Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

2 KÜLFÖLD 1993. január 18., hétfő Sorsukra hagyták az utasokat Felelősségre vonják a Jan Heweliusz túlélő személyzetét A pápa a boszniai helyzetről II. János Pál pápa szombaton a Szentszékhez akkreditált nagy­követek előtt mondott beszédé­ben nyomatékosan sürgette a nemzetközi közösséget, hogy ne fogadja el az erővel történő terü­letfoglalást, és az annak nyomán kialakított kész helyzetet Bosz­niában. A 145 nagykövet szoká­sos újévi fogadásakor a pápa ki­jelentette, a boszniai agresszióval szemben mutatott közömbössé­gük valójában bűnös mulasztás. Félreérthetetlenül megismételte, hogy ilyen esetekben kötelező a beavatkozás: az államoknak nincs joguk az emberiesség nevé­ben közömbösséget tanúsítani. Honecker elhagyta a klinikát Erich Honecker volt keletné­met vezető pénteken már el is hagyhatta azt a santiagói klini­kát, ahová rögtön csütörtöki megérkezése után szállították ki­vizsgálásra. A 80 éves férfit a családja kérésére engedték ki, s Chilében élő lánya lakására vit­ték. Az orvosok szerint állapota „sokkal bonyolultabb, mint ere­detileg hitték”, s bár jelenlegi egészségi állapota jó, a klinika aligazgatója megerősítette, hogy utolsó szakaszban lévő májrák­ban szenved. Most a családnak kell eldöntenie az orvos szerint, hogy megpróbálkozzanak-e még egy újabb műtéttel. Bíróságon felel majd a Mein Kampf orosz kiadásának fordítóját Bíróság elé idézik Adolf Hitler könyve, a Mein Kampf orosz for­dításának kiadóját — jelentette be pénteken az orosz főügyész­ség. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a szentpétervári állami kiadóvállalat vezetője ok­tóber és január között a mintegy háromszáz példányt nyomtatott ki és adott el a Mein Kampf-ból. Cselekedetéért öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Szombaton már nem folytat­ták a keresést & mentőalakulatok a rügeni tragédia esetleges túlélői vagy áldozatainak holttestei után. Az előző napi eredményte­len kutatás a még reménykedők szemében is bizonyossá tette: az eltűnt személyeket már nem tud­ják fellelni, valószínűleg az elsüly- lyedt lengyel komp, a Jan Hewe­liusz belsejében rekedtek — kö­zölte a hajótöröttek megmenté­sére alakult német társaság szó­vivője. A tengerre, a katasztrófa he­lyét megjelölendő, festéket szór­tak le, és még a mentési erőfeszí­tések utolsó óráiban is készülé­keket eresztettek a vízbe, ame­lyek képesek rögzíteni a hajóbel­sőből erkező hangokat. Eletjelt azonban a készülékek nem rög­zítettek. A Jan Heweliusz csütörtökön hajnalban borult fel a viharos tengeren Rügen szigetének kö­zelében. Feltételezések szerint a rakomány — kamionok és vasúti kocsik — egy része a rögzítésből kiszabadult, és a dülöngélő hajót felfordította. A kimentettek a csak lengyelekből álló személy­zethez tartoznak. Szemrehányá­sok érik őket, mert állítólag sor­sukra hagyták az utasokat, csak magukra gondoltak, és csak ne­kik volt olyan különleges hőszi­getelő öltözékük, amelyben több órát is ki tudtak bírni a jeges víz­ben. A ndrzej Milczanowski lengyel belügyminiszter büntetőjogi fe­lelősségre vonást helyezett ki­látásba. (MTI) kezdettől fogva kizárta a fegyve­res beavatkozást. Clinton örökli Bush elnök mindeddig beváltat­lan ígéreteit a repülési tilalom be­tartatására, a fogolytáborok megnyitására és a háborús bűnö­sök elítélésére, valamint a konf­liktus olyan megoldására, amelyben nem lehetséges a szerb hódítások elismerése. Szomália: Bush elnök az ame­rikai hadsereg szerepvállalása mellett döntött Szomáliában, amelynek első órái valóban di­csőséget hoztak. Clintonra vár, hogy haza is hozza az amerikai katonákat anélkül, hogy újra ká­osz lenne az afrikai országban. Egy hónappal a Szomáliái had­művelet kezdete után Szomáliá­ban továbbra is gyakoriak az in­cidensek, és a pacifikálás későb­bi szakaszaival megbízott ENSZ egyelőre nem tartja kívánatos­nak a tengerészgyalogosok távo­zását. Irak: Bush elnök megy, Szad- dám Húszéin marad. Clintonra vár a feladat, vagy továbbra is „karanténban tartja Irakot”, vagy megtalálja azokat az eszkö­zöket, amelyek útján Bagdad visszatérhet a nemzetek közös­ségébe. Izraeli-arab párbeszéd: Bush és volt külügyminisztere befeje­zetlenül hagyták legambíciózu- sabb „vállalkozásukat”, a tartós közel-keleti béke megteremté­sét. Az új elnökön a sor, hogy is­mét mozgásba hozza a tárgyalá­sokat. Clinton Izrael szamára kedvező elnök hírében áll. Mi vár majd Clintonra? Bill Clinton az első amerikai elnök, aki a szovjet birodalommal való szembenállástól megszabadulva léphet hivatalba, ugyanakkor egy sor olyan nemzetközi válsággócot kap örökül, amelyre megol­dást kell találnia — írja az AFP hírügynökség washingtoni kom­mentárjában. Mi vár az új amerikai elnökre? Miiven politikát kell folytatnia a világ egyediül szuperhatalmának első embereként? — teszi fel a kérdést a szerző a Clintonra váró kihívásokat elemezve. Az Egyesült Államokra, mint az egyetlen megmaradt szuper- hatalomra, egyre nagyobb szük­ség van a konfliktusok megoldá­sában a Balkánon, a Közel-Kele­ten vagy éppen Afrikában. Ame­rika új elnökén a sor, hogy dönt­sön, Washington vállalja-e tény­legesen a „szupercsendőr"szere­pet. Clinton elnökjelöltként ke­véssé lebbentette fel a fátylat, ar­ról a filozófiáról, amelyre az amerika diplomácia munkáját kívánja alapozni. Ugyanakkor elődeitől, Bush és Reagan elnök­től eltérően az emberi jogok el­sőbbségét hangsúlyozta. Mivel az amerikaiak elsősorban az USA saját gazdasági problémái­nak megoldását várják tőle, ezért — legalábbis mandátumának elején — nem szabad túl sokat foglalkoznia a világ ügyeivel, ne­hogy az a vád éne, mint elődjét, Bush elnököt, hogy túlzott fi­gyelmet szentel a külpolitikának. Gondoskodnia kell az amerikai gazdaság védelméről az ázsiai országok és az EK támasztotta versenyben — anélkül azonban, hogy a protekcionizmus vádja érhetné. Nemzetközi tapasztalatok hí­ján Clinton az utolsó demokrata párti kormányzat, a Carter-ad­minisztráció kipróbált emberei­vel vértezte fel magát Warren Christophen választva külügy­miniszterévé, Anthony Lake-t pedig nemzetbiztonsági tanácsa­dójává. S mi vár rá még? Oroszország: Bár a világ biz­tonsága szempontjából kedvező változások történtek Moszkvá­ban és Washingtonban, Clinton az USA és a Nyugat szempontjá­ból fontosnak tartja, hogy folyta­tódjon a demokratizálódás és a gazdaság liberalizálódása. Clinton többször is tárgyalt Jelcin elnökkel, és Oroszország növekvő gazdasági megsegítései szorgalmazta, úgy vélekedve, hogy a változások nem feltétle­nül visszfordíthatatlanok. Az Egyesült Államok új elnökének tartania kell magát a Bush elnök által Moszkvával alárt START-2 szerződésben, valamint a START-1-ben vállaltakhoz, ugyanakkor a megvalósításhoz meg hosszú „meggyőző” mun­kára van szükség a szovjet nukle­áris arzenált örökölt többi állam esetében. Bosznia: Kampánya során Clinton erőteljesebb felépést sürgetett, hogy véget vessenek a boszniai tragédiának, és szemére vetette elődjének: zöld utat adott a szerbeknek azzal, hogy Kérdőjelek Bombák, több címre? Úgy minősítette a londoni BBC, körmöst kapott Szaddám Húszéin azzal, hogy száz amerikai-angol-francia repülőgép há­romórás támadást intézett a sivatagban tilosban „parkoló” iraki rakéták ellen. Az iraki elnök tehát figyelmeztetésben részesült, nem pedig — ugyancsak az angol rádió szavaival — „verésben”, mert megszegte az 1991-es Öböl-háború lezárásaként reá rótt kötelezettségeket, s újból különböző, finomabb-durvább kato­nai lépésekkel kísérletezik. Mit tanulhatott a mostani leckéből Húszéin? Annyit minden­képpen, hogy volt ellenfelei Bush elnök hivatali szolgálatának utolsó óráiban sem egy engednek Irak önmagát rehabilitálni re­mélő terveinek. Az sem maradt titok, hogy az akció Clinton egyetértésével zajlott le. Ami kérdéses: kipróbálja-e január 21-e, az új amerikai elnök hivatalbalépése után Bagdad, hogy Was­hington továbbra is egy sajátos irak-irán-izraeli-török (és mellé­kesen kurd) egyensúlypolitikát követ-e az Öböl térségben, vagy pedig Huszeinnel szemben keményebb amerikai vonalvezetésre kell számítani? Ha folytatódik ennek kiderítésére az iraki kato­nai póker, nyilván további bombák hullanak, s talán nem is csak a sivatagban. A világsajtó azonban további „üzenetet” is kiolvasott a szerdai közel-keleti akcióból, s úgy tűnik, immár jogos a kérdés: lehetsé­ges, hogy az új kormányzat alatt sem húzódik vissza Amerika egy modern tengerentúli csigaházba, ahogyan az elnökválasztási kampány idején sokan kiolvasni vélték Clinton programjából? Mindenképpen tény, hogy a távozó elnök az utód egyetértésével küldte az Adria térségébe az USA legnagyobb repülőgép-anya- hajóját, a Kenney-t is. Erről a sivatagi bombahullás után külö­nösképpen nem feledkezhet meg senki, akinek bármiféle szere­pe van a délszláv konfliktusban: még akkor sem, ha Szaddám Húszéin kétségkívül nem lánya Bushnak, s egyetlen délszláv po­litikus sem érzi magát Clinton menyének... (FEB) Földrengések A hatóságok közlése szerint két halálos áldozata és több mint négyszáz sebesültje van a péntek esti földrengésnek, amely Japán északi szigetét, Hokkaidót súj­totta. Tizenegy év óta nem mértek olyan erős földmozgást, mint most. Az egyik áldozat beteg fel­eségét akarta megóvni a lezuha­nó csillártól: föléje feküdt, hogy testével felfogja az ütést. Á csil­lár őt sebezte halálra. A másik ál­dozat gázmérgezést szenvedett, miután Kusiro városában egy öt­emeletes épületben gázömlést okozott a földrengés. Többeket kórházba kellett szállítani. Erőteljes földrengés keltett pánikot szombatra virradó éjjel San Franciscóban is, de károkról és sérülésekről nem érkezett je­lentés. A helyi idő szerint este fél li­kőr észlelt mozgás tíz másodper­cig tartott, energiája a Richter- skála szerint 5,1-es volt. A ható­ságok attól tartanak, hogy a ren­gés földcsuszamlásokat okozhat a környékbeli hegyoldalakon, amelyek talaját napok óta erős esőzes áztatja. / t> MOZGÁSBAN AZ ÜZLET

Next

/
Thumbnails
Contents