Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31-1993-01-01 / 307. szám
1992. december 31csütörtök-1993. január 1., péntek SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Elhalnak a régi hagyományok, nem divat már kóstoló a komáknak Karancsalján disznótort üt az óra Ilyen egy igazi karancsaljai disznótrófea Fagyos lett a december. Nyáron ilyenkor hét óra tájt már él a falu, most azonban alig pirkad az ég alja. A Karancs ködbe burkolva hallgat. A karancsaljai emberek azonban már neszezKészül a reggeli nek. Az úton mind több gépkocsi halad át. Miklós Lászlóék portáján már nagy a sürgés-forgás. A ház udvarán két katlanban melegszik a víz, két gázpalack táplálja a tüzet. A földszinti első helyiségben előkészítve állnak a fatek- nők, az asztallapok, kések, egyéb eszközök. Miklósék disznóvágásra készülnek. Alig üti az óra a hetet sorban érkeznek az esemény résztvevői. Miklós Laci bácsi, a ház ura köszönti őket, akik tulajdonképpen a szűk rokonsághoz tartoznak. Itt van Miklós Zoltán, Laci bácsi fia, ő lesz a böllér. Felesége, Marika alig teszi be a lábát a portára, máris ég a kezében a munka. E sorok írójával érkezik Oravecz István, s nem sokkal később fut be a felesége, Évike. Őket követi Ponyi Ferenc, aki a szűk rokonság tagja. Miklós Laci bácsi felesége, Lenke néni is előkerül, s megjegyzi: Ejnye, már azt hittem, hogy megúszom a sivalkodást. A férfiak megnézik a főszereplőt, a disznót. Hatalmas angol hússertés. Becsülgetik, mennyi is lehet. Egyikük kétmázsásra, másikuk ennél is többre. Közben érkezik Miklós Szabolcs, Zoltán és Marika fia, aki majd megy Salgótarjánba munkába, de előtte segít meg- dönteni a torra szánt jószágot. Mint egy varázsütésre, mindannyian az ólhoz mennek. A disznó valóban hatalmas. A lába már alig bírja a súlyos testet. Oravecz Pista terelgeti kifelé, ám az alig jut ki az ajtónyíláson. Az ól előtt a férfiak gyakorlott mozdulattal megkapják a lábait és a farkát, s a böllér kezében megvillan a kés. A disznó rúgkapálna, de a kemény férfimarkok szorítják. A nagytestű jószág felvisít, de egy-két perc múltán már minden csendes. A kiömlő vért tálakban fogják fel, megsütve jó reggeli lesz ez. Kivonszolják a betonozott udvarrészre, s jöhet a forrón lobogó víz, aminek nyomán csomóstól jön le a szőre. Előkapják a vakarókat, s aki csak hozzáfér tisztítja. Vigyázni kell a léptekre, mert hiába meleg a víz, amint a földre loccsan, odafagy, s nagyon csúszós lesz. Bent a konyhában Lenke néni már süti a vért, főzik hozzá a krumplit. Tőle kérdezem, hogy mióta készülnek a vágásra.- Mindig előtte egy nappal kezdjük a készülődést - magyarázza. - Előkészítjük a szükséges edényeket, mindent tisztára mosunk. Megpucoljuk a vöröshagymát, a fokhagymát, kikészítjük a szükséges fűszereket.- Vannak-e Karancsalján disznóöléssel kapcsolatos szokások? - kérdezem. Lenke néni ingatja a fejét, hogy nincs. Marika, a menye közbeszól:- Nem is olyan régen még szokás volt, hogy a disznóölésből kóstolót vittek az emberek a komának, a komaasszonynak, még a jó ismerősöknek is. Most már oda ez a szokás. Már mindenki meggondolja ilyen árak mellett, hogy vigyen-e abból amit nehezen összekapart magának.- Önzővé váltak az emberek -jegyzi meg Lenke néni.-Nem önzőség ez anyuka, hanem az élet kényszere. Odakintről be-bejönnek az emberek. Dolgoznak keményen, de nincs melegük. Közben Marika forralt bort készít, de nem nagyon fogy, mert nincs rá idejük, hogy megigyák. Mindenki azt szeretné, ha mielőbb az épület védett melegében folytathatnák a munkát. A disznó közben rózsaszínűre váltja a színét a gázkályhák füzében. A szúróláng mindenütt leégeti a legkisebb szőrt is. A nagy füleket bevágják, hogy jól ki lehessen tisztítani.- Vedd le gyorsan a fejét - szól Marika a böllérkedő férjének -, mert húsra van szükségem! Zoltán mesteri módon birkózik meg a hatalmas, turcsiorrú fejjel. Előkerül a balta, a bárd, s minden nehéz szerszám. A mester először a két első sonkát metszi ki, majd a két hátsó következik. Minden hús a tiszta teknőbe kerül, s innen dolgozzák fel.-Úgy beszéltük meg a családdal, hogy hagyunk két kis sonkát, minden szalonnát, amit lehet, készítünk egy kevés kolbászt, minden többi hús a fagyasztóba megy - sorolja a rangidős háziasszony. Közben kapunk egy jó erős feketét, amit pillanat alatt fel lehet hörpinteni. Igaz, nem így kellene, de kinek van most rá ideje. A böllér közben felnyitja a disznót és kiveszi a belsőségeket. Mindent oda tesz, ahová kell. Látni, hogy nagy a jártassága. Nem telik el két óra sem a disznó leölése óta, s már bent folytatódhat a munka, a házban. Míg az asszonyok a hurkának és kolbásznak való belet tisztítják, a mester valósággal „alkatrészeire” bontja a disznót. Minden hús-, bőr-, szalonnadarabnak rendeltetése van. Megbecsülnek minden ehetőt. A tűzhelyen már készül majd a vacsora is. Miklóséknál az a szokás, hogy ilyenkor májgaluska leves, főtt hús, belsőségpörkölt, sülthurka és kolbász kerül az Ez az igazi! Fotók: Gyurkó asztalra. S aki részt vett, dolgozott a disznóvágáson, az részesülhet mindezekből a finomságokból. Mire elkövetkezik a koraeste, mindennel elkészülnek, de fáradtak is a disznótorozók. Szép volt, jó volt - mondogatják s a terített asztalhoz ülnek. ínycsiklandozó vacsora illatát érzik. A legjobbkor: igen megéheztek. Pádár András A koccintás után jöhet néhány falat a sült vérből Amikor már asztalon van minden: jöhet a feldolgozás Költői kérdések a tarjáni lokálpatriótákhoz Kit érdekel a közérdek? Sötétkék zakó, világosszürke pantalló és kitűző Shaolin biztonsági szolgálat a salgótarjáni városházán Megalakult Salgótarjánban a Shaolin Bűnmegelőző Vagyon- és Önvédelmi Egyesület. Nézem a kék, arcképes igazolványt, amin ez áll: az igazolvány tulajdonosa „jogosult eljárni a tisztsége szerinti hatáskörben, szervezete képviseletében.” Ifjú Józsa István ennek az országos egyesületnek tagja, a Nógrád megyei csoport vezetője. A keménykötésű, tiszteletet parancsoló fiatalember készséggel beszél szervezetükről.- Egyesületünk lényegében azzal a céllal jött létre, ami a nevében is benne van. A legfontosabb feladatunk a bűnmegelőzés. Az egyesület székhelye Gyulán van, itt rendezik a kiképzéseket is. Januárban ismét lesz kiképzés megyebelieknek. Tagjaink elsősorban a munka- nélküliek közül kerülnek ki.- Néhány hónapja olvastam egy hirdetést, amely testőriskola elvégzésére toborozta a jelentkezőket. Ilyen iskolát végeztek önök is?- Igen. Salgótarjánból és a környékéről többen elvégezték a többhetes kiképzést, s ők már januárban munkába állnak.-A jelentkezők fegyverforgatást tanultak a kiképzésen?- Mi nem dolgozunk fegyverrel. Nekünk a testi erő, az ügyesség a fegyverünk. Mi nem támadunk, önvédelmet és védelmet gyakorolunk. A törvények szellemében.-Az egyesület tagjai milyen feladatokat látnak el a városban?- Lehetünk testőrök, járőrök, vagyonőrök és biztonsági őrök. Akik január elsején szolgálatba lépnek biztonsági őrök lesznek. Ugyanis egyéves szerződést kötöttünk a salgótarjáni városi polgármesteri hivatallal különféle védelmi feladatok ellátására. A mi embereinkkel lehet majd találkozni a városházán, de éjszakánként ellenőrizzük a város óvodáit és iskoláit is.-Miről lehet önöket felismerni?-A sötétkék zakóról, világosszürke pantallóról és a fényképes kitűzőről.- Milyen a kapcsolatuk a rendőrséggel?- Nagyon jó. Az egyesület már minden megyében működik. Salgótarjánban a Gorkij telepen kaptak egy apró irodát, ez a bázisuk. Ennek a legjobban az ottani lakosok örülnek. S örül minden békeszerető ember. Amikor a foglalkoztatás gondjairól, szűkebb pátriánk, egy város vagy falu felvirágoztatásáról van szó, felvetődik: jobban jár a település, ha a pénzét nem viszik el máshová. Éppen ezért az önkormányzatok és a lakóhelyükért felelősséget érző gazdálkodó szervek is - egyébként azonos feltételek mellett -, a helybelieket helyezik előtérbe, ha egy feladat elvégzésére vállalkozót keresnek, vagy egy nagyobb értékű beruházást hajtanak végre. Az okok világosak: az ott lakó a városának, falujának adózik, vagy a helyi munkaerőpolitikai problémák megoldásában játszhat aktív szerepet. Mindenesetre kényszeríteni senkit sem lehet arra, hogy a fenti elv szerint járjon el. Mégis meglepő, hogy közüzemi vállalatok vezetői — akiknek hivatalból is az adott régió érdekeit kellene szemelőtt tartaniuk -, mintha mindezek figyelembe vétele nélkül határoznának. Ez utóbbira a salgótarjáni városgazdálkodási vállalat (VGV) produkált a napokban egy példát. A cégnek két szállító járműre volt szüksége. Az autókat vehették volna egy tarjáni kft.-től is, a város vállalata azonban nem ezt tette. Megkérdeztük Detre Jenő alpolgármestert, mi a véleménye a tarjáni VGV eljárásáról, annak döntéseire mennyiben van ráhatásuk?- Igaz, hogy az önkormányzat intézménye a városgazdálkodási vállalat, de mi nem avatkozunk be a működésébe - mondta az alpolgármester. - Azzal pedig teljesen egyetértek, hogy az egyébként azonos kondíciókkal rendelkező cégek közül, az itt adózókat, a helybelieket támogassuk, még ilyen indirekt módon is. Persze a másik fél érvelése is jogos lehet: neheztelhet-e a tarjáni kereskedő, ha nem tőle vásárolnak? Hiszen azt tartják, a jó eladó még a „nehéz” kuncsaftokkal is dűlőre jut... . Mindenesetre a salgótarjáni önkormányzat vállalata nem a helybeli kft.-t részesítette előnyben. Vajon miért? — tettük fel a kérdést Bodnár Benedek igazgatónak.- A probléma felvetése úgy érzem, nem egészen pontos - felelte az igazgató. - Mi ugyanis a feladat ellátásához szükséges elvek alapján választottuk ki a gépkocsikat.- Ezt nem egészen értem, hiszen az osztrák és német autóklub összehasonlító táblázata alapján az F-nek - amit önök is megvásároltak - kisebb a hasznos tere, mint például a T. dieselnek, kevesebb tömeget tud szállítani, kisebb az üzemanyag tankja, kisebb a teljesítménye, rövidebb ideig van rá garancia, arról nem beszélve hogy drágább és nincs szerviz lehetősége Salgótarjánban.- Mielőtt döntöttem volna, kikértem, azoknak a véleményét, akik majd használják az autókat.- Felvetődik, hogy a határozat meghozatalában esetleg befolyásolta-e a más tényező, ezért kérdezem, kaptak-e jutalékot . . .-Nem kaptunk semmit, ezt elhiheti.- Felhívtam a jászberényi F. cég márkakereskedését, ahol úgy tájékoztattak, szoktak adni jutalékot.- Lehet, hogy szoktak, de mi nem kaptunk. Nem én intéztem az üzletet, de a kollégám sem vett fel ilyen címen pénzt és nem is fog felvenni. Ezek után néhány kérdés a levegőben maradt: Ha azonos minőségű a két jármű, a fenti esetben a települési érdekeket is figyelemmel kísérő ember hogyan döntött volna? És vajon ez esetben miért nem jött számításba a lakóhely közvetett gyarapodása? Fenyvesi Ágnes Salgótarján és környéke Licitre készülnek • Karancslapujtő. A községben a jövő esztendőben, január 5-én tartanak földárverést. Ennek előkészületeként január 3-án kárpótlási tájékoztatót tartanak, ahol minden érdeklődő választ kaphat az árveréssel kapcsolatos kérdései re. Faluszilveszter • Karancsalja. Nagy eseménye lesz ma azoknak a karancsaljai lakosoknak, akik részt vesznek az első faluszilveszteren. A jól sikerült szüreti bál váltotta ki ennek a rendezvénynek a gondolatát. A mai sütés-főzést követően százan mulatnak majd a szilveszteren ahol gombás sertésszelet lesz a menü, majd éjfélkor korhelyle- vest szolgálnak fel. Közmeghallgatás • Karancs berény. Nemrégiben közmeghallgatást tartott a községi önkormányzat. Noha szép számban vettek részt az eseményen, úgy igazából kevesen szólaltak fel közérdekű kérdésekben. Hiába, az emberek csak nehezen szokják a demokráciát - állapították meg a falu vezetői. Előszörre átment • Bárna. A községi önkormányzat a napokban megtartott képviselő-testületi ülésén első menetben megvitatta a jövő évi költségvetés tervezetét. A harmincmilliós nagyságrendű költségvetés legnagyobb tételét a vízvezeték megépítése adja, de jelentős összeggel szerepel benne az orvosi lakás megteremtése is. A testület az első olvasatban elfogadta az előterjesztést. Növekvő szeggyártás • Salgótarján. Naponta mintegy 40 tonna szeget gyártanak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szegverőüzemében. A legkülönbözőbb méretű huzal- és csavartszegek elsősorban belföldi piacra, illetve megrendelésre készülnek, de jelentős mennyiség készül francia, német és belga exportra. Lesz-e mezőőr? • Kazár. A vagyonvédelem, a határban lévő termés megőrzése, az illegális szeméttelepek megakadályozása és a lopások visszaszorítása érdekében az önkormányzat mezőőr beállítását tervezi a következő évtől. Készülő költségvetés • Zabar. A községi önkormányzat jövő évi költségvetése várhatóan alig félmillióval lesz nagyobb mint az idén volt. A teljes összeg nem haladja meg a tizenkétmillió forintot. A terve, zetben azonban olyan feladatok is szerepelnek, mint az ivóvíz vezeték kiépítésének, az iskola bővítésének befejezése. A kép viselő-testületnek meg kell fontolni a kevés pénz helyét akkor is, ha a három pályázaton pótlást is sikerül elnyerniük. Szombati számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
