Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. december 23., szerda DIÁK pAN Színésznő az iskolában A közelmúltban második alkalommal szerepelt Detre Annamá­ria a salgótarjáni Csizmadia úti általános iskolában. Az elmúlt hét közepén száz alsós diák számára adott közel egyórás műsort két fő közreműködésével. Gyurkó Péter felvétele Szívbéli ajándékcsomagok Karácsonyi hangulat, bevá­sárlások áradata. Éppen egy textilboltban vagyok. Mellettem tipeg-topog egy nénike. Nem tudom, mit akar, gazdag-e, ho­gyan és kivel él, de létezik és tu­dom, hogy szeretetre, s boldog­ságra éhes. Majd az ágyneműk közt kezd válogatni. Megkérdi az árát, s három csomaggal vásárol, ösz- szesen 1800 forint értékben. Apró pénztárcájából előbukkan a két zöld bankó. Csöpp, kőke­ménnyé fagyott kezein látni, meggyötörte már az élet, pihen­nie lenne jó, de a három szere­tett gyermek karácsonyi aján­dékot remél. S mily büszke rá­juk. Amint a három csomagot egyberakja, szinte sóhajtva, de oly biztosan mondja: „A három gyermeknek lesz. Mert hárman vannak ám!” Éppen csomagolják szeretett­jei ajándékát, mikor eszembe villan: mi lesz, ha a jóságos anyóka mégsem kapja vissza azt az óriási szeretetet, mint ami­lyennel adja ezt a csodálatos, de a gyermekek számára mégis oly csekély ajándékot? Mi lesz, ha nem tud többé ajándékot venni, ha egyáltalán nem lesz éhes a szeretetre, vajon akkor örülnének a gyerekek ennek az ágyneműnek? Vagy akkor talán már annyi is elég lenne, ha ezt az aprócska sokát próbált kezet megérinthetnék? Visnyár Gabriella Salgótarján Bolyai gimn. Találkozás egy költővel A közelmúltban író-olvasó találkozó volt iskolánkban. Vendégünk Faludi Adám volt, akinek versei és prózái nagy si­kert arattak a diákság körében. A művek elhangzása után mód nyílott arra, hogy kérdéseket te­gyünk fel, s felszabadultan be­szélgessünk a költővel. A meg­hitt eszmecsere befejezésével megvásárolt könyveit örök em­lékül dedikálta az új tulajdono­soknak. Ispán Anita Salgótarján Táncsics M. Közg. Szakk.isk. Nálunk járt a Mikulás Iskolánkban az eseményt megelőző héten lázban égtek a gyerekek. Mindenki lelkesen várta a Mikulás-estet, amelyet a Kakuk Toyota Kft. és az OTP támogatott. A diákok mikulási ajándékként ingyen juthattak hozzá a zsákbamacskába rejtett meglepetésekhez. A Mikulás egyenként tette próbára az is­kola nevelőit is. Az elsős-má­sodikos gyerekek sikeres elő­adása után kezdődött a diszkó, melyen kicsik-nagyok együtt ropták a táncot a dallamos ze­nére. Végül - ahogy Dóra énekli - „jött a buli utáni takarí­tás,” de megérte! Szalai Gabriella Baglyasalja ált. isk. Ebben az évben is megünne­peltük Mikulás napját. Ez ugyan részben családi ünnep, de úgy gondoltuk, az egymás iránti figyelmesség iskolánkban is jól jön. Ennek tettünk eleget akkor, amikor a klubdélután keretében ajándékokkal leptük meg egy­mást. Zenei tagozatú iskola lévén a zenét tanuló osztályok most is bizonyítottak. A kicsinyek kó­rusa és a nagyok műsora egy­aránt jó hangulatot keltett, el­nyerte a hallgatóság tetszését. Reméljük, hogy a következő években is így lesz! Vertich Lilla Salgótarján Kodály ált. isk. Nagy iskolánk kis hírei Három éve minden Luca- napkor tartjuk a sorsolást, me­lyen mindig értékes nyeremény­tárgyak találnak gazdára. Idén egy kétkazettás magnó volt a fődíj, de azok sem panaszkod­hattak, akik valamilyen más ajándékkal térhettek haza. * Iskolánkban már hagyomány a pályaválasztási vetélkedő, me­lyen a nyolcadikosok vesznek részt. Igen szoros küzdelem folyt a dobogós helyekért. Az első a 8.d, a második egy pont hátránnyal a 8.c., míg a harma­dik a 8.b. csapata lett. Jutalmuk sok-sok jó tanács és könyv volt. * December 11 -dike jeles nap volt intézményünkben. Ekkor választották újra diáksportegye­sületünk, az Arany DSE vezető­ségét. A vezető igazgatónk dr. Kun András lett. Ennek az ese­ménynek a tiszteletére Tepkor Zoltán hosszútávfutóval emlék­futás zajlott a Karancs Szállótól iskolánkig, ahol már sokan vár­ták a futókat. A rendezvényt sportbemutató zárta. * Nemrég került megrende­zésre iskolánkban az Arany Já­nos versmondóverseny, ame­lyen tanulóink nagy számmal vettek részt. Hazánk nagy költő­itől, Petőfitől, Aranytól. Juhász Gyulától, Adytól szavaltak. A 7-8. osztályosok közül az első Kövér Georgina, a második Angyal Béla, a harmadik Hu­szár Mónika lett. Ők képviselik iskolánkat a megyei versenyen. Szűcs Dóra St. Arany J. ált. isk. Rejtvény! Rejtvény! 1 2 3 P 5 7 ■ L 9 , Y 10 ■ ii 12 Helyezd el az ábrában az alábbi szavakat, betűcsoportokat úgy, hogy meg­fejtésként a ka­nyarodó sorban egy ünnepi kel­lék neve alakul­jon ki! ADAMO, BOF, CSABI, KOMOR, MA- GYARY, ODA, OMO, RAGOZ, RÓZSIRA, SIN, SÍROK. Beküldési határidő: 1993. ja­nuár 4. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése:Pro Űrbe. Pro Arte. Könyvjutalmat nyertek: Fii­kor Alexandra, Salgótarján, Ga­garin u. 6., Bakos István, Bá- tonyterenye, Bányász u. 7., Hajdú Tibor, Nagylóc, Rákóczi út 82. A könyveket postán jut­tatjuk el nyerteseinknek! Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Ma­gyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (szüle­tési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, afogvatartás jel­legét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a je­lenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatá­ron születtek. Amennyiben bárki hozzátar­tozóját véli egy név mögött fel­fedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azo­nosítani. Hosszúra nyúló eljá­rásra kell számítani. Kalcsó János 1917. Szalma- teres, *, 1945. 01. 15. hdf. Kereszt István 1921. Piliny, altiszt, 1945. 08. 20. hdf. Kesztyűs László 1922. Ma- gyarnándor(?), Fejt u.. *, 1945. 07. 17. hdf. Krausz János 1922. Te­reske, honvéd, 1947. 02. 14. hdf. Kusi József 1922. Bgyar- mat., honvéd, 1945. 02. 20. hdf. Megszületett az ún. abortusztörvény 1993. január 1-jét követően a gyermeket váró nők, terhessé­gük 12. hetétől várandóssági pótlékban részesülnek, amely­nek célja a gyermeket váró nő életkörülményeinek könnyítése, a magzat egészséges fejlődését biztosító korszerű táplálkozás elősegítése. A várandósági pót­lékra jogosultságot a terhessé­get megállapító szülész-nőgyó­gyász szakorvos igazolja, ame­lyet a gyermeket váró nő válasz­tása szerint vagy a munkáltató­jánál működő társadalombizto­sítási kifizetőhelyen, vagy a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon adhat le. A vá­randósági pótlék első ízben an­nak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség a 12. hetét betöltötte, amennyiben a gyermeket váró nőt addigra ter­hesgondozásba vették. Amennyiben a gondozásba- vételre későbbi időpontban ke­rül sor a várandóssági pótlék a gondozásba vétel hónapjának első napjától jár. 1993. január 1-jétől állam- polgári jogon minden gyerme­ket váró nőt térítésmentes ter­hesgondozás illet meg, amelyet az általa választott szülé­szeti-nőgyógyászati szakellátás nyújtására jogosult intézmény­ben, illetve orvosnál vehet igénybe. 1993.január 1-jét követően változnak a terhesség megszakí­tására vonatkozó szabályok is. Amennyiben a terhesség meg­szakítását a gyermeket váró nő­nél, vagy a magzatnál fennálló egészségi ok indokolja a műté­tet az állapotos hozzájárulása esetén, minden külön kérelem nélkül elvégzik. Ha a terhesség megállapítását követően az ál­lapotos nő súlyos válsághelyze­tére hivatkozva meg kívánja szakíttatni terhességét, fel kell hogy keresse a családvédelmi szolgálatot, ha lehet akkor az apával együtt. Amennyiben az állapotos nő a felvilágosítás so­rán szerzett információk birto­kában is úgy ítéli meg, hogy kéri terhessége megszakítását, a szolgálat vezetője kitölti a kérő­lapot. A kérelem aláírását kö­vető 8 napon belül, ezzel jelent­kezhet az általa választott egészségügyi intézményben, de beavatkozásra a kérőlap kiállí­tását követő 3 napon belül nem kerülhet sor. Ha a terhesség megszakítását az állapotos nő súlyos válsághelyzetére hivat­kozással kéri, úgy a térítési díj 5000 forint, de szociális helyze­tére való hivatkozással kérheti az összeg mérsékletét. A díjtéte­lekről a családvédelmi szolgálat tájékoztatja. Nógrád megyében az alábbi helyeket lehet felkeresni: Ma- dzsar József Kórház rendelőin­tézete III. emelet. Salgótarján, Füleki út 64., városi kórház szül.-nőgyógyászati osztály II. em. Balassagyarmat, Rákóczi út 125., városi kórház rendelőinté­zet földszint Pásztó, Hársfa út 1. A szép településekért Karácsonyi emlékek a második világháború előtti Salgótarjánból A Rima Rt. megbecsülte a dolgozóit (FEB) A honfoglalás 1100 éves jubilleumára, az 1996-os világkiállításra készülődő váro­sok, falvak, vállalkozók, iparo­sok, helyi, területi és központi civil szerveződések hozták létre Magyar Településfejlesztők Társaságát, amelyik december 21-ikén tartotta alakuló ülését.- Szeretnénk, ha a nevezetes 96-os esztendőre megszépülné­nek városaink, falvaink - mondta Szilvásy Istvánt, a vi­lágkiállítási fórum főtitkára. - A műemléképületek, parkok rendbehozatala a megszépülés- sel együtt anyagi gyarapodást is eredményezhet, amennyiben a közös célokat a helyi iparosok és a munkanélküliek bevonásá­val valósítják meg.-Milyent testületek, szerve­zetek érdeklődtek a településfej­lesztők társasága iránt?- Testületileg jelentette be részvételét például a Somogy megyei közgyűlés, Békés, Túr- keve, Cegléd és még sok város képviselő-testülete. Csatlakozik több minisztérium, így a bel­ügyi, a munkaügyi, valamint a környezetvédelmi és település- fejlesztési tárca. Számítunk a város- és faluszépítő egyesüle­tek szakmai tapasztalataira, és mindenkire, aki szeretné szebbé tenni szülőhelyét, lakóhelyét. Kislány koromban mindig nagyon vártuk a karácsonyt. Nemcsak a fenyőfa miatt, az ajándékokért, hanem mert a mi kolóniánkból minden gyerek az Olvasóegylet karácsony estjén szerepelt. Színdarabot tanítottak az iskolában, ki-ki pásztor, Má­ria, József vagy éppen angyal volt, vagy a három királyok va­lamelyike. Igazi színpadon, igazi zenekar muzsikája, csen­gettyűk hangjára énekeltük a karácsonyi énekeket. Édesapám a Rimamurány- Salgótarján-Vasmű-Részvény- társaság munkása, szerszám- és gépkovács volt. A Salgótarjáni Acélgyár szeráru üzemében hámoron dolgozott. Alig voltam ötéves, amikor bevitt magával a gyárba: „Nézd kislányom, itt dolgozom” - mondta -, s em­lékszem. hogyan kapaszkodtam félve a kezébe a rettenetes, fél­elmetes látványtól. A vörösz- szájú tüzet okádó kemencék sora előtt zakatoló gépek mű­ködtek, dohogva, döngve, hogy szinte remegett a padozat. Apám nadrágot viselt, és sö­tétkék munkásingben járt dol­gozni. Anyám minden nap fris­set adott rá, ám amikor hazatért, a verejték fehér sója szinte kér­gesre változtatta a tiszta ruhát.-A Rimánál dolgozom, - mesélte néha egy-egy vidéki rokonnak. - Nehéz munka, de jól megfizetnek. A mérnök úr értékeli a szaktudásom. Ha va­lami új munkát kezdünk, hoz­zámjön: Na Kovács nézze csak, ácsszekercét csinálunk holnap. Vagy: horolókapákra kaptunk rendelést... Az acélgyár egy tálszerű völgyben volt. Körben, a he­gyoldalra kapaszkodva kolónia vette körül. Földszintes szoba- konyhás lakásokból álló épület­sorok a munkásoknak, emele­tes, vízvezetékkel ellátott az előmunkásoknak és kétszobás lakások a tisztviselőknek. Az igazgató és a főmérnök a gyár előtt egy kertes villában lakott és lovas hintón járt... A kolóniában vidám volt az élet. Nagyapám Ózdon volt mozdonyvezető, majd halála után két fiát az Rt. inasnak vette fel. Aztán intézkedtek, hogy a fiúk átkerüljenek a tarjáni üzembe, mert ott van a részükre munka ... és átadták a lakás kulcsát. A szoba-konyhás laká­sét a gyári kolóniában. Nem volt lakbér, a villanyvilágítás ingyen volt és évente két kocsi szenet kapott a munkás ingyen. Amikor pedig apám bejelen­tette, hogy nősülni szeretne, megmaradt a szoba-konyhás lakásban. Az özvegy nagy­mama takarítónői állást kapott a gyár kórházában és egy pad­lásszobát, ahová a legényfiával költözött. Iskolába a gyárhoz vezető főutcában jártunk. Igen szép emeletes, korszerű, tomatermes angol-vécés iskolánk volt 1930-ból.. Vadszőlővel befut­tatva, nagy hintával felszerelt udvarral. De volt az iskola vé­gében kiskert is, amit a felsősök gondoztak. Zöldségfélét ültet­tek, sőt még búzát és kukoricát is termesztettek a növénytanó­rához. A tanszert ingyen kaptuk. Igaz, hogy például a színes ce­ruzákat rajzóra után beszedték, de egyéb mindent, könyvet, fü­zetet az iskola adott. Azóta is sokat gondolkodom, hogyan tudták biztosítani ezt? Már az iskolában tartottunk a tornate­remben műkedvelő előadáso­kat. Aki ügyesen rajzolt, egy nyugalmazott rajztanárhoz kü­lönórára járt. És innen biztosí­tották a gyár szakmunkás-után­pótlását. Az értelmesebb fiúk a VI. osztály után inasnak szer­ződtek a gyárba. Aki jó előme­netelő volt, segéd lett s felvé­telre jelentkezhetett. Nem vet­tek fel akárkit. Bár a gyárban három műszak volt és vasárnap is dolgoztak a gépeken, szombat délutántól aki szabad volt - szórakozhatott. Délután meccsre mentek a fér­fiak. Volt foci csapat a SSE, s a gyár mellett volt a futballpálya, csodálatos fenyőligettel körül­véve. Ez a Dolinka. Beljebb gyerekjátszótérrel, sétautakkal, szalonnasütőhelyekkel - igazi pihenést kínált. Volt aki az Olvasóegyletbe ment szívesebben. A földszin­ten újságolvasó terem és köny- tár, szemben billiárddal söröző volt. Az emeleti bálterem szín­padán a műkedvelők próbáltak időnkén színdarabot. Például a Tartuffe-ot, vagy operettet. Próbált a Szürke fiúk nevű tánczenekar és szombat este mindig bál volt hajnali ötig. Az Olvasóegylet mellett volt a tiszti kaszinó, ahová a mérnö­kök, a gyár tisztviselői, külön­féle irodavezetők jártak. A gyá­ron kívül nem keveredtek a munkásokkal. Kártyáztak, a ka­szinó melleti pályán kugliztak. teniszeztek. Akkor divat és drága volt a kerékpár - kerékpá­roztak. Másként éltek ... Karácsonyra emlékeztem. Arra, hogy a bálteremben ki- gyúlt az „égig érő” fenyőfa. Ek­kor jelent meg a gyárigazgató a feleségével és ruhát, édességet ajándékozott az árváknak.- Mi azért nem kapunk - mondta anyám -, mert nem va­gyunk árvák, és apu megkapta az év végi elszámolást.- Vagyis a tőkés akkor 1938— ban valamit juttatott a nyere­ségből a munkásainak. Körülbe­lül egyhavi fizetést, ami akkor 100 pengő volt. Azót sokszor elgondolkod­tam gyerekkorom élményein, tapasztalatain. Tetszett, hogy a munkát megkövetelték ugyan, de lakást, életkörülményeket biztosítottak. A gyár körül sok­féle szórakozást, pihenési lehe­tőséget teremtettek, amiben a munkás újratermelte nemcsak testi erejét, de gondolhatott szellemi igényeire, sőt a gene­rációk jövőjére is. Dolgozott és ünnepelt, pihent és szórakozott, művelődött és várta az ünne­peit, a majálist, a karácsonyt. A Rima tőkései figyeltek erre! Gál-Kovács Margit

Next

/
Thumbnails
Contents