Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

1992. december 3., csütörtök NŐI DOLGOK HÍRLAP 9 Borotvahab, szódavíz, hajlakk, ecet, tej, vörösbor Receptek szőnyegek tisztításához A pedagógia hétköznapjai Ad az Úr gyereket, kiköltözik a szeretet? Ezek közül mind jó a folttisztításhoz A szőnyeg kényes jószág: nyomot hagy rajta cigaretta­hamu, a piszkos cipőtalp, a ki- ömlő ital és sok minden más. Szerencsére a legtöbb ártalom­nak van olcsó házi ellenszere: csak ismerni kell alkalmazásuk módját. v Kevesen tudják például, hogy a folyadéknyomok eltüntetésé­nek egyik legjobb eszköze az ásvány-, vagy szódavíz. Önt­sünk egy keveset a foltra, né­hány percig hagyjuk rajta, aztán száraz ruhával itassuk föl. A bo­rotvahab szintén kitűnő sző­nyegtisztító: a bepiszkolódott felületre nyomjunk egy kisebb adagot, várjuk meg, míg beszí­vódik az anyagba, s utána vízzel mossuk le. Régi, „megállapodott” folt­szennyeződés is eltűnik, ha két evőkanál mosószer, három evő­kanál ecet és egy liter melegvíz keverékével kenjük be, majd pár perc után megszárítjuk. Ha­tásos az is, ha melegvízbe annyi mosószert teszünk, hogy szap­panos oldat képződik belőle. Ezt puha kefével gyöngéden dörzsöljük be az anyagba, majd szárítsuk meg. Ha első nekifu­tásra nem teljes a siker, ismétel­jük meg a kezelést - szinte biz­tos, hogy folt csak volt... Az „égési sebek” gyógyítá­sának receptje: csipesz és bo­rotvapenge segítségével húz­zunk ki néhány szálat a szőnyeg valamelyik nem szem előtt lévő részéből. A szálakat tegyük az égett lyukra, vagy foltra, rögzít­sük színtelen ragasztóval, fed­jük le konyhai papírtörlővel, s tegyünk rá egy jó nehéz köny­vet. Ha legalább egy napig így hagyjuk, a szálak szorosan a szőnyeghez tapadnak és a foly­tonossági hiányosság eltűnik. A piszkos, sáros cipő nyo­mait lehetőleg még azon nedve­sen szórjuk be sóval, hagyjuk rajta 15-20 percig, majd porszí­vózzuk föl. A kiömlött vörösbor foltját ugyanígy szedhetjük ki, de a vörös nedűvel áztatott fel­ületre fehérbort is önthetünk: ez közömbösíti az előbbit. A tintapacni „orvossága” a langyos tej. A golyóstollból származó tintaszennyezést haj­lakkal szórjuk be, majd szára­dás után ecetes vízzel keféljük le. Ha rágógumi ragad a sző­nyegre, tegyünk rá jégkockát, tartsuk rajta, míg a gumi meg­mered, s akkor a szálak károso­dása nélkül fölszedhető. A nehéz bútorok lába nyo­mait eltüntetjük, ha nedves ru­hán keresztül vasalóval gőzöl­jük a szőnyegét, s a lenyomó­dott részeket rögtön ezután át­keféljük. Első a vizespohár, utolsó a fazék Mosogatni csak pontosan, szépen Móra Ferencné, a jeles író felesége korának elismert konyhai tekintélye volt. Sza­kácskönyvében az egyik leg­népszerűtlenebb háziasszonyi foglalatosságról, a mosogatás­ról azt az egyszerű igazságot ve­tette papírra, hogy „a tiszta mo­sogatás titka a forró víz' bőséges használata”. Ez mindmáig érvényes, ám az egyre borsosabb közüzemi díjak már-már a fényűzés kate­góriájába sorolják a folyó me­legvízzel való mosogatást. Ezért olvasóinknak is azt ajánl­juk, hogy ha van kétrészes mo­sogatójuk, egyiket töltsék meg melegvízzel és a másikat hasz­nálják öblítésre. (Ha nincs ilyen „szerelvényű”, érdemes két na­gyobb méretű műanyagtálat be­szerezni.) Mosogatás előtt a tányérok­ból az ételmaradékot kaparjuk össze, öntsük ki, a leülepedett zsírt pedig használt papírszalvé­tával távolítsuk el. Érdemes megszívlelni Mó- ráné asszony másik intelmét is: a mosatlan edényt fajta és nagy­ság szerint is csoportosítsuk. Először a kevésbé piszkosakat, a vizespoharakat, kávéscsészé­ket, tányérokat, evőeszközöket mosogassuk el, s csak ezután lássunk hozzá a fazekak, lába­sok alapos tisztításához. A mosószerek frontján az utóbbi időben nagyot fordult a világ: új és új „mindentudó” ké- szítményűek tucatjai között vá­logathatunk. A tapasztalatok szerint az olcsóbb szerek jórészt abban különböznek drágább társaiktól, hogy ez utóbbiaknál kevésbé kéz- és környezetkímé­lők. Használat előtt feltétlenül olvassuk el a termékismertetőt, mert például a mind népszerűbb koncentrátumokból jóval keve­sebb is elegendő, mint a ha­gyományos mennyiség. Az új szereknek köszönhe­tően a törölgetés hovatovább fölösleges időpazarlás. Érdemes tehát az öblítő edény közelében csepegtetőt kialakítani, ahol a gondosan leöblögetett tálak, poharak, lábosok rövid idő alatt szép fényesre száradnak. Végül két praktikus konyhai tanács. Az elszíneződő, bámuló zománcozott mosogató kagylót hypóval kenjük be, s lCÍ-15 perc múlva alaposan mossuk ki: a zománc nem sérül, de a moso­gató ismét olyan fehér lesz, mint új korában. Ha műanyagtá­laink átveszik az ételszagot, töltsük föl jó sűrű kávézaccos vízzel, meleg helyen hagyjuk állni, majd mossuk ki és törlés, fedő nélkül szárítsuk meg. Hadüzenet a szexturizmusnak A római egyház vezérkara véget akar vetni a távolkeleti szextúrizmusnak. A családi ügyekben illetékes pápai testü­let Bangkokban tartott ülése zá­rónyilatkozatot fogadott el, amely - modernkori rabszolga­ságnak nevezi a thaiföldi lányok „szexuális kizsákmányolását”. A Vatikán arra szólítja fel az utazási irodákat, hogy töröljék ajánlataik közül a szexutakat, amelyek semmibe veszik az emberi jogokat. A katolikus egyház konkrét javaslatokat is kidolgozott, hogy elejét vegyék a gyerekek­kel szemben alkalmazott erő­szaknak és a szexuális vissza­éléseknek. Nem csupán a szex­turizmust kívánja betiltatni a Vatikán, hanem azt is, hogy a tömegtájékoztató eszközök szexuális étvágyat keltsenek a gyerekek iránt. Kívánatosnak tartanák, ha a szülő és az iskola „egészséges szexuális nevelés­ben” részesítené a kiskorúakat.- Mondja, ki küldte magát ide, ki hívta? Valaki talán azt mondta, hogy én vagyok a csu­paszív asszony, aki majd kávé­val, konyakkal, meg egy könnyfacsaró asszonyi sorssal kínálja magát. He-he. Konyak nincs, utálom a szeszesitalnak még a szagát is. Az alkoholt is, az uramat is. Szóhoz sem jutok, feszengve hallgatom Ilona asszonyt, aki most váratlanul kimegy a szo­bából. Jobb modorú is lehetne, gondolom, amikor visszatér, s bemutatkozó szóáradatának mintegy cáfolataként alpakka tálcán két csésze kávét hoz. Be­lekortyolok: sem ereje, sem aromája.- Nézzen rám, maga szerint így kéne kinézni egy 57 éves asszonynak? Hatvannál is többnek látszom, pedig a hajam valamikor gyönyörű volt, sö­tétbarna, mostmár csak ősz sö­rény. Az orrom is, látja, ferde, van már tizenöt éve is, hogy ré­szegen egyszer eltörte az uram. A hátam meggörbült a gyárban, igazi banya lettem. Tulajdon gyerekeim is gonosznak tarta­nak. Csak akkor jönnek, ha muszáj, hogy tőlem kérjenek, mert tudják, hogy nem szívesen adok nekik, s a szemükre is ve­tem ezt. Elvigyorodik, de így sem Derűs és felhőtlen a korszak, amikor a kisgyerek szinte kizá­rólag a családhoz kötődik. Osz­tatlanul a szülőké minden szere- tete, hozzájuk fut minden bújá­val, örömével, egyszóval telje­sen övék a kicsi. Az iskolás kor beköszöntével azonban fokozatosan lezárul a szoros összetartozás napsugaras időszaka. Szorongva tapasztal­juk, hogy a gyerek már nem ta­nul versikét anyák napjára, el­elhanyagolja dolgait, „megfe­ledkezik" a leckéről. Immár nem igényli, sőt elutasítja a szü­lői segítséget, újsütetű barátai­val tölti minden szabad percét, alig vesz tudomást az otthonról, a családról, nem hallgat apjára, anyjára, fütyül a testvéreire... Mit tehet a család? Törődjön bele, hogy egy „idegennel” kell együttélnie? Engedje szabadon a testileg talán érett, de lelkileg kiskorú gyereket? Vagy éppen parancsszóval próbálja a távo­lodást megállítani? Olyan kér­dések ezek, amelyekkel előbb- utóbb minden szülőnek szem­besülnie kell. Az önállósodás hosszú testi­lelki, szellemi érés tennészetes és szükségszerű velejárója. A gyerek-szülő kapcsolat kezdet­ben elsősorban a kicsi életfunk­cióinak biztosítását, a táplálást, a test higiéniát, a fizikai gon­doskodást jelenti. Ebben a sza­kaszban a szülők (nagyszülők) testi közelsége, érintése, illata, hangja - kiegészülve a környe­zeti érzéki jelenségekkel, fény-, hőhatásokkal, stb. - alkotja a gyermeki világot. A szoros kö­tődést fokozatosan oldják az első önálló mozgások, az első kifejezett érzelmek. Később vi­szont a világ tágulása, a bölcsö­déi, óvodai élmények (olykor megpróbáltatások) sajátos mó­don megújítják, fölerősítik a gyermek és a szülő közötti ér­zelmi kapcsolatokat. Újra fon­tossá válnak az esték, az elalvás előtti és az ébredés utáni percek. Már szűkebben mért, de jó al­kalmak ezek a tartalmas együtt- létekre, beszélgetésekre. Te­gyük hozzá: a hétvégi közös munkák és együttes programok talán még fontosabbak. Ilyen­kor még spontán átörökíthetők, együttesen alakíthatók a családi szokások, s ami nem kevésbé fontos: fölerősíthetők az össze­tartozás érzelmi szálai. Nagy kérdés persze, hogyan honnan szakíthat erre időt a hétvégét a háztartási, ház körüli munkával töltő szülő? Talán egyedüli megoldás az, ha meg­próbálunk a takarítástól a főzé­sig, a mosástól a tévézésig min­dent közös programmá avatni. Merjünk a már nyíló értelmű kisgyerekeknek feladatot adni, bízzuk rájuk a családi teendők egy-egy részét - még ha olykor több kár származik is belőle, mint haszon. Kérjük ki, hallgas­suk meg véleményét a família közös dolgairól, vonjuk a csa­ládi tervek kialakításába. Oldani és kötni csak meglevő dolgokat lehet. Gyermekünk testi, szellemi érését meghatá­rozó szülői magatartásunk csak akkor alakulhat ki, ha nemcsak teremtői vagyunk fiainknak, lá­nyainknak, hanem társai is a tel­jes önállósághoz vezető úton. Ha olyan kölcsönös kapcsolatot teremtünk, amelyben ők is meg­találhatják, megőrizhetik ön­magukat. Ilyen közegben a csa­ládi kör igazi otthont jelent. Otthont, ahol a gyerek felnőtté válásának egyetlen szakaszában sem válik idegenné. Dr. Kecsmár Ilona A gasztronómia gyönyöreit élvezők kevésbé idegesek Nyugodt vagyok, teljesen nyugodt Fáradtan térünk nyugovóra, és sajnos néha még fáradtabban ébredünk. A megélhetés utáni hajsza nem kedvez egészsé­günknek. A vissza-visszatérő, vagy sajnálatosan állandósuló feszültség nemcsak lelkizava­rokat idéz elő, hanem kihatással van a szervezet egész működé­sére is. A betegségek egész sora vezethető vissza szorongásra, stresszes állapotra. Nem vélet­len, hogy a testesebb, a gasztro­nómia gyönyöreinek áldozó emberek kevésbé idegesek. A kiegyensúlyozott szexuális éle­tet folytatók is ritkábban pa­naszkodnak feszültségre. Az evésben-ivásban és a szerelem­ben örömet találók valójában az ellazulás, az elernyedés termé­szetes képességével rendelkez­nek. Bár a túlzásba vitt evés a visszájára is üthet: a mértékte- lenség elhízáshoz vezet, ami újabb betegségeket idézhet elő. A nyugodt alvás, a rendszeres sportolás és a kellemesen, gond­talanul eltöltött szabad idő a testi-lelki feltöltődés fontos té­nyezője. lesz igazán kellemes az arca: jó illusztráció lehetne egy Jancsi és Juliska típusú mesében. De ez nem mese, valami történhe­tett az életében, valamikor ta­lán egy kedves, kellemes fiatal lány, asszony lehetett, de egy­szer összetörhetett benne va­lami, s ezt már soha semmi helyre nem hozhatja. És én meg is mondom neki, hogy mire gondolok. Felnevet, kellemetlen, bántó a nevetése is.- Eltalálta, látja, ezt jól elta­lálta. Összetört nemcsak az or­rom. hanem minden, de min­den, ha éppen kíváncsi rá, ha szeretné megtudni. Tudja, mi­kor kezdtem én megutálni az embereket? - még ’56 telén, a forradalomkor. Fiatalok vol­tunk, és elhatároztuk azzal a szerencsétlen flótással, hogy kimegyünk mi is. Persze, hogy elkaptak bennünket, pedig a fél lábunk már odaát volt. Ame­rika lett volna az álmunk, de Bécsig sem jutottunk. Csak a börtönbe, mikor pedig kiszaba­dultunk, összeházasodtunk. Lakás persze, nem volt, de a Mit tegyen az, aki képtelen az elernyedésre, a fellazulásra? A tennészetes, ösztönös oldó­dást különböző módszerekkel lehet pótolni. Erre a témára is igaz a mondás, nincs új a nap alatt, hiszen az ősi kultúrákban is ismerték a döntő részben val­lásos színezetű, ám minden esetben a tudat állapotának megváltoztatását előidéző rela­xációs technikát. A különféle meditációk, a jóga-gyakorlatok ellazulást, el­ernyedést. a feszültség oldódá­sát idézik elő. Korunk emberének azonban kevésbé felelnek meg ezek a több ezer éves módszerek, a stressz oldására számos új tech­nikát dolgoztak ki. Még a múlt század végén figyeltek fel rá a pszichológusok, hogy betegeik egy része önmaga is képes hip­notikus állapotot előidézni. Egy német pszichiáter, I.H.Schultz még a múlt század huszas évei­ben autogén tréning címmel adta közre eljárását. Módszere hat elemből áll, ezeket megfelelő gyakorlás után szüleim eladták a falusi házu­kat, és megvették ezt a másfél­szobás lyukat, ráadásul még a szobák egybe is nyílnak, nincs köztük csak ez az üvegezett ajtó. Akkor még a szüleim szü­lei éltek, az ő pénzük is benne volt, persze, hogy ide költöz­tek. Hatan lettünk egy lakás­ban, ahol még sóhajtani sem lehetett. Ha meghallották, hogy mocorgunk, köhögni, krákogni kezdtek. Na, nem sokáig kellett nekik, a férjem nekilátott inni, és ezzel vége lett mindennek. Ilona-banya kortyol egyet a kihűlt, rossz kávéból, bugybo­rékolva belenevet a csészébe.- A rohadt francba az egész­szel! Azt még nem is említet­tem. hogy a férjem öccse vi­szont kijutott Amerikába. Flo­rida, Miami, mifene. Odaát nagyfiú lett, elvett egy indián szépséget, ez meg itthon, a fér­jem egy mindenben sikertelen, balfácán impotens. Ha ezt kérdi, hogy tudott nekem mégis két gyereket csinálni abban a tömegnyomorban, ami itt volt, akkor azt mondom, én sem tu­dom. Egyszer aztán, vagy öt bárki elsajátíthatja és megfele­lően alkalmazhatja. Ezek sor­rendje a következő: az első gyakorlattal a nehézségérzet élményét kell kialakítani, a má­sodikkal pedig - a vérkeringés fokozása érdekében - a meleg­ségérzetet, ezután kell a szív­ritmust szabályozni, majd a megfelelő oxigén felvétele ér­dekében a légzésgyakorlatok következnek. Az úgynevezett napfonat- gyakorlat a gyomortájék ellazí- tását célozza, míg a testszignál­ként ismert befejező gyakorlat­tal az az állapot érhető el, ami­kor a test teljesen átmelegedett, viszont a homlok hűvös. A gya­korlatot a „nyugodt vagyok, tel­jesen nyugodt vagyok” ön­meggyőző mondat ismételgeté­sével kell befejezni. *' Bár a gyakorlatsor egyszerű, mégis tanácsos szakemberrel elsajátítani az egyes elemeket, hiszen csak így lehet eredmé­nyes és otthon is végezhető az autogén tréning.-it­évvel ezelőtt a meggazdagodott öcsike kivitetett bennünket Amerikába. Gyönyörű volt, tenger, yacht, magánrepülő, minden, engem meg az irigy­ség majd szétvetett. Mondom neki egyszer, amiről már itthon megegyeztünk, hogy megpró­báljuk rávenni az öcsit, szóval mondom neki, mert a bamba uram nem mert megmukkanni, szóval mondom, hogy te, Charly, segíts elintézni, hogy itt maradhassunk, nem va­gyunk még olyan öregek, va­lami munkát majd csak ka­punk. Nálatok a kórházban, vagy akármit. Egészen belesá­padt a rohadtja, hogy mit kép­zelünk mi, nem úgy van az, ez itt Amerika, még mit nem kép­zelünk. Meg sem vártuk, hogy kiteljen az időnk, visszajöttünk, a jólétből a nyomorba, én meg most már az egész világot utá­lom azóta. Rám néz, szemében keserű düh. mintha minden baját én okoztam volna, fonnyadt ajka reszket, és rekedt hangon még azt mondja:- Talán fel tudja fogni, hogy mit is éreztem, amikor vissza­jöttem ide, és ötven valahány évesen értettem meg, hogy vég­leg oda az ifjúságom, és soha, soha, egyetlen percet sem él­tem. Kun-Kő Tibor Asszonysorsok Amerika, Amerika Mosogatás előtt is rendet kell tenni

Next

/
Thumbnails
Contents