Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31-1993-01-01 / 307. szám
. december 31., csütörtök-1993. január 1., péntek SZILVESZTERI MAGAZIN HÍRLAP 9 ibonák nyomán születtek a szerencse istenasszonyának jelképei «liért a kéményseprő és miért a patkó a „nyomravezető”? A mondókát mindenki is- neri: „Kéményseprőt látok, rerencsét találok. .. ” Azt vi- zont már kevesebben tudják, logy miért éppen ennek az ősi szakmának a művelői testesítik neg - kivált az év utolsó napjában - a jó sorsot, a várva várt szerencsét. Nos, a népi hiedelem gyökerei abba az időbe nyúlnak visz- sza, amikor kizárólag fageren- :!ás, náddal és szalmával borion házak épültek. Az égiektől Mlopott tűz házon belüli hajlékát, a tűzhelyet misztikus tisztelet övezte, már csak azért is, mert őrizte, féken tartotta a rettegett vörös kakast. Az ókori rómaiak szerint a tűzhely volt a család védőszellemeinek otthona. A nomád népek meg azt tartották, hogy a különféle szellemek a füstnyíláson keresztül járnak ki-be házaikba. Nyugat-Európában éltek például olyan hiedelmek is, hogy karácsony apó a kéményen át viszi a lakásba az ajándékokat. E babonák nyomán kapott sajátos rangot a „fekete szakma”, s vált örömteli eseménnyé a szellemek kéményútjait karbantartó-tisztogató, szerencsét „Csúcsszerencse”: kéményseprő lópatkóval hozó kéményseprővel való találkozás. Fortuna másik jelképe, a patkó szintén ókori hiedelmek révén szerzett magának kitüntetett helyet a szerencsét hozó tárgyak között. Hajdani eleink négylábú társuknak, a lónak rendkívüli varázserőt tulajdonítottak. Olyannyira, hogy ha rossz szellemet, balsorsot, szerencsétlenséget akartak elűzni, áldozatot mutattak be isteneiknek - s ennek szenvedő alanya kezdetben nem a bárány, hanem a ló volt. Az áldozat tényének dokumentumát, a derék patás koponyáját az ajtóra, ajtó fölé erősítették, mintegy figyelmeztetve az ártó szellemeket, hogy abban a házban semmi keresnivalójuk. A lófejet később vaspatkó helyettesítette. A népi hiedelem átruházta rá azt a varázserőt, hogy megóvja tulajdonosait az ártó szellemektől. A szerencsének egyébként vannak fokozatai. A vásárolt patkónál több jót jelent a talált patkó, az pedig egyenesen a „csúcs”, ha olyan kéményseprővel találkozunk, akinek kezében ott a talált vaspatkó...-borgóÉbredezik Csipkerózsika- álmából a „zenedoktor” Kardtánc és boleró lehangoltság ellen Már a régiek is tudták, hogy a ■ne az egyik leghatásosabb ,zköze a hangulat, a közérzet folyásának. A muzsika sok „zér éves históriájának első „slágerei” a jobb teljesítményre serkentő munkadalok, s első valóban ihletett darabjai az andalító, elringató bölcsődalok voltak. A zeneterápia azonban viszonylag rövid múltra visszatekintő tudomány - alapvetője, a r,n^onyi illetőségű magyar or- „ Lichtental Péter mintegy 200 éve foglalta össze a melódiák terápiái hatásait. Az elmúlt évtizedekben a „zenedoktor” kínálta gyógymódok háttérbe szorultak, s a csipkerózsika álomból most a Magyar Pszichiátriai Társaság zenei szekciójának tagjai igyekszenek felébreszteni. Meggyőződéssel állítják, hogy a különféle lelki panaszok a muzsika segítségével jelentősen enyhíthetők. A kedélybetegségek, a lehangoltság, az állandósuló rossz hangulat „akusztikai gyógyszere” az élénk tempójú, pattogó ritmusú nóta. A Radetzky-induló például kifejezetten frissíti a külvilág iránti érdeklődést, oszlatja az apatikus közönyt. Hasonló hatása van a lüktető pop- és rock ritmusoknak, a táncdaloknak. A feszült hangulat, az ideges légkör ártalmai ellen leginkább a lágy, melodikus zene hatásos. Aki kellemetlenségek, rossz hírek miatt elkeseredik, hallgassa mondjuk Hacsaturján Kardtáncát, esetleg Ravel Boleróját - a pezsdítő muzsika biztosan jobb kedvre deríti. Ingerszegénység okozta fásultság ellen Bartók- zenét, túlhajszoltság ellen lazításként Liszt-muzsikát javadnak a zeneterápia szakemberei. A tapasztalatok szerint a kisbabák többsége nagyon fogékony a zenére. A kemény, robbanékony muzsika erősen fölzaklatja őket - a moll-ban megszólaló melódiák viszont a legnyugtalanabb apróságokat is le- csöndesítik. A kicsiknek tehát a Metal Lady nótái helyett inkább a nagymama „csicsija-bubúja” az ajánlott zenei orvosság. Még szilveszterkor is... A kicsiket felzaklatja a Metal Lady Az elegancia elmaradhatatlan tartozéka Mire való a zsebkendő? A hajdani illemkódexek nem szolgáltak eleinknek útmutatással arra az esetre, ha leküzdhetetlen ingerük támadt köhögni, tüsszögni, netán a nátha csalhatatlan tünetei jelentkeztek orruk tájékán. A jól nevelt hölgyek, urak is csak kezük segítségével próbálták leplezni, eltüntetni e kellemetlenségek nyomait és következményeit. Felséges asszony, Medici Katalin tette szalonképessé a ma használatos zsebkendők ősét, az „orrtörlésre való könnyűséget”. Az olaszok honában ugyan már elterjedt a különféle textildarabkák használata, de a francia udvar kényes dámái nem éltek efféle rongyszerű alkalmatosságokkal. Tették ezt egészen addig, amíg a pompakedvelő Medici Katalin meg nem jelent körükben az első „igazi” - finom anyagból hímzett, csipkével díszített és kölnivel illatosított - zsebkendőcsodával. A királyasszonyi találmánynak hamar hírét vették a környező országokban, s kevéssel utóbb szinte egész Európában elterjedt a zsebkendő-divat. Az illemtan újabb kori fejezeteiben már alapszabályként szerepel, hogy az „orrtörlő köny- nyűségnek” mindig kéznél kell lennie. S persze nemcsak rakoncátlan szaglószervünk fújására, törölgetésére szolgál. Szükségünk lehet rá akkor is, ha társaságban, kamara-előadáson vagy más alkalommal ásítanunk kell. A papírkendők megjelenésével kissé háttérbe szorult Medici Katalin divat-leleménye. A mellény zsebből kikandikáló díszkendő és a ridikülben lapuló illatos könnyűség azonban még sokáig elmaradhatatlan tartozéka lesz az eleganciának és a női kellemnek. 150 éves a pilseni A csehországi Pilsen városában 1992-ben ünnepelték a sörfőzés 150 éves jubileumát. Pontosan nem tudni, mióta készül a világon a kedvelt ital, ám a kemény habú, világos pilseniről feljegyezték, hogy a Fehér Lóhoz, illetve 1842 novemberében az Aranysashoz címzett vendégfogadóban kortyolhattak először belőle a vendégek. Ismert a feltaláló is. Passau környékéről Josef Groll vitte el tudományát a cseh településre. Groll néhány alapvető változtatást hajtott végre a sörfőzés receptjén. Lényege, hogy hosz- szabb ideig, hideg pincében kell érlelni az élesztővel erjesztett sört. Groll ezen annyit változtatott, hogy igen világos malátát használt, azaz a kicsírázott árpát kíméletesen szárította meg. A pilseni másik titka a helyi kutakból nagyon lágy víz. Az ital harmadik sajátossága, hogy főzéséhez Groll sok, jó minőségű komlót használt. Csodarecept másnaposság ellen A Guinness-rekordok között tartják számon Frank Júlia teljesítményét: tíz esztendő alatt 37 szakácskönyve jelent meg. Legutóbb a hagyma birodalmába kalauzolta ínyenc olvasóit.-A hagyma iránti elfogultságomat sohasem titkoltam, hagymához is hagymát ajánlok. Biztos vagyok benne, hogy a magyar konyha elsősorban a hagymának köszönheti világhírét. Hozzá kell tennem, hogy a sertészsíron pirított hagyma nagyon egészségtelen, mert a rostjai ebben a fonnában emészthetetlenek, illetve a gyomornedveket fokozott működésre késztetik. Éppen ezért én nagyon kevés olajon, fedő alatt, megsózva, saját levében párolom. Jellegzetes ízét így is kitűnően megőrzi, és mégsem okoz semmiféle gyomorpanaszt.- Most az ünnepek környékén a sok evés-ivás miatt egyébként is többen panaszkodnak. Van-e Frank Júliának valamilyen csodafegyvere a szilveszteri másnaposság ellen?- Pont erre ne lenne? Reszelt rokfortot, villával összetört szardíniát (olajával együtt) és darált diót egy az egy arányban jól összekeverünk és egy vékony szelet kenyeret jó vastagon megkenünk vele. Ez a szendvics lassítja az alkohol felszívódását és így nem okoz újévi macskajajt. sz.m. A szép női láb paraméterei afrikai lányok, asszonyok élnek - föltehetően azért, mert még manapság sem kultiválják a cipellők, topánkák és egyéb lábbelik hordását. Legvékonyabb a „járókájuk” az angol nőknek, s hasonló - igaz, kissé izmosabb kiadásban - a franciáké is... A kiterjedt vizsgálódás ösz- szegzéseként a hollywoodi „láb- tornászok” a kifogástalanul szép, ideálisan formás női láb paramétereit a következőkben határozták meg:- lábhossz (csípőmélyedéstől bokáig) 100 cm,- combtő kerülete 56 cm,- térdkerület 37 cm,-lábikra kerülete (a legvastagabb résznél) 30,5 cm,- alsó lábszár-hossz (térdhajlattól bokáig) 39 cm,-boka fölötti legvékonyabb rész kerülete 20,25 cm,- a lábfej hossza (oldalt, saroktól a nagyujjig) 24,5 cm. Ha valakinek rövidebb, vagy hosszabb a lába, mint az ideálisnak tekinthető méret, a lábformát meghatározó adatokat arányosan csökkentve, vagy növelve kell számításba vennie. Mindenesetre szilveszterkor mindenféle típusú és méretű női láb alkalmas a táncolásra. Divatok jöhetnek, divatok mehetnek, a midi és kivált a mini - marad... A szakemberek szerint nem kell attól tartanunk, hogy visszatérnek a sanyarú idők, amikor a hosszú sleppek, a földig érő ruhaköltemények jóvoltából legfeljebb a kivillanó női boka látványával kellett beérnie a férfinépnek. Persze, hogy ki mit és menynyit mutat meg lábaiból, az nem elsősorban az életkortól (lásd az örökifjú rock- nagymamát, Tina Tűmért), hanem a látvány esztétikumától, a hölgyek lábának formájától függ. Csakhogy az önkritika nem a legerősebb oldala a gyöngébb nemnek, szükség van valamilyen objektív mércére is a láb küllemének megítéléséhez. Nos, az amerikai álomgyárban, Hollywoodban a közelmúltban plasztikai sebészek, balettmesterek, kozmetikusok és a testkultúra más jeleseinek részvételével szakértői csapat vállalkozott a nem könnyű feladat megoldására. Elsőként számba- vették, hogy földrészenként, országonként milyen közös jellemzői vannak a hölgyek alsó végtagjainak. Tapasztalataik szerint a legnagyobb lábon az Önpusztító táncimádat Súlyos étvágytalanságot állapítottak meg a Nancy - Bra- bois kórház orvosai a 12 éves balett-táncos Severine Gar- nier-nél, akinek a testsúlya még a fele sem volt a vele egykorú gyerekekének. A szülőket gondatlansággal vádolták, de a védőügyvéd előadta, hogy a kislányt, aki eredetileg a párizsi Opera táncnövendéke volt, egy híres Cannes-i tánciskolába, a Hightowerbe Íratták be. A gyerek jól érezte magát az új helyen és így írta alá a szüleinek küldött leveleket: „Severine, aki mindig mindent megtesz, hogy táncosnő legyen”. A szülők megrémülve a kislány természetellenes soványságán, hazavitték Severine-t, és dr. Piumira, egy homeopathiával foglalkozó orvosra bízták, akiben tökéletesen megbíztak. A táncoslábú balerina állapota azonban nem javult, és végül kórházba került, ahol gyomorszondával napi 100 kalóriát kapott, és a vérnyomását is helyreállították. A kórház pszichológusai szerint egy pubertáskorban gyakran előforduló esetről van szó, mikor a gyerek önként vállalt koplalásba kezd egy adott cél érdekében. Severine számára a tánc volt a szent cél, így történhetett meg, hogy tizenkét esztendősen mindössze tizenkilenc kilogrammot nyomott. A szülőket a vád alól felmentették. Dr. Piumi nem volt hajlandó a témában nyilatkozni. (FEB) Változatok szilveszter éjszakájának „ördögi” italára A krampampuli elkészítésének titkai „Az égő mm, az olvadó cukor, a sokféle fűszer illata betölti a szobát, a forduló év amúgy is felfokozott hangulatában az asztal körül ülő társaság a jövő képét keresi az asztal közepén imbolygó lángban” - írta az ínyesmester (alias Magyar Elek újságíró), a 30-as évek konyhaművészetének egyik klasszikusa. A lírai sorokat az egykor krampampuli néven ismert, mára kissé feledésbe merült finom szilveszteri itóka ihlette. íme, az ínyesmester krampampuli receptje: Midőn közeledik az éjfél, hatalmas, öblös, tűzálló tálat állítunk az asztal közepére, s vagdalt fügét, magjától megfosztott datolyát, mazsolát, malagaszőlőt, cukrozott narancshéjat, dióval bélelt aszaltszilvát, darabokra tördelt szentjánoskenyeret rakunk bele. A tál tetejére vasrostélyt helyezünk, erre pedig 1 kiló kockacukrot, amit megöntözünk fél liter rummal (egy része lehet kisüsti szilvó- rium, vagy seprőpálinka). Fidibusszal meggyújtjuk, s türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég, s a felolvadt cukor a tálba csepeg. Mikor ez a processzus befejeződött, utánaöntünk 2 liter jó, forralt, fűszeres fehér bort, 1 liter forró teát, 2 citrom és 2 narancs levét, s jól megkeverjük, majd puncspoharakba szűrjük a párolgó italt. Vízvári Mariska, az ünnepelt színésznő és remek háziasszony a szilveszteri puncsnak egy egyszerűbb változatát ajánlotta 1914-ben megjelent szakács- könyvében: A meghámozott narancsokat keresztben szeletekre vágjuk és üvegtálba rakjuk, miután a magokat kiszedtük belőlük. Minden sor narancsszeletet meghintünk porcukorral. Mikor a tál tele van, annyi rumot öntünk rá, hogy minden narancsra egy kávéskanál rum jusson. Legalább 6 órával a tálalás előtt kell elkészítenünk. Móra Ferencné, a nagy író felesége, a konyhai tudományok mesterfokú művelője a krampampuli még „szelídebb” változatát írta le: Főzünk 1 liter közép erősségű teát, 5 tojás sárgáját, 3 egész tojást 1/4 kg porcukorral habosra keverünk; beletesszük 1 citrom, 1 narancs levét és reszelt héját. Ha habos, feleresztjük a teával és kihűlésig keverjük; azután folytonos keverés közt felfőzzük és 2 kanál rumot öntünk hozzá.
