Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
1992. december 3., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Ellenzéki pórázon az Antall-kormány? A Csurka-vonal közel áll a nógrádi független kisgazdákhoz Fenes László Nem fantom-kisgazda, valóban gazdálkodik, már amennyire ezt ma lehet „valóban” csinálni. Úgy látja, az ország hajója rossz irányba megy, és azt mondja, Csurka István nélkül nem MDF az MDF. Fenes László, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke, országos főtitkár-helyettese.- Hogyan változott a viszonya a szőkébb és tágabb környezetével, amióta „belekeveredett” a politikába?- Azt hiszem, inkább országos viszonylatban változott. Közvetlen barátaim, azok is, akik nem tagjai a pártnak, elfogadnak, ellenszenvet még nem éreztem.-Hogyan foglalkozik a gyakorlatban a földműveléssel?- Most ugyan a hét legtöbb napját Budapesten töltöm, de én valóban földdel foglalkozó kisgazda, s nem fantom kisgazda vagyok. Visszakértem a földem egy részét, egy hektár búzát vetettem már. Saját traktorom, ekém van. A felszerelésem nem teljeskörű, de az induláshoz való botladozáshoz elegendő. Sertéseket is tartok, tehát amellett, hogy a megyei és az országos pártpolitikába is belecsöppentem, és már ott vagyok az úgynevezett nagyok között, valódi gazdálkodást folytatok. Már amennyire a mai gazdasági körülmények között valódi gazdálkodást lehet folytatni.- Beszállna-e egy alakuló farmergazdaságba ?-Jelenleg nem választanám ezt a formát. De itt kétfelé kell választani ezt a dolgot. Egyénileg ma tulajdonosként földet művelni és gazdálkodni rendkívül kevés embernek adatik meg ma Magyarországon. Nem azt akarom mondani, hogy én rendelkezem ezen felüli képességekkel, hanem rendelkezem azokkal a tulajdonságokkal, hogy egyedül indulhassak a gazdálkodásnak. Ez nem jelenti azt, hogy ha olyan falusi környezetben élek, ahol több hasonló gondolkodású kisgazda van, nem társulnék velük. A valós farmergazdálkodás lenne az igazi - a magam részéről ezt később tudom elképzelni. Ösz- szeállva termelni csak úgy lehet, ha megvan a piac, anélkül halálra van ítélve a gazdálkodás.- Ha kapna most egy, mondjuk 70 ezer forint értékű kárpótlási jegyet, mihez kezdene vele?- Mivel nem vagyok kárpótlásra jogosult, elméleti lesz a válasz. Ha megkapnám, licitálnék, és a licitálás minden módját kihasználva arra törekednék, hogy ez 500 forint határértéken maradjon. Azt hiszem, hogy az erdőt választanám a legszívesebben.-Milyen pályára szánná a gyerekeit?- Két lányom van, egy érettségizett és egy 12 éves. Fiú esetében más a helyzet, mivel lányok, azt szeretném, ha pedagógusok lennének. Esetleg orvosok.- Akkor most csak játsszunk a gondolattal: és ha fiú tenne?-Ha fiú lenne, katonai pályára adnám a legszívesebben, vagy pedig közgazdásznak.- Mi ugrik be önnek arról a kifejezésről, hogy „a közélet tisztasága" ?- Messze nincs tisztaság a magyar közéletben és a magyar társadalomban. Megdöbbenve nézem a magyar belpolitikát. Az Antall-kormány a legnagyobb történelmi pillanatban éppen a valóságos rendszerváltás megvalósítását szalasztotta el, és ezen én nem üldöztetést, felakasztást értek. Azt hiszem, hogy ez a kormány a rendszer- váltás előtt mindent eldöntött a kerekasztal mellett. Rendkívül sajnálom a megkötött paktumot. Ennélfogva úgy érzem, hogy nem igazán az Antall-kormány van ma hatalmon. Az An- tall-kormányt pórázon tartja az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz a kétharmados törvényekkel. Mi, mint ellenzéki politikát folytató Független Kisgazdapárt, azt hiszem meg fogjuk találni azt a konszenzust, amivel előbbre tudnánk vinni a hajót, ami ugyanis nagyon rossz irányba megy. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban a magyar társadalom a tagadásra szavazott, és attól félek, hogy most ugyanez fog bekövetkezni. Akkor pedig a baloldal előretörhet, főleg, ha kevesen mennek el szavazni. A Bács megyei 4-es számú szavazókörzetben 2411 szavazattal született MSZP-győzelem. Nem ismerjük még a végkimenetelt, de rendkívül szomorú vagyok, ha 2000 szavazattal ma egy állampolgár képviselő lehet. A távolmaradás oka talán az, hogy az emberek megunták a parlamenti játékokat. A képviselőknek és a minisztereknek nem uralkodniuk kellene, hanem alázattal szolgálni azokat az embereket, akik őket a Parlamentbe küldték.-Miért van az ön szerint. hogy lényegesen kevesebbet foglalkozunk gazdasággal, mint politikával?- A politika és a gazdaság szorosan összefüggő tevékenység. Jelenleg ma Magyarországon nem teljesen azok csinálják a politikát, akik a gazdaságban vannak, a politikusok viszont nem tudnak megbirkózni azokkal az erőkkel, akik a gazdaság frontján vannak. Ebből adódik a kérdés, hogy miért van olyan szerencsétlen helyzet, hogy nálunk minden egyes rendszerváltás mindig nagy fordulatokat hozott a tulajdonváltást illetően, míg nyugat-európai országokban kormányok jönnek-men- nek, de a tulajdonviszonyok stabilak? Általános, hogy amikor a Parlament törvényeket hoz, nincs kidolgozva, hogy azok a gyakorlati megvalósulás során mibe ütköznek?-Milyen MDF tenne jót ön szerint Magyarországnak, „Csurkás” vagy „Csurkátlan”?- Egy egységes MDF tenne jót az országnak. A kisgazdák megyei tagságának a Csurka-dolgozat tetszett egy-két ponttól eltekintve. A mi tagságunk a jövőt illetően ezt az irányvonalat el tudná fogadni, hangsúlyozom, nem egy az egyben. Azt nem tudom elképzelni, hogy Csurkát „kinyomják” a vezetésből, mert úgy érzem, hogy Csurka nélkül nem MDF az MDF. Hogy a miniszterelnök hogyan tudja őket ösz- szetartani, az a jövő zenéje. Meggyőződésem, hogy Csurka az MDF-ben marad, meggyőződésem. hogy a Csurka-vonal fog győzedelmeskedni, ha a ’94-es választásokig egyáltalán lehet még győzedelmeskedni ebben a belpolitikai csatározásban. A mi elképzeléseink a Csurka-vonalhoz közelebb állnak, de ez nem jelenti azt, hogy teljes egészében egyetértünk vele. Dudcllai Ildikó A hét telitcdálcLtcL 13+1 Dr. Orauecz Péterhez 1- Milyen ma egy jegyző élete? , - Sanyarú. Ő az első szakember és az utolsó politikus az adott önkormányzatban. 2- E gondolatát mire alapozza? , - Saját munkám tapasztalataira. Ha szakmai alapokra hivatkozva teszek valamit, akkor azt mondják, hogy a politikát kellene figyelembe venni, ha netán politikus gondolatot mondok, akkor az a baj. hogy nem szakmai alapokra helyezem véleményemet. 3- Milyen párt tagjaként sikerült elfoglalnia Salgótarján • polgármesteri hivatalának közjegyzői székét?- Sosem voltam párttag, nincs is szándékomban. Kinevezésemet egyébként a képviselő-testületben jelenlévő minden pártnak köszönhetem, bár meglehet, hogy egyik soraiban sem lennék igazán megfelelő. 4- Van-e egy jegyzőnek magánélete? . - Miért ne íenn? A dologban csak az a kár, hogy a nyilvánosság előtt zajlik. 5- Ismeri-e a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szóra- • kozás című dalt?- Négyéves lányom kedvenc dala, akinek úgy látszik, van érzéke a humorhoz. 6- S önnek van kedvenc nótája? • - Engem általános iskolás koromban majdnem kitiltottak az énekórákról, olyan rossz volt a hangom. Ennek ellenére otthon, lányaimmal a régi kisdobos nótákat dúdolgatom a legszívesebben. 7- S dalolni való kedve mikor van? . - Ha munkám során egy ügyet mindenki megelégedésére sikerül rendeznem. Ezért sem csoda, hogy az utóbbi években énektudásom nem csiszolódott. 8- Állítólag ön tehetséges sportolónak számított. • - Szerettem a kosárlabdát, az atlétikát, de leginkább az úszást. 9- Utóbbit valamilyen különös okból? . - Csupán annyiból, hogy a Halak jegyében születtem, bár a kínai horoszkóp szerint disznó vagyok. Egyébként pedig balatoni srácnak vallom magam, s kötődöm is a magyar tengerhez, j A - Úgy tudom, hogy a vízen kívül a nőkhöz is vonzódik. X VX. - Igen. Talán ezért is van két lányom. 1- Van-e azonosság a nő és a közigazgatás között? X . - Mindkettő nagy kihívás, s olykor nagy és megoldhatatlan feladatot jelent, bár újabb kihívásokra, legalábbis nőügyben nincsen időm. 1 O -Ön gazdag embernek vallhatja magát? X £ . - Leginkább a tapasztalataim gazdagítanak, de nem vagyok gazdagabb, mint egy politikus, vagy egy vezető újságíró. Egyébként a jövedelmemet feleségem ismeri a leginkább, mert én mindig bontatlan borítékot adok neki fizetéskor. 1 O - Igaz, hogy a város legszebb lányát vette feleségül? X ÉJ . - Ez szubjektivitás kérdése. Annyi azonban biztos, hogy ami belőlem hiányzott, azt a feleségemben minden tekintetben megtaláltam. i 1 - Elfogadna egy minisztériumi állást? I X - Igen. Ha lenne nőügyi minisztériumunk, az államtitkári beosztást szívesen betölteném. Vaskor István December nyolcadika és a Vásártér A füleki Nógrádi Szó legnagyobb gondja: Kellene egy profi újságíró m Politikát végül is mindenből lehet csinálni. December van, és embere válogatja, kinek mi jut eszébe erről a hónapról. Sokakat juttat anyagi csődbe az év utolsó néhány hete, nekik bizonyára ez. Akadnak akikben ez idő tájt tudatosul, hogy megint elment egy év, aminek hiábavalóságán esetleg sajnálkozni is lehet. Számot is szokás vetni az élettel év vége felé, hiszen nemsokára eljön a nap, amikor hajlamosak vagyunk ígéretet tenni arra, hogy új életet kezdünk. Azt persze megint embere válogatja, hogy a megújulás lehetőségétől optimizmusba, vagy pesszimizmusba zuhan-e? Szóval, politika. December van, és közeledik december nyolcadika, Salgótarján gyásznapja. Talán ez teszi, hogy a napokban többször is felvetették, miért nem December 8-a térnek nevezték el (át) azt a teret, amit egyébként akkor is Vásártérként emlegettünk, amikor Lenin térnek kellett volna hivatalosan. Ugyan eldöntött kérdés már ez, a képviselő-testület csaknem egyhangúan fogadta el az utcanév-bizottság javaslatát: legyen a tér Vásártér, hiszen ez a közhasználati neve. De hát, mint azt Kun Zsuzsa, az „1956. december 8. alapítvány” kuratóriumának tagja is megerősítette, nem lehet olyat kitalálni, ami mindenkinek tetszik. Pedig nincs elfelejtve semmi. A Vásártéren felállítandó emlékmű őrzi az áldozatok emlékét. A tavaly december 8-án felavatott szobor ugyan összeomlott (a rendőrségi nyomozás anyaghibát állapított meg), de lesz új. A gyásznapra befejezik a térrendezést, és március 15-ére elkészül az emlékmű. Ahogy hallani a kérdést, miért nem December 8-a a tér neve, hallani aggodalmat is: van olyan politikai szervezet, amelyik készül kisajátítani a gyásznapi megemlékezést. Mert politikát mindenből lehet csinálni. D. I. Püspöki Klára Volt egyszer egy járási lap, szlovák és magyar melléklettel „Ipel” és „Ipoly” címmel. Három éve a magyar lap különvált a szlováktól, azóta önálló tartalommal jelenik meg kéthetente Nógrádi Szó címmel. A járási lapot Losoncon készítették, a Nógrádi Szót Füleken írják. Körülbelül száz előfizetője van, és 3000 példányban nyomják. Püspöki Klára szerkesztővel a hatánnenti szerkesztőségben beszélgettünk.- Főként anyagi okai voltak a kiválásnak - mondta. - A közös lapot a járási hivatal adta ki, majd mindkettőt a losonci városi hivatal vette át fél évre. De Losoncon is kevés volt a pénz. Akkor jelentkezett a füleki polgármester, Kasza Tibor. Két hónapig a füleki városháza fedezte a lapkiadás összegét, majd új kiadót szerzett: ez az I. WÚ-Bratislava, s ez év áprilisától gazdája a lapnak. A szerkesztőség áprilisban költözött Fülekre.- Hogyan változott a terjedelem és a létszám?- Losoncon négy oldalasak voltunk, itt nyolc oldalon jelenünk meg. Áprilistól közlünk sportot, rádió- tévéműsort és keresztrejtvényt. A létszámunk viszont nem változott. Losoncon Ardamicza Ferenccel dolgoztunk. Itt hárman kezdtünk áprilisban, de Ardamicza júliusban felmondott, azóta meg- intcsak ketten vagyunk Reiman Károllyal.- Milyen segítséget kapnak a lapkészítéshez?- Anyagi gondjaink nincsenek, most tartanak az előkészületek a számítógépes rendszer bevezetésére. Négy-öt külső munkatársra tudunk számítani.- És milyen problémáik vannak?- Egyetlen, de a legfontosabb: profi újságíró kellene. Annál is inkább, mert ketten nagyon kevesen vagyunk. Mintegy 30 község tartozik a lap terjesztési körzetébe, a járás déli része, ami magyarlakta vidék. Mi azt szeretnénk, ha a falusi emberek éreznék, hogy velük is foglalkozik valaki. Ehhez azonban gyakran közöttük kellene lenni, amire elég kevés időnk van, mert a nyomdába szállítástól a lapterjesztésig mindent mi intézünk. Ámi még gond, hogy visszajelzéseket, olvasói leveleket csak elvétve kapunk.-Milyen az emberek hangulata a körzetükben?- Nagy a munkanélküliség és a bizonytalanság. Háromezren dolgoztak Fülek legnagyobb gyárában, a Kovosmaltban, ez a létszám mostanra körülbelül négyszázra épült le. Ilyen körülmények között azért is nehéz anyagot gyűjteni, mert gyakran találkozunk érdektelenséggel.- És a szerkesztőség hogyan reagál erre a hangulatra?- Igyekszünk lelket önteni az emberekbe. Ötleteink vannak új rovatok kialakítására is, de ketten nem győznénk az anyagy- gyűjtést, feldolgozást.- Mi az oka, hogy nem tudják bővíteni a szerkesztőség létszámát?- Próbálunk munkatársakat verbuválni, de például a pedagógusok nem hagyják ott a stabil, viszonylag jól fizetett állásaikat. Meg aztán itt azzal számolni kell, hogy durván 70 százalékban szlovákul nyilatkoznak az emberek, és azt még fordítani is kell.-A többi magyar nyelvű újság mennyiben jelent konkurenciát a Nógrádi Szónak?- A járásban élő magyarok két napi- és öt hetilapot olvashatnak még a miénken kívül. Azért nem nevezhetjük vetély- társainknak a többieket, mert a Nógrádi Szónak kifejezetten a vidék problémáival kellene foglalkoznia, csakhogy ezt most nem tudjuk teljesíteni. Politikával nem foglalkozunk, azelőtt sem volt ilyen színezete a lapnak. Mindössze annyiban, hogy politikai összejövetelekről tudósítunk. Dudellai I. Ez itten kérem, Magyarország Skinheadek szabadsága- Ez nem csak rendőrségi ügy, mondta a megyei rendőr-főkapitány, és igaza van. Megölnek egy embert. Ez persze már odatartozik, de ha ezzel kezdjük, felülemelkedtünk egy folyamaton. Azokon a dolgokon, amik addig történnek, amíg meg nem ölnek egy embert. Az elkövetők sem viseltek copfot, a csoport többi tagja sem engedheti meg ezt magának. Vannak nézeteik, amikre mondhatjuk azt, nem gondolják ők ezt komolyan. Nézeteiket olykor falra festik, ezeket meg mi nem vesszük komolyan. Egészen addig, amíg meg nem ölnek egy embert. Mondhatjuk ugyanakkor azt is, a gondolkodást nem lehet törvényekkel szabályozni, a skinhead is ember, neki is megvannak a szabadságjogai. Meg azt is, hogy demokráciában élünk, milyen alapon különböztethetnénk meg ember- csoportokat? A fentieket szem előtt tartva mindenki tétovázik. Nemrégiben SZDSZ-es javaslatokról döntöttek a tarjáni képviselők. A testület megszavazta napirendre tűzésüket, majd nem fogadta el az uszító feliratok eltüntetésére és a rendőrségi járőrszolgálat megerősítésére vonatkozó indítványokat. Patt. A Parlamentben megszavazták az MSZP-s képviselők által benyújtott, a raszszizmus (fasiszta fajelmélet), az idegengyűlölet és az antiszemitizmus (a zsidókkal szemben mesterségesen szított „faji” gyűlölet) elítélését szolgáló javaslat sürgősségi tárgyalását, majd ejtették az ügyet, mert valamitől arra jöttek rá, nem is olyan sürgős ez. Ez is patt. Érdekes egyébként, hogy a Kossuth-téri események óta foglalkozunk a szélsőjobbal. Nem kevésbé érdekes, hogy miközben a szélsőjobbal foglalkozunk, az Antall-kormány (mintegy ellentételezésként) egyre a szélsőbal veszélyeire figyelmeztet. Németországban ez valóban nem csak rendőrségi ügy. - Dudellai -
