Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám

1992. december 4., péntek BALASSAGYAEMAT ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Önkormányzati mozaik Első a csatornázás és az egészségügy műszerezése Számos téma között a város fejlesztési kérdéseiről is szó volt a balassagyarmati önkor­mányzat november 26-ai ülé­sén. Első helyen a város elavult, vagy éppen meg sem épült csa­tornarendszerének bővítése sze­repel a jövő évi teendők között. Javítani kell az egészségügyi hálózat orvosi műszerezettsé­gét. Szintén rokon téma, hogy ’93. január elsejétől az önkor­mányzat fogja finanszírozni a körzeti orvosi és a gyermekor­vosi szolgálatot. Ennek pénz­ügyi kérdéseiről folynak a kór­házzal való tárgyalások. Döntöttek arról is, hogy ha­ladéktalanul meg kell kezdeni egy fedettuszoda tervezésést. Ajándék az iskolának A Pataki Általános Iskolában hat számítógép áll a tanulók ren­delkezésére a speciális tanteremben. Az állomány felét az érsek­vadkerti áfész adományozta az iskolának. A másik hármat az igazgató kérésére pesti cégek küldték Patakra. A géppark ugyan nem a legmodernebb, de jól hasznosítható az oktatás szolgálatá­ban. Heti két órában segíti a gyerekek ez irányú képességeinek kibontakoztatását. Fotó: Gyurián Tibor Diszkótánctól a karatetanfolyamig Mindkét program, csak íze­lítő a berceli művelődési ház életéből. Elég szép számú gye­rekcsapatot vonz a játszóház, amelyet az alsó tagozatosok készségfejlesztésének szolgála­tába állított Káplár Imréné taní­tónő. A lányok kedvence a diszkótánctanfolyam, amelyet Apkóné Kökényesi Éva irányít. A fiúk erejüket és ügyességüket a napokban indult karateedzé­seken fejleszthetik. Néhány lelkes felnőtt a mű­sorrendező csoport munkájában vesz részt. Régen a társadalmi ünnepek szervezésére alakultak hasonlók. Most a népi ünnepek és szokások életben tartását és megőrzését tanulják. Terényi expopályázat • Terény. Újévtől-szilveszte- rig, ez a címe annak a pályázat­nak, amelyet a községi önkor­mányzat küldött a világkiállítás fővárosi szervezőirodájába. A közös összefogással, ötletbörze keretében kidolgozott pálya­munka lényege, hogy a helyi élet és népszokások minden ér­dekes mozzanatát felöleli, érté­kes és színvonalas kínálatot nyújtva a majdani hazai és kül­földi látogatóknak egyaránt. Bár érdemi elbírálás még nem történt, de az eddigi informá­ciók szerint kedvező a terényi expopályázat „fenti” fogadta­tása. Nem a szöveg, hanem a tények döntöttek Kemény, kiszámíthatatlan idők várnak ránk Miért döntöttek az új, illetve átalakult, magántulajdonon ala­puló szövetkezet mellett? - E kérdésre kerestem a választ a jelképes keresztelő után, mos­tani nevén a drégelypalánki Szondy György Mezőgazdasági és Feldolgozóipari Szövetkezet gyümölcs- és fafeldolgozó üzemében. Akikkel beszélget­tem, mindannyian részt vettek a szövetkezet új vágányra való átállítását célzó közgyűlésen. Ily módon nyilvánították ki együvé tartozásukat. *- Tizennyolc éves voltam, amikor a termelőszövetkezetbe kerültem. Azóta újabb tizen­nyolc esztendő telt el. Nálunk senki sem igényelte vissza a földet, mindannyian úgy döntöt­tünk, hogy maradjon együtt a szövetkezet. Reméljük, hogy nem veszítjük el eddigi munka­helyünket, ha nem is keresünk sokat, de lesz rendesen fizeté­sünk, mert biztonságosan ter­melünk.- Miért szavazott az új veze­tőségre és a régi-új elnökre, Máj er Antalra?- Nemcsak én, hanem a töb­biek is meg voltak elégedve munkájukkal, mert a mi érdeke­inket szolgálták - vélekedik Csósza Józsefné.- Félünk az újtól, bizonytala­nok vagyunk a jövőben - veszi át a szót Szabó Jánosné, aki Pé- tervásárról került a közösségbe 1969-ben. — Szövetkezetünk nem tartozik senkinek, nem vet­tünk fel hiteleket. Szeretnénk, ha továbbra is így maradna, ha folyamatosan dolgozhatnánk, ha az itteni keresetből el tud­nánk tartani a családot. Abban bízok, hogy lesz erőnk a tal- ponmaradáshoz. Mivel az elnök és a vezetőség nem csak koráb­ban, hanem a mostani nehéz helyzetben is eredményesen ve­zette gazdaságunkat, bebizonyí­totta, hogy ért a szakmájához, rászolgált a bizalmunkra. Mi­előtt önben valamiféle idillikus kép alakulna ki, arra kérem, írja meg: a bizakodáson kívül lát­juk, tapasztaljuk, hogy mi zajlik körülöttünk. Ha akarom, ha nem, bizony most is kikívánko­zik belőlem, hogy ezután sem­miben sem lehetünk biztosak.- Eddig sem voltunk, ma sem vagyunk megfizetve, de leg­alább nyugodtan jövünk be dol­gozni, mert eddig volt mun­kánk. Szerintem, aki dolgozni akar, az most is talál magának munkát - vélekedik Sebián Ka­talin, aki alkalmazottként tíz éve keresi itt a kenyerét.- Abban reménykedem, hogy továbbra is jó lesz, de legalább így marad - kapcsolódik a be­szélgetésbe Fiikor Tiborné, aki másfél éve tagja a szövetkezet­nek. Elismeréssel szól arról, hogy a nagyüzem mindig át­vette a háztájiban termett gyü­mölcsöt, s ily módon is hosz- szabb távon teremtett munkahe- lyet.- Én Csehszlovákiából jöt­tem ide férjhez nyolc esztendő­vel ezelőtt. Itt kaptam munkát. Hogy ezután mi lesz, az szá­momra egyelőre rejtély. Más lehetőségünk nincs, mint az, hogy bizakodjunk, elsősorban saját magunkban - mondja Mi­taszné Zolczer Mónika. A fafeldolgozóban Drégely Lajos a következőket mondja: - Huszonnyolc éve vagyok tagja a termelőszövetkezetnek. Nem volt rossz itt dolgozni, a pén­zem is megvolt, bár hívtak máshová dolgozni, de nem mentem. Az itteni kereset, meg a háztáji annyi pénzt hozott, hogy tudtam egy házat építeni. Közben az idő is elszaladt felet­tem. Ebben a korban - 57 éves vagyok - hová menjen az ember dolgozni? Szerencsénk, hogy téeszünknek mindig volt, és most is van tartaléka. Hogy meddig lesz így, kibírjuk-e az átalakulást követő időszakot, talpon maradunk-e az nem csak tőlünk, hanem jórészt a kor­mánytól függ: Ígéretéhez híven, valóban segít-e, vagy akadályoz bennünket a megmaradásban - hangsúlyozza Drégely Lajos.- Én is csak azokat tudom mondani, amit kollégám - szól elöljáróban Oroszlán László, aki 25 éve dolgozik a nagy­üzemben. - Az elnököt 10-12 éve ismerem. Korábban is volt olyan időszak, amikor nehéz helyzetben volt a gazdaság. Ő akkor is meg tudta ragadni a kis lehetőségeket, jól, eredménye­sen irányította a szövetkezetét. * Mayer Antallal, az újravá­lasztott elnökkel, a gyümölcs- feldolgozó udvarán futottam össze. Egyik üzleti partnerével tárgyalt. Éuttában, jövőt firtató kérdésemre csak annyit mon­dott: - Nagyon kemény és ki­számíthatatlan idők várnak ránk. Venesz Károly Balassagyarmat és környéke Tiszteletdíjas # Szanda-Szandaváralja. Közös polgármestert választ december 20-án a két kiskö­zség. A két szavazókor egyike Szandán a művelődési házban, Szandaváralján az óvodában lesz felállítva. Reggel 6-tól este 6 óráig várják a választópolgá­rokat. Eddig két jelölt neve ke­rült fel a szavazólistára. Leg­utóbbi ülésén úgy döntött a képviselőtestület, hogy a leendő polgármestert tiszteletdíjasként fogják alkalmazni. Falurendőr • Mohora. December 1 -jétől saját rendőre van a községnek. Irodája a napokban készült el. Ennek költségeit és a „csendbiz­tos” fizetését az önkormányzat fizeti. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó A teendőkről tanácskoztak Gyarmati néprajzosok Miskolcon December 1-jén, kedden a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában ülést tartott a nép­rajzi munkabizottság. Limba- cherné Lengyel Agnes, Limba- cher Gábor és dr. Kapros Márta a Palóc Múzeum munkatársai személyében nógrádi résztvevői is voltak a tanácskozásnak. Dr. Paládi Atila, az MTA néprajzi kutatócsoportjának igazgatója Az észak-m agy or­szági régió és a szomszédos te­rületek néprajzi kutatásainak eredményeiről és feladatairól Egy gárdonyi lokálpatrióta a fővárosból Budán van lakása. A fővá­rosban élnek a gyermekei és unokái is, de dr. Ferenczi György főorvos immár 15. éve a Nógrád Megyei Tüdőgyógy­intézet vezetője Nógrádgár- donyban. Felesége, akkor is vele volt, amikor a szűrőbu­szon sok ezer kilométert utazva szinte bejárták az ország min­den zugát. Most is férje mellett dolgozik, barátságos otthont alakított ki a szanatórium szol­gálati lakásában. Ferenczi fő­orvos a járványtan és a tuber­kolózis szakértője, a Korá- nyi-vándorserleg birtokosa.-Én még úgy szereztem a gyakorlatot, hogy az ötve­nes-hatvanas években egy ro­zoga szűrőbusszal kiküldtek a tanyavilágba. Számos olyan falu, körzet volt, ahol a sze­génység, a nélkülözés, az ital mejlé befészkelte magát a tu- berkolóz is. Napi két-három ófás alvás mellett, 18-20 órát dolgoztam, mint egy megszál­lott. Tizenhétezer embert vizs- áltam meg. Táskaszámra vit- em haza az ernyőfilmet diag- osztizálni. Darabjáért 20 fii­ért fizettek. Ha jó számolom másfél milliónyi filmet néztem át és sajnos nagyon sokszor ta­lálkoztam a tüdőbajjal. Olya­P nokkal is, amelyeket kigyógyí­tottunk, s olyanokkal is ame­lyek már a végpusztulást jelez­ték. S mind mögött ember. Szegény lányom menthetetlen betegségét is nekem kellett megállapítanom. Bennem volt bizodalma, de nem tudtam rajta segíteni. Szörnyű volt, de erős­nek kellett lennem. Akkor is, most is, minden nap.- Olyan ez az intézet, mint a béke szigete.- A betegek számára a meg­nyugvást, gyógyulásukba ve­tett hitüket kell erősítenünk. Ennek érdekében kell tennünk, ha kell erőnkön felül is.- Azt hinné az ember, hogy a tuberkolózist már régen leküz­dötte az emberiség.- Igaz, de ehhez nélkülözhe­tetlen a megelőzés. Nógrádban két szűrőbuszunk folyamato­san végzi ezt a munkát. Ezen kívül a tarjáni és a gyarmati szűrőállomások is dolgoznak. Nagy veszély a szegénység, a helytelen életmód. Az étel he­lyetti mértéktelen italozás el­vezethet az ember „lerongyo- lódásához”, s ilyenkor minden betegség megtámadhatja, a tü­dőbaj is. Nógrádnál maradva, rettenetesnek tartom az alkoho­lizálást. Az ember első számú Dr. Ferenczi György közellensége! S nem tudunk el­lene tenni semmit. — Főorvos úr a helyi •képvi­selő-testület tagja. . .- Csitár, Nógrádgárdony polgárainak érdekeit képvise­lem. Egészséges ivóvíz, jó út, megfelelő orvosi ellátás, okta­tás, lelki gondozás, s nem utol­sósorban a segélyezés. Teszem a dolgomat. Nem vagyok egyedül, de többünknek kel­lene cselekednünk. Itt is, az or­szágban is egyaránt! Szabó Gy. Sándor beszélt. Dr. Bodó Sándor, mi­nisztériumi főosztályvezető a magyar múzeumügy jelenéről és távlatairól tartott értekezést. A tanácskozás keretében Az országcímer a népművészetben címmel kiállítás nyílt Nógrád, Borsod és Heves megyék mú­zeumainak ilyen jellegű anyaga­iból. E tárlat bővített változata egri vendégeskedés után, várhatóan jövő augusztusban Balassa­gyarmaton is megtekinthető lesz a Palóc Múzeumban. Feltételhiány Bércéi. Itt sem jellemzi az egyre növekvő számú munka- nélkülieket, hogy buzogna ben­nük a vállalkozói kedv, szellem. Nem csoda, mert mindegyikük­nél hiányzanak a kezdéshez szükséges feltételek, az olcsó és hosszú távra szóló hitel és az ehhez szükséges fedezet. Ezért a korábbi évek nekifutása után az idén stagnál a vállalkozói igazolványt kérők száma. A negyvenkilenc vállalkozó közül az idén kilencen kezdték meg tevékenységüket. Ingyen is Cserhátsurány. Három beépí­tésre váró telek van a helyi ön- kormányzat tulajdonában. Ezen kívül 35 kialakítására van lehe­tőség. Ez utóbbiak vízjárásos területen, szántóföldön, a falu végén, a tehenészeti telep mel­lett találhatók. Mivel irántuk nincs igény, az esetleg idekí- vánkozóknak ingyen adják a kért területet. Egyébként a be­vezetőben említett telkek meg­vásárlására hárman jelentkez­tek. Közülük a két fiatal házas valószínű, négyzetméterenként ötven forintért megkapja a kért telket. A tüzes víz titka A főzőüst fokmérője is igazolja, hogy valóban „tüzes ez a víz”.-A szeszfőzéssel kapcsola­tos tanfolyamot öt évvel ezelőtt végeztem el, egy éve gyakor­lom, mint nyugdíjas - vág a téma közepébe Sarankó József, a termelőszövetkezet nyugdí­jasa, jelenleg a szandai szesz­főzde vezetője.- A tüzes vizet előállító biro­dalmat a tulajdonos, a Galga- menti ÁFÉSZ bérbe adta a pász­tói Szövetkezeti Ipari és Szol­gáltató BT.-nek.-Jelenleg szilvából főzöm a jó aromájú étvágygerjesztőt, utána következik majd a vegyes cefre főzése. Általában a vára­kozási idő 24 óra. Aki akarja, az meg is várhatja. Sokszor jó is, ha ittragadnak a partnerek, mert legalább segítenek a cefre fel­töltésénél.- Milyen körzetből hozzák ide önökhöz a fóznivalót?- Pontosan nem tudom, de nem is lehet meghatározni. A környékbelieken kívül idejár­nak Becskéről, Bércéiről, Szügyből.- Naponta hány liter pálinka csorog ki a főzőberendezésből?-Függ a cefre minőségétől, attól, hogy darabolva vagy passzírozva hozzák be, meny­nyire érett stb.- Drágult-e a főzet és?- Hektoliter fokonként 60 fo­rintot kell fizetni, a 41-51 fokos fogyasztható pálinkáért.- Sarankó Jánosnak nem csak a tél biztosít folyamatos munkát, hanem a tavasz, sőt a nyár eleje is. Jövő május végén fogy el a pálinkának való idei alapanyag. V. K. % $

Next

/
Thumbnails
Contents