Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
2 KÜLFÖLD 1993. január 4., hétfő Két nagyhatalom történelmi pillanatai Moszkvában Aláírták a START—2 szerződést Moszkvába érkezett szombat délután George Bush. Az amerikai elnököt a seremetyevói repülőtéren — a moszkvai protokolláris szokásoktól eltérve — személyesen Borisz Jelcin orosz államfő üdvözölte, ezzel is aláhúzva a látogatás különleges jelentőségét. Az orosz elnök azt reméli Bush látogatásától és a START-2 megállapodás aláírásától, hogy némileg sikerül helyreállítani a a decemberi népképviselő kongresszuson megtépázott tekintélyét. Nem gyújtogatás volt A német rendőrség kizárta, hogy a külföldi menedékkérők Stuttgart környéki otthonában péntek délután kitört tűzvészt, melynek két halálos áldozata és egy súlyos sérültje volt, gyújtogatás okozta volna. A Reuter idézett egy nyomozót, Franz Ábelét, aki a Bietingheim-Bissingenben pusztított tűz ügyében folytat vizsgálatot, s aki szerint a tüzet cigaretta vagy rövidzárlat okozhatta. A szakértők szombaton hozzákezdenek az épület alapos átvizsgálásához. Pozsony: főkonzulátusból nagykövetség A Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusa pénteken nagykövetséggé lépett elő. Erre annak következményeként került sor, hogy a Magyar Köztársaság elismerte a január elsejétől önállóvá vált Szlovák Köztársaságot. Az eddigi magyar főkonzulátus élén a korábbi főkonzul, Boros Jenő ideiglenes megbízottként vezeti tovább a magyar diplomácia pozsonyi kirendeltségét. A magyar képviselet Vészcölöp úti épületén a hét végén szerény ünnepség keretében helyezték el a nagykövetséget jelző táblát. Hét halott az új év első napján Hollandiában Hét halottja és mintegy száz sebesültje van a holland autópályákon bekövetkezett tömeges szerencsétlenségeknek az új év első napján. A baleseteket a sűrű köd és a jeges útszakaszok idézték elő. Az AP jelentése szerint a legtöbb gépkocsi a Rotterdam és Amszterdam körüli autópályákon ütközött össze. A sorozatos ütközések éjfél után kezdődtek, amikor már mindenki hazafelé indult. A legnagyobb karambol során több mint száz autó futott egymásba. Az elmúlt esztendő szerintem legjelentősebb oroszországi eseménye az új kormányfő kinevezése volt — válaszolta az MTI körkérdésére Konsztantyin Zlobin, a parlament elnökének szóvivője. Az 1992. esztendő mérlegét megvonva a fő eredménynek nevezte, hogy sikerült elkerülni a teljes gazdaság összeomlását. Arra a kérdésre, hogy mit remél 1993-tól, Zlobin kifejtette: — Bízom benne, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között végre kialakul a szükséges ésszerű viszony és az együttműködés. Oleg Bogomolov, a nemzetközi tekintélyű közgazdász a magyar hírügynökség kérdései kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy 1992 Oroszországában lényegében semmi rendkívüli nem történt. — A valóban nagy esemény egy évvel korábban, 1991. augusztusában zajlott le — tette hozzá a moszkvai puccsra emlékeztetve. Az előzetesen egyeztetett program szerint vasárnap délelőtt Bush és felesége rövid sétát tett a Kremlben, majd ezután került sor a nagyfontosságú, kétórás államfői eszmecserére. Délután, közvetlenül a díszebédet követően, a látogatás csúcspontjaként írta alá a két elnök a START-2 szerződést. A hadászati támadó fegyverek további korlátozásáról szóló START-2 szerződés orosz és amerikai oldalon egyaránt kétharmaddal csökkenti az atomtöltetek és hordozó eszközeik számát. Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt Oroszország 3 ezerre, az Amerikai előadókörúton járt, s újabb meghívást is kapott tavaszra a haditudósításairól ismert Vuity Tvrtko. A pécsi fiatalember — aki a délszláv háború kirobbanását követően rádiós és televíziós hírműsoroknak adott helyszíni beszámolókat a krízis eseményeiről, s interjút készített a horvát köztársasági elnökkel, a jugoszláv miniszterelnökkel, a volt külügyminiszterrel, valamint a koszovói albánok vezetőjével és a muzulmánok főpapjával is — az Egyesült Államok több egyetemén, továbbá amerikai horvátok, szerbek és magyarok előtt tartott előadásokat személyes élményeiről, illetve a Jugoszlávia széthullásához vezető gazdasági, társadalmi és politikai folyamatról, a menekültek helyzetéről. — Az óév egyik legfontosabb hozománya, hogy az ország, a nép kijózanodott, ráébredt arra, hogy nem lesz könnyű a piaci átmenet és hogy a Nyugat segítő kezére bizony nem számíthat — értékelte 1992-t Bogomolov professzor. Várakozásairól elmondta: — Remélem, 1993-ban kijavítjuk azokat a hibákat, amelyeket 1992-ben követtünk el. Pavel Bunyics az MTI körkérdésére a „kaszárnyaszocializmus végleges legyőzését” rangsorolta 1992 legfontosabb eseményeinek élére. A Kisvállalkozók és Bérlők Szövetségének elnöke, maga is neves közgazdász, az elmúlt évről szólva kijelentette: — A mérleg meglehetősen vegyes: vannak kedvező eredmények, amelyek azonban csak a később éreztetik hatásukat, hiszen előbb történik a megtermé- kényítés és csak utána születik meg a gyerek és vannak kedvezőtlen jelenségek, amelyek viEgyesült Államok pedig 3 és fél ezerre csökkenti a másik fél területét veszélyeztetni képes nukleáris robbanófejek számát. Az államfői eszmecserén, mint azt a moszkvai amerikai nagykövetség munkatársa az MTI kérdésére elmondta, a leszerelési témakör mellett a másik fő napirendi pont az orosz belső helyzetről való tájékozódás, illetve ezzel szoros összefüggésben a jugoszláv válság megvitatása szerepelt. Amerikai részről legfőképpen azt kívánták kipuhatolni, hogy a jelenlegi orosz belpolitikai viszonyok mekkora mozgásteret engednek Jelcinnek A Pulitzer-emlékdíjas Vuity Tvrtko hazatérése után az MTI pécsi munkatársának elmondta, hogy a III. Balkáni háború címmel Los Angelesben a California Egyetemen, Indiana államban a Lafayette-i Egyetemen, Bostonban a Harvardon, a Cornell-en, Washingtonban a George Mason Egyetemen, New Yorkban a Magyarok Házában tartott előadásokat, élménybeszámolókat. Találkozott a R.A.N.D. Corporation politikai kutató és szaktanácsadó testületé, valamint a háborús bűnökkel is foglalkozó amerikai „Helsinki-bizottság” tagjaival is. Előadásaiban saját tapasztalatait a válság történelmi előzményeinek, valamint politikai irodalmának áttanulmányoszont már ma is érződnek. Bízom benne, hogy a kormány képes lesz ellenállni azoknak, akik óriási pénzügyi támogatást kémek: főként a hadiipari komplexumnak, a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a veszteséges, csődbejutott vállalatoknak. Emellett vigyázni kell arra is, hogy a kibicek ne vigyék populista útra a kabinetet. Közismert, hogy a populista intézkedések általában azonnali eredményt hoznak, de hosszabb távon csak veszíteni lehet velük. Ha mindez sikerül, akkor úgy tekinthetjük, hogy a legrosszabb már mögöttünk van. Ebben az esetben arra lehet számítani, hogy az infláció a harmadára csökken, bár még így is magas lesz; gyengülni fog a rubel romlásának folyamata, bár nem áll meg; az életszínvonal pedig az év elején nem lesz rosszabb, mint az idén, sőt később még némi javulást is elképzelhetőnek tartok. Dorogi Sándor a délszláv válság kezelésében, kész-e támogatni, s ha igen, milyen mértékben, a nemzetközi közösség esetleges boszniai katonai beavatkozását. A partneri viszony és a bizalom erősítést szorgalmazta még szombat este a Kremlben Borisz Jelcin azon a díszvacsorán, amelyet az amerikai elnök tiszteletére adott. Az orosz államfő egyben reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszony az eddigi ütemben fejlődik tovább és az új washingtoni adminisztráció a folyamatosságra helyezi a hangsúlyt. George Bush válaszában egyetértett Jelcinnel: valóban történelmi pillanathoz érkezett el a két nagyhatalom. A két ország közötti partneri viszonyt hangsúlyozandó kijelentette: — Országaink, amelyek korábban kettéosztották a világot, az elmúlt évben egyesültek, hogy a világ jobb és biztonságosabb legyen. zása során szerzett ismereteivel vetette össze. Mindezt hadműveleti térképekkel, a horvát és a szerb televízió felvételeivel, illetve a Fekete Doboz munkatársaként készített dokumentumok videobemutatójával illusztrálta. A híradófilmekből amerikai tévétársaságok is közvetítettek részleteket, s Vuity Tvrtko több amerikai lapnak is adott interjút. Sikeres eloadókörútját valószínűleg megismétli, mert több helyre újból meghívták, ezért azt tervezi, hogy tavasszal visszatér Amerikába. Első kőrútjának költségeit a meghívó egyetemek, repülőjegyének árát a Soros Alapítvány, a szaktolmácsolás diját pedig részben a MHB Rt. „Magyar Sajtó” alapítványa fedezték. Németország: ellenőrzött keleti határok Radarral, infravörös sugarakkal Rudolf Seiters német belügyminiszter radarral és infravörös sugarakkal kívánja a német-lengyel és a német-cseh határt figyeltetni — közölte a Bild című lap szombaton. A nagy példány- számú újság rendelkezésére áll egy belső irat, amelyben a minisztérium leszögezi: bevezetik, illetve kipróbálják a határ automatizált ellenőrzését, figyelését radar és infravörös készülékek segítségével. Ilyen eszközöket szórványosan már eddig is alkalmaztak. Mint a Bild írja, a határőrség nem képes tökéletesen eleget tenni feladatának, a határ „lyukas” : ötezer állás betöltetlen, az elektronikát hívják segítségül. Tavaly november végéig közel 54 ezren kerülték meg a határállomásokat, keltek át Németországba a zöld határon keresztül, zömmel Lengyelország és Csehország irányából. Ugyancsak a német belügyminisztérium közölte, hogy 1992- ben 230 ezer német ajkú telepedett át Közép- és Kelet-Európá- ból Németországba, tízezerrel többen, mint az előző évben. Listavezető a volt Szovjetunió, csaknem 200 ezer fővel, míg a Lengyelországból és Romániából áttelepülők száma erősen visszaesett. Romániából 16 ezren jöttek, két évvel korábban még több mint százezren. A közép- és kelet-európai kérelmezők száma tavaly meghaladta a 400 ezret, egy évvel korábban a félmilliót. A német ajkú áttelepülőket különválasztják a Németországot letelepedési helynek kiszemelő gazdasági menekültektől: az ő számuk tavaly meghaladhatta a 400 ezret, hivatalos adatok egyelőre nincsenek. A mérvadó német pártok az idén fel akarják tartóztatni az áradatot, s a német ajkú áttelepülők esetében is irányszámot határoztak meg: évente körülbelül 200 ezer németet kívánnak beengedni az országba. Tvrtko Amerikában járt Startolt az Euronews Az új esztendő első napján, január elsején pontban délután 15.30 perckor kezdte meg a műsorok sugárzását az új európai hírtelevízió, a világsikerű CNN vetélytársának szánt Euronews. Az egyidejűleg öt nyelvű kísérőszöveggel — franciául, angolul, németül, olaszul és spanyolul — egyelőre napi húsz órán át folyamatosan sugárzott hír- és magazinműsor 11 nyugat-európai állami televíziós társaság közös vállalkozása, azok anyagából állítja össze híradóit, de felhasználhatja az európai rádió és televíziós unióhoz tartozó más országok hozzá eljuttatott anyagait is. Adásait az Eutelsat-II-Fl műholdon sugározza, azok megfelelő antennával Magyarországon is vehetők, de számos európai kábeltelevízió máris közölte, hogy továbbítja előfizetőihez az Euronews programjait. így Nyugat- és Közép-Európában, valamint a távolabbi kelet- és észak-európai országokban és a Földközi-tenger déli partvidékén várhatóan mintegy 35 millió lakásba jutnak el a programok a Lyon elővárosában található központi szerkesztőségi épületből. Az Euronewsnak — ellentétben a CNN hírtelevízióval — nem lesznek saját műsorai, bár irodát tart majd fenn az európai intézmények két központjában, Brüsszelben és Strasbourgban. Saját szerkesztői, újságírói a műsorok összeállításával Moszkvai értékelések 1992-ről foglalkoznak csupán, nem jelennek meg a képernyőn. A váratlan anyagi nehézségek miatt a tervezett 130 fő helyett egyelőre mindössze kilencven fős gárdával indulhattak. Az új hírtelevíziót ugyanis cserben hagyta a //avasfrancia hirdetési ügynökség leányvállalata, az IP, s ez azt jelenti, hogy működésének első három hónapjában aligha számíthat hirdetési jövedelemre, ez több millió ECU kiesést jelent az 55 millió ECU-ban megszabott költségvetésből. A költségeket részint az alapító televíziók vállalták magukra, részint az Európai Parlament, illetve a helyi francia önkormányzatok által biztosított támogatásból fedezik, de az Európai Parlament is lefelé módosította az előre jelzett támogatást. Az Euronews számára az alapító televíziók is biztosítanak majd hirdetéseket, s az új program néhány év alatt önfenntartó lesz. All alapító a francia állami televízió, továbbá az olasz, a spanyol, a monte-carlói, a belga, a görög, a finn, a portugál, a ciprusi és az egyiptomi állami televízió. Nem kapcsolódtak be az Euronews tevékenységébe a brit és a német televíziók, azonban az új hírtelevízió azt tervezi, hogy Németországban leányvállalatot létesít az ARD és a ZDF közreműködésével. (MTI) Legyőz etett a „kaszárnyaszocializmus” Délszláv békekonferencia Genfben Kifejezetten jó kezdet Háború legyen vagy béke?Ezt kell most eldönteniük — mondta megnyitó beszédében Cyrus Vance társelnök a Genfben kezdődött Jugoszlávia-konferenci- án Alija Izetbegovic, Dobrica Cosic és Franjo Tudjman államelnököknek és a résztvevőknek, közöttük Radovan Karadzic és Mate Boban, boszniai szerb és horvát vezetőknek. Először ült tárgyalóasztalhoz minden harcoló és érdekelt fél a volt Jugoszláviáról szóló nemzetközi konferencia keretében. A két társelnök Cyrus Vance és Lord Owen új tervezetet nyújtott be a most kezdődő béketárgyalásokra. Ennek középpontjában az a térkép áll, mely Bosznia-Hercegovinát tíz tartományra osztja fel, figyelembe véve nemcsak a területek etnikai összetételét, hanem földrajzát, történelmét, út- és kommunikációs rendszerét és gazdasági létének feltételeit is. Cyrus Vance az ENSZ, Lord Owen pedig az Európai Közösségek nevében tette az egyeztetettjavaslatot, és már az új térképet is bemutatta a tárgyalások megkezdésekor. A közvetítők azt ajánlják a Genfben összeült boszniai vezetőknek, hogy Bosznia-Hercegovinát osszák fel tíz autonóm tartományra, amelyek összességükben egy decentralizált államot alkotnának. Szarajevó „nyílt város” lenne a terv értelmében. A tíz megrajzolt körzetből több továbbra is etnikailag vegyes lakosságú maradna. Az autonóm tartományok saját törvényhozással rendelkeznének. A szerbeknek, akik a köztársaság területének hetven százalékát hatalmukba kerítették, egyes területekről — például a véres harcokban elfoglalt Bo- sanski Brodból — vissza kellene vonulniuk. A tárgyalásokat a fegyverszünetről és a hadseregek kivonásáról Szatis Nambiár főparancsnok, az ENSZ-erők, az UN- PROFOR főnöke vezeti. Jó kezdetnek minősítette az első, másfél órás ülést Lord Owen, Cyrus Vance pedig nagyon komolynak és meggondolt- nak minősítette a genfi délszláv békekonferencia megnyitását. Radovan Karadzic szerb vezető szerint a közvetítők javaslata „elfogadható alap a tárgyalások megkezdéséhez”. Megismételte ugyanakkor, hogy a szerbeknek saját állam kell (Boszniában). Mint mondotta: — Tartományoknak is nevezhetjük a területeket, de Bosznia-Hercegovina három nemzetisége el akar válni egymástól. Franjo Tudjman horvát elnök szerint a javaslatok „alapjában elfogadhatóak” Horvátország számára. Dobrica Cosic jugoszláv szövetségi elnök derűlátóként nyilatkozott, de hozzátette, hogy sok a tennivaló, időre van szükség. Alija Izetbegovic boszniai elnök elkerülte az újságírókat a délelőtti ülés végén. A tárgyalások délután újabb üléssel folytatódtak. Bennfentesek szerint 3-4 napig is eltarthatnak. A Reuter hangulatfelmérése a szlovákiai magyarokról Diszkriminációtól tartanak A szlovákiai magyarok vezetői attól tartanak, hogy a függetlenné vált köztársaságban csorbítani fogják kisebbségi jogaikat. A Reuter tudósítójának So- morján végzett szombati felmérése szerint a magyarok nem várnak számottevő változást Csehszlovákia kettéválásától. — Nem hiszem, hogy számunkra bármi is változna. Ugyanúgy fogunk élni, mint korábban — mondta egy családjával sétáló férfi, és hozzátette: békében élünk szlovák szomszédainkkal, nincsenek közöttünk ellentétek. A magyar kisebbség vezetői szerint Szlovákia új alkotmánya hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az etnikai kisebbségek éllen, ami ahhoz vezethet, hogy az ötmilliós köztársaság egyedüli hivatalos nyelve a szlovák lesz. — A szlovák alkotmány kizárólag szlovák népről beszél, s ezáltal a más etnikai csoportok képviselőit a másodrendű állampolgárok kategóriájába sorolja — állította Molnár László, a pozsonyi parlament magyar nemzetiségű képviselője. A magyar nyelvet csak azokon a területeken ismerik el hivatalos nyelvként, ahol a magyar népesség meghaladja az összlakosság húsz százalékát. A múlt évben elfogadott nyelvtörvény értelmében minden hivatalos okiratot, beleértve a születési bizonyítványokat is, csak szlovák nyelven állíthatnak ki. — Például a fiamat most La- dislavnak kellene hívni László helyett — fejtegette Molnár, és hozzátette: éppen a magyar kisebbséggel szemben tart nagyobb diszkriminációtól. Közvéleménykutatók mondják: Rossz a japán—amerikai viszony A japánok 47 százaléka és az amerikaiak 59 százaléka azt tartja, hogy rossz a viszony a két ország között. Ez az eredménye egy közvéleménykutatásnak, amelyről a hét elején számolt be Japán második legnagyobb napilapja, a nyolcmilliós példány- számú Asahi Shimbun. Japánban az Asahi Shimbun háromezer, az Egyesült Államokban pedig a Harris Közvéleménykutató Intézet 1254 személyt kérdezett meg. Az eredményről minden nagy nyugati hírügynökség hírt adott. Ezt az amerikai-japán közvéleménykutatást 10 év óta ejtik meg minden esztendő utolsó hónapjában. Az idei eredmény azt mutatja, hogy a megválasztott amerikai elnöknek, Bili Clintonnak kényes problémával kell szembenéznie, mert egy évtized óta soha ennyien nem tartották rossznak az Egyesült Államok és Japán kapcsolatait. A japánoknak csupán 30, az amerikaiaknak pedig 38 százaléka válaszolta azt, hogy a viszony jó vagy meglehetősen jó. Japánban főleg a 20 és 30 év közöttiek, továbbá a ^farmerek és a halászok, az Egyesült Államokban a 30 és 50 év közöttiek, valamint a spanyol származásúak kritizálták legélesebben az országaik közötti kapcsolatokat. Az eredményt értékelve a Harris Intézet megjegyezte, hogy az Egyesült Államok hagyományos fő riválisának, a Szovjetuniónak a felbomlása Japánt tette Amerika egyetlen vetélytársává, méghozzá olyan időszakban, amikor az amerikaiak joggal aggódnak a gazdasági helyzet romlása miatt. Ennek tudható be, hogy az Egyesült Államokban a megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, a kereskedelmi kapcsolatok az új demokrata párti kormányzat alatt még feszültebbé válnak majd. A japánok 65 százaléka azt hiszi, Clinton sürgetni fogja Japánt, játsszon az eddiginél aktívabb katonai szerepet a világpolitikában, ugyanakkor 44 százalékuk azt kívánja, hogy csökkentsék az amerikai katonai jelenlétet hazájukban. Minden második megkérdezett japán egyébként azt jósolja, hogy Bili Clinton erélyesebben fog fellépni Japán ellen a kereskedelmi kapcsolatok területén, mint azt Bush tette. Ami az amerikaiakat illeti, a megkérdezettek 51 százaléka ellenzi Japán nagyobb katonai szerepét a Csendes-óceán térségében és csaknem ugyanennyien szeretnék, ha általában korlátoznák Japán befolyását a világ ügyeire. (MTI)
