Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05-06 / 287. szám

KÜLFÖLD 1992. december 5-6., szombat-vasárnap Kérdőjelek Veszélyes önkéntesek? Hányszor éltek már vissza az önkéntesség nemes fogalmával, adták kötelező vagy kényszerből történt cselekvéseknek az ön­kéntesség látszatát?Olyan összecsapásokban, háborúkban, ami­kor senki sem akarta a beavatkozás hivatalos felelősségét vállal­ni, önkéntesekként, de felsőbb parancsra jöttek a katonák. Az angolai háború tetőpontján kubai és dél-afrikai önkéntesek csaptak össze; Kambodzsába vietnami önkéntesek vonultak be; dél-amerikai konfliktusba észak-amerikai önkénteseket tobo­roztak. Lehetséges, hogy miközben a távoli harcmezőkön leáldozó­ban van az ilyesfajta önkéntesek csillaga, Délkelet-Európában nő irántuk a kereslet? A muzulmán bosnyákok oldalán — állító­lag — több ezer iszlám-önkéntes, köztük sok Afganisztánban harcolt modzsahed vesz részt a csatákban; a szerbek — ugyan­csak állítólag — már kétezer oroszt tudhatnak soraikban. Nem államok küldték őket; kalandvágyból, zsoldért, fanatizmusból mennek, inkább tűrve, sőt támogatva (sok esetben anyagilag se­gítve), mint tiltva. Nemcsak a fegyverembargón jelentkeznek lyukak, hanem a fegyverforgatók érkezését sem tudják akadá­lyozni. S ez új veszélyeket és bonyodalmakat rejthet magában. Hosszabbá és hevesebbé teheti a háborút: miközben Oroszor­szág s több iszlám állam részt vesz a kéksisakos ENSZ-művele- tekben, elvben akár saját honfitársaikkal ütközhetnek; nem kí­vánt „ideológiai töltések” jelentkezhetnek, akár egy mohame­dán-pravoszláv vallásháború képében. A meghiúsult tűzszünetek és kisiklott tárgyalások tanúsága szerint ex-Jugoszláviában még a jelenlegi keretek között is szinte lehetetlen megoldást találni. A válság bármilyen kiszélesítése csak gyarapítja az akadályokat. Bármilyen szép szavak támaszt­ják is alá a segédcsapatok jövetelét, nem lenne-e célszerűbb ön­kéntesen lemondani az önkéntesekről? (FEB) Késik a törvény, csodálkoznak a németek A német partnerek némi ag­godalmuknak, csodálkozásuk­nak adtak hangot a magyar ki­sebbségi törvény késése miatt — közölte németországi látogatása befejezése alkalmából Bonnban nyilatkozva Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője. — Úgy érzik, nagyon fontos lenne, hogy az új demokráciák­hoz tartozó Magyarország tény­leg végigvigye ezt a dolgot, ha már vállalta: egyedülállóan átfo­gó szabályozást készít, modell­szerűt, hogy ezzel támogatni le­hessen az Európa Tanács törek­véseit, amelyek az emberi jogi konvenciót kiegészítő kisebbségi jegyzőkönyv megalkotására irá­nyulnák — jelentette ki a buda­pesti hivatal vezetője, aki Man- nerz Károlynak, a magyarországi németek szövetsége elnökének társaságában egyebek között részt vett a Bundestag külügyi és belügyi bizottságának a külföl­dön elő németek, anyanyelvűk és kultúrájuk helyzetével foglal­kozó meghallgatásán is. Ilyen meghallgatáson először vettek részt illetékesek az érintett or­szágokból. Német adatok szerint egyébként négymillió német él Közép- és Kelet-Európában, be­leértve a volt Szovjetunió terüle­tét is. Németország jelenleg kö­rülbelül nyolcmillió márkával se­gít a magyarországi németek­nek: kétmillió márkát ösztöndí­jakra, további kétmilliót oktatási célra ad, három-négymilliót pe­dig a társadalmi-kulturális inf­rastruktúra kiépítésére. Wolfart János hangsúlyozta, hogy a német felfogás szerint az anyaországnak a gondviselő sze­repet kell betöltenie a külföldön élő kisebbségével szemben. A budapesti politikus német part­nerei megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy Magyarország az egyetlen nely a nemet határoktól keletre, ahonnan a német ajkú­ak nem kívánnak áttelepülni Németországba, Magyarorszá­gon a legjobb a németek hely­zete. ENSZ-határozat a Szomáliái katonai beavatkozásról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjjel egyhangú­lag elfogadta a Szomáliái katonai beavatkozásról szóló határoza­tot, hogy biztosítsák a segélyszál­lítmányok eljuttatását a kelet-af­rikai országba. Az akcióban az Egyesült Államok vállalt vezető szerepet, de a határozat előír bi­zonyos ENSZ-ellenőrzést. Ez az első eset a világszervezet törté­netében, hogy az érintett ország felkérése nélkül indítanak fegy­veres akciót. A határozat nem említ orszá­gokat, csak általánosságban ha­talmazza fel az ENSZ tagállama­it, hogy „minden szükséges esz­közzel” biztosítsák az éhező Szo­máliái lakosságnak szánt segé­lyek eljuttatását. Az amerikai parancsnokság alatt, zömmel amerikai csapatokkal tervezett hadműveletben várhatóan fran­cia, kanadai és olasz egységek is részt vesznek. Az akció befejezé­sére nem tűztek ki határidőt, vi­szont az amerikai kormány azt január 20-ig, Bili Clinton, az új elnök hivatalba lépéséig be kí­vánja fejezni — de sok szakértő ezt valószínűtlennek tartja. A határozat előirányozza, hogy a hadműveleteket folyama­tosan egyeztessék az ENSZ-el, s a BT a helyszínen is ellenőrizze majd az ENSZ-erők tevékenysé­gét. A szöveg említi a Szomáliái helyzet politikai rendezését: a szándékosan általános megfo­galmazás arra utal, hogy a rend helyreállítása után e csapatokat kivonnák, s a rend további fenn­tartása a korábban felállított, de még csak kis részben telepített 3500 fős ENSZ-békefenntartó erők feladata lesz. (MTI) Anglia AIDS-mentes lesz? A nemzetközi AIDS-nap al­kalmából Londonban is ömlött az ítéletnapi óva intés és a jó ta­nács a tévéből, rádióból, de Nagy-Britanniában ellenkező hangok is megszólaltak. Gordon Stewart professzor, a glasgowi egyetem közegészség- ügyi tanszékének vezetője az Eve­ning Standard című londoni esti lapnak nyilatkozva, képtelen­ségnek nevezte, hogy Nagy-Bri­tanniában már kétszer annyi or­vos, nővér, gondozó, tanácsadó és más személyzet foglalkozik az AIDS ügyével, mint ahány AIDS-beteg az egész országban van. Számítása szerint eddig már több mint 1,1 milliárd dollárt költöttek a költségvetés egész­ségügyi rubrikájából az AIDS- re, és ez sokkal több, mint amit a járvány súlyossága indokolna, miközben más egészségügyi problémákat elhanyagolnak. Ezt a véleményt a Birckbeck egyetem egy közgazdásza saját számításaival támogatta meg, egyenest azt állítván, hogy a sta­tisztika tanúsága szerint az AIDS-járvány az évtized vége felé megszűnik Nagy-Britanniá- ban, és 2000 után legfeljebb évi 50 „maradék” esetet jegyeznek majd fel az 55 milliós országban. Tény, hogy 1985-ben a hivatalos statisztikák még azt jósolták, hogy 1990-re a brit férfilakosság egyötöde szenved AIDS-ben, s ehhez képest a valóság az, hogy az 1992. év végén összesen 6555 beteget tartanak nyilván, s Nagy- Britanniában az ÁIDS megma­radt a hagyományos rizikócso­porton belül. A királykisasszony ruhája Az osztrák bulvársajtó legel­szántabb riportereinek sem sike­rült megtudniok, hogy mit fog Walburga Habsburg viselni, ami­kor Archibald Douglas svéd her­ceg ma déli fél egykor a budapes­ti Mátyás-templomban oltár elé vezeti. Habsburg Ottó leánya csak annyit árult el, hogy a ruhát a család eleiében fontos szerepet játszó varrónő, Schwaiger asz- szony varija Pöckingben. A töb­bi meglepetés. A Mátyás-templom igazán fontos szerepet játszik a család életében. Itt éljenezték meg a magyarok százhuszonöt évvel ezelőtt Walburga déd-nagynéni- jét, Erzsébetet, amikor megko­ronázták — ez az „éljen” nagyon bevonult az osztrák történelem­be, sőt a színpadon is jelen van: — a Sissi életéről készült nagy si­kerű musicalben estéről estére magyarul csendül fel a Theater an der Wien színpadán az „Él­jen, éljen Erzsébet’. Ami azt ille­ti, érdeklődők tömegére most is számítanak, már csak azért is, mert Walburga Magyarország iránti érzelmei legendásak. Úgy tartják, éppen annyira kedveli a magyarokat, mint hajdan bol­dogtalan sorsú déd-nagynénje. Mar iskoláskorában tanult ma­gyarul, s az első lehetőséget ki­használva, apjával beutazta az országot. Ő volt az, aki 1989 au­gusztusában Sopronnál a Páneu­rópai Pikniken átvágta a szöges­drótot jelképező szalagot, s ezzel gyakorlatilag utat engedett az akkor még felmérhetetlen válto­zásoknak. Amikor az esküvőt tervezgetve vőlegénye felvetette: miért ne Magyarországon, ha az <7 SN A Szécsényi "II. Rákóczi" Mg.Tsz. értesíti tagjait és a kívülálló üzletrésztulajdonosokat, hogy 1992. decemberi 1-én, de. 9 órai kezdettel közgyűlést tart. A közgyűlés napirendje: 1. Tájékoztató az átalakulási folyamat helyzetéről, azÁtalakulást Előkészítő Bizottság munkájáról. 2. Aszövetkezetvagyonihelyzeténekismertetéseavagyonleltárésa vagyonértékelés alapján. 3. Javaslatazértékelt vagyon csoportosítására, valamintakövetelések és aterhek vagyontárgyakhoz való kapcsolására. 4. A szövetkezeti vagyon megosztása, egyezségkötés a kiváló csoportokkal és tagokkal. Határozatképtelenség esetén az újabb közgyűlést ugyanaznap de. 10 órára hívjukössze, változatlan napirenddel. A megismételt közgyűlés a megjelenttagokszámától függetlenül határozatképes. A közgyűlés helye: Szécsény, Művelődési Ház A tagokat és a kívülálló üzletrésztulajdonosokat kérjük, hogy a taggyűlésen megjelenni szíveskedjenek. , A "II. Rákóczi" MgTsz. Vezetősége . neked olyan fontos — Walburga boldogan fogadta az elgondo­lást. A 34 éves Habsburg-lány nem is olyan régen, ez év január­jában, egy barátnője születésna­pi vacsoráján ismerkedett meg az angolos nevű svéd gróffal. Asz­talszomszédok voltak — és nem­sokára jegyesek lettek. A 42 éves Archibald Douglas skót nemesi család leszármazottja: az ezer­éves múltra visszatekintő família egyik ága a XVIII. században te­lepedett le Svédországban, ahol — Stockholm közelében — van földbirtokuk. A vőlegény a Yale és a Lundi egyetemen tanult ag­rárgazdaságot. Walburga jogász- doktor. Mindkettőjüket érdeklő témát már csak azért sem volt ne­héz találni, mert Walburgát szin­te minden érdekli. Elfoglaltsága tengernyi, és ebből a házasság- kötés után sem enged. Korábban volt újságíró, dolgozott az Euró­pa Parlamentben, most a nem­zetközi Páneurópa Unió főtit­kárhelyettese, és az ománi szul- tanátus európai reklámmene­dzsere. A tevékenységre való hajlamot és a politikai érdeklő­dést volt kitől örökölnie: nagy­mamájától, az utolsó császárné­tól, Zitától — vagy akár Habs­burg Ottótól. Családi példaképe Mária Terézia: a politikusasz- szony, aki nő maradt, szerető hit­ves es anya, de egyúttal politikus is — mondja. Ami az esküvő részleteit illeti, a menyasszony­búcsúztató tegnap este egy buda­pesti szállodában volt — több mint háromszáz vendéggel, pro­tokoll szerint. Ma a templomban sokkal, de sokkal többen lesznek — legalábbis a család erre számít. S ha az estélyi, illetve a menyasz- szonyi ruha titok is, annyi bizo­nyos: Walburga a családi kellék­tárból édesanyja fátylát viseli majd, és a Douglas család eskü­vői ékszereit. Washington Zongora a magyar nagykövetségnek A washingtoni magyar nagy- követség sokrétű kulturális programjaihoz legújabban érté­kes hangversenyzongora is ren­delkezésre áll, amelynek beszer­zését Magyarország amerikai ba­rátai tették lehetővé. Amint Hillard Zola, Magyar- ország Barátai Körének elnöke az MTI-nek elmondotta, Zwack Péter nagykövet idején alakult szervezetük felhívta a tagokat és a magyar ügy más barátait: ve­gyék ki részüket a szükséges, je­lentős összeg előteremtéséből. Programbizottság alakult, amelynek tagjai között szerepelt — többek között — Tom Lantos, Mark Palmer, Soros György és Starker János. Az amerikai ma­gyarság két ismert képviselője, Bánkuty Géza és Lőrinczi György felhívására összegyűlt a vételár, amelyhez az egyik legré­gibb amerikai magyar intéz­mény, a William Penn Társaság maga 5000 dollárral járult hoz­zá. A zongorát csütörtökön este Vázsonyi Bálint, az Egyesült Ál­lamokban élő neves zongoramű­vész nagy sikerű hangversenyé­vel avatták fel. A vendégeket, köztük az adakozókat, Tar Pál nagykövet köszöntötte. Jelképek üzenetei Olyan szöveg azonban, amely méltatlan ahhoz a nagy király­hoz, aki az akkori Magyarország minden népnek kiváló uralkodó­jaként vívott ki elismerést Euró- pa-szerte, s ezért felháborítja a lakosság magyar részét, akkor is vitatható ügyet szolgál, ha a cini­kusan „magyarfaló” polgármes­ter arra szólít, hogy legyen ez a felirat biztatás és egyben felhívás a békés egymás mellett élésre. Ha-jelképnek szánják is, ki érez­heti békeüzenetnek azt, ami most Kolozsvárott zajlik? Dunának, Oltnak egy-e ma is a hangja? Fontos, hogy higy- gyünk benne, bár veszélybe ke­rültek Ady, Arany és Bartók ut­cái is éppen a Szamos-parti vá­rosban. Zavartükeltő lárma teszi nehezebben hallhatóvá ezt a sorsközösséget jelképező han­got. De a folyók szerepe a Kár­pát-medencében mindig az, hogy összekössenek, s erről szól a muzsikájuk is. Miért lépett be Iliescu román elnök a Magyar-Román Baráti Társaságba? Saját szavai szerint azért, mert rendkívül fontosnak tartja a társaság munkáját, ki­váltképp pedig, mivel a maga ré­széről az egyszerű emberek — a román és magyarpolgárok — kö­zötti barátság építését tekinti te­vékenysége fő céljának. Politikai céljaival összhangban tette meg ezt a szokatlan lépést? Semmi ok feltételezni az ellenkezőjét, hisz Románia államfője politikus. Nem ezen a gesztuson múlik a két ország kapcsolatainak jövő­je, de Iliescu lépése olyan jelkép, ami ellen önmagában aligha le­het kifogása bárkinek, aki a ma­gyar-román viták rendbetételét kívánja. A kolozsvári Mátyás király- szoborral kapcsolatos botrány ellenére (roman felirat elhelyezé­se egy olyan város szobrán, amely szimbóluma a magyarok- romanok hagyományos közös­ségének), akar érthető is lehetne. Munkanélküli bányászok? A következő 8 évben akár 180 ezer lengyel szénbányász is elve­szítheti munkahelyét a szénbá­nyászat gazdaságossá tételére ki­dolgozott kormányprogram ér­telmében — jelentette az AP, Andrzej Lipko lengyel ipari mi­niszterhelyettest idezve. Az át­szervezés Keretében az ország 53 szénbányáját 7 csoportba tömö­rítik, a ráfizetéses bányákat pe­dig fokozatosan felszámolják. Az átmeneti időszakban a nyere­séges bányák hasznából fedezik a veszteséges tárnák működését. Évi 140 ezer tonna szén termelé­sét tűzték ki célul, aminek — a miniszterhelyettes szerint — 2010-ig elégnek kell lennie a ha­zai szükséglet fedezésére. Segélyszállítmány Kubába Havannába megérkezett az a segélyszállítmány, amelyet a Lel­kipásztorok a békéért nevű ame­rikai egyházi szervezet gyűjtött a kubai lakosság számára az Egye­sült Államokban. A küldeményt szállító kubai hajót több ezren várták a kikötőben, s ünnepélyes fogadtatásán Fidel Castro allam- és Kormányfő is részt vett. Castro a mintegy száztagú amerikai szo­lidaritási küldöttség jelenlétében mondott beszédében nagyra ér­tékelte az akciót, amely — mint mondotta — a hit erejével ütött rést a Kuba elleni washingtoni gazdasági blokádon. Kiviteli szigorítások A japán kormány a világ min­den országával szemben, általá­nosságban szigorítja meg az év végétől egy sor termék es tech­nológia kivitelét. A korábbiak­ban a COCOM exportellenőrzé­si rendszer keretében a hangsúlyt a szovjet köztársaságokba, illet­ve a kelet-európai országokba irányuló kivitel ellenőrzésére fektették. A Jomiuri Simbun cí­mű lap úgy tudja, hogy az ipari célú robotok, textilanyagok, pre­cíziós fényképezőgépek is szere­pelnek a listán, olyan termékek és technológiák, amelyek elvben atomfegyverek előállításához is felhasználhatók. Adó és közúti fuvarozás Az Európai Közösség közúti fuvarozóinak valószínűleg több adót kell a jövőben fizetniük. A szervezet bizottsága erre vonat­kozó javaslatával kívánja arra ösztönözni a fuvaroztatókat, hogy az egyébként is túlzsúfolt közutak helyett a szállítás kevés­bé környezetszennyező formáira térjenek át. Éppen ezért nem­csak az utak használatáért rónak ki rájuk adót, hanem meg kell té­ríteniük azokat a károkat is, amelyeket füstokádó kocsijaik­kal a természetben okoznak. Magyarok az 500 éves Amerikában IV. A parktervező Asbóth A magyar kivándorlók első gyenge hulláma a múlt század 30-as éveiben érik el Észak-Amerika partjait. Azt mondják, ebben nagy szerepe volt Bölöni Farkas Sándor könyvének, aki két hónapos tar­tózkodás után 1834. tavaszán Kolozsváron megjelentette Amerikai utazás című leírását, mely a figyelmet a szabadság hazájára irányította. Hatására egyre többen vették kezükbe a vándorbotot, hogy szerencsét próbáljanak. Nem riasztotta vissza őket az a hír sem, hogy sok kivándorló mint rabszolga kezdi újra az életét, kereskedők adják-veszik, néhány centért. 1849. május 24-én a New York-i Shakespeare hotelben megalakult a Központi Magyar Egyesület, mely nemcsak az Amerikában élők összefogását hirdette meg. de programot is készített az óhazában maradt szerencsétlen sorsúak megsegí­tésére. Ezzel úgy tűnik, mintha elér­keztünk volna napjainkhoz, hi­szen a forma ugyanaz. Egyelőre azonban folytassuk itt, Világos után, New Yorkban. A szabadságharc vezető sze­mélyiségei közül itt találkozunk Újházi László komáromi biztos nevével, aki állandóan ostro­molta Taylor elnököt Washing­tonban, hogy járjon közben a Törökországba internált magya­rok kiszabadítása érdekében. Egyik ilyen útja alkalmával puccsot szerveztek ellene. Ta­lán innen kell számítanunk az emigráció széthúzását?! Újházi László, barátaival el­indult új hazát keresni, s 1850. nyarán Iowa államban lerakták New Buda alapjait. A szabad­ságharcosok közül New York­ban találjuk még Reményi Jó­zsefet, aki orvosi rendelőt nyi­tott, Weisz Vilmos kapitány szi­varboltot, Podhadszky Károly pedig fényképészettel kereste kenyerét. Á nyugati parton, San Franciscóban Wass Samu és Molitovisz Ágoston aranyércdú­sító üzemet alapított. Ha valaki New Yorkban jár, szemügyre veheti a Broadway-n azt a házat, amelyben Dem- binszki Tivadar mérnökkari fő­hadnagy 1850-ben szivarboltot nyitott. (Szemben a New York-i Színházzal.) 1850-ben a washingtoni köz­benjárás meghozta az eredmé­nyét. Törökországból százak és százak érkeztek a Szultán és Devons-hire nevű hajókon. A Missisipi gőzös pedig 1851-ben, miután Kossuth La­jost elvitte Gibraltárig, sok ma­gyar utassal Amerika partjai felé hajózott. Köztük volt Pere­zel Miklós és Berzenczey László ezredes, Kalapsza János száza­dos, valamint Asbóth Sándor alezredes. Talán kevesen tudják, hogy az ő nevéhez fűződik a Central Park terve, és hogy ő alkal­mazta először útburkolásra a bi­tumenaszfaltot. Úgy gondolom, itt álljunk is meg, hiszen a felsorolásnak vége-hossza nem lenne. A ki­vándorlás nyomasztó kezdeté­nél álljunk meg, mert ennél csak rosszabb következik törté­nelmünk képeskönyvének jobb és bal oldalán. Nem volt elég példa és sorstragédia, mely az újraélesztett kivándorlás hullá­mait lecsendesítette volna. És félő, ha ez így volt napjainkig, így lesz az elkövetkező 500 év­ben is. Mert hiába jöttek létre szervezetek, megmenteni az emigráció egységét, pillanato­kon belül újra ezer részre sza­kadtak. Kellett volna még ma­gyarok alapította városokról be­szélni (New Budáról, New Aradról), Kossuth amerikai út­járól, az amerikai polgárháború magyar katonáiról, szervezetek­ről, egyházakról, magyar sike­rekről és kudarcokról, és így ér­keznénk meg napjainkig, abban a reményben, hogy már nem kezdődik elölről, olvasmány lesz, amolyan „volt egyszer, hol nem vólt...” Sziki Károly (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents