Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-23 / 302. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. december 23., szerda DIÁK pAN Színésznő az iskolában A közelmúltban második alkalommal szerepelt Detre Annamária a salgótarjáni Csizmadia úti általános iskolában. Az elmúlt hét közepén száz alsós diák számára adott közel egyórás műsort két fő közreműködésével. Gyurkó Péter felvétele Szívbéli ajándékcsomagok Karácsonyi hangulat, bevásárlások áradata. Éppen egy textilboltban vagyok. Mellettem tipeg-topog egy nénike. Nem tudom, mit akar, gazdag-e, hogyan és kivel él, de létezik és tudom, hogy szeretetre, s boldogságra éhes. Majd az ágyneműk közt kezd válogatni. Megkérdi az árát, s három csomaggal vásárol, ösz- szesen 1800 forint értékben. Apró pénztárcájából előbukkan a két zöld bankó. Csöpp, kőkeménnyé fagyott kezein látni, meggyötörte már az élet, pihennie lenne jó, de a három szeretett gyermek karácsonyi ajándékot remél. S mily büszke rájuk. Amint a három csomagot egyberakja, szinte sóhajtva, de oly biztosan mondja: „A három gyermeknek lesz. Mert hárman vannak ám!” Éppen csomagolják szeretettjei ajándékát, mikor eszembe villan: mi lesz, ha a jóságos anyóka mégsem kapja vissza azt az óriási szeretetet, mint amilyennel adja ezt a csodálatos, de a gyermekek számára mégis oly csekély ajándékot? Mi lesz, ha nem tud többé ajándékot venni, ha egyáltalán nem lesz éhes a szeretetre, vajon akkor örülnének a gyerekek ennek az ágyneműnek? Vagy akkor talán már annyi is elég lenne, ha ezt az aprócska sokát próbált kezet megérinthetnék? Visnyár Gabriella Salgótarján Bolyai gimn. Találkozás egy költővel A közelmúltban író-olvasó találkozó volt iskolánkban. Vendégünk Faludi Adám volt, akinek versei és prózái nagy sikert arattak a diákság körében. A művek elhangzása után mód nyílott arra, hogy kérdéseket tegyünk fel, s felszabadultan beszélgessünk a költővel. A meghitt eszmecsere befejezésével megvásárolt könyveit örök emlékül dedikálta az új tulajdonosoknak. Ispán Anita Salgótarján Táncsics M. Közg. Szakk.isk. Nálunk járt a Mikulás Iskolánkban az eseményt megelőző héten lázban égtek a gyerekek. Mindenki lelkesen várta a Mikulás-estet, amelyet a Kakuk Toyota Kft. és az OTP támogatott. A diákok mikulási ajándékként ingyen juthattak hozzá a zsákbamacskába rejtett meglepetésekhez. A Mikulás egyenként tette próbára az iskola nevelőit is. Az elsős-másodikos gyerekek sikeres előadása után kezdődött a diszkó, melyen kicsik-nagyok együtt ropták a táncot a dallamos zenére. Végül - ahogy Dóra énekli - „jött a buli utáni takarítás,” de megérte! Szalai Gabriella Baglyasalja ált. isk. Ebben az évben is megünnepeltük Mikulás napját. Ez ugyan részben családi ünnep, de úgy gondoltuk, az egymás iránti figyelmesség iskolánkban is jól jön. Ennek tettünk eleget akkor, amikor a klubdélután keretében ajándékokkal leptük meg egymást. Zenei tagozatú iskola lévén a zenét tanuló osztályok most is bizonyítottak. A kicsinyek kórusa és a nagyok műsora egyaránt jó hangulatot keltett, elnyerte a hallgatóság tetszését. Reméljük, hogy a következő években is így lesz! Vertich Lilla Salgótarján Kodály ált. isk. Nagy iskolánk kis hírei Három éve minden Luca- napkor tartjuk a sorsolást, melyen mindig értékes nyereménytárgyak találnak gazdára. Idén egy kétkazettás magnó volt a fődíj, de azok sem panaszkodhattak, akik valamilyen más ajándékkal térhettek haza. * Iskolánkban már hagyomány a pályaválasztási vetélkedő, melyen a nyolcadikosok vesznek részt. Igen szoros küzdelem folyt a dobogós helyekért. Az első a 8.d, a második egy pont hátránnyal a 8.c., míg a harmadik a 8.b. csapata lett. Jutalmuk sok-sok jó tanács és könyv volt. * December 11 -dike jeles nap volt intézményünkben. Ekkor választották újra diáksportegyesületünk, az Arany DSE vezetőségét. A vezető igazgatónk dr. Kun András lett. Ennek az eseménynek a tiszteletére Tepkor Zoltán hosszútávfutóval emlékfutás zajlott a Karancs Szállótól iskolánkig, ahol már sokan várták a futókat. A rendezvényt sportbemutató zárta. * Nemrég került megrendezésre iskolánkban az Arany János versmondóverseny, amelyen tanulóink nagy számmal vettek részt. Hazánk nagy költőitől, Petőfitől, Aranytól. Juhász Gyulától, Adytól szavaltak. A 7-8. osztályosok közül az első Kövér Georgina, a második Angyal Béla, a harmadik Huszár Mónika lett. Ők képviselik iskolánkat a megyei versenyen. Szűcs Dóra St. Arany J. ált. isk. Rejtvény! Rejtvény! 1 2 3 P 5 7 ■ L 9 , Y 10 ■ ii 12 Helyezd el az ábrában az alábbi szavakat, betűcsoportokat úgy, hogy megfejtésként a kanyarodó sorban egy ünnepi kellék neve alakuljon ki! ADAMO, BOF, CSABI, KOMOR, MA- GYARY, ODA, OMO, RAGOZ, RÓZSIRA, SIN, SÍROK. Beküldési határidő: 1993. január 4. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése:Pro Űrbe. Pro Arte. Könyvjutalmat nyertek: Fiikor Alexandra, Salgótarján, Gagarin u. 6., Bakos István, Bá- tonyterenye, Bányász u. 7., Hajdú Tibor, Nagylóc, Rákóczi út 82. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, afogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek. Amennyiben bárki hozzátartozóját véli egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra nyúló eljárásra kell számítani. Kalcsó János 1917. Szalma- teres, *, 1945. 01. 15. hdf. Kereszt István 1921. Piliny, altiszt, 1945. 08. 20. hdf. Kesztyűs László 1922. Ma- gyarnándor(?), Fejt u.. *, 1945. 07. 17. hdf. Krausz János 1922. Tereske, honvéd, 1947. 02. 14. hdf. Kusi József 1922. Bgyar- mat., honvéd, 1945. 02. 20. hdf. Megszületett az ún. abortusztörvény 1993. január 1-jét követően a gyermeket váró nők, terhességük 12. hetétől várandóssági pótlékban részesülnek, amelynek célja a gyermeket váró nő életkörülményeinek könnyítése, a magzat egészséges fejlődését biztosító korszerű táplálkozás elősegítése. A várandósági pótlékra jogosultságot a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, amelyet a gyermeket váró nő választása szerint vagy a munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen, vagy a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon adhat le. A várandósági pótlék első ízben annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség a 12. hetét betöltötte, amennyiben a gyermeket váró nőt addigra terhesgondozásba vették. Amennyiben a gondozásba- vételre későbbi időpontban kerül sor a várandóssági pótlék a gondozásba vétel hónapjának első napjától jár. 1993. január 1-jétől állam- polgári jogon minden gyermeket váró nőt térítésmentes terhesgondozás illet meg, amelyet az általa választott szülészeti-nőgyógyászati szakellátás nyújtására jogosult intézményben, illetve orvosnál vehet igénybe. 1993.január 1-jét követően változnak a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok is. Amennyiben a terhesség megszakítását a gyermeket váró nőnél, vagy a magzatnál fennálló egészségi ok indokolja a műtétet az állapotos hozzájárulása esetén, minden külön kérelem nélkül elvégzik. Ha a terhesség megállapítását követően az állapotos nő súlyos válsághelyzetére hivatkozva meg kívánja szakíttatni terhességét, fel kell hogy keresse a családvédelmi szolgálatot, ha lehet akkor az apával együtt. Amennyiben az állapotos nő a felvilágosítás során szerzett információk birtokában is úgy ítéli meg, hogy kéri terhessége megszakítását, a szolgálat vezetője kitölti a kérőlapot. A kérelem aláírását követő 8 napon belül, ezzel jelentkezhet az általa választott egészségügyi intézményben, de beavatkozásra a kérőlap kiállítását követő 3 napon belül nem kerülhet sor. Ha a terhesség megszakítását az állapotos nő súlyos válsághelyzetére hivatkozással kéri, úgy a térítési díj 5000 forint, de szociális helyzetére való hivatkozással kérheti az összeg mérsékletét. A díjtételekről a családvédelmi szolgálat tájékoztatja. Nógrád megyében az alábbi helyeket lehet felkeresni: Ma- dzsar József Kórház rendelőintézete III. emelet. Salgótarján, Füleki út 64., városi kórház szül.-nőgyógyászati osztály II. em. Balassagyarmat, Rákóczi út 125., városi kórház rendelőintézet földszint Pásztó, Hársfa út 1. A szép településekért Karácsonyi emlékek a második világháború előtti Salgótarjánból A Rima Rt. megbecsülte a dolgozóit (FEB) A honfoglalás 1100 éves jubilleumára, az 1996-os világkiállításra készülődő városok, falvak, vállalkozók, iparosok, helyi, területi és központi civil szerveződések hozták létre Magyar Településfejlesztők Társaságát, amelyik december 21-ikén tartotta alakuló ülését.- Szeretnénk, ha a nevezetes 96-os esztendőre megszépülnének városaink, falvaink - mondta Szilvásy Istvánt, a világkiállítási fórum főtitkára. - A műemléképületek, parkok rendbehozatala a megszépülés- sel együtt anyagi gyarapodást is eredményezhet, amennyiben a közös célokat a helyi iparosok és a munkanélküliek bevonásával valósítják meg.-Milyent testületek, szervezetek érdeklődtek a településfejlesztők társasága iránt?- Testületileg jelentette be részvételét például a Somogy megyei közgyűlés, Békés, Túr- keve, Cegléd és még sok város képviselő-testülete. Csatlakozik több minisztérium, így a belügyi, a munkaügyi, valamint a környezetvédelmi és település- fejlesztési tárca. Számítunk a város- és faluszépítő egyesületek szakmai tapasztalataira, és mindenkire, aki szeretné szebbé tenni szülőhelyét, lakóhelyét. Kislány koromban mindig nagyon vártuk a karácsonyt. Nemcsak a fenyőfa miatt, az ajándékokért, hanem mert a mi kolóniánkból minden gyerek az Olvasóegylet karácsony estjén szerepelt. Színdarabot tanítottak az iskolában, ki-ki pásztor, Mária, József vagy éppen angyal volt, vagy a három királyok valamelyike. Igazi színpadon, igazi zenekar muzsikája, csengettyűk hangjára énekeltük a karácsonyi énekeket. Édesapám a Rimamurány- Salgótarján-Vasmű-Részvény- társaság munkása, szerszám- és gépkovács volt. A Salgótarjáni Acélgyár szeráru üzemében hámoron dolgozott. Alig voltam ötéves, amikor bevitt magával a gyárba: „Nézd kislányom, itt dolgozom” - mondta -, s emlékszem. hogyan kapaszkodtam félve a kezébe a rettenetes, félelmetes látványtól. A vörösz- szájú tüzet okádó kemencék sora előtt zakatoló gépek működtek, dohogva, döngve, hogy szinte remegett a padozat. Apám nadrágot viselt, és sötétkék munkásingben járt dolgozni. Anyám minden nap frisset adott rá, ám amikor hazatért, a verejték fehér sója szinte kérgesre változtatta a tiszta ruhát.-A Rimánál dolgozom, - mesélte néha egy-egy vidéki rokonnak. - Nehéz munka, de jól megfizetnek. A mérnök úr értékeli a szaktudásom. Ha valami új munkát kezdünk, hozzámjön: Na Kovács nézze csak, ácsszekercét csinálunk holnap. Vagy: horolókapákra kaptunk rendelést... Az acélgyár egy tálszerű völgyben volt. Körben, a hegyoldalra kapaszkodva kolónia vette körül. Földszintes szoba- konyhás lakásokból álló épületsorok a munkásoknak, emeletes, vízvezetékkel ellátott az előmunkásoknak és kétszobás lakások a tisztviselőknek. Az igazgató és a főmérnök a gyár előtt egy kertes villában lakott és lovas hintón járt... A kolóniában vidám volt az élet. Nagyapám Ózdon volt mozdonyvezető, majd halála után két fiát az Rt. inasnak vette fel. Aztán intézkedtek, hogy a fiúk átkerüljenek a tarjáni üzembe, mert ott van a részükre munka ... és átadták a lakás kulcsát. A szoba-konyhás lakásét a gyári kolóniában. Nem volt lakbér, a villanyvilágítás ingyen volt és évente két kocsi szenet kapott a munkás ingyen. Amikor pedig apám bejelentette, hogy nősülni szeretne, megmaradt a szoba-konyhás lakásban. Az özvegy nagymama takarítónői állást kapott a gyár kórházában és egy padlásszobát, ahová a legényfiával költözött. Iskolába a gyárhoz vezető főutcában jártunk. Igen szép emeletes, korszerű, tomatermes angol-vécés iskolánk volt 1930-ból.. Vadszőlővel befuttatva, nagy hintával felszerelt udvarral. De volt az iskola végében kiskert is, amit a felsősök gondoztak. Zöldségfélét ültettek, sőt még búzát és kukoricát is termesztettek a növénytanórához. A tanszert ingyen kaptuk. Igaz, hogy például a színes ceruzákat rajzóra után beszedték, de egyéb mindent, könyvet, füzetet az iskola adott. Azóta is sokat gondolkodom, hogyan tudták biztosítani ezt? Már az iskolában tartottunk a tornateremben műkedvelő előadásokat. Aki ügyesen rajzolt, egy nyugalmazott rajztanárhoz különórára járt. És innen biztosították a gyár szakmunkás-utánpótlását. Az értelmesebb fiúk a VI. osztály után inasnak szerződtek a gyárba. Aki jó előmenetelő volt, segéd lett s felvételre jelentkezhetett. Nem vettek fel akárkit. Bár a gyárban három műszak volt és vasárnap is dolgoztak a gépeken, szombat délutántól aki szabad volt - szórakozhatott. Délután meccsre mentek a férfiak. Volt foci csapat a SSE, s a gyár mellett volt a futballpálya, csodálatos fenyőligettel körülvéve. Ez a Dolinka. Beljebb gyerekjátszótérrel, sétautakkal, szalonnasütőhelyekkel - igazi pihenést kínált. Volt aki az Olvasóegyletbe ment szívesebben. A földszinten újságolvasó terem és köny- tár, szemben billiárddal söröző volt. Az emeleti bálterem színpadán a műkedvelők próbáltak időnkén színdarabot. Például a Tartuffe-ot, vagy operettet. Próbált a Szürke fiúk nevű tánczenekar és szombat este mindig bál volt hajnali ötig. Az Olvasóegylet mellett volt a tiszti kaszinó, ahová a mérnökök, a gyár tisztviselői, különféle irodavezetők jártak. A gyáron kívül nem keveredtek a munkásokkal. Kártyáztak, a kaszinó melleti pályán kugliztak. teniszeztek. Akkor divat és drága volt a kerékpár - kerékpároztak. Másként éltek ... Karácsonyra emlékeztem. Arra, hogy a bálteremben ki- gyúlt az „égig érő” fenyőfa. Ekkor jelent meg a gyárigazgató a feleségével és ruhát, édességet ajándékozott az árváknak.- Mi azért nem kapunk - mondta anyám -, mert nem vagyunk árvák, és apu megkapta az év végi elszámolást.- Vagyis a tőkés akkor 1938— ban valamit juttatott a nyereségből a munkásainak. Körülbelül egyhavi fizetést, ami akkor 100 pengő volt. Azót sokszor elgondolkodtam gyerekkorom élményein, tapasztalatain. Tetszett, hogy a munkát megkövetelték ugyan, de lakást, életkörülményeket biztosítottak. A gyár körül sokféle szórakozást, pihenési lehetőséget teremtettek, amiben a munkás újratermelte nemcsak testi erejét, de gondolhatott szellemi igényeire, sőt a generációk jövőjére is. Dolgozott és ünnepelt, pihent és szórakozott, művelődött és várta az ünnepeit, a majálist, a karácsonyt. A Rima tőkései figyeltek erre! Gál-Kovács Margit
