Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

1992. december 2., szerda SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Távol-keleti fűszernövényektől a csúcstechnikáig Vállalkozói napok: viszlát jövőre! Szécsény. Termékbemutató­val, vásárral, tanácsadással, ki­állítással és vásárral várta az ér­deklődőket az IPOSZ, valamint a városi művelődési és ifjúsági centrum közös, háromnapos rendezvénye, melynek „fősze­replői” a helyi és környékbeli vállalkozók voltak. A munkáju­kat kívánták segíteni az ennek keretében lezajlott szakmai el­igazítással, s nem utolsósorban termékeik bemutatásával. A házigazda intézmény alsó és felső szintjén november 26 és 28 között a mézeskalácstól a bi- ofodrászati, népművészeti, iparművészeti termékeken át a távol-keleti fűszernövényekig és a csúcstechnológiával készült biztonsági zárakig, sokféle cik­ket láthattak a betérők. Az eseményeket a szombati közgyűlés, illetve az esti Zsó- kata-bál zárta. Mint Radácsi László, a művelődési centrum igazgatója elmondta, ezeken a napokon Szécsény leendő gaz­daságának csírái mutatkoztak meg. Hozzátette: ezentúl - a le­endő városnap egyik vonulata­ként - évente megtartják majd ezeket a rendezvényeket. Mihalik J. Van, aki méltatlankodva kérdezi: „Hol itt a szegénység?!” A szegénységről rendeztek konferenciát, - írja levelében ludányhalászi olvasónk, aki megütközött az ennek kapcsán tett nyilatkozatokon. Sőt, ál­lítja, nevetséges a megállapí­tás, miszerint vannak szegé­nyek az országban. így vitatkozik: „a jó nép már nem tudja, milyen ruhát öltsön magára. A drága külföldi láb­belit veszi. A harmincas évek­ben csak meztelen cigánygye­rekeket lehetett látni. S ma? Nézzük meg, hogy öltözköd­nek, szüleikkel együtt?” Olyan valaki érvel ily mó­don, akinek fiatal korában „egy hétköznapi és egy ün­neplő ruhája, lábbelije volt,”, s nem érti a panaszszót, mert azt látja, hogy a boltok tele van­nak áruval és vásárlókkal, az iskolások szalámiskenyeret majszolnak, s az anyák három évig otthon maradhatnak. Sorolja tovább: az emberek­nek nyugati kocsijaik, para­bola antennáik vannak. S több­ször megkérdezi: hol itt a sze­génység?! A levélíróval nyilván sokan nem értenek egyet. A kérdé­sére adott válasz pedig han­gozhat így is: az a szegény, akinek nincs munkája. És en­nél is szegényebb az, aki állást keres, és mégsem talál.. . mj. Alma mater „születik” Kisebb gondjuk is nagyobb annál __ N ógrádsipek. Műemléki te­rületen alakították ki a falu gáz­cseretelepét. Találtak volna erre alkalmasabb helyet is, (annál inkább, mivel a műemlékre ve­vők jelentkeztek, s ha nyélbe ütik a vásárt, kezdhetik építeni az új telepet) de az elképzelés egy téves bejegyzés miatt meg­hiúsult. Ugyanis, ahová eredeti­leg elképzelték a kialakítását, az a rész állami tulajdon, kezelője az Ipolyvidéki Erdő-és Fafel­dolgozó Gazdaság. A polgár- mesteri hivatal ezért - levélben - azzal a kéréssel fordult az er­dészethez, engedje át a kezelé­sét. Erre azt a választ kapták: nem lehet, mert a terület erdő­művelés bejegyzéssel szerepel a földhivatalnál. Ilyen tevékeny­ség ott évek óta nem folyik. De hiába ismerte el a földhivatal, hogy a bejegyzés téves, az erdé­szet nem jelzett vissza. Talán azért, mert - amint az illetékes elmondta - sokkal nagyobb gondokkal kénytelenek mosta­nában foglalkozni, mint egy kertnyi falurész erdőművelési ágból való kivonása, amit az egri erdőfelügyelőség engedé­lyezhet. (Mihalik) Hatvanhét év a közös úton Ritkaságszámba megy Nógrád megyében Piliny. A terveknek megfelelően halad a volt klubkönyvtár átala­kítása a községben. Tantermekkel és kiegészítő helyiségekkel bő­vítették az épületet, amelyben a jövő évben végzik el a szakipari munkákat. A tel jes befejezés 1994-ben várható. Kép: Gyurkó Készülnek a „kétkulcsosra” A szécsényi tüzép-telep fo­kozottan készül a decemberi vá­sárlásokra. Mint Kovács József telepvezető elmondta, számíta­niuk kell arra is, hogy bevezetik a kétkulcsos áfát, s megindul a felvásárlás. Hozzátette: ami a készletet illeti, azzal - leg­alábbis jelenleg - nincs baj, ugyanis kilencfajta szenet árusí­tanak mázsánként ötszáz és ezerkétszáz forint közötti áron. Sőt, decembertől egyes fajtákat száz forinttal olcsóbban adnak. Csökkent a bűnözés Napjainkban kevés rendőr- kapitányság mondhatja el ma­gáról, hogy területén csökkent a bűnesetek száma. A szécsényi városi kapitányság ezen keve­sek közé tartozik. Az elmúlt év novemberéig ugyanis a város­ban és vonzáskörzetében 528 bűncselekményt követtek el, míg 1992. hasonló időszakban ennél kevesebbet: 458-at. Sajnos nem mondható el ugyanez a garázda jellegű ese­tek arányáról (az összes bűncse­lekmény harminc százalékát ezek teszik ki), mert ezen a té­ren növekedést mutat az idei mérleg. „Ötperces” egyezség Varsány. A község általános iskolájában tanuló nógrádsi- peki felső tagozatos diákok délutáni hazautazása gondot okozott az elmúlt időszakban. A tanulók ugyanis lekésték a Szécsényből fél egykor indított járatot. Próbálkoztak áthidaló megoldással is, nevezetesen, hogy pár perccel előbb kezdik a tanítást. Ám ez a módszer sem vált be, mert a Szécsényből be­járó pedagógusok reggelenként rendszerint nem érkeztek meg időben. Az önkormányzat ezek után levélben fordult az illetékesek­hez, hogy módosítsák a menet­rendet, de azt a választ kapták: ez több okból nem lehetséges. Később azonban a volán képvi­selői megkeresték a varsányia­kat, hogy közösen kikü- szö- böljék a problémákat. így szü­letett az egyezség: a reggeli szécsényi és a sipeki busz öt perccel korábban, a fél egyes pedig öt perccel később indul, hogy elérjék a szomszéd faluba utazó felsősök. (m. j.) A nyirkos, hűvös november­ben a test és a lélek is felmeleg­szik Szécsényben, a Malom út 28-ban. a három pici helyiség­ből álló lakásban. Erdélyi Jó­zsefeié, - akit a környéken Ju­liska néninek szólítanak - nem panaszkodik, inkább csak tény­ként állapítja meg:- A legnagyobb baj, hogy ki­szállt a lábamból az erő. Csak kampósbottal tudok a lakásban és az udvaron járkálni. Sajnos a szememmel is baj van. Az imakönyvek, amit olyan sokat forgatott, csendben pi­hennek a szekrényben. Amikor a tizenhárom unokája, vagy húsz dédunokája közül valame­lyik meglátogatja, arra kéri őket, hogy olvassanak fel neki egy keveset a könyvből. Azok szívesen tesznek eleget a nagyi kérésének. Ő és a férje 67 évet tettek meg együtt, a közös úton. Sze­génység, háború, gazdasági vál­ság, forradalom, igazságtalan­ság, embertelenség övezte oly­kor útjukat. De sohasem pa­naszkodtak. Egymás kezét fogva, egymást segítve s biz­tatva, hitben és szeretetben ha­ladtak együtt. Békességben, szerényen éltek, és élnek. Ami­kor a férj - akinek 98 év nyomja a vállát - hazatért a munkából, a Malom utcai kis házban a fel­eség vigasztaló tekintete, nyolc gyerek hancúrozása fogadta.- Csak azok tudják hogy mit jelent a család, akik annyi gyermeket felneveltek, mint mi - jegyezte meg a törékeny Erdé- lyiné.- Sohasem voltunk gazda­gok, de emberségben, becsület­ben felneveltük mind a nyolc Eredményes érdekképviselet gyermekünket. Van közöttük diplomás, szakmunkás, de ami a legfontosabb, mindannyian be­csületesen élnek, szeretik őket a munkahelyükön - vélekedik az apa jogos büszkeséggel.-Az én uram bárhol is dol­gozott, mindenütt elismerték. A keresetét az utolsó fillérig haza­adta. Nem tartozott a kocsmá- zók közé - tört fel az őszinteség 88 éves feleségből. Áz idős házaspár lelkét nem szorongatja a magára maradott­ság, az egyedüllét kínzó fáj­dalma. Mert minden nap felke­resik őket a gyerekek, unokák és dédunokák, hogy elviselhe­tőbbé tegyék az egyhangú na­pokat, s derűvel vegyék körül őket. Hogy megkérdezzék: nagyapa nem fáj a fejed? Éde­sanyám, mit segítsek? Szeretetet kapnak azoktól, akiknek szeretetet adtak. Ica lá­nya most is itt van: az ebédet hozta. Józsi fia a ház körül ténykedik. Renáta dédunokája figyeli, hogy megtudja a nagyi szavaiból, milyen is volt az élet 1951-ben, amikor az Erdélyi családot az utcára akarták tenni.-A férjem Volentnál dolgo­zott a malomban. Ott kaptunk egy kis lakást. Amikor a mal­mot államosították, közölték ve­lünk: nyolc napon belül költöz­zünk ki. Hová menjek a nyolc gyerekkel - kérdeztem sírva a tanácson. Az a maga dolga, - vágták rá gúnyosan. Csele tanár úr szólt az érdekünkben. így nem kerül­tünk az utcára. Aztán ideköltöz­tünk - eleveníti fel a keserű na­pok eseményeit az asszony az emlékek forrásából. Felváltva mesélnek, s miközben a két be­csületben megöregedett embert hallgatom, azon gondolkodom: vajon honnan ez a sok szeretet, megértés, hit, amely bennük la­kozik. Szenográdi Ferenc A szécsényi ipartestület köz­gyűlése - amelyre a művelődési Központ kamaratermében ke­rült sor - először nem volt hatá­rozatképes. Az alapszabály sze­rint viszont egy órán belül azo­nos napirenddel a megjelentek létszámától függetlenül, határo­zatképessé vált. Az éves mun­káról szóló írásbeli beszámoló­hoz Bakos László elnök fűzött szóbeli kiegészítőt. A 237 tagot magábafoglaló ipartestület el­nökségének tevékenységében meghatározó szerepe volt az ér­dekképviseleti munkának. Az országos központ segítségével sikerült elérni, hogy a kormány megszüntette a 3 százalékos alapdíj befizetési kötelezettsé­get a kezdő vállalkozóknál, az év második felében pedig csak­nem felére csökkentették az SZTK-járadék összegét. Az el­nökségi tagok kezdeményezé­sére, akik közül többen tagjai Szécsény város képviselő-testü­letének, sikerült elérniük, hogy az önkormányzat nem terhelte külön iparűzési adóval a terüle­tén működő vállalkozókat, ami a megyében is ritkaságszámba megy. A városi munkák elvég­zésében is tevékenyen részt vesznek az iparosok, valamint a testület gazdasági társulásai. Az elnökség közvetlen gya­korlati segítséget adott a tag­ságnak. Előadások szervezésé­vel ismertette az adó és a TB. fizetésével kapcsolatos teendő­ket, segített a nyugdíjas kisipa­rosok adóbevallásának elkészí­tésében, fogadónapot tartott a betegbiztosítási igazolványok érvényesítése céljából, közre­működött a szakemberek szer­ződtetésében stb. Két nagy beruházásra került sor. Az egyik a crossbar telefon bevezetése, a másik a székház átalakítása. A nagy összeget képviselő beruházások költsé­gei hamarosan megtérülnek. A beszámolót követő felszó­lalások mindegyike különböző megközelítésben, foglalkozott a távolmaradás okával. Ezen kí­vül Kazareczki László bérfüré- szelő a vállalkozók száma felől „Reszkető kezemmel fogom meg a kezedet __” Ké p: Sz. T. A Turul Rt. termékei a művelődési központ kiállításán érdeklődött. Szele Ferenc festő szóvá tette, hogy a tagsági díjért háromszor is fel kell keresni az érdekelteket. Ez számára nem csak plusz költséget jelent, ha­nem kiesést a munkából. Frenkl Gábor fakitermelő, a többi kö­zött elismeréssel szólt a székház átalakításáról, és a működőké­pesség fennmaradásáról. Pál- mány Boldizsár burkoló, a cső­deljárás módosítását szorgal­mazta, hogy a kisiparosok is hozzájussanak jogos pénzük­höz. Javasolta a közgyűlésnek, hogy kategorikusan utasítsa vissza azt az általánosítást, mely szerint a kisiparosok nem adnak számlát. Hanti István, társasvállalkozó, eredményes­nek értékelte az érdekképvise­leti munkát, majd nehezmé­nyezte, hogy az APEH szakem­bereinek részvételével meg­szervezett tanfolyamon, a 257 tag közül, csak tizenöten vettek részt. Farkas József kőműves, az információ hiányát tette szóvá. Részt vett és felszólalt Jakutt Péter, a balassagyarmati ipartestület elnöke, az országos szövetség elnökségi tagja. A közgyűlés végül elfogadta, az 1993. évi költségvetést a fel­adatokkal együtt. Nyílt szava­zással megválasztották az el­nökségbe Miklós Lajos festőt, és Rádi Istvánné fodrászt. V. K. Víz és kerítés • Karancsság. Az orvosi ren­delő felújítását, átalakítását ta­valy kezdték meg a községben. Idén ez a munka a vízvezeték­rendszer korszerűsítésével, az épülethez vezető feljáró rende­zésével, és a most éppen befeje­zés előtt álló kerítés építéssel folytatódott. Az önkormányzat az elmúlt időszakban vala­mennyi intézet egészséges ivó­vízzel való ellátásáról is gon­doskodott. Közmeghallgatás • Varsány. Az önkormányzat, illetve a képviselő-testület munkájával kapcsolatos észre­vételeivel, javaslataival, prob­lémáival a december 4-i köz­meghallgatáson kereshetik fel a helybeliek a helyi vezetés kép­viselőit. Kiránduló tanárok • Szécsény. A II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában már hagyomány, hogy a szakszerve­zet évente színházlátogatást szervez Budapestre. Most a tan­testület utazhatott a Madách Színház egyik előadásának megtekintésére. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents