Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. december 17., csütörtök Természetbúvár terem Budapesten a természettudományi múzeumban megnyitott teremben a látogatók tanulmányozhatják, meg is foghatják a kiállított kövületeket, preparátumokat. MTI Foto „A pénz históriájának legnagyobb csínytevése” így keresett Soros hetvennvolcmilliárdot Manapság nem ritka, hogy az élet más területein befutott emberek kerülnek akarva-akaratlan a politika igencsak szövevényes terepére. így történt ez Kerényi Imrével, a Madách Színház igazgatójával is, aki - bár soha nem rejtette véka alá politikai meggyőződését s még arra is képes volt a múlt rendszerben, hogy ne vegye át jól megérdemelt kitüntetésétől - mégiscsak művészi pályafutásáról, rendezéseiről, direktori munkásságáról volt ismert a közvélemény előtt. Azt kevesen tudták róla, hogy egyike volt Lakitelek résztvevőinek, s a legnagyobb kormányzó párt választmányában is csendben, különösebb visszhang nélkül végezte a dolgát, ahogyan meggyőződése diktálta. A színházi körökben kevésbé járatos emberek is akkor figyeltek fel Kerényi nevére, amikor „kimerészkedett” a politikai küzdőtérre és nyílt levélben tette közzé véleményét a Csurka-dolgozatról, majd megnyilvánulásra biztatta néhány nagybecsű pályatársát. Azt tette, amit egy demokráciában, a szólás- és sajtószabadság vívmányai közepette mindenki megtehet: egy konkrét ügy kapcsán leírta, majd a több fórumon szóban is megismételte álláspontját. Azt hinné az ember, hogy ezt nem követte más, mint hogy, akik nem értettek vele egyet, azok vitatkoztak vele, bírálták, akiknek pedig szívük szerint szólt, azok rokonszenveztek néVégighallgattam egy pedagógiai vitát, ahol egy tanárnő dicséretes szenvedéllyel ostorozta a tantervi, illetve tankönyvi hibákat. A vitában résztvettek diákok is, akik egyöntetűen egyetértettek a tanárnő vádbeszédével, miszerint az iskolai tankönyvekből, tantervekből, iskolai munkákból hiányoznak az emberi érzelmek, a szelídség, a tisztesség, a becsület, jellemesség és más efféle „klasszikus” vonások. Úgy tűnt az egész, mintha manapság ezeket időszerűtlennek tartanák az emberek. Erős a gyanúm, hogy éppen az effélékre veleszületett igény él az emberekben, köztük a gyermekekben, a tanulókban is. Ha találkoznak ilyesmivel azonnal le is csapnak rá és nem mérlegelik, hogy e nemes érzelmek nemes értékű műben foglaltak-e, vagy csapnivalóban. Ha a tankönyvekben nem is, de a gyermekirodalomban lehet zeteivel. Ez lenne a normális következmény. De, mint a Petőfi Rádió minapi Valahol valaki című műsorából kiderült, nem csupán ez történt vele. Olyannyira nem, hogy a családja ma rendőri felügyelet alatt él, mert számtalan levélben, telefonon megfenyegették s jóakarói még azt is kilátásba helyezték: sósavval öntik le a Kerényi gyerekek szemét és nemi szervét. A riporter, -Pásztor Magdolna - sok mindent kérdezett Kerényitől, ami a párttagságával, a pártján belüli állapotokkal összefügg, de a válaszok nem igényelnek kommentárt. A szellemi hidegháború - ahogyan ő nevezte - félelmetes, hátborzongató megnyilvánulásai mellett azonban nehéz elmenni szó nélkül, különösen így a szeretetteljes karácsony közeledtével. Hová vezet ez a gyűlölködés, s nem kéne-e azelőtt abbahagyni, még mielőtt kicsordul az első csepp vér is? A legtragikusabb az egészben az, hogy minden politikai erő, s a legtöbb ember úgy gondolja, hogy mások felelősek ezért a már-már balkáni állapotért és nem nekik, hanem másoknak kéne ezt a minősíthetetlen hangot abba- hagyniok. Jó lenne tanulni a volt Jugoszlávia vérzivataros drámájából, ahol immár hiába keresik, hogy ki ütött, illetve ki lőtt először ... * * * A magyar médiaháború újabb fejleményei minden elképzelést felülmúlnak. Fejtő Ferenc, a találni értékes műveket, amelyekben a felsorolt érzelmi vagy jellembeli vonások kimondva, vagy kimondatlanul benne vannak. Hogy csak egy pár nevet említsek: Weöres Sándor, Nemes Nagy Agnes, Tamkó Sirató Károly művei nincsenek híján erkölcsi érzelmeket ébresztő hősöknek, történéseknek. A tanárnő zokszavaira a társalgás résztvevői közül másvalaki, igaza magabiztosságával vetette fel a kérdést: talán azt hiszik a költők, írók, hogy műveikkel meg tudják változtatni a világot, az embereket? A kérdésben benne volt a válasz is: nem, ilyesmiről szó sincs! A beszélgetésben részt vett egy vérbeli író is, aki a hallottak ellenére megőrizte önuralmát és jó humorát, mosolyogva mondta: Azért a költők, írók, művészek mégiscsak higyjék, hogy egy picikét tudnak változtatni a világon, az embereken!” A diskurzus folydogált toFranciaországban élő neves történész és publicista a Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatában nem véletlenül hasonlította e már-már abszurd jelenséget Havel, Mrozek drámáihoz, Örkény István egyperceseihez, megjegyezve, hogy ilyen konfliktusok Nyugaton is léteznek, de ott ezek nem bizonyulnak igazi hatalmi kérdéseknek. A „hadi” körülmények között kész csoda, hogy - legalábbis egyelőre - zökkenőmentesen működik a televízió gépezete. Sőt, új műsorok is készülnek. Olyanok, amelyek függetleníteni tudják magukat a politikai indulatoktól és nem akarnak mást, mint kulturáltan szórakoztatni a pártcsatákba, a médiaharcokba belefáradt nézőket. Ezek közül való Lugosi Viktória Nekem legyen mondva című talk show-ja is. A szerkesztő műsorvezető úgy látszik megirigyelte Vitrayt, Antalt, Rózsát, Kepest, Vinkót, no és természetesen Friderikuszt, azaz az erősebb nem képviselőit és bizonyítani akarta, hogy a hölgyek is tudnak show-t csinálni. Mint kiderült tudnak is. Pedig Lugosinak - a fenti urakkal szemben - az ismeretlenséggel is meg kell küzdenie. Sőt, a már létező hasonló karakterű műsorok között kell megtalálnia sajátos, egyéni hangját. Ez neki úgy sikerül, hogy egy téma köré csoportosít valamennyi betétszámot. Első alkalommal a játékszenvedélyt állította központba és olyan közismerten „nagy játékosokat” hívott meg mint G. Dénes György szövegíró, Gálvölgyi János színművész, dr. Kárpáti György vízilabdás olimpiai bajnok, Piro gh Gábor kaszkadőr. A legérdekesebb még is, az német kisfiú volt, aki hobbiból autóbuszmenetrendeket készít és még a pestit is képes Lübeckben el adni. - csongrády vább, s amivel kapcsolatban ellenvéleményem született, az a tanárnőnek ama kijelentése volt, hogy neki édesmindegy, ki, mit mond, ha neki valami tetszik, akkor tetszik, ha nem, akkor az többórás vita után sem tetszene. Nagyon szívenütött ez a mondat, mert mivégre tanít, nevel az ember, ha az előzetes álláspontját megingathatatlannak tartja? Tanítani, érzelmeket továbbadni csak abban a reményben lehetséges, hogy lesz hatása a kimondott szónak, hogy az eltérő véleményeket közelíteni lehet, hogy tiszteletben tudjuk tartani egymás gondolatát. Oktatni, nevelni csak abban a hitben lehet jól, hogy előbbre jutunk. Kazinczi Anikó (Az alábbiak részletek Kárpáti Tamás A Zemplé- nyi-sztori című, a Pannon Kiadónál megjelenő könyvéből.) A szó elszáll, az írást eltüntetik. Ez egyébként nemcsak a Zemplényi-ügy tanulsága. Eddig még sose fordultam írásszakértőhöz, de most abban reménykedem, hátha a grafológia válaszolni tud a nyitott kérdésekre. Ehhez persze mindenekelőtt szükség lenne Z. kezeírására. Valaki azt tanácsolja, írjak neki, biztosan válaszol. Jó, jó, de mi van, ha gépbe diktálja. Járhatóbb útnak tűnik az itthoni keresgélés. Nem kis erőfeszítésembe kerül, amíg sikerül beszereznem egy papírfecnit néhány szóval és számmal. A teljes szöveg így hangzik: „1.120000.- USA dollár Mauritius (H. P. féle, teljesen kifizetve!) Nyugta előlegként MUSZ2. 120 000 USA dollár Mauritius 3. 110 000 USA dollár Barcelona 4. 50 000 USAdollár Párizs 5. 800 000 ATS Ausztria". Feltételezem, hogy aki figyelemmel kiséri a Zemplényi- sztorit, az név nélkül is sejti, ki írhatta a fenti sorokat. Ezért lemásolom a szöveget, s úgy ké(FEB) Soros György - aligha akad olyan olvasó, ki nem ismeri ezt a nevet - szenvedélyes teniszjátékos. Az előkelő londoni Queens Club pályáján gyakran megfordul a nyári hónapokban s a háló másik oldalán állók rendszerint zavarba jönnek balkezes adogatásaitól. Ezen az őszön az angol bankot hozta zavarba pénzügyi „adogatásával”, pedig közmondásként emlegették, hogy semmi sem lehet olyan biztos, mint a Bank of England aranya. A budapesti születésű bankár, aki 1947-ben, 17 esztendősen - túlélve a vészkorszakot s megsejtve a küszöbönálló változásokat - Londonba ment, majd az Egyesült Államokban tanult. Ott hajtotta végre „a pénz históriájának legnagyobb csinytevését”. Ezt írták róla a lapok azzal kapcsolatban, hogy lényegében napok alatt, komolyabb kockázat nélkül, 78 milliárd forintnak megfelelő haszonra tett szert. Soros a nyár végén kiszámította, hogy az angol font képtelen lesz tartania 2,95 német márkás középárfolyamot, ahogyan az az európai valutakígyóban (a közös piaci pénznemek együtt mozgó jegyzéseiben) szerepelt. London azonban késlekedett ennek tudomásul vételével. A bankár ezért - részben kölcsönökből - óriási mennyiségben vásárolt fontot, rém meg Füzes Máriát, a Kurír grafológiai rovatának vezetőjét, hogy legyen olyan kedves, és elemezze a számára két ismeretlen egyéntől származó szöveget. Azt hiszem, hogy a tisztelt olvasót kevésbé érdekli a rámvonatkozó passzus, ezért csak a Zemplényit értékelő sorokat idézem. Füzes Mária kérését tiszteletben tartva a közreadott szövegben semmilyen módosítást nem eszközöltem. íme: „Irányítást, utasítást nem fogad el, a maga feje után megy. Elénk képzeletű, hiú ember. Többnek akar látszani, meggyőzően többet is mutat. Hangulata változó, alaptermészetében nyugtalan. Vállalkozó szellem, nagy az önbizalma, nehéz az eszén túljárni. Meglehetősen kiismerhetetlen. Magatartásában lekezelő, ami nem válik előnyére. Mindennel szemben nagy az ellenállása. Kellemetlenül fontoskodó. amelyet szeptember elején - az akkori hivatalos árfolyamon - márkára váltott. Nem kellett sokáig várnia, szeptember 16-án a brit valuta kivált az európai pénzügyi rendszerből s szinte órák alatt 17 százalékkal vesztett értékéből. Soros ekkor visszaváltotta a drága márkát az olcsóvá vált fontra, visszafizette adósságait s maradt a csaknem 80 milliárd. A Thames Television most nekiszegezte a kérdést Sorosnak, nincs-e rossz lelkiismerete amiatt, hogy alaposan megrövidítette az Angol Bankot s ezzel az ország adófizetőit. „Csak azt tettem - válaszolta - amit a nemzetközi pénzügyi szisztéma lehetővé tesz. S a pénzemet úgy használom fel, amint az elvárhatnák minden nyugati adófizetőtől, akiknek sokkal többet kellene anyagi tekintetben is juttatniok Kelet- és Közép-Eu- rópa számára. Erkölcsi kötelességünk lenne a változások nyomán sokkal több segítséget nyújtani a Keletnek. Miután sok politikus csődöt mondott ebben a vonatkozásban, igyekszem lehetőségeim szerint teljesíteni ezt a követelményt”. Robin Leigh-Pemberton, a Bank of England kormányzója nem vádolta Sorost. Legfeljebb búslakodhatott a veszteségeken s azon, miért nem az ő szakemberei hajtották végre ezt a „csínytevést”. Szeszélyes, valamilyen kényszer alatt gyenge, összeférhetetlen, nehezen kezelhető. Logikus gondolatát ritkán valósítja meg. Kissé körülményes, elszánt. Anyagi biztonságát erőlteti, céljai érdekében következetes. Ügyel, hogy sokat ne beszéljen, gondolataiban, cselekedeteiben titoktartó. Akaratát tudatosan irányítja, ellenvéleményt ridegen elutasít. Diszharmonikus. Munkában gyors, meglehetősen felületes munkavégzés mellett. Mellébeszélést nem fogad el. Elénk, gyors felfogású, tevékeny ember. Nagyvonalú, nem ismeri a saját korlátáit, vállalkozó szellem. Könnyelmű, képmutató. - Kombinatív készsége hatására túl simulékony. A Holló Péter kezdetű sorban mellébeszél, a „kifizetve” szóban bizonytalanság van. Az 5. pontban a kezdeti remény bizonytalanságba fullad.” Tallián Zsóka iparművész egyik kedvence a színes magaHangban,képben, írásban válaszol Se szemüvegre, se nagyítóra nincs szükség az Encarta név*: keresztelt enciklopédia olvasásához: a világ első multimédia- lexikonához, amelyet az amerikai Microsoft software-cég fejlesztett ki, komputert kell használni. A CD-hanglemezhez hasonló adattárolóra huszonegyezer szócikket, hétszáz fotót, nyolcszáz térképet és nyolcvanháromezer fogalommagyarázatot vittek föl. Mindez könyvalakban jókora helyet foglalna el, így azonban még a legkisebb kézitáskába is belefér. A lemez nemcsak külsőre hasonlít CD-s rokonára: itt is lézertechnikáról van szó, ám ennek ROM, azaz csak olvasó-tároló változatáról. A hagyományos lexikonhoz képest nem csupán méretbeli a különbség. A CD-ROM lemezek nemcsak írott szövegeket képesek tárolni, hanem hangokat és mozgóképeket is. Ráadásul a kívánt információ roppant gyorsan hozzáférhető. Nem kell hosszadalmasan keresgélni a tartalomjegyzékben, csak be kell ütni a keresett fogalmat és a szöveg, a táblázat, vagy az akusztikai illusztráció egy másodpercen belül rendelkezésre áll. Az „Encarta” például nem csupán szövegben meséli el, milyen a földrengés, hanem képes is szemléltetni. Híres szónokok beszédeiből előszóban kapunk ízelítőt negyvenhat nyelven. Meghallgathatunk százhetven himnuszt és a madarak csiripelése is is kikereshető. zinoknak. Mindig kitalál valami izgalmasat, legutóbb például szexszimbólumok címszó alatt tervezett ékszereket, mi több a Playboy egyik tavaszi számában egész oldalas fotón saját maga mutatta be a kollekció egy részét. Más nem is nagyon volt rajta. Nemcsak hobbi szinten foglalkozik a természetgyógyászattal, s emellett amatőr grafológusként felajánlotta segítségét. Könnyelmű ígéretét könyörtelenül behajtottam rajta. Az ő változata így fest: „Határozottan nagyléptékű. Többször eltér a realitástól. Nincs talaj a lába alatt. Saját magát is megnyugtatja ügyei kuszasága közben. A másokra való hatás nagyvonalúsága miatt mindig eredményes. Nagyon makacs. Kifelé forduló, mert magával sincs jóban. A pillanat fontos számára, nem az egész. Bizonytalanság és fáradtság a pillanatnyi állapotban. Felfelé törekvés - kifelé egy örvényből. Egoista partnerkapcsolat. Az érzelem elnyomása, inkább erőszak. Mindenáron való győzni akarás, nem számítanak az eszközök.” Azt hiszem, kezdem tisztelni a grafológusokat. Még amatőr szinten is. (Vége) Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN A kimondott szó hatása A Zemplényi-sztori (3.) Mit mond a grafológus? Kellemetlenül fontoskodó . . .
