Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12-13 / 293. szám

1992. december 12-13., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP Hírvivő téglaszínű sivatagban Fábián Gyöngyvér képei a szülővárosban Fábián Gyöngyvér festőmű­vész kiállítása december 17-ig látható Salgótarjánban, a Ma­dách Imre Gimnáziumban. A művész ezúttal nemcsak az utóbbi években született olajké­peit mutatja be, hanem szülővá­rosa érdeklődő közönsége előtt is tiszteleg. A régi Madáchban érettségizett, a harmincéves érettségi találkozó idén lett volna, ám elmaradt. Nem volt, aki megszervezze a régen szét­röppent csapatot. Fábián Gyöngyvér a maga módján kö­szönti a hajdani társakat és az iskolát. A művész, aki 1944-ben született Salgótarjánban, a Kép­zőművészeti Főiskolán 1967-ben szerzett diplomát, műveit magyar múzeumokban, valamint hazai és külföldi ma­gángyűjteményekben őrzik, egyéni tárlatainak hosszú sora régóta ismertté tették a nevét idehaza és Európa nagyvárosai­ban, galériáiban, ezúttal is em­lékezetes kiállítással ajándé­kozta meg szülővárosát. Olyan alkalmat kínál, ami zaklatott napjainkból a leginkább hiány­zik, a meditáció lehetőségét, a belső csönd emberi örömét, ami ugyan távolról sem boldogság­propaganda, de nem is fegyver- letétel a bizonytalanná vált vi­lágállapot veszedelmes tényei előtt. Képeinek világa a világ hiteles képét mutatja föl, kultu­rális időtlensége a legidősze­rűbb emberi viszonyokról, álla­potokról szól. Aktualitása a ó- és újszövetségével rokon. Talán nem véletlen, hogy tájai gya­korta a téglaszínű sivatag vissz- hangos magányát sugallják, a pusztaság meditativ költészeté­vel telítettek. Hiszen maga az Úr is a sivatagban szólott az emberhez, az emberiség nagy gondolatai e napégette gyötrő Handó Péter: • • Összegzés Ez a semmi úgy csordul le arcodon, mintha melled simo­gatnám, tiszta szavakat havaz­nék füledbe. A szeretkezések illúzi­ója még ott ég bőrödön, pedig a gyönyör tovaillan a beteljesü­lésben, üres összebújásokká válik az ágyékok tánca. Elapad a könny is — száraz szemekkel szenvedni emberibb, visszazokogni a múltat lehetetlen. Éppúgy tudod: lesz, ki megölel, ha megkívánod, s beletúr hajadba, átéli leheleted zsongását. Kiégetten heverek — magam — az ágyon, bámulom a lámpa fé­nyét, örökegyenletes ragyo­gását. Látom szemed parázsló fekete gyön­gyét a mennyezeten, ahogyan Mózes láthatta Istent, és várom, hogy elpárologjon a csömör, új hiány taszítson valaki felé. (A Képek egy feledhető jelenből című most meg jelent kötetből, Salgó tarján, 1992. A Fiata költő első könyvét Ga lajda Judit szerkesz tette. A kötet a Nógrádi mecénás alapítvány tá­mogatásával látott nap világot.) Újjáalakult a nógrádi zeneiskolák igazgatóinak munkaközössége Ember Csabát választották vezetőnek Újjáalakult a közelmúltban a Nógrád megyei zeneiskolák igazgatóinak munkaközössége, amelynek vezetője Ember Csaba, a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója lett. A munkaközös­ség feladatai közé tartozik a ré­gió zenei rendezvényeinek ko­ordinálása, közös zenei esemé­nyek szervezése, végül, de nem utolsó sorban a szakmai érdek- védelem hatékonyabbá tétele. Az igazgatói munkaközösségre már csak azért is szükség van, mert napjainkban már kialakult a régió zeneiskolai hálózata. Salgótarjánban, Balassagyar­maton, Szécsényben, Karancs- kesziben, Pásztón, Bátonytere­nyén önálló zeneiskolák mű­ködnek, és több zeneiskolai ta­gozatnak ugyancsak önállósu­lási tervei vannak. így az ör­vendetesen gazdag megyei ze­nei élet további szervezésében az igazgatói munkaközösség aktív szerepet vállalhat Nógrád művészeti életének gyarapítá­sában is. -t Portré vidékeken születtek, ahol a csipkebokor és a kín is föllob­ban. Viszont, miként a művész //írvívő-jének égszínkék leple, az ember reménye is mindig ott leng az égett táj fölött. Amíg van ember és létezik a táj. Fábián Gyöngyvér festésze­tében semmiféle divatok által fölszínre dobott áramlattal nem találkozunk, „helyette” a belső világ és a tárgyi tükrözés egy­ségesen bontakozik ki. Intellek- tualitása, festői gondolkodásá­nak művelődéstörténetbe való ágyazottsága ellenére mély ér­zelmi tartalmakat is hordoz ez a festészet. Figurális és táji kom­pozícióinak látszólagos statikus nyugalma ellenére a gondolati tartalom mozgalmassága jel­lemző. Táj és ember együtt lé­tezik e képeken, a magány kiál- tóvá válik, a távlatos táj magába szívó mélységű. A cselekmény gyakorta nem is külső történés, hanem belső indulat, szorongás és lázadás kifejezése, az emberi jellemek és viszonyok összes­sége. így van ez a „vallásos” képek esetében is: Mózes a pusztában, Mannahullás, Tékozló fiú, Jé­Müvészportré zust megcsúfolják, Golgota. Nem Biblia-illusztrációkról van szó, a rekvizítumok, motívu­mok filozófiai, pszichológiai tartalmakat hordoznak, a szám- kivetettség, az ontológiai és tár­sadalmi magány, az elhivatott­ság, a küzdelem legtöbbször komor keménységű világát, ami a létezés metafizikai dimenzió­ira is utal. A létezés földi és égi terei időtlenek, a próféták sza­vait is visszhangozó kozmikus terek. Az ember e terekben ál­modja álmait, mint a Pásztorfiú álmá-ban a pásztor a „szar­vas-felhők” alatt, áll az esőben, egyedül az ablak előtt, háttal a nézőnek, futóhomok, magányos fa, madarak serege, homokte­mető veszi körül, születik, él, álmot álmodik és siratóéneket énekel, vagyis küzd és él. Arca változik, mint a tájak az időben, s miként azt a portréfestő Fá­bián Gyöngyvér Portré, Mű­vészportré című képei is mutat­ják. A művész színei adekvát módon szolgálják e komoly, fe­gyelmezett, látszólag szelíd fes­tészet mély érzelmi és intellek­tuális mondanivalóját. Megjelent a Hírmondó decemberi száma Megjelent a salgótarjáni Ba­lassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár Hírmondó című lap­jának legújabb, decemberi száma. A lap e számában is folytatja dokumentumközlését, amelyben a megye könyvtárai­nak történetét dolgozza föl kro­nologikus összeállításban, ezút­tal 1967-től 1988-ig. A Jeles napok Palócföldön című rovat­ban most Aprószentek napja (december 28-a) népszokásai szerepelnek. A Híres illusztrá­ciók sorozatban pedig Kós Ká­roly műveiből, illusztrációiból kapunk ízelítőt. Igen gazdag a gyerekeknek szóló összeállítás, amiben a többi között népszerű leírás olvasható a mohorai Zichy-Vay műemlék kastélyról, megtudhatják a gyerekek, hogy mivel etessék télen a cinegéket. Az e havi rejtvény a karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatos. A könyvtár új könyveit, hangzó­anyagait, programjait is tartal­mazza a Hírmondó. -t Ne csak a Polgári Törvénykönv védje a szerző jogait! / At lehet-e írni az Egri csillagokat? A válasz egyértelmű és rövid: nem. Pedig az egyik kiadó meg­tette. Igaz, csak néhány szót, de átírt az egri vár hős védőinek történetéből, gondolván, a szerző már nem él, úgy sem szólhat érte.- A szerzői jogokat nem le­het megsérteni — magyarázza dr. Koltay Krisztina, az ARTIS- JUS Szerzői Jogvédő Hivatal jogtanácsosa. — Az egyik ilyen jog a szerző személyéhez, míg a másik a vagyonjoghoz fűződik. Függetlenül attól, hogy letelt-e a vagyoni védelemre vonatkozó ötven év, és attól, hogy él-e a szerző vagy élnek-e jogutódai, az eredeti művön még egy szó erejéig sem szabad változtatni.- Ha ezt büntetlenül meg le­hetne tenni, holnap mondjuk a Himnuszt is át lehetne írni!- A könyvnyomtatás feltalá­lásával egyidős a szerzői jog védelme. Annak idején nem maguk a szellemi alkotók, ha­nem a technikai közreműködők, Gutenberg nyomdászai folya­modtak jogaik védelméért, ké­sőbb pedig a szerzők kötötték megfelelő összeghez műveik kiadását. Magyarországon elő­ször a kiegyezést követő évek­ben, majd 1921-ben, legutóbb pedig az 1969-es III. törvény­ben rögzítették a szerzői jogot.-A hatályos jogszabály ér­telmében ki védi, az eredeti pél­dánál maradva, Gárdonyi Géza személyhez fűződő jogát?- Sajnos, erről a kérdésről korántsem rendelkezik egyér­telműen a jogszabály. Neveze­tesen perelhetné a szóban forgó kiadót a szerzők érdekvédelmi szervezete, tehát akár az írószö­vetség, vagy a szaktárca megbí­zásából kijelölt cég, adott eset­ben a mi hivatalunk, a szerzői jogvédő is megcselekedhetné.- Kezdeményezett-e közülük valaki eljárást?- Tudomásom szerint nem.- Ha mégis megtennék, meg­nyernék a pert?- Feltétlenül. Véleményem szerint sokkal nagyobb a káosz a szórakoztató elektronikában. Annyi a kalózkazetta-kiadó, hogy már az egymásnak igen­csak konkurenciát jelentő hiva­tásos cégek is összefogtak elle­nük. Vannak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy minden műalkotást véd a törvény. Például a külön­böző jótékonysági esteken el­hangzó zeneszámok után is szerzői jogot kell fizetni. Ezért is szeretnénk elérni, hogy ne csak a Polgári Törvénykönyv, hanem a Btk. is kimondja: a szerzői jog bitorlása bűncse­lekmény. sz. m. Jelenleg Miskolcon, jövőre Balassagyarmaton: közös kiállítás Az országcímer a népművészetben A Borsod-Abaúj-Zemplén-, a Heves- és a Nógrád megyei múzeumok közös kiállítása várja az érdeklődőket jelenleg Miskolcon, a Herman Ottó Mú­zeumban. Az országcímer a népművészetben című kiállítás jövőre az egri Dobó István Vármúzeumban, utána pedig a balassagyarmati Palóc Múze­umban nyílik meg. Miként azt dr. Fügedi Márta a kiállításhoz készült kataló­gusban megjegyzi, a reform­korban a népi kultúra is sokat átvett a nemzeti kultúra szere­péből, így tárgyainak formakin­cse és színvilága nemcsak to­vább gazdagodott, hanem a népi öntudat és nemzeti függetlenség kifejezőjévé is lett. A többi kö­zött az országcímer is megjelent motívumai között, példul szé­kek áttört háttámláján mint Nógrád megyében, butellákon, csikóbőrös kulacsokon, mézes­kalácsokon, gyufatartókon, lő­portartó szarukon, emlékdobo­zokon és másutt. A múlt század második felének háziipari kiállí­tásai ugyancsak szerepet ját­szottak e motívumok elterjedé­sében, a millenniumi előkészü­letek lelkesültsége közepette. A koronás címer a múlt szá­zadi népélet tárgyain közked­veltségnek örvendett. Dísz- és használati tárgyakon, szerszá­mokon, ajándéktárgyakon egy­aránt jelen volt ez a motívum a virágok között. Az északi pász­torfaragók tárgyain remek ábrá­zolások maradtak ránk. A kiállítás három észak-ma­gyarországi megye múzeumai­nak legszebb ilyen jellegű anyagából állt össze, számot adva a régió páratlanul gazdag népművészetéről, ezen belül az országcímer jelenlétéről a faze­kastermékeken, cifraszűrökön, faragott használati tárgyakon, bútorokon, stb. Egyik érdekes­sége a tárlatnak annak érzékel­tetése is, hogy milyen tárgycso­portok szolgálhattak mintául a régió népművészetére. Ezek közé tartoztak például a múlt század hivatali életének tárgyai, a pecsétektől a zászlókig, pony­vákig, olajnyomatokig. A továbbiakban az alkotók fokozatosan eltekintettek a he­raldika szabályaitól, ezzel az országcímer egyenrangúvá lett a többi népművészeti motí­vummal. A kiállítást dr. Fügedi Márta rendezte.-h Képzőművészeti tagozat a zeneiskolában A tehetséggondozásért Balassagyarmaton Képzőművészeti tagozatot indítottak a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk zeneiskolá­ban szeptember 1-jétől. Ember Csaba igazgatóval a tagozat cél­járól, az ottani munkáról be­szélgettünk.-Mi adta az indíttatást a ta­gozat létrehozásához?- Ennek több oka is van, közte személyes is. Réti Zoltán, az iskola korábbi igazgatója képző- és zeneművész egy sze­mélyben. Miután nála tanultam, ez indíttatást adott a többi kö­zött ahhoz, hogy mindkét mű­vészeti ág iránt érzékeny le­gyek. Másrészt, ha valaki a je­lenleg érvényes oktatási tör­vényt nézi, abban szó van alap­fokú művészetoktatásról. Ha megvizsgáljuk ennek intézmé­nyeit, akkor csak azt találjuk, hogy zeneiskola, s lehetőség­ként más művészeti oktatási in­tézmény is létesülhet. Nálunk van sok muzsikus együtt, de adottak a feltételek ahhoz, hogy képzőművészeti műhely is kia­lakuljon, illetve olyan tehetség- gondozó iskola legyünk, ame­lyik valamennyi művészeti ág­ban igyekszik idejében fölis­merni és gondozni a tehetséget. De a tagozat létrehozása vala­mennyi tanuló számára hasznos lehet, értelmes életmintát kínál. Ezért hoztuk létre szeptember 1-jétől a képzőművészeti tago­zatunkat.-Más tagozatok is alakul­nak?- Későbbi elképzeléseink között szerepel, hogy mozgás­művészeti, drámai tagozatot is indítunk, s fokozatosan a teljes skálát kínáljuk növendékeink­nek. Azért fokozatosan, mert ezek a programok meglehetősen pénzigényesek.- Miért éppen a képzőművé­szeti tagozat indult elsőként?- A feltételek miatt. Egy volt széntárolóból csináltunk kép­zőművészeti tantermet az ön- kormányzat segítségével. Már hosszú évek óta színvonalas képzőművészeti kiállítási prog­rammal rendelkezünk, talán ezért is nyertük el a Nógrádi mecénás alapítvány támogatá­sát kiállítási programunkhoz. Nem utolsó sorban az is örven­detes, hogy az alapképzést nyújtó általános iskolákkal jó együttműködést alakítottunk ki, hiszen e tagozat életképessége is csak így lehetséges.- Milyen volt az érdeklődés?- Jelenleg a tagozaton 26 ta­nulónk van, a jelentkezők felét tudtuk felvenni. Tanulóink kö­zött van olyan, aki rajzpályáza­ton nyert. Égyébként a helyi ál­talános iskolákban jó az ilyen irányú képzés.- Kik tanítanak a tagozaton?- Pénzes Géza és Lengyel Péter. Mindketten Farkas And­rás tanítványai voltak. így re­ményünk van arra, hogy helyi gyökerekkel rendelkező műhely alakulhat ki.-mér Ajándék Nagykürtösre Az öreg fa álma Lengyel Péter rajza Libri Kft. támogatásával. Az ajándékot Oroszlánná Mészáros Agnes, a balassagyarmati városi könyvtár igazgatója adta át a já­rás székhelyén, Nagykürtösön dr. Turay Istvánnak. Csaknem százötvenezer fo­rint értékű magyar nyelvű könyvvel gazdagodtak decem­ber elején a szlovákiai nagykür­tösi járás településeinek könyv­tárai, a Kölcsey Alapítvány és a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents