Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. DECEMBER 4. PÉNTEK III. ÉVFOLYAM 286. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT MÄGYAR HITEL BAN K RT az érték forrása^ Új telefonszámunk: 16-166, 16-532 Régiófejlesztésre: ötmilliárd A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a Borsod-Abaüj-Zemplén és Heves megyei régió fejlesztési programját. A térség halmozottan hátrányos helyzetű, az ipari termelés kétharmadára esett vissza, és 20 százalék körüli a munkanélküliség. Ezért a kormány indokoltnak tartja, hogy a régió fejlesztését egy ötmilliárdot meghaladó összegű hároméves, kiemelten támogatott program segítse. Ennek részeként a régió elmaradott településein, valamint Ózdon külön szociális vál­ságkezelő program is indul. A vállalkozások, befektetések támogatá­sára pedig létrehozzák a kelet-magyarországi befektetési részvény- társaságot. A kormány létrehozta a Nemzeti Sport Alapot, és az erre vonatko­zó törvényjavaslatot sürgősséggel az Országgyűlés elé terjeszti. A sport támogatását leválasztja a szerencsejátékról, és a nyeremények­re fordított összeg 3 százalékát az új alap forrásaként kezeli. Módosuló Expo-törvény? A világkiállítási törvény mó­dosítását kezdeményezi a Fővá­rosi Önkormányzat annak érde­kében, hogy a város működőké­pessége az Expo alatt is megőriz­hető legyen, illetve megóvhassák a városlakók életkörülményeit, s javíthassák a városképet. A tes­tület felkérte a Parlamentet: a vi­lágkiállítási törvényben szereplő 17 milliárd forint felhasználását módosítsa ügy, hogy azt csak fő­városi infrastrukturális fejleszté­sekre lehessen fordítani. A szénbányászat ügye... A kormány kezdeményezi, hogy a szénbányászat ügye soron kívül az Érdekegyeztető Tanács elé kerüljön. Erről állapodott meg tegnap az ipari és kereske­delmi, valamint a pénzügyi tárca vezetője. A BDSZSZ továbbra is ragaszkodik a mintegy 20 száza­lékos termelői szénáremeléshez, mivel számításai szerint ellenke­ző esetben 1993. január Tjétől 9 akna bezárása és 15 ezer bányász azonnali elbocsátása válna szük­ségessé. MSZP: országos párttanácskozás Országos párttanácskozást tart szombaton a Magyar Szocia­lista Párt. A mintegy 500 kül­döttnek délelőtt Horn Gyula pártelnök elemzi az ország bel­politikai helyzetét, majd Békési László parlamenti képviselő gaz­dasági és szociálpolitikai kérdé­sekről tart előadást, ezeket vita követi. Délután — zárt ülésen — a párt szervezeti állapotáról, a pártépítés feladatairól tanács­koznak a résztvevő pártvezetők és a helyi, illetve megyei szerve­zetek küldöttei. Angoltanárok — katonáknak Együttműködési terv aláírásá­val értek véget a magyar és a brit hadsereg közötti magas szintű, kétoldalú katonai tárgyalások Budapesten. Jövőre 16 magyar tiszt tanulhat Nagy-Britannia különböző tanintézeteiben, illet­ve 30 angoltanár segíti a magyar katonák nyelvoktatását. A most aláírt egyezménynek üzenete van — mint sir Richard Vincent tábornagy mondta -: ha bármely ország az önök biztonságát ve­szélyeztetné, az Nagy-Britannia érdekeit is sértené. Finnugor világkongresszus A jövőbeni együttműködés alapjait lefektető okmányok el­fogadásával tegnap befejeződött a finnugor népek első világkong­resszusa az oroszországi Komi Köztársaság fővárosában, Szik- tivkarban. A résztvevők egyön­tetűen elfogadták azt a magyar kezdeményezést, hogy a követ­kező finnugor világfórumot Ma­gyarország lássa vendégül 1996- ban. Vannak, akik sportot csinálnak a tartozásból Tigázosnak lenni manapság nem életbiztosítás Az egyik, amúgy közismerten jómódú salgótarjáni lakos már huszonötezer forinttal tartozott a Tigáznak, mire utasításra a szerelők leszerelték nála a gázmérő órát. Ezt követően az illető „úriember” berobogott a vállalat Nógrád megyei kirendeltsége vezetőjének irodájába, flegmán asztalára dobta a pénzt, s nagy­hangon utasította, azonnal helyeztesse üzembe a szóban forgó szerkentyűt. Miután azt a választ kapta, erre a sok munka miatt legfeljebb három nap múlva kerülhet sor, késével próbált szava­inak nyomatékot szerezni. A szakembernek úgy sikerült épp bőrrel megúsznia a kalandot, hogy hangosítón keresztül leszólt az alagsorba a diszpécsernek, hívja azonnal a rendőrséget, mire a garázda vendég jobbnak látta felhúzni a nyúlcipőt. A fenti eset is jól példázza: tigázosnak lenni manapság nem életbiztosítás! Tudniillik az adósok nem kis része rendkívül agresszívan reagál a gázszolgál­tató jogos követelésére, intéz­kedésére: veréssel fenyege- tődznek. Ezért óvatosságból mindenkor ketten szerelik le a nem fizetők gázmérő óráját, sőt a személyvédelmi szervezet egyik embere is velük tart. Szin­tén „testőr” vigyázza a díjbe­szedők biztonságát.- Ütemesen növekszik fo­gyasztóink tartozása, s már megközelíti a 300 millió forin­tot - tájékoztatott Kiss György, a Tigáz Nógrád Megyei Kirendeltségének veze­tője. - Ez az összeg éves árbe­vételünknek csaknem az egyne­gyedét teszi ki. Csak a múlt hó­napban 70 millióval gyarapo­dott a kintlévőségünk. Vállala­tunk hét megyében szolgáltatja a gázt, s a nógrádi ipari üzemek tartoznak legtöbbel, míg e te­kintetben szűkebb pátriánk la­kossága Borsod után a második. A Tigáz adósai listájának élén a Salgótarjáni Síküveg áll, tartozása 81 millió forintra rúg. Második e kétes értékű rang­sorban a már megszűnt és há­rom részvénytársasággá alakult Romhányi Építési Kerámia­gyár, a maga 70 milliójával. Harmadik a Salgótarjáni Öblös­üveggyár, mely mintegy 40 mil­lió forinttal „sáros”. (Folytatás a 3. oldalon) A salgótarjáni síküveggyár bekapcsolódva a Suzuki gyártási programba havonta húsz garnitúra üveget gyárt le az esztergomi üzem részére egyedülálló tecnhológiával. Képünkön Erdei József a szalag végén a fűthető hatfalüveggel látható. Gyurkó Péter felvétele Feketemunka Megvonják a munkanélküli­segélyt .Csongrád megyében szeptem­ber óta 28 Áemely „szolgait rá” arra, hogy megvonják tőle a munkanélküli-segélyt, illetve a szociális támogatást. A három hónap alatt a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési osztályának munkatársai jórészt állampolgári bejelentés alapján 52 helyen ellenőriztek 284 dol­gozót. Elsősorban magánerős építkezéseken, illetve a magán­kereskedelemben, butikokban, élelmiszerüzletekben, pavilo­nokban. A segélyen lévő, feketemun­kát vállaló emberek átlagosan havi 10 ezer forintért dolgoztak anélkül, hogy rendszeres mun­kájukat akár ők, akár munkálta­tójuk bejelentette volna a mun­kaügyi központban. Igen nehéz bi­zonyítani, hogy valaki a segély mellett feketen dolgozik, s nem csak alkalmi munkát vállalt cse­kély ellenszolgáltatásért, vagy segít ismerősének, hanem rend­szeresen pénzt is keres. Egyéb­ként pedig az igazi nagy haszon­ra nem a segélyből élők tesznek szert, hanem a munkáltatók, őket pedig ma még nem bünteti semmiféle törvény. A kárpótlási jegyek kamata Az első kárpótlási törvény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek december 1-iei értéke a cím­értékük 124,1 százaléka. így az 1000 forintos kár­pótlásijegy megnövelt érteke 1241 forint, az 5 ezer forintosé 6205, míg a 10 ezer forintosé 12.410 fo­rint — tájékoztatta csütörtökön az Országos Kár­rendezést és Kárpótlási Hivatal illetékese az MTI-t. Az Országgyűlés a kárpótlási törvények megho­zatalakor a jegyek kamatozásával kívánta mérsé­kelni azt a hátrányt, ami azokat a kárpótoltakat éri, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyeiket. Ezért kamatoznak három évig a kárpótlási jegyek a jegybanki alapkamat 75 szazalékaval. Minthogy azonban a kárpótlási jegyek végső fedezete az álla­mi vagyon, a kamatokat csak bizonyos esetekben tudják érvényesíteni a kárpótoltak, es ez csak eny­hén befolyásolja a jegyek piaci értékét. A kamattal növelt értékét kötelesek figyelembe venni az önkormányzatok a lakásvásárlóknál, akik eddigi bérlakásaikat kívánják kárpótlási jegyeik el­lenében megvenni. Ugyancsak a megnövelt érték a mérvadó akkor, amikor állami vagyon megvásárlá­sára fordítja valaki kárpótlási jegyeit, illetve ha az E-hitelnél a köteles önrészt teremti így elő a kárpót­lási jegy tulajdonosa. Nem veszik azonban figye­lembe a kamatokat a földárveréseken, és közvetle­nül nem érvényesülnek e kamatok a jegyek adásvé­telekor. Előbb csenget a postás Nyugdíjfizetés a szokottnál korábban A karácsonyi jókívánság kísé­retében, a kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően az idén is a szokottnál korábban adta postá­ra a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság a decemberre esedékes nyugdijakat. Budapesten már ezen a héten, míg vidéken legké­sőbb a jövő hét elejétől várhatják a kézbesítőt az érintettek. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jó előre, még az év elején kiküldött értesítőjében tájékoztatta a jogo­sultakat a havi kifizetési napok­ról, tehát mindenki pontosan tudhatja, mikor kell otthon ma­radnia. Természetesen a lakossá­gi folyószámlára kért járandósá­gokat is korábban postázták, mint megtudtuk, minden tizedik nyugdijat valamelyik pénzinté­zeti számlára kérték a címzettek. A fővárosban él a legtöbb nyugdíjas, több mint félmillió. A vidéki ranglistát az ország legna­gyobb megyéje, Bács-Kiskun ve­zeti, ahol a nyugdíjasok száma meghaladja a 138 ezret. Békés­ben 116 ezer, Baranyában 110 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 109 ezer idős ember várja a postás csengetését. He­vesben és Somogybán 93-93 ezer, Komárom-Esztergom me­gyében 82 ezer, Zalában 74 ezer, Nógrádban 63 ezer, míg Tolná­ban 62 ezer nyugdíjas él. Meg nem erősített hírek szerint januárban még a decemberivel azonos összegű nyugdíjat folyó­sítanak az érintetteknek. Mint is­meretes, a járandóság jövő évi emelésének mértékéről, vissza­menő hatályáról és ütemezéséről az elkövetkező napokban dönt az Országgyűlés. ( Ferenczy-Europress) Több jut az APEH-nek Az Országgyűlés, a költségve­tés fő számairól szavazva, nem sok intézményhez volt bőkezű. Számos hivatalnál csökkentették a kiadásokat. A ritka kivételek között van az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, amelynek további 650 millió forinttal tar­tották szükségesnek megemelni a mintegy 6,7 milliárd forintos költségvetését. Mire használja ezt a pénzt az adóhivatal, erről kér­dezte tegnap Minarik Györgyöt, az APEH elnökét az MTI tudó­sítója. Az eredeti törvényjavaslatban az APEH költségeit úgy tervez­ték, hogy az ne növekedjen az idei kiadásokhoz képest. Ezt je­lentette a mintegy 6,7 milliárd forintos tervezett működési költ­ség — mondotta Minarik György. Ez megfelel ugyan an­nak a törekvésnek, hogy csök­kentsék az igazgatási kiadásokat, azonban szinte lehetetlen hely­zetbe hozta volna az adóhatósá­got, amelynek jövőre jóval több feladatot kell ellátnia az ideinél. 1992-höz képest dinamikusan emelkedik az adóalanyok száma, és az adótörvényekben várható változások révén tovább nő a hi­vatal által feldolgozandó beval­lások darabszáma is. Komoly fel­adatot jelent az adóhatóságnak a láthatatlan jövedelmek behajtá­sa, ami végül is a költségvetés be­vételeinek emelkedését jelenti. (MTI) Csapjon a lovak közé! Ma indul nagy játékunk: SZILVESZTERI NÉGYESFOGAT Figyelje a TVR EXTRA hátoldalát! tr December 5-én, a magyarnándori DISCO-ba DOLLY ROLL Mikulás érkezik. \

Next

/
Thumbnails
Contents