabad? (FEB) Miközben hazánkban soha nem látott hirdetés és rek­lám hadjárat folyik, az Európai Közösség szakértői mind szigo­rúbb tilalmakat sürgetnek. A re­cept nélkül kapható gyógysze­rek reklámjának korlátozását, a dohányipari termékek népsze­rűsítésének csaknem teljes betil­tását, a csomagküldő szolgála­tok hirdetéseinek visszaszorítá­sát javasolják. A külföldi kereskedők véle­ménye szerint: a reklám alap­jog, része a szabad vélemény- nyilvánításnak és egyúttal a nyi­tott gazdálkodás egyik biztosí­téka. Ha lehet, még ellentmondá­sosabb a hazai helyzet. Nagy Péter, a Magyar Reklámszövet­ség főtitkára a jogszabályok mi­előbbi módosítását sürgeti:- A szocializmus feltételei között megfogalmazott előírá­sokat nem lehet alkalmazni a piacgazdaságban. Az egyetlen szempont, amit figyelembe kell venni, a vásárlók érdeke. Va­gyis a megtévesztő, vagy a megtévesztésre alkalmas rek­lám esetében a hatóság követ­kezetesen lépjen föl.- Melyik hatóság?-A reklámszövetség elnök­sége a Versenytanácsra és az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre gondol. A két szervezetnek kellene egyértel­műen értelmeznie - új rendel­kezések híján- átmenetileg a régi jogszabályokat. A végleges megoldás az új törvény. Amíg ez elkészül, addig egy országos reklámtanács felállítását szor­galmazzuk. Már hozzáláttunk az új reklám-etikai kódex ki­dolgozásához.- Napjainkban a dohány- és a szeszesital reklámok váltják ki a legnagyobb vitát. Mi erről a reklámszövetség véleménye?- Nehéz határvonalat húzni a márkák, védjegyek, cégek, va­gyis a választék lehetőségeinek ismertetése és közvetlenül a fo­gyasztásra történő ösztönzés között. A cigaretta és az alkohol reklámozását tiltja az 1978-as törvény, azóta viszont számos gyár külföldi kézbe került, megszűnt az állami monopó­lium. A magyar nézők milliói nézik a műholdas adásokat, ahol bőven látnak szesz- és do­hányreklámot. A külföldi sport és egyéb események televíziós közvetítésekor is mindig látni ilyen témájú plakátokat. Mi a magunk részéről azt mondjuk, hogy eladási helyeken - a trafi­kokban, a szállodákban, a ven­déglőkben, az élelmiszerboltok kirakatában - igenis be lehet mutatni az ott kapható terméke­ket. Hasonló a helyzet a szpon­zorálással is. Ha a Hungarorin- gen betiltanák például a ciga­retta reklámot, egyetlen világ­hírű versenyző sem állhatna rajthoz, elmaradna a Forma 1. A pestis- emlékmű felújítása Székesfehérvár. Felújítják a történelmi tradíciókban igen gazdag város legrégibb köztéri szobrát, az 1703-ban, a nagy pestisjárványt követően felállí­tott emlékművet. A Szűz Máriát ábrázoló ho­mokkő szobor az elmúlt évszá­zadokban erősen megrongáló­dott, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy egy másolatot ál­lítanak fel az emlékmű talapza­tára, az eredetit pedig rendbe­hozzák, s múzeumban őrzik az utókor számára. A szoborelhelyezés munkála­tául a befejezéshez közelednek. Az emlékműnek helyén, a Piac téren már végeztek az útfelújí­tással, elkészítették a köztéri al­kotás környékének díszkő bur­kolatát. A dolgok jelenlegi ál­lása szerint hamarosan elhe­lyezhetik a talapzaton a szo­bormásolatot is. Karen szerepében Szórakoztató kóruszene Külföldi és hazai amatőr kó­rusok számára nyílik új fórum Kisteleken. A helyi önkor­mányzat, a zeneiskola, néhány alapítvány, a megyei közgyűlés, valamint a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium támoga­tásával, a KÓTA védnökségé­vel április 2-a és 4-e között megrendezi az első Szórakoz­tató Kóruszenei Találkozót. Azokat az amatőr kórusokat várják, amelyek a hagyományos szórakoztató kóruszene mellett mind gyakrabban vállalják a kortárs szórakoztató kóruszene - egzotikus népzene, musical- és Beatles-dalok kórusfeldol­gozásai, spirituálék - megszó­laltatását. A találkozó célja szakmai vitafórum létrehozása is, valamint az ifjúság zenei íz­lésének formálása. A kóruszenei találkozónak a kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium ad otthont. Jelent­kezni február 15-éig lehet a he­lyi zeneiskolában. Gerontológus az öregedés folyamatáról Az aktivitás előnyös (Ferenczy Europress) A ku­tatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi az öregedéslé­nyege, de máig sincs olyan egy­séges elmélet, amely erre meg- felelő'választ adna. Elsősorban' tehát a gyakorlati tapasztalatok, azaz az egyes szervek, szerv- rendszerek megfigyelt időskori elváltozásai adnak támpontot az öregedés folyamatainak meg­ismeréséhez. Erről beszélgettünk dr. Vér­tes László belgyógyásszal, a Magyar Gerontológiai Társaság főtitkárával. Az idősödő és az idős szerve­zetre elsősorban a testi és szel­lemi alkalmazkodóképesség be­szűkülése jellemző. Az általá­nosítás azonban ebben az eset­ben is megtévesztő lehet, mert nincs mindenkire egyformán érvényes öregedés. Általános jelenség, hogy az életkor előrehaladtával az élet­működések erőssége csökken és az egyes szervek, szervrendsze­rek veszítenek súlyukból, tevé­kenységük lelassul. Ez tapasz­talható például az érzékszervek korral járó változásai során is. A szem fáradékonyabbá válik, alkalmazkodóképessége oly mértékben csökken, hogy szemüveggel kell pótolni. Ä hallás, az ízérzés képessége gyöngül, a szaglás szintén rosz- szabbodik és az életkorral a fo­gazat is változik. Az évek múlásával párhuza­mosan csökken a nyál termelés, erőtlenebbé válik a gyomomed- vek, az epe, valamint a has­nyálmirigy és a bélmirigyek működése, a bélből való felszí­vódás üteme és aránya. Természetesen megérzik az évek számát a mozgásszervek is. A kopási jelenségek nyomán megnehezül a járás (főleg lép­csőn), hamarabb következik be a' faradás. A derékfájás és a hát­fájás pedig elég sűrűn okoz pa­naszokat. A légzéssel kapcso­latban a leggyakoribb öregkori tünet a hörghurut, a tűdőtágulás, a tüdőasztma. (Sok esetben azonban nem a magas kor a lu­das, hanem a dohányzás.) Az említett szervi elváltozá­sok alapot teremtenek különféle betegségek létrejöttéhez. Ez magyarázza, hogy az idős em­berek általában egyszerre több­féle betegségben szenvednek. Az időszakos orvosi ellenőrzés tehát az ő esetükben különösen fontos. Ezt azért is hangsú­lyozni kell, mert kivált az öre­gek hajlamosak a szűrővizsgála­tok mellőzésére. Az életműködések gyöngü­lése érthetően sok probléma for­rása a közlekedésben, a vásár­lásban, a házi munkában és egyebütt. De minden tapasztalat azt bizonyítja, hogy az aktivitás fenntartása, a rendszeres tevé­kenység mindenképpen elő­nyös! Elősegíti az öregedés kés­leltetését, hozzájárul a szervezet minél további épen tartásához. Ebből következően nem igaz a régi vélekedés, hogy az idős kort csak panaszok, hátrányok, betegségek kísérhetik. Renge­teg példa igazolja, hogy elér­hető a magas kor szellemi-testi fissességben, aktív életvitellel, megtalálható tehát az értelem, a szépség, a munka és az alkotás öröme a késői években is.- borgó ­A Távol Afrikától című, többszörös Oscar-díjas Filmet január 30-án szombaton este 21.10 órakor sugározza a Magyar Tel vízió egyes csatornája. A film világsikeréhez Sydney Pollack rendezői munkája és Robert Redford főszereplése mellett nagy mértékben hozzájárult a képen látható szép hölgy: Meryl Streep is. Csempészáru-cikklista ’92 ják össze a - természetesen gazdátlan - cigarettás csoma­gokat. De gyakran találnak kar­tonszámra a fekvőhely párná­zott része alatt és a WC-ben is. A „toplistán” ezek után a sportviseletek szerepelnek. A drága szabadidő-ruhák össze­préselve, zsákba húzva utaznak a kamionokon, mint „hézagki­töltő rongyok”, miközben a cjj.-. mäs sj)®Kíkkék; habszivacs ..göpgyö.legben ke (FEB) Az a kishír, miszerint sugármérő berendezéseket állí­tottak üzembe a záhonyi hatá­rállomáson. joggal kelthetett iz­galmakat, de ugyanakkor érdek­lődést is az irányba: hányféle cikkel kísérleteztek a csempé­szek az elmúlt évben, és mik voltak az igazán kurrens áruk? Ha a viszonylag kis helyen, nagy érték behozatalit, tekintjük ^ hányadénak' ákkörlá^lönboz©"1 kábítószerek . mellett az uráijr származékokról kell szót ejteni. Hozzák a kis, sötétbarna pasztil­lákat, amelyek atomerőművek fűtőanyagául is szolgálhatnak. Ugyancsak „tranzitutasként” lépi át határunkat a vörös por, vagy. vörös tugany.mroely sok'-, kai kisebb helyen elfér, mint azok a dollármilliókf!), ame-, lyeket értük egy-egy közel-ke- -teíi ftg}jg£k szíyesejMH^Ö."^ Ha a'belekét kiilüh-külön nézzük - mondja a vátpőrségj; ~f^ontoW--:ásKor eíso helyén tö'ájfcohol ^fflitjd-a-gépköé^ a következnek. 1992- első kilenc hónapjában több mint száz, ha­mis iratokkal érkező kocsit si­került lefoglalnunk. Ezután jön a füstös áru. így mondják az expressz vonatok kutatói, akik leginkább Pull- mann-kocsik padlásairól kotor­rülnék „Ffágile”, azaz töré­kenynek minősített ládák ru­galmas bélelésére. . A rangsorban a márkás órák, a bizsunak álcázott aranytár­gyak, az ikonok, majd a legcsat- tanósabb holmik; a fegyverek következnek. A leltárba tartoz­nak még azok a gyógyszerek, amelyek már közel állnak a kímghöz. Aztáfl. ji^tek-.tnfc. a. pt^WCk «; pönfosáMáan - ,*höz- Zj^.ütordják” azokat, ' sZáfóépizódkéht megemlít­hető; hög>’ megkezdődött a k&-. zép-ázsiar eredetű élőál­lat-csempészés is. Legutóbb 1150 kirgiz teknőst, 21 siklót és 15 skorpiót fogtak él egyetlen furgonban. A vámosok annak ellenére rájuk találtak, hogy az ajtókon többnyelvű felirat állt; „Ne közelíts!” L.B. „Pártunk egységes, a tagság mögöttünk áll, a tisztázó viták után gyűlésünk bizonyította eddigi politikánk irányvonalá­nak helyességét, s láthatjuk, hogy összefogással úrrá lehe­tünk nehézségeinken.” - ösz- szegezhette volna így is Antall József az MDF hét végi orszá­gos gyűlése eredményeit, aj­kán azzal az alig-alig észreve­hető, elégedett kis mosollyal, mellyel a már megszokott ex­kluzív interjúját a Hétnek adta. S nem minden alap nélkül lehet elégedett, hiszen a kor­mányfő az elmúlt napokban fényesen bizonyította, hogy remek taktikus, óriási sakkjá­tékos. Mert nem csekély em­berismeretre, helyzetfelisme­résre, kompromisszumképe- ségre és erőre lehetett szük­sége ahhoz, hogy továbbra is kezében tarthassa annak a sze­kérnek a rúdját, amelyek kere­keit már aligha tartja össze va­lamiféle eszmei tengely. An­tall József győzelmet aratott az országos gyűlésen, a kérdés csupán az, milyen áron és mi­lyen hosszú távra? A pártelnöknek - pontosab­ban a küldötteknek - sikerült kiszorítani az általa veszélye­sebbnek, illetve kevésbé kívá­natosnak és hasznosnak ítélt liberálisokat az MDF vezeté­séből, ugyanis az általuk kép­viselt eszmék, az elképzelések szerint, nemjelentoipk ji£árt számára jelentős tomegtSnio- .gatást a választásokon. A gyűlés teret adott viszont a „csurkistáknak”, az eddiginél ők nagyobb szerepet kapnak az elnökségben, s ettől több fron­ton is eredményt remél. Egy­részt kielégíti azoknak a párt­tagoknak az igényeit, akik egyetértenek Csurka István el­képzeléseivel, másrészt to­vábbra i$.maga melleti tud­hatja, aorták. ájt^ódó''vá­lasztóknak a szimpátiáját, akik a múltt^esfüt-séi^ijaeik meg­torlását rettélve. vagy az ép­pen e koitftí&iy irányítáSarfíd-' lett kialakult szociális kataszt­rófa orvoslását, megoldási le-' hetőségét a drámaíró ideológi­ájának gyakorlati megvalósítá­sában látják. S mindemellett csak úgy mellékesen sikerül MDF: a kör négyszögesítése, mint választási taktika így megőrizni a Demokrata Fórum egységét is. Az sem mellékes körülmény, hogy ez­zel a taktikai lépéssel, mint egy abszolutikus uralkodó, újabb birtokadománnyal sze­reli le az elégedetlenkedő fő­nemesét, magyarul egy hata­lomrész átjátszásával tömi be annak a száját, aki személyére nézve veszélyesnek látszik. A nagy kérdés azonban - hogy ennek a két markáns személyiségnek hogyan sike­rült erre a kiegyezésre jutnia?- még továbbra is a levegőben lóg. Mert nem felejthetőek Csurka Istvánnak a kormányfő ellen irányuló kifejezetten éles s egyértelműen Antall szemé­lye ellen irányuló bírálatai, s nem lehet elfelejteni azt a gesztust sem, hogy Antall Jó­zsef az utóbbi napokban, ép­pen az országos gyűlésre ké­szülve felvette a többször ar­cába vágott kesztyűt, és azt mondta, igenis megvívom a harcot Csurkával, akinek meg­nyilatkozásai rendkívül sokat ártottak a pártnak és az or­szágnak, vállalta a „kard ki kard”-ot, a nyílt vitát. , „ Ehhez képest néhány. múlva - erős túlzással - égy-' más nyakába borulnak, leg­alábbis vállalják a további kö­zösséget és együttműködést, ahelyett, hogy megvívnák a szinte meghirdetett csatájukat. Az országos gyűlésen lénye­gében nem történt semmi, né­zeteiket nem másították- meg, véleményüket nem módosítot­ták, a politikai irányvonalaik között tátongó óriási szakadék ii guilds után'is megmaradt továbbra is' úgy ' dolgoznak . majd egymás mellett, hogy.'-), alapvetően niás az elképzeld- • süt a demokráciáról; ' arról,-' hogy ez az ország milyen irányban menjen tovább. Mi van emögött? A kérdés rendkívül érdekes, ám a valódi probléma az, hogy valami van mögötte. Nyilvánvalóan a színfalak mögött sikerült tető alá hozni egy paktumot, ame­lyet jó szívvel sem Csurka, sem Antall nem kíván vállalni, hiszen ha vállalnák, ennek a megegyezésnek a tényét és az indítékait nyilvánosságra hoz­hatták volna, akár a széles közvélemény, akár a párttag­ság előtt. Ám most is folytató­dott a miniszterelnöknek oly kedves kamarillapolitika. A tények eltitkolásának kö­vetkeztében persze megkérdő­jelezhető ennek a paktumnak a létezése, de az ilyesfajta spe­kulációknak rendkívül jó talajt ad azoknak az iratoknak az is­merete, melyek ugyan belső használatra készültek, mégis nyilvánosságot kaptak. Nem először tapasztalhatjuk, hogy az MDF-ben olyan eszmék vi­rulnak, olyan kompromisszu­mok születnek és olyan sakk­húzások történnek, melyek ha ismertté válnak vagy válhatná­nak, bizony meglehetősen so­kat ártanának a párt amúgy is megtépázott tekintélyének. Ilyen dolgozat volt Kónya Im­rének az az emlékezetes ta­nulmánya - mint az első fecske^-, mely Igái olyun. mék fogamazódtSk még, melyből egyértelműen az derül ki, hogy az MDF politikája képmutató politika - ha nem akarunk általánosítani, akkor azt mondhatjuk, hogy leg­alábbis a frakcióvezető ilyen bizonyítványt állított ki magá­ról — olyan ideológiai struk­túra, amely különösen a kül­föld felé igyekszik rendkívül jó, demokratikus színben fel- .lúmetm magát:miköaben »‘so­raiban a-demokratizmus és az étffópaitóg- eszfl3pjpáfcj!srétől rragyon-nagyon messze álló -esöfiék emelkednek távátatok rangra. Hasonló levél került elő az -országos gyűlést meg­előzően is, Varga Domokos György tanulmánya, amiből kiviláglik, hogy nem kívánnak Csurka István eszméitől elha­tárolódni - nem azért, mert egyetértenek, vagy nem érte­nek egyet az általa képviselt ideológiával -, csupán azért, hogy megőrizhessék az MDF egységét, ezzel együtt a hatal­mat, és még véletlenül se tör­ténhessék meg, hogy a megin­dult belső erózió elvégezze könyörtelen munkáját, s mert megengedhetetlen a belső osz­tódás miatt jelentős számú vá­lasztói réteg elvesztése. A szándék egyértelmű: olyan el­nökséget választani, amely több társadalmi réteg támoga­tását élvezheti, még akkor is, ha a tagok egymással össze­férhetetlen értékeket képvisel­nek. Ez egyértelműen kiderül Katona Tamásnak a nyilatko­zatából is, amit a Kurírnak adott: „A ’94-es választások előtt kizárólag olyan elnöksé­get választhattunk magunknak, amellyel jó esélyünk van a győzelemre.” Ám nem biztos, hogy a dolgok túltaktikázása mindig a kívánt eredményre vezet. Ezeket a megfogalmazott „hátsó” gondolatokat pedig nehezen lehet következetes po- „JitU^^Mndékűkpak nép "s ebb&Tfövetkezően ífttAaz is. hogy Antall József és a mö­götte, illetve Csurka István és a mögötte állók között olyan egyezség született, amely lát­szategységet tart fenn, látszat­eredményeket mutat, és az MDF, mint kormányzópárt, mint hazánk-politikájának irá­nyítója ezzel a megegyezéssel nem biztos, hogy az ország előbbrejutását célozza, még ha így-is gondolj. Ebben a béké­ben nem is nagyon búvik íineg a még véresebb báhyrú IpbetíL sége. Ha-pedig a' Tciszámfthatat- lanság, a bizonytalanság na­gyobb veszély, mint a fenyege­tettség, akkor az MDF orszá­gos gyűlése után ezzel a ve­széllyel kell szembenéznünk. Ozsvárt Tamás •i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents