Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

IFJÚSÁGI ÜGYEKBEN SAJNOS EGY HELYBEN TOPOGUNK — 3. oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL mindent megvásárolhat a NÓGRÁDKER RT. áruházaiban és szaküzleteiben. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén. HETI BEVÁLTÁSI ÁRFOLYAM: 1992. DECEMBER 2. SZERDA III. ÉVFOLYAM 284. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Kárpótlási jegyek a tőzsdén Az előzetes várakozásokhoz képest lényegesen nagyobb for­galmat bonyolítottak kárpótlási jegyekből bevezetésük első tőzs­dei napján, kedden — mondotta Lotfi Farbod, a Budapesti Érték­tőzsde ügyvezető igazgatója saj­tótájékoztatón. Az első napon névértéken 31,6 millió kötés tör­tént kárpótlási jegyekre, forgal­muk 25,2 millió forint volt, az ár­folyamuk 79-80 százalék körül alakult. Ajándék-expo Kőbányán Ajándék-expót szervez a Kő­bányai Vásárváros területén de­cember 4-től 23-ig a Hungexpo Rt. Consum-stúdiója. Mintegy kétszázan kínálják majd termé­keiket összesen 3000 négyzet- méteres területen, vagyis a vásár négyszer akkora lesz, mint a ta­valyi Csillag-expo volt. A ren­dezvény a vásárváros F és F 2 pa­vilonjában lesz. A vásár hétköz­nap 12-től 21 óráig, szombaton­ként és vasárnaponként 9-től 21 óráig tart nyitva. Veszélyben a működőképesség Az akadémiai kutatóhálózat az eddigi akadémiai reformok­nak köszönhetően megtartotta működőképességét, de annak végső határához érkezett — je­lentette ki Kosáry Domokos az Akadémia rendkívüli közgyűlé­sén. Az MTA elnöke kiemelte: a további adminisztratív szigorítá­sok és pénzügyi elvonások kö­vetkeztében nemzeti értékünk komoly veszélybe kerül. A tudo­mány ugyan nem termelőerő, de az emberi élet, az egyéni és a kö­zösségi élet minőségének elő­mozdítója. Enélkül nincs gazda­sági felemelkedés. Fejlesztését, hatékonyabbá tételét megfelelő törvényi keretek között kell megvalósítani. Fegyház — életfogytig A Legfelsőbb Bíróság — ked­den kihirdetett ítéletében — helybenhagyta a „porschés gyil­kos”-ként ismertté vált Rieschl Gáborra első fokon kiszabott életfogytig tartó fegyházbünte­tést. Az ítélet indoklásában el­hangzott: a társadalom fokozott védelme érdekében szükséges, hogy a súlyos bűncselekménye­ket elkövetett rendkívül veszé­lyes vádlottat a jelenleg alkal­mazható legsúlyosabb büntetés­sel sújtsa a bíróság. A vádlott és védője a büntetés enyhítéséért fellebbezett. Gépjármű-felelősség­biztosítás: 14 %-os emelés Az Állami Biztosításfelügye­let már javaslatot tett a kötelező gépj ármű-felelősségbiztosítások- jövő évi dijáról, s a pénzügymi­niszter ezzel kapcsolatos rende­leté akár napokon belül napvilá­got láthat. A díjemelés átlagos mértéke 14 százalékos lesz. A részletes díjtáblázat még nem is­mert. Feszültség Kolozsvárott Kolozsvárott, ahol kedden délelőtt leleplezték a Mátyás-szoborra a magyar értelmiségiek és a lakosság tiltakozásának, illetve az orszá­gos műemlékvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelmen kívül ha­gyásával elhelyezett román feliratot, feszült légkör uralkodik. A szoborkompozíciót, amelynek álló alakjaira román zászlót tűz­tek ki (noha a műemlékvédelmi hatóságok ezt is tiltják), rendőrök őr­zik, a közelben parkoló katonai gépkocsik hangszóróin román népi zene szól, távolabb a járdákon két-háromszáz, javarészt teológus fia­tal sétál körbe-körbe. Első tiltakozásként az RMDSZ nem képviseltette magát sem a nemzeti ünnep alkalmából rendezett hétfői műsoron, sem a keddi ko­szorúzásokon — és természetesen a Iorga-felirat leleplezésén sem. Jogrendszerünket át kell formálni Felzárkózás Európához A jogállamiságnak át kell itatnia mindent — a társadalmat és a politikai szférát —, mert enélkül európai jogrendet, jogál­lamiságot létrehozni nem lehet — mondta megnyitóbeszédében Göncz Árpád, a „Jogállamiság útján — felzárkózás Európához” című tudományos ülésen. A köz- társasági elnök hangsúlyozta: csatlakozásunk Európához kü­lönös erőfeszítést igényel a jo­gásztársadalomtól, mert jog­rendszerünket ki kell egészíteni, át kell formálni. (MTI) Lapunk Élő Kíváncsiskodó című közéleti fórumsorozata tegnap Salgótarjánban folytatódott. A Nógrádi Történeti Múzeumban megjelent érdeklődök kérdéseire - többek között - Detre Jenő alpolgármester, Horváth József a Volán-vállalat igazgatója, va­lamint a vízmüvek képviselője válaszolt. Fotó: Rigó T. A diákság alulinformált? A tandíj elleni tiltakozásokról A tervezett tandíj bevezetése elleni tiltakozásként az ország számos felsőoktatási intézmé­nyének diáksága tegnap délelőtt megkezdte korábban kilátásba helyezett figyelmeztető de­monstrációját. Amint azt az Országos Felső- oktatási Érdekképviseleti Szö­vetség az MTI tudomására hoz­ta: az intézmények falain belüli rendkívüli fórumokra, hallgatói gyűlésekre az OFÉSZ november 28-i, rendkívüli közgyűlése szó­lította fel a hallgatói önkormány­zatokat. Arra kérte őket: e fóru­mokon tájékoztassák a hallgató­kat az OFÉSZ és a Művelődési Minisztérium közötti tárgyalá­sok jelenlegi helyzetéről és a megegyezés feltételeiről. Az OFÉSZ-től kapott infor­máció szerint a szövetség és a művelődési tárca november 27-i tárgyalásán az 1993 szeptembe­rétől esedékes tandíj ügyében számos kérdés maradt nyitva, így az Országos Felsőoktatási Ér­dekképviseleti Szövetség — az elmaradt társadalmi egyeztetés miatt — további tárgyalásokat tart szükségesnek. Ugyanakkor Bakos István, a Művelődési Minisztérium e té­mában illetékes főosztályvezető­je az MTI,munkatársának kifej­tette: a közeli napokban több hallgatói fórumon vett részt. Az ott szerzett tapasztalatok arról győzték meg, hogj a diákság alul­informált a tandíjjal kapcsolatos tárgyalásokról. Véleménye sze­rint az OFÉSZ nem közvetítette a korábbi tárgyalások, illetve egyeztetések eredményeit. A fő­osztályvezető úgy látja, hogy a diákok nyitott kapukat dönget­nek, mert követeléseiket a ké­szülő felsőoktatási törvény, vala­mint a felsőoktatás 2000-ig szóló fejlesztési terve tartalmazza. Le­szögezte: mindkét tervezet ki­dolgozása során egyeztettek az OFESZ-szel, és azokat e szövet­ség egyetértésével dolgozták ki. Korszerű fecskendők nélkül veszélybe kerülhet a működés Az emberek fele a tűzoltók telefonszámát sem tudj a A tűzoltók munkáját az átlagember többnyire csak akkor ve­szi észre, amikor a pirosra festett, szirénázó tüzoltókocsik meg­jelennek az utcán, hírül adva, hogy valahol segíteni kell valakin vagy valamin. Valljuk be őszintén - igazából csak az tudja érté­kelni tevékenységüket, aki már maga is került bajba, és szorult a segítségükre. Közismert ugyanis, hogy nemcsak a tüzesetek, hanem gyakorlatilag mindenféle baleseti vagy természeti ka­tasztrófa elhárításában részt vesznek a tűzoltók, az árvíztől a fán rekedt házimacska megmentéséig, a közúti balesettől a cső­törés következményeinek felszámolásáig. Mit tesz mindannyi­unk érdekében ez az egyenruhás testület? Milyen gondokkal küzd? Erre kerestük a választ. ^ Nógrád megye tűzoltó pa­rancsnokhelyettesével, Csaba Ákossal beszélgettünk arról, hogy milyen kép él a lakosság­ban a tűzoltóságról.- A közelmúltban az orszá­gos parancsnokság elvégeztetett egy részletes közvéleménykuta­tást. A lakosságnak körülbelül az egy ezrelékét érintette a fel­mérés, így Nógrád megyében 220 embert kérdeztek meg. A válaszadók különböző életko­rnak, különféle iskolai végzett­ségűek és neműek voltak, hogy lehetőség szerint a társadalom teljes keresztmetszetének ró-| lünk alkotott véleményét meg- . ismerhessük.-Milyen kérdésekre kívántak választ kapni?- Ehhez alapvetően három kategóriába kellett sorolni a megkérdezetteket. Az elsőbe azok kerültek, akiknek lakhe­lyét tíz percen belül elérhetik az állami tűzoltóegységek, a má­sodikba, akik 11-20 perc múlva kaphatnak segítséget, a harma­dikba pedig akik 21-30 perc él­tedével. Gépjárműveink állapo­tát figyelembe véve percenként szá molhatunk egy kilométert. A kiválasztásban természetesen megkülönböztettek családi, sor, középmagas és magasházakban élő állampolgárokat is. Utóbbi épületek egyébként csak Nagy- bátonyban és Salgótarjánban ta­lálhatók.- Mondana néhányat az ér­dekesebb eredmények közül?- Megkérdezték például, hogy aki látta már munka köz­ben a tűzoltókat, annak milyen véleménye alakult ki tevékeny­ségünk színvonalán®. Nos, az emberek a szakszerűséget, a gyorsaságot, és a bátorságot emelték ki elsősorban, de a gép­járműveink színvonalát csak közepesnek ítélték.-Mennyire fedi ez az ered­mény a valóságot?- Bizony meglehetősen el­térő gépparkunk színvonala. Van olyan szovjet gyártmányú (Folytatás a 3. oldalon) A munkavállalói járulék 2 % lesz Önkormányzatoknak — csak 30 százalék Számos módosító indítvány­ról szavaztak az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén. A kormányzati „nem” ellené­re döntöttek arról a képviselők, hogy a Területfejlesztési Alapra a tervezett 4,5 milliárd forint he­lyett 6 milliárd jusson a költség- vetésben. Szintén az alapokat érintő határozat volt, hogy 1,5 milliárd forinttal növelték a Fog­lalkoztatási Alap költségvetését. A családi pótlék és a várandósági támogatás előirányzatát 4,29 milliárd forinttal emelték meg. Szinte egyhangú többséggel tá­mogatták a képviselők azokat az indítványokat, amelyek az Érdek­egyeztető Tanácsban született megállapodásból következtek, így a munkaadói járulék 7 száza­lékos és a munkavállalói járulék 2 százalékos mértéke mellett döntöttek. 10 milliárd forinttal megemelkedett a céltartalékként képzett bérpolitikai keret, amelyből a jövő év májusára ígért közalkalmazotti fizetés- emeléseket hajtják majd végre. Számos hivatalt érintő költ­ségcsökkentést is elfogadott a Ház. Az érintett hivatalok között van többek között a Miniszterel­nökség, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, az Álla­mi Vagyonügynökség, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az In­formációs és a Nemzetbiztonsági Hivatal, a tárca nélküli miniszte­rek apparátusa. Több kiadásnö­velő határozat is született: az Or­szágos Tudományos Kutatási Alap támogatását megnövelték 440 millió forinttal. 200 millió 20 milliót a külföldön megjelent) magyar lapok támogatására, és 222 millió forinttal emelték az Ily- lyés Alapítvány támogatását. Növelték a Magyar Olimpiai Bi­zottság és egyes társadalmi szer­vezetek költségvetési támogatá­sát, és mintegy 200 millió forint­tal megemeltek a pártoknak jutó támogatást is. 1993-ban az önkormányzatok a személyi jövedelemadó-bevé­telek 30 százalékát kapják majd meg, a fennmaradó 70 százalék pedig a központi költségvetést il­leti. így döntöttek tegnap a kép­viselők, elvetve a szabaddemok­raták javaslatát az arány 40-60 százalékos mértékére. A név sze­rinti szavazáson 125 honatya szavazott igennel, 149-en adtak le nem szavazatot, és 19-en tar­tózkodtak. forintot szavaztak meg a Magya rok Világszövetségének, 121 Negyvenegy napig tartott Véget ért az éhségsztrájk Országszerte befejezték 41 napja tartó éhségsztrájkjukat a kétkulcsos áfa bevezetése ellen tiltakozók kedden. Az akciót szervező Létminimum Alatt Élők Társasága ugyanis szükség­telennek tartotta a sztrájk folyta­tását, miután az Országgyűlés el­fogadta a forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot — jelentette be kedden az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában Valencsik Fe­renc, a társaság elnöke és Deák Lajos alelnök. Hangoztatják: el­fogadhatatlannak tartják a Par­lament döntését, ezért december 7-én aláírásgyűjtési akciót indí­tanak az Országgyűlés feloszla­tásáért, és új választások kiírásá­ért. Áruszállítóktól — megtagadott határátlépés Pénzügyőrök korrupciós ügyeiről, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által felderített bűncselekmények­ről és a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargóból eredő feladatok teljesítéséről tájékoztatta az újságírókat tegnap Arnold Mihály vezérőr­nagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka. Mint elmondta, idén 11 büntetőeljárás in­dult pénzügyőrök ellen korrupció vádjával. Az ellenőrzés elmulasztása miatt több pa­rancsnokot leváltottak, és 150 felett volt a fe­gyelmi határozatok száma. A testületen belü­li korrupciós ügyek 98 százalékát maguk a vám- és pénzügyőrök derítették fel. A VPOP tapasztalata szerint erősödött a szervezett bűnözés. A VPOP által felderített bűncselekményekkel okozott kár értéke 4,5 milliárd forint volt, és egymilliárd forint ér­tékben foglaltak le vámárut. Az embargóval kapcsolatos feladatok vég­rehajtását a VPOP az ENSZ szakembereivel együttműködve végzi. Szeretnék a hajózási forgalomban is egyre hatékonyabban ellen­őrizni az ENSZ-határozat betartását. Eddig több mint ezerszer tagadták meg a határátlé­pés engedélyezését az áruszállítóktól. Az em­bargóhoz kötődően hamis okmányok felmu­tatása, devizajogsértés vagy csempészet vád­jával huszonkét büntetőeljárás kezdődött, 14 millió forintos elkövetési értékben. (MTI) Emlékmugyalázás Mátraszelén A falu közvéleményét meg­döbbentő esemény történt Mát­raszelén. Feltehetően az elmúlt hét végén ismeretlen tettes vagy tettesek ellopták a községi vi­lágháborús emlékmű két bronz emléktábláját és letépték címe­rét is. Minderről Vincze László, polgármester tájékoztatta tele­fonon szerkesztőségünket.-A faluban mindenkit meg­döbbentett a barbár kegyeletsér­tés. De legfőképpen azokat, akiknek hozzátartozói estek el az első és második világégés­ben. A letépett és ellopott bronzlapokon ezeknek a mátre- szelei hősöknek a nevei voltak bevésve. Az elsőt már koráb­ban, a második emléktáblát, amely jelentős közadakozásból készült el, tavaly decemberben avattuk fel az emlékművön. A tényleges kár 150 ezer forint le­het, de az eszmei, erkölcsi vesz­teségünk annál jóval nagyobb! A salgótarjáni rendőrkapi­tányságon azonnal bejelentést tettünk, vizsgálják az ügyet. Szerintem gazdasági bűncse­lekmény történhetett, de nem hallgathatom el, hogy politikai indítékból is elkövethették a szoborgyalázást. Nógrádban ilyen cselekményt még nem kö­vettek el. Az is igaz, hogy a szí­nesfém-tolvajoknak más a mozgási területük, mint a kegy­helyek környéke. Éppen ezért egyelőre nem kizárható, hogy valakit vagy valakiket politikai sandaság vezetett, amikor meg­csonkították az emlékművet. E helyről is kérem mindazo­kat, akik bármilyen felvilágosí­tást tudnak adni az esettel kap­csolatban, mondják azt el a sal­gótarjáni rendőrkapitányságon, vagy a mátraszelei községhá­zán. - szgys -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents