Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

2 KÜLFÖLD 1993. január 20., szerda Fegyverzetük nincs, tíz óránál többet tölthetnek a levegőben AWACS felderítőgépek Budapesten Magyar katonai szakemberek és riporterek első ízben tekinthették meg a fedélzeti felderítőrendszert (Fotó: Szántó György) (Folytatás az 1. oldalról) Erre még valóban nem volt Í )élda, hogy ilyen korszerű, repü- őgépre felszerelt berendezés lát­ható legyen Magyarországon. Mint emlékzetes, ezeket hasz­nálta már az Egyesült Államok például a Líbiával kapcsolatos katonai akció, de nemkülönben az iraki Öböl-háború során. A szakértők szerint a gépen talál­ható berendezés különösen al­kalmas az ellenfél legkisebb pontjainak felkutatására. A magyar katonai vezetés és a sajtó képviselői megtekinthették belülről is a felderítogépeket. Az információk szerint az AWACS- ok több mint 10 órát tudnak a le­vegőben eltölteni, s légi utántöl­tésük is biztosított. Fegyverzetük nincs. Különleges radarrendsze­rük több mint 300 ezer négyzet­kilométernyi, több mint három magyarországnyi területet képes megfigyelni, 400-500 kilométe­res távolságig. Az AWACS-ok személyzetének létszáma mindig a feladattól függ, általában 17-en dolgoznak fedélzetükön. Felderítők találkozója Atombomba Horvátországban? A konzervatív Pravda kedden címoldalán szen­zációként tálalta az állítólagos horvát atombombá­ról szóló értesülését. Az írás a konkrét tényeket mellőzve, főként belgrádi találgatásokra alapozva sejteti, hogy Horvátország saját atombombája elő­állításán dolgozik. A lap szerint a horvát atomfegyver előállítását célzó munkálatok a zágrábi atomkutató intézetben zajlanak, s azok irányításában az a Hrvoje Sarinicis részt vett, aki korábban szoros kapcsolatban állt dél-afrikai atomkutató központokkal, valamint a francia atomiparral. (A moszkvai újság az időköz­ben kormányfővé lett Sarinic „számlájára” írta azt is, hogy nem messze Zágrábtól folytatódik ama atomerőműnek az építése, amelyet még a jugoszláv szövetségi kormány állított le.) A horvát atomfegyver előállítására irányuló erő­feszítések igazolását látta a Pravda abban a múlt év végi müncheni rendőri akcióban, amelyben az atommaffia 19 tagját tartóztatták le nemrég, több mint két kilogramm dúsított uránt találva náluk. A lap tudni véli, hogy a veszélyes alapanyag a volt Szovjetunióból Lengyelországon keresztüljutott el Münchenbe, hogy onnan továbbítsák rendeltetési helyére, Zágrábba. A német rendőrség fogása, leg­alábbis a Pravda szerint, egy 21 kilogrammra rúgó horvát rendelés részét képezte. (MTI) Iraki légicsapás után Tiltakozás Moszkvából és Havannából Az orosz külső felderítés kép­viselői először tettek hivatalos látogatást az Egyesült Államok­ban, s az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség által „történelminek” minősített vizit során az illetékes amerikai törvényhozói bizottsá­gokban és a Szövetségi Nyomo­zóirodában (FBI) folytattak is­merkedő megbeszéléseket. A Vagyim Kirpicsenko altá­bornagy vezette delegáció tagjai ezen túlmenően több egyetemen és tudományos kutatóintézetek­ben tartottak előadásokat, talál­koztak amerikai kollégáikkal, így William Colbyval, a CIA volt igazgatójával is. Kirpicsenko ér­tékelő nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a két nagy­hatalom felderítésének partneri viszonyt kell kialakítania, együtt kell működnie olyan problémák megoldásában, mint a tömeg- pusztító fegyverek eltelj edése- nek megakadályozása, a nem­zetközi terrorizmus, a kábító­szer-kereskedelem és a szerve­zett bűnözés. (MTI) Moszkva nagyobb mértékű egyeztetére és konzultációkra szólította fel Washingtont egy esetleges újabb, Irak elleni légi­csapás előtt. Washingtoni érté­kelések szerint ez az orosz állás­pont egyáltalában nem befolyá­solja az amerikai terveket — je­lentette a Reuter. Vlagyimir Lukin washingtoni orosz nagykövet jegyzéket adott át az amerikai külügyminisztéri­umban, szorosabb Konzultáció­kat sürgetve. A diplomáciai jegyzékben Oroszország viszont nem igényelte a bombázások be­Bosznia-Hercegovina tíz tar­tományra történő felosztása, amelyre a genfi konferencia két társelnöke, Cyrus Vance és Lord Owen tett javaslatot, lega­lább két ok miatt a szerbeket hozza a leghátrányosabb hely­zetbe — véli genfi keltezésű kommentárjában a belgrádi Tanjug. A boszniai szerbek Genfben tárgyaló képviselőit idézve a hír- ügynökség azt úja, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságban élő szerbek földrajzi szempontból „életterük egészét elveszítenék, gazdaságilag pedig létfontosságú ipari és energetikai erőforrások­szüntetését, s nem tett említést arról sem, hogy a Biztonsági Ta­nácsban is konzultációkat sürge­tett (a testület kedden tanácsko­zik az iraki helyzetről). A Reuter washingtoni ílletéseKet idézve kitért arra, hogy maradtak még orosz állampolgárok Bagdad­ban, s az egyik szállodát ért talá­lat jogos aggodalmat keltett Moszkvában. Kuba élesen elítélte az Irak el­leni újabb légicsapást. Egy ha­vannai külügyi szóvivő úgy fo­f 'almazott, hogy a szövetségesek égitámadása „nem egyeztethető tói esnének el”. — Mivel az anya­országtól (a Jugoszláv Szövetsé­gi Köztársaságtól) elvágták őket, folyosó kialakítására pedig nincs joguk, a boszniai szerbek nem el­lensúlyozhatják gazdasági gyen­geségüket és függőségüket a boszniai horvátoktól, illetve mu­zulmánoktól, így a konszenzus és a vétó őket is megillető joga a gyakorlatban nem sokat ér — áll a kommentárban. A Vance és Owen által java­solt felosztás értelmében a Bosz­nia-Hercegovinában élő mind­három nemzet három-három tartományt kapna, míg Szaraje­vó és környéke különleges stá­tust élvezne. A jugoszláv hírügy­össze a világszervezet mandátu­mával, s egyben a békét és a nemzetközi biztonságot fenye­geti”. Az arab országok körében Washington kulcsfontosságú szövetségesének számító szaúd- arábiai kormány hétfőn nyilat­kozatban szólított fel az ENSZ határozatainak maradéktalan betartására, anélkül, hogy meg­nevezte voína Irakot. Törökor­szág egyértelmű támogatásáról biztosította a szövetségesek iraki légiakcióit, s Ankara Irakot tette felelőssé a helyzet kiéleződéséért. nökség értékelése szerint a javas­latok megvalósítása esetén terü­leti és gazdasági szempontból egyaránt a boszniai horvátok jár­nának a legjobban. Mindössze 29,7 százalékuk élne tartományi határaikon kívül — Szarajevót is ide értve —, míg a muzulmánok­nak 29,9 százaléka, a szerbeknek pedig 36,5 százaléka rekedne „honi tartományain” kívül. így mintegy 650-700 ezer szerbnek kellene muzulmán és horvát te­rületeken élnie, míg mindössze 260 ezer muzulmán és mintegy 80 ezer horvát maradna szerb tartományokban. (MTI) Sorozatvetőkből — Izraelre Libanon déli részéről sorozat­vetőkből lőttek izraeli területeket —- közölték izraeli biztonsági for­rások. A rakéták puszta terüle­ten csapódtak be, sérüléseket, anyagi károkat nem okoztak. A támadásra azt követően került sor, hogy amerikai hadihajókról cirkálórakétákat lőttek ki egy bagdadi katonai célpontra. Chirac nem akar kormányfő lenni Jacques Chirac nem kíván mi­niszterelnök lenni a jobboldal választási győzelme esetén. Az ellenzéki Tömörülés a Köztársa­ságért vezetője a jobboldal par­lamenti győzelme után egyszer már volt kormányfő, s most azt hangoztatja, hogy akkor Franco­is Mitterrand, a szocialista párti elnök meggátolta a kormány programjának végrehajtását. Eltitkolták a kubai választás „gondjait” A kubai szavazók közel egy- harmada nem támogatta a hiva­talos jelölteket a tavaly decem­berben megtartott helyhatósági választásokon. Az ABC cikke szerint Fidel Castro kormánya el­titkolta ezt az eredményt. A madridi napilap értesülése sze­rint a december 20-i szavazáson résztvevők csaknem 31,5 száza­léka üresen hagyta, és összetépte vagy Castro-ellenes jelszavakkal firkálta tele szavazócéduláját. Y álságprogramr ól tárgyal az ukrán kormány Rendkívüli ülést kezdett hét­főn az ukrán kormány, amelynek egyetlen témája a válságprogram megvitatása. A tanácskozással egyidejűleg a nacionalista és jobbközép szervezetek a parla­ment elé hívták a FÁK-ból való kiválást támogatókat. A főváro­son kívül több közép- és nyugat­ukrajnai nagyvárosban is hason­ló demonstrációkra lehet számí­tani. Mennyit ér a genfi konszenzus? Gallup Intézet felmérése szerint előfizetőink 95%-a úgy tartja, rádiótelefon nélkül nehezebben le üzleti ügyeiket, 14%-uk vélekedése szerint pedig egyenesen csődbe jutott volna vállalkozásuk e telekommunikációs eszköz híján.És most egy érv tőlünk: Westel által ajánlott lízingkonstrukcióban 48.500 * forint befizetésével azonnal rádiótelefonhoz és vele vonalhoz juthat.S ezzel lehetőséghez, hogy a világ bármely vezetékes vagy rádiótelefonját felhívhassa - akár már holnap. A rádiótelefonos szolgáltatás tarifái ráadásul vidékről indított távolsági hívások esetén alig magasabbak, mint a vezetékes hálózat díjai. *A távközlési összeköttetés költsége részletekben fizethető. BUDAPEST: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977, 227-3777 Rádiótelefon: (06) 60-27087, (06) 60-27088 GYŐR 9027 Ipar u. 49/B. Tel.: (96) 18-896 Rádiótelefon: (06) 60-27400, (06) 60-27401 SZÉKESFEHÉRVÁR 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06) 60-27200 : («))))] \NESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. MOZGÁSBAN AZ ÜZLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents