Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
2 KÜLFÖLD 1993. január 19., kedd Szomáliái nagy hadiraktár Hatalmas hadianyag-raktárra bukkantak a Szomáliában lévő amerikai katonák a helyi lakosok segítségével. A Mogadisutól 32 kilométerre lévő Afgooyeben a lakosok vezették el az amerikaiakat egy telepre, ahol 30 bunkerben mintegy 1000 tonnányi lőszert és fegyvert — köztük földlevegő rakétákat, valamint 225 kilogrammos bombákat — találtak. Az AP jelentése szerint a telep valószínűleg a Szomáliái hadsereg egyik régi rejtekhelye lehetett, de egyes klánok is szerezhettek maguknak innen „utánpótlást”. Palesztinok tiltakozó menete Tiltakozó menetet kezdett vasárnap az Izraelből egy hónapja kitelepített mintegy négyszáz pa- lesztin amiatt, hogy ajeruzsálemi kormány nem hajlandó őket visz- szaengedni a zsidó állam területére. A Reuter jelentése szerint a menet az Izrael által ellenőrzött dél-libanoni biztonsági zóna határán fekvő Szemraja felé tart. A tüntetők az izraeli állás közelében ülősztrájkot akarnak kezdeni. Húsz méter mélyen a lengyel komphajó A lengyel komphajó katasztrófájában meghaltak többségét már azonosították, de hétfő reggelig nem sikerült felismerni újabb magyarokat. A Jan Hewe- liusz roncsa hosszú sodródás után mintegy 40 tengeri mér- földnyire Swinoujsciétől elsüllyedt és húsz méter mélyen fekszik a tengerfenéken. Zbigniew Jaworski közlekedési és tengergazdasági miniszter közölte, hogy majd megpróbálják kiemelni a szerencsétlenül járt hajó roncsát. Kapcsolatápolás Izraellel Izraelben tartózkodik Jeszenszky Géza külügyminiszter, hogy ötnapos hivatalos látogatása során a Magyarországot és a zsidó államot érintő nemzetközi kérdésekről, a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaljon Simon Peresszel, az izraeli diplomácia vezetőjével és Jichak Rabin kormányfővel, illetve — izraeli közlése szerint — tájékoztatás adjon a második világháborús náci üldöztetést el szenvedett magyar zsidóság kárpótlásáról. Fogadja őt Hájim Herzog államelnök. Elnökjelöltek Szlovákiában A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomban titkos szavazással döntöttek arról, hogy a mozgalom eddigi két köztársasági elnökjelöltje közül végérvényesen Roman Kovácot, a szlovák kormány jelenlegi miniszterelnökhelyettesét jelölik. A mozgalomnak huzamosabb ideje két jelöltje volt: az egyik az immár biztosan induló Roman Kovác, a másik pedig Michal Kovác a mozgalom alelnöke. Adatok a First Ladykről Hillary Clinton, akiből First Lady lesz, amikor férjét, a megválaszolt Bili Clintont szerdán hivatalosan beiktatják az Egyesült Államok elnökének, 45 éves és végzettségére nézve jogász. Chicago közelében született. Az Egyesült Államok előző elnökeinek feleségei közül: — a legtöbben, számszerűen kilencen New York államban születtek; a második helyen Ohio és Virginia állam áll — hathat First Ladyvel; — a legfiatalabb First Lady Frances Cleveland volt 21 évével; — a legidősebb Anna Harrison, William Henry Harrison elnök felesége volt — ő 65 éves korában került férje oldalán a Fehér Házba. Etnikai tisztogatás a Vajdaságban Jeszenszky interjúja a Le Quotidienben Az etnikai tisztogatás bizonyos értelemben már megkezdődött a Vajdaságban is—jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter a Le Quotidien de Paris című francia lapnak adott interjújában. Elmondotta: mintegy 25 ezer magyar nemzetiségű fiatalember kényszerült menekülésre, hogy ne kelljen bevonulnia a szerb-ju- goszláv hadseregbe. Ugyanakkor viszont több tízezer szerb menekült érkezett a Vajdaságba, s arra lehet számítani, hogy onnan már nem vonulnak ki. Belg- rád nyomást gyakorol a helyi hatóságokra, hogy a szerb menekülteknek adják át az ideiglenesen eltávozott magyarok házait és lakásait. Ez nyilvánvalóan az etnikai viszonyok megváltoztatására tett kísérlet. „Az elmúlt hetven évben a magyarok egynegyede hagyta el a Vajdaságot, s őket azonnal szerbek helyettesítették be. Ha a vajdasági magyarok autonómiát követelnek, akkor ennek magyarázata az, hogy fenyegettetve érzik magukat a szerbek által” — mondta Jeszenszky Géza, aki utalt arra, hogy a szerb hatóságok betiltották a magyar helységnevek használatát. „Áttol tartok, hogy a magyarokra nehezedő nyomás a továbbiakban jelentősen növekszik majd, ez pedig növelheti a feszültséget a Vajdaságban” — mondta. A miniszter az interjúban nyomatékosan húzta alá, Magyarországnak nincsenek területi követelései szomszédaival, így Szerbiával szemben sem. „A vajdasági magyaroknak nincsenek fegyvereik, így egy ilyen konfliktus a másik oldaról robbanhat ki csupán. A tartományban vannak olyan csoportok, akik fegyverrel akarják elűzni a vajdasági magyarokat. Ez olyan veszély, amelyet nem szabad lebecsülni” — közölte az interjúban Jeszenszky Géza. (MTI) Nincs alap a külön jogokra...?! A román elnöki szóvivő furcsa nyilatkozata A román elnök szóvivője szerint sem politikai, sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs annak, hogy a magyar kisebbség autonómiát követeljen magának a román állam keretein belül. Traian Che- beleu a román rádiónak adott vasárnap esti nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői rosszul értelmezik az Európa Tanács vonatkozó határozatát, mivel az csak a helyi közigazgatás kérdésével foglalkozik és nem a kisebbségi problémával. Chebeleu azzal érvelt, hogy Romániában van törvény a helyi közigazgatásról és sem politikai, sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs annak, hogy a negyven román megye közül egy vagy több külön jogokat, a többiektől eltérően nagyobb autonómiát kapjon, tekintet nélkül a nemzetiségi összetételre. A nyilatkozatot ismertető Tanjug hírügynökség emlékeztet arra, hogy Románia 23 millió fős lakosságának valamivel több mint 10 százaléka tartozik a nemzeti kisebbségekhez. A legnagyobb csoportot (1,7 millió ember, 7 százalék) a magyarok alkotják, őket követik a cigányok, a németek, a zsidók, az ukránok, az oroszok, a szerbek, a görögök, az örmények, a törökök és mások — írta a hír- ügynökség. Politikai bűvészmutatvány Magyar visszhang az RMDSZ kongresszusáról Hogyan látták az RMDSZ-kongresszus magyarországi vendégei a brassói tanácskozást? — az MTI tudósítója több meghívott véleményét kérdezte. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke: — Ezt a kongresszust én nagyon fontos állomásnak tartom, mert a kolozsvári nyilatkozat után végre el mertek jutni az autonómiakérdés megfogalmazásához, kimondták, hogy annak többféle formáját vállalják, azokat békés formák között kívánják elérni. Ezzel példát is adhatnának másoknak. Ilyen szempontból, még ha sok idegesség is van a fogalmak körül, nagy előrelépés történt. Mint a Magyarok Világszövetségének elnöke, ezt azért látom fontosnak, mert most már minden térségben, ahol élnek, a magyar nemzeti kisebbségek ebben az irányban próbálják alakítani történelmüket, sorsukat. Orbán Viktor, a FIDESZ vezetője: — Az RMDSZ szinte lehetetlen feladatra vállalkozik: egy kisebbségi társadalom teljes belső politikai, gondolatrendszeri, ideológiai tagoltságát próbálja úgy képviselni, hogy közben a párt ne szakadjon szét. Ez olyan politikai bűvészmutatvány, ami ritkán sikerül, ám ők a jelek szerint ezen a harmadik kongresszusukon is sikerrel hajtják végre. Másrészt úgy vélem, hogy az RMDSZ bizonyos lépés- hátrányban van például a vajdasági magyarok szervezetéhez, a VDMK-hoz képest a pontos jogi kategóriák kidolgozásában. Gál Zoltán, az MSZMP képviselőcsoportjának elnöke: — Véleményem szerint a Domokos Géza távozó elnök beszámolójában megfogalmazott gondolatok a körülményekhez és a közeghez alkalmazkodó gyakorlati politika alapjait vetik meg. A kongresz- szus a programnyilatkozat értelmében nem pusztán a kisebbségi jogok terén kívánt előrelépni, hanem a romániai társadalom egészét érintő problémákat is felvetett — ezek megoldása az itt élő magyarság számára is fontos ahhoz, hogy elérhessen egy európai szintet. A lehetőségek józan számbavétele és az ehhez igazodó jövőmeghatározás egyaránt fontos volt. Rudas Ernő, Magyarország bukaresti nagykövete: — Ez a kongresszus egyedülálló alkalmat nyújtott az itt magas szintű küldöttségekkel megjelent magyar pártoknak is arra, hogy az RMDSZ, illetve a román politikai pártok jelenlevő vezetőivel találkozzanak és kapcsolatokat építsenek. Ebben szerepet vállalt a város polgármestere, Adrian Moruzi, aki a tanácskozás első napján fogadást adott a küldöttségek tiszteletére. De találkozók, megbeszélések zajlottak a kongresszus szüneteiben, a folyosókon is. Baracs Dénes Casablanca és Marokkó függetlensége Churchill nevetett, mikor meglátta a fotót a kézfogásról Egyes történészek szerint Roosevelt és Churchill meghosz- szabbította a II. világháborút, amikor találkozott Casablancában. Annyi azonban bizonyos, hogy siettették Marokkó függetlenségének kikiáltását. 1943. január 14-e és 24-e között rendezték meg azt a konferenciát Casablancában, amelyen az amerikai elnök és a brit miniszterelnök ultimátumban követelte, hogy a tengelyhatalmak feltétel nélkül adják meg magukat. Ez fordulópontot jelentett a háborúban. Néhány történész azzal érvel, hogy a szövetséges vezetők ultimátumukkal kényszerítették a náci Németországot és a császári Japánt, hogy az utolsó pillanatig harcoljanak. Mások tagadják ezt. A marokkóiak viszont saját országuk szempontjából értékelik a konferenciát. „A szövetségesek számára a fő téma Európa felszabadítása volt, a mi számunkra azonban Marokkó felszabadítása” — mondta Mohamed Elyazghi vezető marokkói politikus az AFP francia hír- ügynökség tudósítójának. A konferencia két hónappal azután kezdődött, hogy a szövetségesek 97 ezer katonát szállítottak partra Észak-Afrikában. A megbeszélés véletlenül egybe esett a Casablanca című világhírű film premierjével, amelyben Ingrid Bergman és Humphrey Bogart oly nagy sikert aratott. Ebben az időszakban a Vörös Hadsereg már bekerítette a német haderőket Sztálingrád körül, a nyugati szövetségesek pedig felkészültek arra, hogy megostromolják „Európa lágy altestét”, ahogyan CÚMrcüi//Dél-Európát nevezte. A konferencia fordulópontot jelentett Marokkó számára is. Roosevelt közölte Mohamed ben Youssef szultánnal, aki csak név- leg viselte az uralkodói címet, hogy a győzelem után támogatni fogja Marokkó függetlenségét. Az ország, mint ismeretes, 1912 óta francia protektorátus volt. Roosevelt ígérete nem tetszett a franciáknak, annál inkább a marokkói nacionalistáknak. A marokkóiak ezrei jelentkeztek a szövetséges haderőkbe, hogy harcoljanak a németek és az olaszok ellen. Az 50 év előtti casablancai konferencia egyik érdekes eseménye volt, hogy Roosevelt rábírta De Gaulle-t, szorítson kezet Henri Giraud tábornokkal, aki az észak-afrikai szabad francia haderők képviselőjének tartotta magát. De Gaulle és Giraud kezet fogott, s utána De Gaulle azonnal hátat fordított Gira- udnak. Churchill emlékirataiban leírta: mindig nevetni kezdett, ha meglátta a kézfogásról egy fiatal katona által készített fényképet. (MTI) Gorbacsov vissza akar térni a politikai életbe Németország az ideális állam? Jack Nicholson és Barbra Streisand Fények és giccsek Clinton beiktatási ünnepségein Jack Nicholson olvas fel a klasszikusok szövegeiből, Aretha Franklin, Diana Ross, Barbra Streisand, Ray Charles énekel. Tizenegy bálon tízezer vendég táncol, és nem lehetetlen, hogy elnöki méltóságát félretéve, Bili Clinton ismét egyszer nyilvánosan szaxofonozik. Akár játszik, akár nem: a 42. elnök szerdai beiktatásának négynapos ünnepségsorozata mindenképpen emlékezetesnek ígérkezik. Clintonék már vasárnap útnak indultak a Virginia állambeli Monticellóból, Thomas Jeffer- sonnak, a Függetlenségi Nyilatkozat megalkotójának egykori otthonából. Az új elnök és alel- nök buszkaravánja délután érkezett Washingtonba a másik „alapító atya”, Abraham Lincoln emlékművéhez az első, nagyszabású ünnepi hangverseny színhelyére. „Amerikaiak újratalál- kozása — új kezdetek, új reménységek” — hangzott a mottója az ünnepségsorozatnak, amelyet (Amerikában vagyunk) elsőosztályú hollywoodi tv-pro- ducerek, Clintonék régi barátai állítottak össze. A szabadtéri koncert után megszólalt a Szabadság-harang, s a ugyanígy harangszó köszöntötte az új elnököt a kontinensnyi ország minden táján. A washingtoniak este még tűzijátékot láthattak, míg az új elnök pihenőre tért, mert korán kelt: másnap reggel egykori Alma Materében, a Georgetown Egyetemen találkozott a washingtoni diplomáciai képviseletek vezetőivel, majd ünnepségen vett részt Martin Luther King, a meggyilkolt fekete polgárjogi vezető emlékére. Kedden a gyerekeknek,s az ifjúságnak szentelték a hangversenyeket, este pedig „elnöki gála” volt Washington legnagyobb sportcsarnokában, a jazz és a popzene nagyjainak felléptével. Köztük volt (az elnök előtt nincs lehetetlen) az 1980-ban megszűnt Fletwood Mac együttes: Clintonék kedvence volt, és kérésükre most az egyszer ismét felléptek. Az ünnepségsorozat csúcspontja szerda, a beiktatás napja. Istentisztelettel kezdődik, majd George Bush elnök és felesége kávén látja vendégül az utódokat a Fehér Házban: Clintonék addig a kormánynak az utca túloldalán lévő vendégházában, a Blair Houseban szállnak meg. Elnök és utóda ezután együtt hajtat a Capitóliumra, a törvény- hozás épületéhez. Ott Billy Graham, a Magyarországon is járt híres baptista prédikátor imája után először Albert Gore alel- nök, majd Clinton teszi le a hivatali esküt a Legfelsőbb Bíróság egy-egy tagjának kezébe. Hír szerint a mindig becenevén szereplő Bili Clinton (azaz Clinton Vili) szabályos, teljes nevén, William Jefferson Clintonként esküszik fel. A fogadalomtétel után az új elnök elmondja a hagyományos beiktatási beszédet, amely bekerülhet a történelembe. Az elmúlt évtizedekből csak Kennedy egy mondata maradt emlékezetes: amelyben buzdította honfitársait, hogy ne azt várják, mit tesz a haza értük, hanem azt keressék, amit ők tehetnek a hazáért. Az ünnepséget követően a hamisítatlanul amerikai beiktatási parádé következik, a törvényhozástól a Fehér Házig vezető sugárúton : katonák és diákzenekarok, bohócok és szépségkirálynők, valamint Arkansas, az elnök szűkebb hazája küldöttei. Este a beiktatási bálokon tánc virradatig. S aki idejében jelentkezett — vagy támogatót talált —, az másnap délelőtt, a „nyitott ajtók napján” bejuthat a Fehér Házba: Clinton, 150 év után először, pár órára meghívta „a népet” új otthonába. Annak idején A ndrew Jackson elnöknek a hátsó ablakon kellett elmenekülnie a vadul bezúduló tömeg elől, amely összezúzta a ház berendezését. A titkosszolgálat ezúttal bizonnyal gondoskodik a vendégek fémdetektoros megszűréséről és a rendről. A négynapos rendezvénysorozat —jóllehet a sztárok most az egyszer ingyen lépnek fel — vagy 28 millió dollárba kerül, amely összegnek túlnyomó részét nem az állam, hanem a rendezők, a Demokrata Párt fizeti. S mivel ez nekik is óriási összeg, a hangversenyek egy részéből szabályos tv-rpodukció lesz: a közvetítési (és hirdetési) jogot előre eladták a kereskedelmi tv-társaságok- nak. A koncerteken, bálokon egyébként a díszvendégek kivételével mindenki fizet, nem is keveset, fejenként száz vagy többszáz dollárt. A másik nagy bevételi forrás a „hivatalos” emléktárgyakból fakad: jóllehet a különösen ízlésteleneket kizsűrizték, még így is bőviben lesz kapható strassz bross, a szaxofonozó Clintonnal, karácsonyfadísz elnöki, netán alelnöki portréval, nemkülönben az új elnök életnagyságú, kivágott kartonra ragasztott fotója — és természetesen trikók, minden mennyiségben. A neheze ezután következik: Bill (William Jefferson) Clinton januar 21-én munkához lát. (MTI) Mihail Gorbacsovvolt szovjet elnök vissza akar térni az aktív politikai életbe, és kész politikai funkciót vállalni: igyekezetében csoportok és személyiségek széles körére támaszkodhat. Minderről maga a hatalomból több mint egy éve eltávozott politikus beszélt a Der Spiegel című német hetilapban. — Ä Gorbacsov-korszaknak nincs vége, igazán csak most kezdődik. Oroszország főnixmadárként fog feltámadni a hamuból — mondta Mihail Gorbacsov a hamburgi hírmagazinban megjelenő interjúban. Ezúttal is keményen bírálta riválisát, Borisz Jelcint, egyebek között azt vetve a szemére, hogy nem mentes a „cári viselkedésmódtól”, és hogy „neobolsevizmust” gyakorol. A biztonságpolitika cseh és szlovák illetékesei tudatták, hogy érdekeltek a Visegrádi Együttműködés folytatásában. A négy ország képviselői a tervek szerint hamarosan találkoznak, hogy tárgyaljanak a védelmi együttműködés kiszélesítéséről, amelyet lelassított Csehszlovákia felbomlása. Erről beszélt az MTI tudósítójának értesülése szerint Janusz Onyszkiewicz lengyel védelmi miniszter Washingtonban. Onyszkiewicz egy karib-ten- geri tanácskozásrólnazatérőben tett rövid látogatást az amerikai fővárosban, ahol találkozott Jeffrey Smithszel, az alakuló Clinton-kormány védelmi kérdésekben illetékes megbízottjával és Richard Lugar republikánus szenátorral. Ä miniszter az Egyesült Államok atlanti tanácsának tagjai számára tartott zártkörű rendezvényen kifejtet— Borisz Jelcin és Jegor Gaj- dar kormányzása a lakosság többségét szegénységbe taszította. Módszereik neosztálinisták. Egyszerre mindent össze akarnak zúzni, mindent le akarnak rombolni, hogy aztán mindent újraépítsenek — ugyanúgy, mint a bolsevikok. Ez veszélyes kalan- dorság, és nem politika — közölte Gorbacsov. A volt szovjet elnök szerint Oroszország számára a Német Szövetségi Köztársaság társadalmi rendje a követendő példa. Azt mondta, hogy elismerést érdemel a német lakosság, amely erős demokratikus öntudattal szegül szembe a neonácikkal. Politikai hazáját Gorbacsov az ellenzéki Állampolgári Szövetségben helyezte el. te, amit a kormánypolitikusoknak is elmondott: az USA nem engedheti meg magának, hogy hazai gondjaira hivatkozva egy időre visszahúzódjék az európai politikából, mert ha visszatér, már késő lehet: Közép-Kelet- Európa sorsa most dől el. Onyszkiewicz kifejtette, hogy Csehszlovákia kettéválása kétségkívül kiélezett bizonyos feszültségeket: így a Bőssel kapcsolatos vita más intenzitású volt korábban, mint most. Ugyanakkor bizonyos benne, hogy mind a négy ország biztonságpolitikájának felelősei igénylik a további együttműködést, akárcsak a gazdaság irányítói, amint azt a szabadkereskedelmi egyezmények is mutatják. A kérdésre, hogy Václav Klaus legutóbb más hangot ütött, meg, a miniszter kijelentette, hogy a cseh kormánjdő különböző nyilatkozatokat tett már. A lengyel védelmi miniszter a visegrádi együttműködésről Kiszélesítendő
