Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. január 25., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Veszélyes hétvégék és ünnepek (Folytatás az 1. oldalról) vagy nem. Néha a nyakunkon marad 1-2 mázsa, máskor meg ennyi hiányzik. És ha akár csak egyszer nem kapnak mondjuk ötvenen kenyeret, az már hábo­rút jelent. Mert a vásárló, te­szem azt, egy perccel záróra előtt bejön ide, akkor is joggal várja el, hogy úgy szolgáljuk ki, mintha még mondjuk reggel volna. És mert tényleg kenyérkér­désről, kenyérharcról van szó, az üzletvezető kifejti a dolog más vonatkozásait is. Kezdődik ott, hogy a kereskedelemnek nagyon kell mérlegelnie, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy készletét a megrendelés napján „rendes” árán adja el, vagy „másnaposán”, kilóját tízért ta­karmánynak, a disznóknak. De hát persze, ez a vevőt a legkevésbé sem érdekli. Van, vagy nincs? - nála ez a kérdés, és ha nincs, úgy joggal felhábo­rodik. Ily esetekben Nagy Ist­ván már számtalanszor beült sa­ját kocsijába, és próbálta felhaj­tani a kenyeret.- Mondok egy példát, az ta­lán rávilágít. Kifogytunk, lenul­láztunk, mire gyorsan hívom a sütőipart, mondom a műszak­vezetőnek, hogy mi a bánatunk. Erre ő, hogy majd visszahív. És nemsoká jön is a telefon, és közli, hogy ugyan adna szíve­sen, mint ahogy már a múltkor is adott, de letolták érte nagyon, és üzenik, menjek a maszekhoz, akivel olyan jóba vagyok. És ez már az igazi háború, s nem is hideg, hanem inkább - kenyérmeleg. Élesen kirajzo­lódnak, elkülönülnek a frontok. Egyik oldalon a kenyérgyárak (kft.-k, üzemek), másikon a ke­reskedelem. Elszánt nehéztü­zérséggel lövik egymást, s a tűzvonalban, a kettő között a szegény és vétlen áldozat, a vevő, kezében fehér zászlóval integet, hogy ne harcoljatok, ne lőjetek, fiúk, mi csak békessé­get akarunk - kenyeret. Hogy pedig erre mennyi az esély, azt mind a mai napig csak találgatni lehet. Miként a keres­kedelem fontolgatja a hétvégi rendeléseket. Valahogy így: most miután keményen begyű­rűzött a kétkulcsos áfa, 50-52 forint egy kiló kenyér, a vevő alaposan megfontolja, hogy ki­lósat vegyen, vagy csak felet. Elmúlt már az a világ, amikor megvette, majd ami megmaradt, azt a kukába dobta. Annyit vesz, amennyi éppen szükséges, egy dekával sem többet. S a pénzéért elvárja, hogy legyen jó a kínálat, ha már egyszer oly­annyira - gondoltuk-e valaha - megfizet érte. Kell tehát a gyári kínálat, de kell a maszek is, ki ilyet kér, ki olyat, csak egyet nem sza- bad(na) mondani, hogy „nincs”.- Valóban ez a helyzet - ért egyet - Csábi Imréné, a Pécskő üzletvezetője is. - Nálunk min­dent a kereslet-kínálat kérdése dönt el. Mi például Heves me­gyéből is hozunk, de a Palóctáj Kft. sem panaszkodhat: rende­lünk tőlük palóc, Erzsébet-, Sió-kenyeret, félkilós zsemleci­pót, rozskenyeret.- Panasz tehát egy sem le­het?- Dehogy is nem, ha kenyér nincs. Csak hát, ez ellen senki sincs beoltva. Minden rizikót viszont nem nyelhetünk le. Képzeljék csak a helyzetünkbe magukat: most is van 2-3 kon­téner száraz kenyerünk, emberi fogyasztásra azt már meg nem veszi senki.-Ezek szerint kivédhetetlen az időnkénti kenyér-mizéria?- így azért nem állítanám. Minden üzletnek megvan a saját vevőköre, és ehhez lényegében, normális körülmények között lehet igazodni. Nálunk, itt a belvárosban akkor csap be a bomba, ha a periféria valamiért nem kap kenyeret. Akik ott hoppon maradtak, pluszként je­lentkeznek idebent. Ilyenkor felborul az egyensúly, idő előtt kifogy a készlet, az emberek háborognak, mi pedig szaladgá­lunk fűhöz-fához, csak hogy ad­janak egy kis kenyeret. Igaz, ez mostanában, hogy a szegénység mindinkább eluralkodik, egyre kevésbé „fenyegeti” a kereske­delmet, és mint mondtam, könnyen nyakunkon marad -a készlet. S mi a helyzet a Besztercén? Beszélik, hogy a múlt hétvégén botrányosan rossz volt a kenyér. Ami ma szépnek és jónak lát­szott, másnapra savanyú, nyú­lós, ehetetlen lett. Boda Ist- vánné boltvezető nem próbálja mentegetni a dolgot: igen, így volt. A somosi kenyér szenve­dett komoly minőségi károso­dást valami gyártási hiba miatt. Ami pedig a kérdés gyökerét il­leti, erről így vélekedik:- Az az igazság, hogy a me­gyei sütőipar kenyere valóban sokszor rossz volt. A maszekok meg hozták, ugye a jót. Arról A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában jelent meg a kárpótlási törvény egy kiegé­szítése. Mit jelent ez a gyakor­latban? Ezt kérdeztük dr. Medgyesi Pétertől, a kárrendezési hivatal megyei vezetőjétől.- Alapvetően nem módosí­tás, hanem valóban egy kiegé­szítés jelent meg, mely szűkíti az árverésen résztvételre jogo­sultak körét - mondta -. Az Szűkült a résztvevők köre 1993 évi I. törvény szerint a li­citáláson az vehet részt, akinek bejelentett, állandó lakóhelye 1991 július 1-jén is az adott községben volt. Mindez a gyakorlatban a következőt jelenti: ha tegyük fel egy tsz régebben három falu közigazgatási területén gazdál­kodott, akkor a kárpótlásra jo­gosult a licitáláson bármelyik településen hozzájuthatott ter­mőföldhöz. Ez változott most meg, a részvétel feltétele az ál­landó lakhely. A törvény sze­rinti többi jogosult, akinek el­vett földje az árverező tsz tu­lajdonában van, illetve aki az árverező tsz tagja, változatla­nul részt vehet a liciten. Balassagyarmaton véget értek a színjátszó napok Konzerválódott a határainkon kívüli magyarok kulturális szintje Immár huszonkettedszer adott otthont Balassagyarmat a Madách Imre Irodalmi és Szín­játszó Napoknak, s ennek kere­tében most először rendezték meg a Magyar Nyelvű Színját­szók és Versmondók Fesztivál­ját. A háromnapos rendezvény- sorozat - január 22-étől, tizen­egy színtársulat és tizenhét elő­adóművész fellépésével - sok érdeklődőt vonzott Szlovákia, Románia és Jugoszlávia ma­gyarlakta területeiről, s Finnor­szágból is jöttek vendégek. A programról dr. Kecske- méthy Gyuláné, a házigazda in­tézmény, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgató asszonya elmondta: eddig nem volt a külföldön élő magyar anyanyelvű színjátszóknak eh­hez hasonló, közös bemutatko­zási lehetőségük, holott bebizo­nyosodott, érdeklődés s igény lenne rá. Ennek jegyében hívták életre ezt a seregszemlét a szer­vezők: a Nemhivatásos Színhá­zak Szövetsége, a Magyar Versmondók Egyesülete, a Ma­gyar Művelődési Intézet, a Nógrád Megyei Közgyűlés, Ba­lassagyarmat önkormányzata, a balassagyarmati városi könyv­tár és a művelődési központ.-Úgy vélem, a magyaror­szági amatőr színházak többsé­gének avantgárd jellegű próbál­kozásai inkább a színházked­velő s értő közönséghez szól­nak, ugyanakkor a határainkon túli magyar nyelvű csoportok elsősorban az ottani közönség igényeit elégítik ki - fogalma­zott az igazgató asszony. - A Az eseménysorozat pénteki nyitónapján, a Madách-ünnepségen a költő több leszármazottja is részt vett. Gyurkó felv. fesztivál egyik célja, hogy lehe­tőséget biztosítsunk a külön­böző társulatok találkozására, a jó értelemben vett, inspiráló egymásra hatásra. A programsorozatot a bemu­tatókon túlmenően szakmai ta­nácskozások is gazdagították, alkalmat adva a résztvevőknek, hogy hivatásos színházi szak­emberek véleményét is meg­hallgathassák. A fesztivál szakmai bizottságának elnöke, Máté Lajos Madách díjas szín­házrendező összességében pozi­tívan vélekedett az előadások­ról:-Ami egy amatőr színház­ban történik, az lenyomata an­nak a komák, amelyben az elő­adás született, ezért nincs alapja a korábbi évek találkozóit az ideivel összevetni. A mostani rendezvényről alkotott benyo­másaim kettősek. Egyrészt jók, hiszen öröm látni, mennyi fia­talt vonz ez a műfaj, de mint szakember már kevésbé vagyok derűlátó. Úgy tapasztalom, a ha­tárainkon túl élő, esetleg emig­ráns társulatok többsége azon a kultúrszinten rekedt meg, amely az anyaországra volt jellemző a tőlünk való elszakadás pillana­tában. Ennek a rendezvénynek az egyik fő erénye, hogy módot ad az itthon és a külföldön élő magyarok közötti szellemi hatá­rok leomlására. A programsorozat, amellyel egy hagyományt kívánnak te­remteni, legközelebb két év múlva gyűjti egybe a világ tájai­ról a magyar anyanyelvű szín­játszókat, jövőre pedig a kama­raszínházak találkozóját rende­zik meg Balassagyarmaton.-fenyvesi­A tarjáni „Szamócában” a hétvégeken is van kenyér leszoktak az emberek, és átpár­toltak a maszekokhoz. De az is igaz, hogy mióta a megyei sütő­ipar kft. lett, jobbak a kenyerek. S mit szól mindehhez Sarló Béla, a sokat bírált vállalat igazgatója.- Bizonyos dolgokat jó lenne tisztázni. Mi annyit termelünk, amennyit a tisztelt kiskereske­dők rendelnek. Az már más kérdés, hogy ezen túl mennyit készletezünk. Azt is mondhat­nám, hogy ez már a mi dolgunk és a mi kockázatunk. Felülren- delés esetén elsősorban termé­szetesen saját boltunknak adunk, a többi viszont már kap­csolatok kérdése is. Aki szá­munkra biztos partner, az szá­míthat ránk. Ez nekünk jól fel­fogott érdekünk, és mi annyit gyártunk, amennyit rendelnek. S szeretnénk tenni ezt baráti, jó kapcsolatban a kiskereskedők­kel. Jó lenne elérni, hogy ne csapkodó, kapkodó rendelése­ket adjanak, és ne csak „vész­helyzetben” forduljanak hoz­zánk, amikor már a maszekok sem adnak. Ennek érdekében éppen mostanában folytatunk megbeszéléseket, reméljük, si­kerrel. Mit mondhatunk erre? Mi is ezt reméljük. Mert amíg dúl a konkurencia-kenyérháború, ad­dig végsősoron a fogyasztó a legfőbb vesztes. Aki ugyan mi mást tehet, mint reménykedik imádkozva: a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma... Kun-Kő Tibor Szó-zene-kép Szó-zene-kép címmel indult századunk művészetéről vetélkedő­sorozat a televízió kettes csatornáján. A vasárnapi debütáláson a két versenyző egyike Deák Ferenc (a felvételen jobbra), salgótar­jáni játékos volt, aki sikerrel szerepelt a nyilvánosság előtt. Mit remélhetnek a bátonyiak? Számos fontos téma között szerepel a szociális ellátás kér­dése Bátonyterenye város ön- kormányzatának legközelebbi, január 28-i ülésén, amelyet 15 órai kezdettel a kisterenyei há­zasságkötő teremben tartanak. A szociális problémák meg­nyugtató megoldására jelentős pénzeszközöket terveznek, de információink szerint minden igényt ebben az évben sem tud­nak kielégíteni. A testület a szociális törvény megjelenése után dönt az ellá­tási formákról, módszerekről. Ezek között található a segélye­zés, a munkanélküliek jövede­lempótló-ellátása és a lakás- fenntartási támogatás is. Traffipax • Ma, hétfőn, 10-20 óra között a Balassagyarmat-Érsekvad- kert, Rétság-Szendehely-Kata- linpuszta, Rétság-Nagyoroszi és a Dejtár-Balassagyarmat út­vonalon várható sebességmé­rési ellenőrzés. Plusz adminisztráció 9 Szátok. A községi szavazat- számláló- és választási bizott­ságot újra kell választani a kö­zeljövőben esedékes társada­lombiztosítási választások mi­att. A plusz adminisztráció azért válik elkerülhetetlenné, mert az előző választások idején még a tereskeiekkel közös bizottságok működtek a településen, az önállósulásra csak később ke­rült sor. Döntés előtt • Hugyag. A községben is érezhető, hogy egyre több em­ber kerül átmenetileg, vagy tar­tósan nehéz helyzetbe. A múlt esztendőben tízen fordultak az önkormányzathoz egyszeri szo­ciális segélyért. A kérelmek el­bírálására a soron következő testületi ülésen kerül majd sor. Az igénylők nagy családosok, és egyedülálló, idős, beteg em­berek. EKG, minilabor 9 Szuha. Tízcsatomás, hor­dozható EKG-géppel gyarapí­tották a község orvosi rendelő­jét. A korszerűsítés folytatódik februárban, amikor is megérke­zik a 18 vérvizsgálatra alkalmas minilabor. Szenvedélyes hétvége • Salgótarján Az Évi Üzletház ABC-áruháza talán a város leg­forgalmasabb bevásárlóköz­pontja. Egy átlagos pén­tek-szombaton 800-1000 cso­mag cigaretta, 250-300 liter sör, 100 liter bor és hozzávetőlege­sen 50-60 liter rövidital fogy a boltban. Mindez - természete­sen - az egészséges életmód je­gyében ... Mentés a jég alól A napokban a Nógrád Me­gyei Tűzoltóparancsnokság szervezésében speciális mentő­gyakorlatot tartottak a ludány- halászi bányatavon. Ennek - időszerű - célja az olvadó jegű tavakban szerencsétlenül járók mentése volt. Különösen kisgyermekkor­ban, a hideg vízbe eséskor fel­lépő úgynevezett „gyorsvonat effektus” lévén az áldozat előbb veszti eszméletét, minthogy a tüdejébe vizet szívna, így akár húsz-harminc víz alatt töltött perc után is van esély az újraé­lesztésre. A gyakorlaton a megyei tűz­oltóparancsnokság mellett részt vett a balassagyarmati városi tűzoltóság, az Országos Mentő- szolgálat egysége, valamint a Különleges Mentőszolgálat bú­várcsoportja, amely a jég alatti felderítést végezte. Időarányos megosztás A karancsaljai Gyurtyános zártkerti övezetben utoljára a nyár elején történt meg a vízó­rák állásának leolvasása. Vajon az idén a felemelt vízdíjak mel­lett kell-e a számlát rendezniük az ott lakóknak? Hakkel Rezső, az Észak-Ma­gyarországi Regionális Vízmű műszaki igazgatóhelyettese kérdésünkre elmondta, hogy a törvény értelmében a felmerülő költségeket időarányosan kell megosztani a tavalyi, és az idei évre. Valóban előfordulhat ki­sebb különbség ezáltal, de mi­vel kicsi a fogyasztás az adott területen, így jelentős különb­ség nem lesz. A köbméteren­kénti ár ugyanis mindössze2,43 forinttal emelkedik. Kíváncsiskodó Két héten belül intézkednek- Sokat járok a SBTC klub környékén, ahol lassan elvi­selhetetlenné válik az utca képe - írja egy salgótarjáni olvasónk, aki így folytatja le­velét: - A városgazdálkodás nem tud intézkedni, hogy ne kelljen bokáig szemétben jár­kálnunk arrafelé? A kérdésre a VGV Kft. vezetője, Bodnár Benedek adott választ:- Februártól húsz fő köz­munkást foglalkoztatunk, akik kimondottan Salgótarján köz- tisztaságát, így az SBTC klub környékének rendben tartását végzik majd. Bozó Pálné a megyeszékhely polgármesteri hivatala műszaki osztálya részéről a következő ígéretet tette:- Két héten belül intézke­dünk, hogy a Füleki úton, a Stécé klub fölötti, önkormány­zati tulajdonban lévő üres tel­ket, ahonnan évente 2-3 alka­lommal kell az ott összegyűlt, illegálisan lerakott szemetet el­szállítani, ismét rendbe tegyék. Kérjük a lakosságot, hogy min­denki a saját kukáját használja, s ne ezt a telket nézzék szemét­telepnek.- Lapjukban olvastam, hogy megalakult a Nyugi­nyögi Misszió, amelynek a nyugdíjasok megsegítése a célja. Kérem tájékoztassanak, hogyan lehet tagja valaki en­nek a missziónak - írta egy pásztói olvasónk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents