Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-15 / 12. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. január 15., péntek Cigány nemzetiségi napok Lakatos Menyhért a vendégek közt Cigány nemzetiségi napo­kat rendeznek Salgótarján­ban, az Arany János Általá­nos Iskolában és Szakiskolá­ban január 18-ától 22-éig. E program keretében az első napon Oláh Jolán naív festő kiállítását nyitja meg az iskola galériájában Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igazgatója. Ugyanakkor a földszinten cigány tanulók rajzaiból készült tárlat lesz megtekinthető. Másnap sportbemutatók és mérkőzé­sek lesznek (teremfoci, ököl­vívás, birkózás). Meghívottak a baglyasaljai hétközi diák­otthon ökölvívói. Január 20-án tartják a gá­lát, kulturális bemutatót. A műsorban fellépnek az iskola alsó- és felsőtagozatos cigány tanulói, valamint a meghívot­tak, a helyi cigányhagyo- mány-őrző csoport, Szomora József zeneiskolai tanuló, a baglyasaljai diákotthon ének­kara, Oláh Anett, a megyei szépségverseny második he­lyezettje, a Bolyai Gimná­zium második osztályos di­ákja. A műsor vezetője Berki Henrietta, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereske­delmi Szakközépiskola tanu­lója. A következő napon rend­hagyó irodalomórát tartanak az iskola éttermében, ame­lyen 3-8. osztályos tanulók vesznek részt. E napon író-olvasó találkozóra is sor kerül az iskola könyvtárában. Mindkét rendezvény vendége Lakatos Menyhért író. Január 22-én diszkóval zárul a ci­gány nemzetiségi napok ren­dezvénysorozata. A lemezlo­vas Berki Gábor lesz. -1 Beszélgetőpartnerünk: Balázsovits Lajos Operettest salgótarjáni közreműködőkkel A szimfonikusok nem tartanak presztízsveszteségtől Az idei évad kezdete - a karmesterváltás körüli - ki- sebb-nagyobb bonyodalmaktól volt hangos a salgótarjáni szim­fonikus zenekar berkeiben. Ősz óta hónapok teltek el, úgy tűnik a kedélyek lecsillapodtak s az együttes egyértelműen a mun­kára koncentrál.- Ez szó szerint így van - erősíti meg feltevésemet Torják Vilmos karnagy. - Néhányan - akiket, mint zenészeket hiányo­lunk - valóban távol tartják magukat a zenekartól, de a döntő többség együtt van, dol­gozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ifjúsági hagver- senysorozatban való részvéte­lünk, vagy a nagyon sikeresnek minősített karácsonyi koncer­tünk. Jelenleg a szezon közepén vagyunk és a nyári szünetig na­gyon jelentős programok vár­nak még ránk.-Megtudhatnánk ezekből a tervekből valami előzetest?- Februárban farsangi kon­certünk lesz, amelynek műsora egyelőre titok. Meglepetésnek szánjuk azt is, hogy melyik népszerű előadóművészt ter­vezzük meghívni. Egy biztos: méltóak leszünk az alkalom hangulatához. Továbbra is részt veszünk az ifjúsági bérletsorozatban s jó hagyományt akarunk teremteni a térzenélésből is. Az a törekvé­sünk, hogy minél jobban beil­leszkedjünk a város életébe. Ennek jegyében szervezzük jú­nius 24-ei nagy akciónkat is, amikor Szent Iván éjjelén Sal­gótarján főterén a KiViSzI szín­játszókkal lépünk fel valami vi­dámsággal. Ebbe a sorba illeszkedik e hé­ten -január 16-án- tartandó hangversenyünk is, amelyet Túl az Óperencián címmel rende­zünk a József Attila Művelődési Központban. A közreműködők között találni az innen elszár­mazott énekművészeket Kukely Júliát és Pándi Piroskát, a házi­gazda szerepét betöltő Hollai Kálmánt, valamint ama is a vá­rosban élő Guthy Évát és Só­lyom Józsefet.- E program hallatán feltét­lenül meg kell kérdeznem: nem félnek a presztízsveszteségtől?-Egyáltalán nem. Sőt. Egy zenésznek nem lehet feleme- lőbb feladata, mint közel ke­rülni a közönséghez. Az szeret­nénk, ha a mi műsorainkkal is sikerülne oldani az emberekben lévő feszültséget. Meg egyéb­ként is azt tartjuk, hogyha a Bé­csi Filharmonikusok minden évben megteszik ezt a gesztust a közönségüknek, akkor nem hi­szem, hogy nekünk lenne res- tellnivalónk. - csébé ­Képes technikatörténet A puskapor, illetve lőpor A puskapor feltalálása múlt századi ábrázolásban A puskaport - helyesebben a 75 százalékos salétromból és 25 százalékban kén és faszén keve­rékéből álló lőport - Európában először az 1300-as években, az úgynevezett „lőporos szerzete­sek” állították elő, akik közül Schwarz Bertoldot név szerint is említi a hagyomány.- Ezt a művészetet egy mes­ter találta ki. A neve Magister Bertold, aki ismerte az alkímiát ... Bertold Magister az arany oldatát kívánta megbamítani, és ehhez kén, ólom és az olaj olda­tát használta fel, melyeket egy réz edényben összekevert, le­zárta és tűzre tette. Az edény darabokra szétrobbant - szól a krónika. A németországi - freiburgi, más forrás szerint kölni - szer­zetes aztán találmányát Vencel lengyel királynak ajánlotta fel. Megemlítjük azonban, hogy a lőport Kínában már sokkal ko­rábban ismerték. K. A. Hogyan látja a szaktudomány? Más sztrájkolni mint böjtölni A legkülönfélébb indíttatás­ból az utóbbi időben megszapo­rodott az éhségsztrájkot folyta­tók száma. A világtörténelem legtöbbet éhező személyisége, Mahatma Gandhi a maga idejé­ben többször is megismételte az erőszakmentességért tartott éh­ségsztrájkját anélkül, hogy az egészségét károsította volna. -Nem veszélyes, nem káros az éhezésnek ez az önként vállalt módja? Dr. Vértes László belgyó­gyász főorvos válasza:-Az élet fenntartásához, a szervezet működéséhez szüksé­ges tápanyagokat szilárd illetve folyékony formában vesszük magunkhoz. Zsír, szénhidrátok és folyadék nélkül egy bizonyos idő után romlik, illetve meg­szűnik a szervezet működőké­pessége. A sejtek újratermelő­déséhez ásványi anyagokra, ká­liumra, nátriumra, kálciumra, magnéziumra, vasra, cinkre, és jódra van szükség. Átmenetileg, néhány napig, a tápanyag bevi­telének hiányát a már elraktáro­zott, fel nem használt készletből pótolni tudja szervezetünk. Na­gyon jól érzékelhető ez például gyomorrontás, influenzia ese­tén, amikor egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset eszünk, és le is adunk néhány kilót, a szervezet egyensúlya mégsem borul fel. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy egy- egy betegség után milyen nehe­zen nyerjük vissza eredeti test­súlyunkat. Ä koplalást, a böjtöt nem szabad összekeverni az éh­ségsztrájkkal. A katolikus egy­ház például a kedvező tapaszta­latok miatt javasolja a heti böjt­napot, illetve az évenkénti nagyböjtöt. A hazai helytelen táplálkozási szokások ismereté­ben erre szükség is van. A télen felhalmozódott zsírok, káros anyagok a húsvéti nagyböjt ide­jén égnek el, távoznak a szerve­zetből. Mostanában divatos szóhasználattal ezt méregtelení­tésnek nevezik. Az ívóvíz oldott formában létfontosságú ásványi anyago­kat tartalmaz. Egyébként a víz­nek is van íze. Ezt bárki köny- nyen ellenőrizheti például egy pohár csap-, illetve desztillált víz elfogyasztásával. Víz nélkül legfeljebb egy hétig, szilárd táp­lálék hiányában általában há­rom-négy hétig bírja szerveze­tünk. Ahogy külsőleg is külön­bözünk, úgy szervezetünk belső működése sem egyforma. Van­nak, akiknek az anyagcseréje lassúbb, hosszabb ideig bontja le a tápanyagokat, de azokat jobban is hasznosítja. Tehát nem lehet pontosan meghatá­rozni, hogy ki, hány napig bírja élelem nélkül. Teltházas színházat szeretnék Ázsia vagy Afrika? Hol található az emberiség bölcsője? (ABC-Europress) Korábban sok tudós azt feltételezte, hogy az első emberek a legnagyobb földrészen, Ázsiában jelentek meg. Mára viszont teljesen beiga­zolódott a tudománynak egy másik megállapítása, amely szerint az emberiség bölcsője Afrika. A beigazoltnak vett fel­tevések szerint innen vándorol­tak el több százezer éve az első olyan emberfajok, mint például a heidelbergi vagy a neander­völgyi ember, s telepedtek le szerte a világban. A mai ember elődje kétszá­zezer éve bukkant fel Afrika te­rületén, ahonnan százezerévvel ezelőtt pedig Elő-Ázsiába ván­dorolt be, hatvanezer évvel ez­előtt Kelet-Ázsiába és ötvene­zer éve Ausztráliába. Európában és Amerikában csak jóval ezután, harmincezer éve telepedtek le az emberfor­májú élőlények, tekintettel arra, hogy ebben az időpontban a jégkorszak már nem akadá­lyozta előrenyomulásukat. Peter Gabriel álma Peter Gabriel elsősorban azért ment Párizsba, hogy üzle­temberekkel tárgyaljon. Az öt­leten már természetesen túl van, kész tervekkel jött, fogadta a francia kultuszminiszter, s ja­pán beruházók is akadtak, ami jelzi, hogy a fantasztikus álom egész biztosan megvalósulhat. A Genesis volt énekese min­denekelőtt hosszú sétát tett lá­nyaival Euro-Disneylandben, aztán mosolyogva megígérte néhány újságírónak - köztük Hervé Picartnak is -, hogy ek­kor és ekkor, tárgyalásai után, hajlandó lesz pár szót szólni ne­kik a szálloda halijában új le­mezéről, az „Us”-ról. Hogy megírígyelte-e Peter Gabriel Disney-t, pontosan nem lehet tudni, de hogy az ameri­kai, most már Európában is megnyitott szórakoztató parkja, Miki Egér csodás meseországa talán jó ötlettel szolgált neki - az angolnak-, az biztos. Tud- niilik Peter Gabriel is parkot akar. így beszélt később a sajtó- értekezleten.-Nem új gondolat ez, vagy tíz éve foglalkozom vele. Sze­retnék egy művészparkot, ahogy én nevezem, egy attrak­cióparkot megépíteni. Nem Disneyland lenne ez, hanem független művészek, zenészek, fdmesek. színészek, festők, szobrászok és mások parkja, ahová szabadon összejöhetné­nek, s új ideákat adhatnának a világnak, új kifejezésmódokat dolgozhatnának ki. Kérdés még, hogy hol legyen a park. Én ter­mészeti szépségeiben is magá- valragadó helyre gondolok. Amikor Jacques Lang úr kije­lentette, hogy Franciaországot érdekelné a park, ám a tervek bővebb részletezésére, kidolgo­zására lenne szükség. Barcelona polgármestere rögtön felaján­lotta az olimpiai létesítménye­ket, mondván, használhatom legjobb belátásom szerint. De hát Peter Gabriel most még „csak” zenész és európai művész(et)formáló tervei-álmai mellett lemeze, az Us(Mi) pro- móciós koncertjeire is gondol­nia kell. Mielőtt az új albumról beszélne, eltöpreng, elnézést kér, hogy oly lassan tud csak át­váltani erre a témára. Elég messziről, „So” című LP-től kezdi. Aztán átugrik a „Birdy”-re. Ennek zenéjét a „Madárka” című film nézése közben sokan hallhatták a tévé előtt ülve 1992. december 20-án. de ki tudja, odaadóan tud-e figyelni az ember a mu­zsikára, ha egyszer a történetet is követni igyekszik. A „Pas­sión”-! említi, mint érzése sze­rint tökéletes, befejezett lemezt. Textúrájában legalábbis, folyta­tása az „Us”, amelyen lassan, sokáig dolgozott, s amelyben - talán sikerültebben mint bármi­kor- önmagára koncentrál. Az én-ből úgy lesz mi - szerinte - , hogy itt keres megoldást idő­sebbik lánya lelki elidegenedé­sének enyhítésére (segítségét kéri, hogy visszahódíthassa), meg úgy, hogy itt vizsgálgatja házassága boldogtalanságának okait, s hogy milyen is volt gyengéd kapcsolata Rosannah Arquette-el. Vass Imre (FEB) 1991 óta a Nemzeti Színház tagja, pedig azelőtt sokan csak úgy emlegették, mint a „madáchos Balázso­vits”. Pedig volt az életében egy rövidke kitérő, amikor a nagy visszatérés előtt a Víg­színházba is, a MAFILM tár­sulatához is kiruccant. Aztán a Balázs Béla díjas Érdemes művész gondolt egyet és szakí­tott a körúti társulattal. Ak­koriban sokan firtatták az okát. Most ismét beszédtéma lett: őt nevezték ki a Játékszín igazgatójának, de közben megtartotta helyét a Nemzeti társulatában is.-Mint újdonsült színidirek­tornak, mik a tervei?- Olyan színházat szeretnék vezetni, amelyet a közönség is, a színészek is szeretnek. Már az első lépéseket megtettem ebben az irányban és nem is ütköztem túl nagy akadályokba. Kiderült, hogy mind a két fél ugyanabban leli örömét. Az a jó színház, ahol az előadások teltházzal mennek, ahol a közönség ugyanolyan szívesen fogadja el a társulattól a komoly .darabo­kat, mint a könnyebb műfajú előadásokat.- Ez megmutatkozik majd a színház repertoárjában is?- Természetesen. Szeretnénk műsorra tűzni tragédiát, komé­diát, szomorújátékot, vígjáté­kot, zenés darabokat. Az első ilyen szellemű bemu­tatónk februárban lesz. Franz Werfel: Jakobovszky és az ez­redes című darabját tűzzük mű­sorra. A szerző szerint vígjáték Orgonaavató Győrött Tizenhárom regiszteres orogonával gazdagodott a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola. Az oktatási célra készí­tett hangszer lehetőséget ad kamarakoncertek megtartására is. kollégákat is ez érdekli legin­kább. A beiktatásomkor el­mondtam, hogy nem áll szán­dékomban az itt dolgozók közül senkitől sem megválni. Egy fel­tétellel: ha mindenki, aki ma­radni akar, elfogadja a munka­tempómat, a céljaimat, a stílu­somat. Ami pedig a külsősöket illeti? Mivel nincs társulatunk, azokkal dolgozhatok, akiket magamnak választok. Már megvannak a közvetlen munka­társaim, az új titkárság és a szervezés is felállt.- Igaz-e a hír, hogy megvál­toztatja a színház nevét is?- Gondoltam rá, de letettem róla, olyan sokba került volna. Régen Terézvárosi Színháznak hívták az elődünket, nem lett volna rossz ez a név. De megad­tam magam, marad a Játékszín. Mindenesetre megváltoztatjuk a plakátjainkat, reklám-orientál- tabb szervezést próbálunk ki.- Maradnak a helyárak?- Sajnos nem. Minden pro­dukciónak más lesz az ára, attól függően, mennyibe kerül az előadás. Az egyetemisták és a kisnyugdíjasok olcsóbban jö­hetnek, de a jobb helyek drá­gábbak lesznek a mostaninál.-Mint igazgató szakított a színpaddal?- Ugyan, dehogy. A Nemze­tiben Páskándi Géza: Tornyot választok című darabjában lát­hat a közönség és más szerepe­ket is remélek. Itt, a Játékszín­ben megmaradok igazgatónak, s legfeljebb csak rendezek majd - ha már nem bírom színpad nél­kül. (kiszel) A színidirektor a mű, szerintem annak kicsit komoly. A darab a németek ál­tal körülzárt Párizsban játszódik a második világháború idején. A címszerepben Garas Dezsőt és Darvas Ivánt láthatja majd a közönség, és magam leszek a rendező.-A Játékszínnek eddig nem volt állandó társulata. Hogyan tudják egyeztetni a színészek idejét?- Mivel általában szabadú­szó, vagy vállalkozóként dol­gozó színészeket alkalmazok, kicsit könnyebb az egyeztetés. Sajnos éppen ezért el kell tekin­tenem azoktól a kollégáktól, akik állandó szerződésben van­nak valamelyik színháznál.- Kiktől kíván megválni a ré­giek közül, és kikkel dolgozna szívesen az új pozíciójában?- Jó kérdés ... Azt hiszem a

Next

/
Thumbnails
Contents