Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12-13 / 293. szám

1992. december 12-13., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP CSALAD, OTTHON, SZABAD IDŐ a SOMOSI FOGADÓBÓL Hozzávalók: 50 dkg borjúborda, 15 dkg libamáj, 15 dkg gomba, 25 dkg paradicsom, 5 dkg vaj, 5 db zöldpaprika, só, bors ízlés szerint Az elkészítés módja: A borjúbordát vajban megsütjük. I Készítünk egy ragut melybe a 1 libamájat, gombát és a j? paradicsomot gyufaszál vastagságú m csíkokra vágjuk. A zöldpaprikát kettévágjuk, majd metéltre szeleteljük. A hús sütéséből megmaradt zsiradékban a ragut megsütjük. A paradicsomot csak a végén adjuk hozzá. Törött borssal, sóval, zöldpetrezselyemmel fűszerezzük, a végén vajas szafttal felengedjük. Tálaláskor a ragut a húsra öntjük, köretként angol szalonnás zöldbabot és burgonyafánkot adunk. Qé éhuu/ifaf laDátt 'Biliéi rhtnán i iielelnezeiS Meghökkentő tapasztalat Ha egy segédmunkás do­hányzik, hamarabb lesz beteg, mint szintén dohányzó vezetője — erre a meglepő következte­tésre vezettek egy dán kórház­ban, a koppenhágai Rigshospi- talban folytatott vizsgálatok. Az intézet orvosai mintegy húsz éven át 5 ezer dán férfit fi­gyeltek meg; olyan aktív dolgo­zókat, akik átlag napi 20 ciga­rettát szívtak és megközelítőleg azonos intenzitással sportoltak. Azt tapasztalták, hogy a segéd­munkások és más alacsonyabb jövedelmű csoportokba tarto­zók hétszer (!) gyakrabban kap­tak infarktust, mint a vezető ál­lásúak, illetve a különféle szel­lemi foglalkozásúak. A kisjö­vedelműek négyszer gyakrab­ban betegedtek meg tüdőrák­ban, mint megfigyelt társaik. Az eredmény megdöbbentő és érdekes - mondja dr. Finn Gyntelberg, a kutatás vezetője, s hozzáteszi: - Eddig nem sike­rült a tapasztaltakra egyértelmű magyarázatot találniuk. Az ötezer dohányost egyéb­ként rendszeres orvosi vizsgá­latnak vetették alá. Részletes kimutatást fektettek föl vala­mennyiükről: a családjukban előfordult betegségekről, táp­lálkozási és sportolási szokása­ikról, körülményeikről, a sze­mélyüket érintő munkahelyi és környezeti ártalmakról. Az orvosok azt gyanítják, hogy az ellenállóképességben és az ártalmak iránti fogékony­ságban tapasztalt különbségek hátterében az eltérő táplálkozási szokások játszhatják a főszere­pet. Ahhoz azonban, hogy a fel- tételezés bizonyosság lehessen, további alapos kutató munka szükséges. Picinyem Maria Magdalena Madrid belvárosában a szájából eteti a fecské­ket. Maria négy éve eteti a kismadarakat, amelyek szinte az ajká­ról veszik el a kenyérmorzsákat. MTI-fotó Orvosi ügyeletek Salgótarján. A hét végi ügye­leti orvosi ellátás péntek dél­utántól hétfő reggelig tart. A felnőttek betegségük esetén az Arany János út 3. szám alatti rendelőt kereshetik fel. Az ügyeletet a 12-527-es telefon­számon lehet hívni. A beteg gyermekeket a me­gyeszékhelyen az Arany János út 2. szám alatti rendelőben lát­ják el. A gyermekügyelet szomba­ton és vasárnap reggel 8-tól este 11 óráig tart. Az ügyelet te­lefonszáma: 14-051. Fogorvosi ügyelet szabad és munkaszüneti napokon Salgó­tarjánban a Vásártéri út 3/A alatti rendelőben tartanak 8-tól délután 2 óráig. Balassagyarmat. A Rákóczi út 66 szám alatti rendelőben tar­tanak hét végi orvosi ügyeletet. A megye többi városában a megszokott helyeken látják el az ügyeletes orvosok az arra rá­szoruló betegeket. Gyógyszertári ügyeletek Balassagyarmaton a pénteki zárástól a hétfő reggeli nyitásig a Rákóczi út 20 szám alatti Winkler Lajos gyógyszertárban lehet orvosságokat vásárolni. Salgótarjánban a Pécskő üz­letházban . lévő gyógyszertár ügyel ugyanazzal a munkarend­del, mint a gyarmati. Pásztón szombaton 13 órától hétfő reggel 8 óráig a Kölcsey utcai patikát lehet felkeresni a városban. Bátonyterenyén a volt bánya- városi gyógyszertár tart ügyele­tet, pénteken délután 4 órától hétfő reggel 7 óra 30-ig. Szécsényben szabad és ün­nepnapokon a Szent Jób és a IV/27. számú gyógyszertár fel­váltva tart ügyeletet. A pontos nyitvatartást az ügyeletet tartó orvosi rendelőben illetve a pati­kákban van feltüntetve. Mun­kanapokon délután 16.30-tól másnap reggel 8 óráig készen­léti szolgálatot tartanak. Rétságon sürgős esetekben a rétsági ügyelet orvosa ad gyógyszert a készenléti készlet­ből. Nyolcvan forint pótdíjat kell fizetni azoknak, akik indokolat­lanul keresik a gyógyszertárat. Mint a papa A mama pöröl nagy szeme fényével, azaz fiával:- Legalább egy kicsit erőltet­néd meg magadat!-De én nem akarom! Nem akarok se szép lenni, se okos lenni, én olyan akarok lenni, mint a-papa! Keresztrejtvény Az iskolatáska és a lecke is nehéz Beküldési határidő: decem­ber 18. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése:„Mit csodál­kozik? Ön nem szokott hetente zoknit váltani?” Könyvjutalmat nyertek: Luterán Tibor, Salgó­tarján, Gorkij krt. 17., Kasper János, Bátonyterenye, Hársfa utca 11., Berzák Géza, Pásztó, Deák F. u. 6. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Egymás közt ne szépítgessük a dolgot: gyakran már az alsó tagozatban is megáll a tudo­mány. Vagyis úgy és olyasmit tanulnak gyerekeink, hogy mi, szülők néha magát a házi fel­adatot sem értjük... A gyerek kérdez, segítségt kér, szívesen könnyítenénk is a tanulás ter­hein, de nemcsak az iskola­táska, a lecke is nehéz. Szakmától, végzettségtől függően persze a szülők egyik­másik tantárgyban akár az érett­ségiig, vagy azon túl is tudnak segíteni a házi feladat, az ott­honi dolgozat elkészítésében. Egyet azonban semmiképp ne tegyenek: ne végezzék el az is­kolai penzumot csemetéjük he­lyett! Attól, hogy anyuka, vagy apuka kitűnően megoldja a szö­veges példákat, megírja az isko­lai kiselőadás szövegét, kisdiá­kunk egy lépéssel sem jut köze­lebb a tudás fajához. A túlzott szülői segítség hátu­lütője az is, hogy leszoktatja a gyereket az önálló szellemi erő­feszítésről és megfosztja a saját erőből elért eredmény örömétől. Hasznos támogatást adha­tunk viszont a testre szabott magyarázattal, a türelmes ráve­zetéssel. Otthon megvan a lehe­tőség arra, amit a tanóra szűkös keretei ritkán engednek meg, hogy tudniillik a feladott anyag, vagy példa minden nehezebben megjegyezhető, bonyolultabb részénél megálljunk, s ismétlés­sel, körülírással, a kis lépések metódusával hidaljuk át a tanu­lás, a lecke elkészítésének döc- cenőit. Ám, ahogy utaltunk rá, esetenként a család kollektív bölcsességével sem tudunk a gyereknek szellemi mankóval szolgálni. A lecke tehát a legjobb szán­dék mellett sem készül el - ilyenkor szokás az osztály va­lamelyik eminens diákjának házi feladatát lemásolni - ne­hogy szó érje a ház elejét... Pedig ez végképp rossz megol­dás. Gyerekünk nem tudja a lé­pést tartani, mert ha egyszer el­vesztette a fonalat, roppant ne­héz a fölzárkózás. Ebben az esetben feltétlenül keressük meg az osztályfőnököt, a szak­tanárt és mondjuk el, hogy mi­lyen nehézségeket tapasztalunk a tanulásban. Együtt megtalál­juk a módját (szakköri foglal­kozás, korrepetálás), hogy gye­rekünk túljusson a nehéz anyag­részek buktatóin. Egy kis pulzuskurzus minden korosztálynak Milyen gyorsan dobog az ön szíve? Egészségünk ellenőrzésének egyik legérzékenyebb műszere a szó szoros értelmében mindig kéznél levő pulzus. Ha csuk­lónkon, a verőéren megszámol­juk, hogy percenként hányat dobban a szívünk, az öndiagnó­zisból sok mindent megtudha­tunk kondíciónkról, testi-szel­lemi állapotunkról.- A pulzus voltaképp a verő­erek (artéria) szívveréssel meg­egyezően fellépő periodikus lüktetése, amit a szív összehú­zódásakor kilökődő vér indít el - mondja dr. Simon Kázmér kardiológus. - Az orvos a csukló tapintásakor a lökések erősségéből, gyorsaságából és főleg ritmusából következtet a páciens bizonyos betegségeire.- Az ideális pulzusszám nemtől, kortól, edzettségtől függően változik. A nők pul­zusa általában gyorsabb, mint a férfiaké, a babáké jóval szapo­rább, mint a felnőtteké. „Szám­szerűsítve”: a legkisebbeknél a 120-140, a felnőtteknél a 70-86 közötti az ideális, de például edzett, kiegyensúlyozott sporto­lóknál gyakori a 70 alatti érték, ami egyáltalán nem valamilyen kóros elváltozás jele. Az átlagosnál magasabb pul­zusszám viszont egyértelműen betegségre utal. Mindenkinek gyorsabban ver a szíve például lázas állapotban, de akár egy egyszerű gyomorrontás vagy rosszullét esetén is. Alvás köz­ben lelassul, viszont valamilyen gyötrő, rossz álom közben ala­posan fölgyorsul a ritmus. Nap­szakonként is megfigyelhető változás: esténként - a napköz­ben elviselt stresszhatások, az egész napi lótás-futás következ­tében szinten mindenkinek gyorsabb a pulzusa, mint reg­gel, vagy délben.- Futás, emeletjárás, vagy egyéb erős fizikai igénybevétel közben természetesen felszökik a percenkénti dobbanás-szám, hiszen a szív kénytelen a legna­gyobb sebességre kapcsolva dolgozni. Aki azonban egészsé­ges, jó kondícióban van, annak hamarabb áll vissza a normális tempóra a szívverése, mint a gyöngébb állapotban lévőké. Hallani olykor - például nagy ijedelem után - hogy „ úgy vert a szívem, majd kiugrott a helyéből”. . . Ilyenkor 220-240 is lehet a pulzus?- Rekordokat persze nem tar­tunk nyilván, s elvileg elkép­zelhető ilyen „szuperszonikus” tempó. Jómagam azonban pra­xisomban 180-nál magasabb pulzusszámmal még sohanem találkoztam. Szabó Margit Esetenként az optimálisnál gyorsabb a pulzus, de 70-86 között még normális.

Next

/
Thumbnails
Contents