Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

KÜLFÖLD 1993. január 26., kedd Svéd lap Wallenbergről Raoul Wallenberget az egyko­ri szovjet vezetés közvetlen pa­rancsára tartóztatták le — állítja a Svenska Dagbladet című svéd lap, újonnan felfedezett doku­mentumokra támaszkodva. Wal­lenberg letartóztatására Nyikolaj Bulganyin akkori honvédelmi miniszterhelyettes, későbbi szovjet miniszterelnök adott pa­rancsot 1945. január 17-én. Ezen a napon látták utoljára élve a svéd diplomatát Budapesten. Eltűnése előtt egy nappal a szov­jet hatóságok azt közölték a moszkvai svéd képviselettel, hogy a szovjet csapatok Magyar- országon kapcsolatba leptek Wallenberggel, és oltalmuk alá helyezik őt és javait is. A szerb koncentrációs táborokról Az amerikai hírszerzés már tavaly szeptemberben tudta, hogy a szerbek mintegy 135 kon­centrációs tábort működtetnek, de a Bush-kormány csak decem­berben hívott fel azok bezárásá­ra, s az adatokat csak nemrég ad­ták át a Nemzetközi Vöröske­resztnek és az ENSZ menekült- ügyi főbiztosságának — jelentette a The New York Times. George Bush azután adott utasítást a helyzet felderítésére, hogy az amerikai sajtó tavaly nyáron le­leplezte a szerb halaltáborok lé­tezését. A felmérés 70.000-re te­szi a volt Jugoszláviában műkö­dő táborok foglyainak számát, többségüket a szerbek állították fel. A becslések szerint a bosnyá- kok és a horvátok összesen 39 tá­bort működtetnek. Bírál a Vatikán A Vatikán nehezményezi és keményen bírálja Bili Clinton amerikai elnök első intézkedé­sét, amellyel liberalizálta az abortuszt. Az Osservatore Ro­mano rövid kommentárja „Meg­újulás a halál ösvényén* címmel foglalkozott ezzel. „Azok, akik azt várták, hogy Clinton első in­tézkedései olyan megújulást hoznak, amely az emberi jogok védelmét és kiteljesítését céloz­zák, erős csalódást érezhetnek. Az ígért megújulás a halál ösvé­nye felé indult. Nem Amerika és az emberiség haladását szolgálja ez az intézkedés, amely újabb ve­reség az emberi élet védelme szempontjából” — írta a vatikáni lap. Összeomolhatnak az olajárak Összeomolhatnak az olajárak a világpiacon, amennyiben a Kő­olaj-exportáló Országok Szerve­zete (OPEC) nem fogja vissza komoly mértékben kitermelését — jósolja a Globális Energiaügyi Tanulmányok Központja. A lon­doni központú kutatóintézet még azt is kétségbe vonja, hogy az árzuhanás egyáltalán elkerül­hető az OPEC-kitermelés terve­zett csökkentésével. Az intézet jelentése szerint — amelyet a The Wall Street Journal idéz — a szervezet túlkínálata sokkal in­kább hozzájárul az árzuhanást kiváltó feltételek megteremtő- déséhez, mint a gyöngécske ke­reslet. Az olajárak október köze­pe óta már hordónként 3 dollár­nyit csökkentek a világpiacon, és jelenleg általában 18 dollár körül mozognak. Az AT and T az élen Az American Telephone and Telegraph távközlési cég a mi­nap az elre került a világ legérté­kesebb vállalatainak mezőnyé­ben — jelentette az AP-DJ. A korábbi világelső az Exxon olaj­cég volt. A végleges adatok ugyan még nem ismeretesek, de a szakemberek úgy számítják, hogy az AT and T törzsrészvé­nyeinek összértéke 73,47 milli­árd dollár volt, míg az Exxoné csupán 72,12 milliard. A szak­emberek szerint az AT and T annak köszönheti sikerét, hogy mindenekelőtt a távközlési szol­gáltatásokra összpontosított, il­letve rendbe szedte veszteséges vállalkozásait is. Fölvásárolták a Schwinnt A minap hivatalosan fölvásá­rolták a csődbe jutott amerikai Schwinn kerékpárgyártó vállala­tot — jelentette a Reuter és a UPI. A vevő az ugyancsak ame­rikai sportszergyártó cég, a Scott Sport volt, amely 40,75 millió dollárt fizetett a Schwinn-nek. A Scott a Schwinn egy másik válla­latban birtokolt, közel 20 millió dollárnyi értékpapírját is fölvá­sárolta, amellyel a csődbe jutott cég kiegyenlítette adósságainak nagyobb részét. Harcok Krajinában és Boszniában Tegnapra virradóra változat­lan hevességgel folytatódtak a harcok Horvátország déli részén, a szerbek lakta Krajina határvi­dékén. Mindkét fél tüzérségi erőkkel lőtte egymás állásait, s a szerbek új védelmi vonalat alakí­tottak ki, miután a horvát táma­dások miatt korábbi állásaik fel­adására kényszerültek Zára kö­zelében. A harcok folytatása el­lentétben áll Franjo Tudj man horvát elnök vasárnap esti nyi­latkozatával, amelyben bejelen­tette: a harcok befejeződtek, mi­vel elérték a célt, a biztonságos közlekedési útvonal kialakítását Dél-Dalmáciába. A Krajinában zajló harcokkal egy időben újabb összecsapások robbantak ki a horvát és a muzul­mán erők között Boszniában is, a köztársaság középső részén fek­vő Gornji Vakuf városában. A Jugoszlávia-konferencia társel­nökei a múlt héten ígéretet kap­tak ugyan a szembenálló felektől arra, hogy beszüntetik a harco­kat, de az összetűzések nyomban fellángoltak, amint Cyrus Vance és Lord Owen elutazott Zágráb­ból. Alija Izetbegovic boszniai el­nök ugyan jóváhagyásáról és megértéséről biztosította Zágrá­bot a horvátországi Krajinában zajló hadműveletekkel kapcso­latban — hangoztatta, hogy Hor­vátország csupán szuverenitása helyreállítására törekszik —, ez nem javított a boszniai muzul- mán-horvát viszonyon: Zágráb­ban szemrehányást tettek, hogy a boszniai vezetés néha horvátba- rát, néha horvátellenes nyilatko­zatot tesz. A horvát támadás nyomán Moszkva aggódik... Oroszország várhatóan a leg­rövidebb időn Délül konzultáció­kat kezd az ENSZ Biztonsági Ta­nácsán belül arról, hogy milyen lépéseket tegyen a nemzetközi közösség válaszul a szerb cél­pontok elleni horvát támadások­ra — értesült megbízható forrás­ból az MTI moszkvai tudósítója. Az orosz illetékes nem rejtette véka alá: Moszkvát aggasztják az újabb összecsapások, amelyek a genfi délszláv konferencia mene­tét fenyegetik. Röviddel ezelőtt Csurkin külügyminiszter-helyet­tes az ITAR-TASZSZ hírügy­nökséggel azt közölte, hogy Moszkva fontolóra vette szank­ciók elrendelését Horvátország­gal szemben, s amennyiben a ka­tonai akciók nem szűnnek, hiva­talosan is felveti a kérdést. Az ez­zel kapcsolatos utasításokat az orosz ENSZ-misszió már meg is kapta, bár a konkrét lépéssel meg várnak. Az MTI-t tájékoztató illetékes szerint egyelőre nem feltétlenül valamiféle konkrét szankciók, hanem bizonyos, a Sibenik és Zadar elleni támadásokra adan­dó válasz megvitatásáról lenne szó. Ehhez Moszkvában további információkat várnak a helyzet alakulásáról. — A kérdést először az ENSZ BT vitatja meg. De hogy az intéz­kedések szankciók vagy valami más lépések formájában ölte- nek-e testet, azt egyelőre nehéz lenne megmondani. Az ezzel ösz- szefüggő konzultációk, ameny- nyire en tudom, rövidesen meg­kezdődnek — közölte a forrás. Hozzátette, hogy az egyik leg­főbb, tisztázásra váró kérdés, hogy mi húzódik meg a horvát támadások hátterében... Irak békülékenynek tűnik A Clinton-adminisztráció alatt is folytatódó amerikai légi­támadások ellenére Irak vasár­nap ismét kifejezte készségét, hogy hajlandó engedményekre. Hamid Juszuf Hammadi iraki kulturális és tájékoztatási mi­niszter a Reuter közlése szerint azt nyilatkozta a CNN amerikai televíziós társaságnak, hogy az incidenseknek iraki részről nem tulajdonítanak nagy jelentősé­get, és a bagdadi kormány tartja magát az általa egyoldalúan meghirdetett fegyvernyugvás­hoz. Bagdad kész a tűzszünet fel­tételeinek megsértését sürgős­séggel megtárgyalni és elsimíta­ni. Amerikai katonai források vasárnap megerősítették, hogy iraki radarok nem követték azt az amerikai vadászgépet, amely szombaton — abban a Íriszem­ben, hogy iraki támadás érte — a légi tilalmi övezetben iraki cél­pontot bombázott. Bagdad cá­folta, hogy légvédelmi ágyúi tü­zet nyitottak volna, és azt állítot­ta, hogy radarjai sem voltak be­kapcsolva. Les Aspin amerikai védelmi miniszter óvatosan nyi­latkozott az ügyben, és azt mondta, ki kell várni, amíg a vizsgálat pontosan tisztázza, mi is történt valójában. Hozzáfűzte, hogy bizonyos jelek arra utalnak, Irak visszatelepíti légvédelmi ra­kétáit a déli tilalmi övezetbe, de ezt még nem lehet megerősíteni. Az AP hírt adott egy vasárna­pi bagdadi sajtóértekezletről, amelyen az iraki védelmi minisz­térium két mérnöke azt bizony­gatta: az amerikai hadsereg szándékosan lőtt ki egy rakétát a bagdadi Rasid Hotelre. A két ha­lálos és számos sebesült áldoza­tot követelő akció az amerikai fél szerint véletlen baleset volt. Az iraki mérnökök filmek segítségé­vel igyekeztek állításaikat alátá­masztani. Az iraki tömegpusztí­tó fegyverek megsemmisítésével megbízott ENSZ-szakértők fel­újították tevékenységüket a Bag­dadtól északra található Mut- hanna komplexumban. A cso­port amerikai vezetője bejelen­tette, hogy mustár- és ideggázo­kat semmisítettek meg a bázison. Üjabb bolgár vádak „Törvénytelenül állítottak meg bolgár hajókat Magyaror­szágon” — adta hírül tegnap első oldalán a Duma című szófiai na­pilap. A Bolgár Szocialista Párt lapja szerint naponta mintegy 30 ezer dollárnyi kár éri a bolgár fo­lyami hajózó vállalatot azért, mert magyar kikötőkben indo­kolatlanul állítanak le bolgár ví­zijárműveket a magyar vámszer­vek. A cikkben hírt adtak arról, hogy a bolgár vállalat a szófiai külügyminisztérium közbenjá­rását kérte az ügyben. A vállalat képviselői azt hangoztatják, hogy az ENSZ embargóhatáro­zataival összhangban rendben vannak a Magyarországon leállí­tott bolgár áruszállító hajók pa­pírjai. A Duma szerint nem tud­ni, hogy meddig várakoztatják a bolgár hajókat Magyarországon. Szombaton a 24 Csasza (24 óra) című szófiai napilap adott hírt egy másik bolgár hajó kapcsán a magyar fél — szerintük indoko­latlan — lépéseiről. Hogyan látta Szabad György? ,4 küldöttek egy része elkezdett komolyan mérlegeim” Az országos gyűlés pénteki napján dőlt el a legtöbb kérdés. Nem könnyű feladatot látott el Szabad György, akinek levezető elnökként irányítani kellett a munkát, fékezni a sokszor elsza­badulni látszó indulatokat. A vi­ta után, az éjszakai órákban kér­tünk tőle interjút. — Hogy érzi magát a hosszúra nyúlt, s éles hangú tanácskozás után? — Fáradt vagyok, és nagyon éhes — nevetett. — Komolyra fordítva a szót, örülök annak, hogy jelentős részében jó színvo­nalú volt ez a disputa. Kevés volt a disszonáns hang, ugyanakkor termékeny gondolatok hangzot­tak el. — Az előzetes összecsapások miatt nagyon nagy várakozás előzte meg ezt a mai napot. Ón szerint hogyan tükröződött ez a hozzászólásokban ? — Jelentős nézetkülönbségek voltak az MDF-en belül — nem akarom szépíteni —, s ezek ki sem küszöbölődtek a mai vitá­ban. Ilyen illúziókat nem szeret­nék támasztani. De megítélésem szerint a vitában és annak fogad­tatásában egyértelművé vált, hogy az MDF fokozódó érlelő- désről tesz tanúbizonyságot, és nem jellemző az, hogy a nagy hangon elmondott frázisoknak nagy a súlya. Az emberek az ér­vekre reagáltak, és ahogy lemér­ni lehetett a beszédek után el­hangzott tapsokból: a gondola­tokat honorálták. — De az egymásnak ellent­Az országos gyűlés résztvevői a gondolatokat honorálták mondó érveket is ugyanolyan lel­kesedéssel fogadták... — Igen, voltak ilyen esetek. — Ez nem vetíti előre, hogy ezek a viták a későbbiekben ugyanígy folytatódnak ? — Aligha képzelhető el, hogy egy nyilvános, alig néhány órás vita arra késztetné a feleket, hogy elfogadják a másik nézete­it. De én úgy gondolom, hogy azok a feltételezések, melyek szerint az MDF eltér a centrum névvel jelzett irányzattól, s vala­mi szélsőség felé fog eltolódni, s ez manifesztálódik az országos gyűlés keretén belül, nem voltak elég megalapozottak. Ha a pár­ton belül is voltak azok, akik ezt hitték, ők sem ismerik a tagsá­got, s annak igazi értékeit. A má­sik oldalról pedig nyilván remé­nyeiket, s egy idő után félelmei­ket vetítették bele a vitába. — Egy eszmecserére a résztve­vők nagyon gyakran előre eldön­tött véleménnyel érkeznek, s nem is hajlandók azt megváltoztatni. Hogy érezte ezt az elnök, válto­zott-e a gyűlés hangulata és állás­pontja? Eldőlt-e itt péntek este valami? — Azt hiszem, a küldöttek egy része elkezdett komolyan mérlegelni. Lehet, hogy ez a vá­lasztásokban nem nyilvánul meg teljesen, de örvendezve láttam, hogy latolgatják az érveket, nem egyszerűen rábólintanak. Bízom abban, amelyben eddig is, az első laki teleki sátortól: nagyon sok értéket hordoz ez az irányzat, ez a mozgalom, s meg tud birkózni a nehézségekkel. — Tehát optimistább, mint a 14 órai kezdéskor? — Akkor volt bennem egy fe­szültség, a megfelelő vitakultú­rával, s a lebonyolítással kapcso­latban. Reménykedtem ugyan, de sokak borúlátóak voltak. Örülök, hogy — hallva más pár­tok gyűléseinek történetét — az MDF megőrizte a higgadtságát, ha nagyon élesen is foglaltak ál­lást a résztvevők. Gábor László Amerikai törvényhozók magyarországi tapasztalataikról A Nyugat késett, s keveset is tett A magyar politikusok véle­ménye szerint a Nyugat késve és keveset tett a volt Jugoszláviában kialakult válság kezelésére. A Nyugatnak el kell döntenie, akar-e erőt alkalmazni, mert az üres fenyegetés rosszabb, mint a semmi. Az Egyesült Államok­nak vezető szerepet kell vállalnia az ügyben, és tovább kell segíte­nie a magyar demokráciát. Ezt írta a közelmúltban tett magyarországi látogatásáról az amerikai kongresszus EBEÉ-bi- zottsága. A képviselőház és a szenátus mindkét pártbéli tagja­it, valamint a külügy-, a védelmi és a kereskedelmi minisztérium képviselőit egyesítő testület az EBEÉ-döntések végrehajtását kíséri figyelemmel világszerte. A demokrata politikusok által ve­zetett küldöttség Budapesten ta­lálkozott Göncz Árpád államel­nökkel, Antall József kormány­fővel, s a kormány más tagjaival, köztük Jeszenszky Géza külügy­miniszterrel. A tapasztalataikat összegző jelentés szerint a vezető magyar politikusok úgy vélik: a délszláv válságban óvatosan kell bánni a katonai nyomással, miután földi hadműveletek kockázatosak lennének a Nyugatra. Egyúttal sürgették: Washington vállaljon kezdeményezőbb szerepet, és közölje világosan a szerbekkel, milyen következményei lehet­nek folytatódó agressziójuknak. Tekintettel a kisebbségben élő 3 millió magyarra, Magyaror­szágnak az az álláspontja, hogy a nemzeti kisebbségek ügye része az európai biztonságnak. Ugyanakkor az MDF (akkori) alelnöke, Csurka István kire­kesztő, antiszemita emlékirata, valamint a bőrfejűek erőszakos — bár elszigetelt — támadásai magyarországi kisebbségek ellen emlékeztettek, hogy Magyaror­szág is fogékony szélsőségesen nacionalista, kisebbségellenes jelszavakra — írták az amerikai törvényhozók. A küldöttség Borisz Jelcin orosz elnök után járt Budapes­ten, ahol a vezető politikusok ja­vasolták nekik: támogassák Jel­cint, hogy az ellenállhasson a konzervatív támadásoknak. — A lehetőség, hogy a korábbi Szov­jetunió stabilitása felbomlik, nyilván riasztó Magyarország számára, különös tekintettel ar­ra, hogy viszonya északi, déli és nyugati (sic!) szomszédaival fe­szült. A magyar vezetők síkra- szálltak az USA erős politikai, katonai és pénzügyi jelenléte mellett Európában, és további amerikai támogatást kértek Kö- zép-Kelet-Európának: míg Ma­gyarország büszke az eddig meg­tett útra, tovább kell építenie a demokráciát. Egy televízió után: 100 dollár Új vámszabályok Ukrajnában A csapi-záhonyi határátkelőn még mindig szokatlanul nyugodt a helyzet, gyakorlatilag várako­zás nélkül léphető át az ország­határ. Az utasok között kevés a kárpátaljai, hiszen még érvény­ben van a turistaforgalmat és a magánjellegű külföldi utazáso­kat korlátozó rendelkezés. Ők tehát még nem érzik különöseb­ben annak a dekrétumnak a ha­tását, amelyet december 29-én fogadott el az ukrajnai kabinet a külföldre szállított árukra kisza­bott vámilletékről, és amely ja­nuár 21-én lépett érvénybe. A magyar állampolgárok viszont annál inkább, hiszen az ő ha­tárátlépésüket nem korlátoz­za ilyen rendelet. A vámrendelkezés lényege: mind az ukrán állampolgárok­nak, mind a külföldieknek vám­illetéket kell fizetniük a határon átvitt árucikkekért, ha azok érté­ke meghaladja a kétszeres mini­málbért, vagyis jelenleg a 9200 karbovanecet. A vámilleték mértéke ugyanannyi, mint a ter­mék kiskereskedelmi ára, amit árcédulával kell igazolni. Igaz, a termékek egy része után — eze­ket külön listába foglalja a ren­delkezés — megszabott összeg­ben kell a vámilletéket fizetni. Az illetéket dollárban tünteti fel a rendelkezés, de karbovanec- ben, azaz kuponokban is fizethe­tő a napi piaci árfolyamon átszá­mítva. Egy televízió kiviteléért például 100 dollárt, vagyis kö­rülbelül 120-130 ezer kupont kell fizetni, aki pedig például személygépkocsi-utánfutót sze­retne kivinni az országból, ennek dupláját teszi le vámilletékként. A külföldiek közvetlenül a hatá­ron fizetik ki a vámilletéket, az ukrán állampolgárok pedig an­nál a vámhivatalnál, amelynek hatáskörében laknak. A határon is megtehetik ugyan, de akkor dupla összeget kell fizetniük. Ha pedig olyan árut találnak az utas­nál, amiért nem fizetett vámille­téket, azt elkobozzák. Nem kell viszont vámilletéket fizetni az olyan árucikk kivitelé­ért, amelynek kiskereskedelmi ára nem haladja meg a kétszeres minimálbért, vagy a külföldi ál­lampolgár által a beutazáskor a vámnyilatkozatban feltüntetett valutamennyiségnek megfelelő értéket. Kivételt képez a szeszes ital és a dohányáru, amelynek ki­vitelét égetett szeszből egy liter­ben, borból két literben, cigaret­tából pedig 200 darabban korlá­tozza az új vámtörvény. Élelmi­szerből is annyi vihető ki az or­szágból, amennyi az útra szüksé­ges. Egy másik dekrétumával a mi­niszteri kabinet saját hatásköré­be vonta a színes- és a drágafém, a szén, a kőolajtermékek, a gáz, a villamos energia és a drágakő ki­vitelének engedélyezését. E ter­mékek exportjával ezentúl csak azok foglalkozhatnak, akik a mi­niszteri kabinettől kapnak erre engedélyt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents