Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

A KULTÚRÁN LEHET SPÓROLNI, DE VISSZAÜT - 5 . oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA h— MAGYAR HITEL BAN K RT az érték forrása 1992. DECEMBER 30. SZERDA III. ÉVFOLYAM 306. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Új telefonszámunk: 16-166, 16-532 Milliárdos beruházás Új gyógyszer-előkészítő és -csomagoló üzem épül a tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban. Az egymilliárd forin­tos beruházáshoz a Világbank nyolcmillió dollár hitelt ad, 240 millió forint kölcsönt a Magyar Nemzeti Bank nyújt. A legmo­dernebb gépekkel felszerelt új üzem — amely Európa harmadik legnagyobb gyógyszer-előkészí­tője lesz, egy év múlva, 1993 de­cemberében kezdi meg a terme­lést — az Alkaloida piaci ver­senyképességét növeli majd. Benne gyógyszeralapanyag he­lyett a jobban eladható készter­mékeket gyártanak hazai és küh földi megrendelőknek. A világ legnagyobb morfintermelőjének számító tiszavasvári gyár az idei évet 300 millió forintos nyere­séggel zárta. Petíció átvétele a Parlamentben Szabad György, az Ország­gyűlés elnöke nevében Dobozy Miklós, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetője kedden a Parlamentben petíciót vett át az Álba Kör — Erőszakmentes Mozgalom a Békéért szervezet­től — közölte az Országgyűlés Sajtóirodája. A 11.625 magyar választópolgár aláírásával meg­erősített petíció az általános had­kötelezettség megszüntetését és a hadikiadások fokozatos csök­kentését kéri. Színes bőrű diákok távozása A hazánkban tanuló színes bőrű diákok Magyarországot fo­lyamatosan elhagyják, mivel nem érzik itt biztonságban ma­gukat. Ilyen értelemben fogal­mazott tegnapi sajtótájékoztató­ján 111 Márton, a Martin Luther King Egyesület elnöke. '\ KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL mindent megvásárolhat a NÓGRÁDKERRT. áruházaiban és szaküzleteiben. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén. HETI BEVÁLTÁSI ÁRFOLYAM: Salgótarjánban is megkezdődött a felkészülés az óévbúcsúztatásra. Fotó: Gyurkó Elhidegült egymástól a megyeri téesz és az önkormányzat? Az egyik fél nem érti miért csalódott a másik A munkahelyteremtés nagy szó, sőt, egyesek szerint kulcski­fejezés, de az sem ritka, hogy a legmerészebb vállalkozásnak ti­tulálják. Ilyen beruházás kezdődött néhány hete Nógrádme- gyerben is: a Petőfi téesz ugyanis különböző pénzforrásokból, kis saját tőkével baromfifeldolgozót létesít, amelyről már olvas­hattak lapunk hasábjain. Szó volt ennek kapcsán arról is, hogy a kivitelezést egy szé- csényi kft.-re bízták. S talán szabad ezt mondani: itt a törté­nések kritikus pontja. Mert a munkára - hónapokkal ezelőtt - a falu önkormányzata is ajánl­kozott, szerette volna, ha a saját karbantartó csoportja, a gamesz lesz a kivitelező. Szándékukat közölték is a téesz vezetőjével, és sokáig úgy tűnt. a szövetke­zet és a falu vezetése teljes összhangban együtt valósít meg egy jó kezdeményezést. A dolgok azonban másként alakultak, minek következtében a felek alaposan eltávolodtak egymástól. Mi több, az egyik igen megneheztelt a másikra, mert úgy érzi: becsapták. Verbói Gábor polgármester keserűen újságolja a számára kelléinetlén hírt:- Mi teljesen abban a Íri­szemben voltunk, hogy a téesz a gamesszel építteti meg az üze­met. Hogyne vettük volna biz­tosra az egészet, hiszen több­ször is beszélgettünk erről az elnökasszonnyal, s meg is egyeztünk. Azt sem titkoltam, hogy szükségünk van arra pénzre, amit a gamesz keresett volna meg. S ez biztosan nem szorul magyarázatra, hiszen ki-ki tudja, milyen ma a telepü­lések anyagi helyzete. Nem be­szélve arról, hogy jövőre (Folytatás a 3. oldalon) Új elnök az OIH élén Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter döntésének megfelelően az Országos Ide­genforgalmi Hivatal elnöke 1993. február 1-jei hivatalba lé­pési határidővel Téglássy Tamás iesz — erről tájékoztatta keddi közleményében az MTI-t a szak­tárca sajtófőnöke. Mint ismeretes, az új elnök a posztjáról nemrégiben leköszönt Kardos Kázmért váltja fel. Január 26-ától és február 1 -jétől OTP­kamatcsökkentések Az Országos Takarékpénztár a jövő év elejétől csökkenti az egyes lakossági betétek kamata­it. Ezzel egy időben bizonyos la­kossági hitelkonstrukciók ka­matlába is mérséklődik. A válto­zások egy része január 26-ától, a többi pedig február 1-jétől lép életbe. A pénzintézetnél takarék- könyvben elhelyezett, egy évre lekötött betétek kamatai február 1-jétől évi nettó 16 százalékról 14 százalékra csökkennek. Mér­séklődnek az egy évnél hosszabb ideig a bankban tartott takarék­levél-betétek kamatai is. Három éven túli lekötésnél évi nettó 18 százalékról 16 százalékra, két éven túli lekötésnél évi nettó 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a kamatláb. Ha a lekö­tés egy évnél hosszabb, a kamat­láb az eddigi 17 százalékról 15 százalékra módosul. Az egy hó­napra elhelyezett lakossági fo­lyószámlabetét január 26-ától évi nettó 15 százalék helyett 12-t, a három hónapos lekötésű évi nettó 15,5 százalék helyett 13 százalékot fizet, 6 hónapos lekö­tésnél a nettó évi kamat 16 száza­lékról 14 százalékra, egyéves le­kötésnél 17 százalékról 15 száza­lékra csökken. (Folytatás a 2. oldalon) Hidegfronti őrjárat Nógrádban Itt az igazi(?) tél Különösen a kora reggeli órákban útraindulók érezhették az elmúlt napokban, hogy de­cember végére megérkezett, s mindjárt ki is mutatta erejét a tél. Debrecenben volt a leghi­degebb, ott - 17 fokot mértek, Salgótarjánban pedig mínusz 15 fokot. Úgy gondoltuk, ez már éppen elég ahhoz, hogy fenn­akadásokat okozzon a normális életvitelben. Szerencsére, nem így történt. A mínuszokra talán egyik le­gérzékenyebb Volántól kapott információk szerint a kemény hideg miatt nem volt járatkima­radás. Bucsok Lajos személy- szállítási üzletágvezető el­mondta, hogy fagyszolgálat működik, hét végén pedig meg­erősített műszaki ügyelet. Vé­leménye szerint a téli felkészü­lés sikerült, így remélhető, hogy a továbbiakban sem lesz gond a buszközlekedésben. Azt viszont sajnos nem garantálhatják, hogy időnként nem következik be egy-egy műszaki hiba, ez azon­ban az időjárástól lényegében független. A december 29-én mért ed­digi hidegcsúcs nem rendítette meg a MAV-ot sem. A Salgó­tarjánba érkező szerelvények pontosak voltak, legalább is komoly késésről senki sem pa­naszkodott. Gondot esetleg az okozhat ilyen esetben az uta­soknak, hogy ilyen hidegben a kocsik utastere is hidegebb, an­nak ellenére, hogy fokozott fű­téssel igyekeznek elfogadható (Folytatás a 3. oldalon) Közlekedési, postai és vízügyi szolgáltatások Áremelés az új évtől Emelkedik január Tjétől a közlekedési, postai és vízügyi szolgáltatások dija. A vasúti sze­mélyszállítás 20 százalékkal, a távolsági autóbuszjegyek 22 szá­zalékkal, az ivóvíz- és csatorna­díjak a fővárosban 68 százalék­kal emelkednek. Vidéken a la­kossági átlagos díjemelés az ivó­víznél 26 százalék, az ivóvíz és a csatorna együttes dijainál 32 szá­zalék. Az ivóvíz- és csatornaszolgál­tatásnál az árhatósági jogkör a következő évben átkerül a helyi önkormányzatokhoz. Az 1993. évi költségvetés ugyanakkor 1,5 milliárd forintot különített el ar­ra, hogy az önkormányzatok tá­mogassák a kiugróan magas la­kossági dijakat. Azokon a terüle­teken tehát, ahol az ivóvíz dija meghaladja az 50 forint/köbmé- tert, illetve az ivóvíz- és csator­nahasználat összevont dija meg­haladja a 84 forint/köbmétert, az azon felüli összeget ellentéte­lezni lehet. A belföldi postai szolgáltatá­sok dija áfát nem tartalmaz, ezért az áremelkedés ezeknél 17 szá­zalékos. Eszerint egy helyben küldött szabványlevélre 9 helyett 10 forintos bélyeget, a belföldre küldött levélre pedig 15 forint helyett 17 forintos bélyeget kell ragasztani. A levelezőlap és ké­peslap dija nem változik. A cso­magküldemények dija 20-25 százalékkal emelkedik. A köz- szolgálati rádió és televízió su­gárzásáért 20 százalékkal kell többet fizetni január Tjétől. (MTI) Országgyűlés Név szerint a nyugdíj- emelésről Tegnap az Országgyűlés sür­gősséggel tűzte napirendjére a ' lagyar Televízió 1 milliard fo­rintos zárolt költségvetési támo­f atásának részleges feloldását ezdeményező határozati javas­latot. Ennek értelmében össze­sen 889,6 millió forintot a tv ren­delkezésére bocsátanának, azzal a megkötéssel, hogy abból nyomban rendezze különböző, a határozatban részletezett tarto­zásait. A fennmaradó összeget letéti számlára helyeznék; fel­használásáról az Állami Számve­vőszék még folyamatban lévő utóvizsgálata alapján a kormány döntene. A plénum — egy másik dönté­se értelmében — sürgősséggel tárgyalja majd meg a Környezet- védelmi Bizottság önálló indít­ványát is. A testület szorgalmaz­za, hogy a magyar Országgyűlés határozatban tiltakozzon a Duna egyoldalú, nemzetközi jogot sér­tő elterelése miatt. Késő délután kezdte meg a T. Ház a társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslat határozathozatalát. Ennek során az SZDSZ kérésére név szerinti szavazással döntöt­tek — lapzártánk után — annak a módosító javaslatnak a sorsáról, amely 16 százalékra emelné fel az előterjesztésben szereplő 14 százalékos nyugdíjemelési mér­téket. Koalíciós képviselők: Mondjon le Horn Gyula! Az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának tizenhárom tagja le­velet intézett Horn Gyula bizott­sági elnökhöz, a Magyar Szocia­lista Párt elnökéhez és Gál Zol­tánhoz, az MSZP frakcióvezető­jéhez. Á dokumentum szövegé­ből idézünk: ...„A Külügyi Bizottság elnöki tisztségét a hat politikai párt megállapodása szerint az MSZP kapta. A pártok egyetértettek abban és tudomásul vették azt, hogy az MSZP Horn Gyula volt külügyminisztert jelölte az elnö­ki székbe, aki akkor még nem töltötte be a párt elnöki tisztsé­gét. Később az MSZP megvá­lasztotta elnökévé.” ... „Ezért úgy véljük, hogy szerencsés len­ne, ha EÍnök Úr mindaddig, amíg pártelnöki tisztségét betöl­ti, lemondana külügyi bizottsági elnökségéről, illetve az MSZP frakciója más személyt jelölne. Természetesen, ha a pártelnök­ségről mond le, vagy ilyen irányú döntés születik, semmi kifogá­sunk nincs a bizottság elnöki tisztségének újrabetöltése ellen.” ...„Kéijük, tisztelt Elnök Úr és Frakcióvezető Úr, szíveskedje­nek javaslatunkra 1993. január 26-ig érdemi választ adni. Eluta­sítás esetén Elnök Úr szívesked­jék a Külügyi Bizottságot 1993. január 27-ére összehívni, és a kérdést napirendre tűzni.” ÁB-bébik sorsolása Az 1993. január Tjén világra jövők között ismét lesz ÁB-bébi sorsolás. Egy budapesti és négy vidéki újszülött viselheti az ÁB-bébi címet, és kapja meg az ezzel járó 100-100 ezer forintos életbiztosítást, a mamák pedig CSÉB-M biztosítást kapnak ajándékba. Az Állami Biztosító, partnerkapcsolatai révén, más módon is gondoskodni szeretne az újszülöttekről. A világhírű Johnson and Johnson cég egy babaápolási termékekkel teli Johnson’s babatáskát ad ajándékba, es egy éven keresztül utánpótlást biztosít a szerencsés bébik számára. Az első ÁB-bébi 1961-ben, éppen 32 évvel ezelőtt született. Akkor egy vidéki és egy budapesti újszülött kapott 10 ezer forintos életbiztosítást, amelyet 18 éves korában vehetett fel. Az ÁB-bébik között kettes, hármas, sőt négyes ikrek is találhatók. Ha az ÁB-bé- bikről családi fotó készülne, a tablóra 126 képet kellene felragasztani. És ha mind a 126 ma lenne 18 éves, akkor 6ó millió forintot vehetné­nek fel az ÁB pénztárában. Szövetkezetek — mint tőkehasznosító társaságok A törvényben előírt határidő­re, azaz 1992 végére várhatóan nem fejeződik be a mezőgazda- sági szövetkezetek átalakulása — jelentette ki Nagy Tamás, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) társelnöke a szervezet tegnapi évzáró sajtóbeszélgeté­sén. Nagy Tamás elmondta: az idei év rendkívül nehéz volt a mező- gazdaság számára, mivel a ter­meléssel egyidejűleg zajlott a kárpótlás és a tsz-ek átalakulásá­nak folyamata is. A társelnök szerint az idén a működő terme­lőszövetkezetek mintegy három­negyede alakul át új típusú szö­vetkezetté. Ezek az új tsz-ek már ténylegesen magántulajdonon alapulnak, és inkább rendelkez­nek egy tőkehasznosító társaság jellemzőivel, mint a szövetkeze­tekéivel. Ennek legjobb bizonyí­téka a tulajdoni viszonyok alaku­lása: a tulajdonosok mintegy 50 százaléka nyugdíjas, 20-30 szá­zaléka külső tag, míg csupán a fennmaradó hányad a valóban a tsz-ben tevékenykedők aránya. A MOSZ vezető tisztségvise­lője a továbbiakban nehezmé­nyezte, hogy a privatizáció során nem a szövetkezetek, hanem kül­ső gazdálkodó szervezetek tulaj­donába jutott a feldolgozóipar döntő többsége. A kárpótlás vi­szonylag vontatottan és zaklatot­tan zajlik, amiből azt a következ­tetést lehet levonni, hogy a múl­tat mihamarabb le kell zárni, és a jövőre tekintve szükséges mun­kálkodni.

Next

/
Thumbnails
Contents