Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12-13 / 293. szám

1992. december 12., szombat-vasárnap KÜLFÖLD SZDSZ-vezetők Washingtonban Bősi kérdés, Csurka-ügy, médiavita A „szadista” etetési módszerek miatt? Kampány a magyar libák ellen Az angol állatvédők tiltakozása a libatömés, il­letve a magyar hízottliba-máj ellen csak része az utóbbi időben a magyar libahús- és -májexportőrö­ket sújtó kampánynak — véli Jásdi István, a Hunga- vis Külkereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatója. Az elmúlt hónapban Svájcban és Németország­ban is jelentek meg olyan újságcikkek, amelyek szót emelnek a magyarországi libatömés és a libák élve történő tépése ellen. Jásdi István az MTI munkatár­sának nyilatkozva hivatkozott a Bild Zeitung no­vember 14-i és 17-i számaira, amelyek a valóságot eltorzítva mutatják be a magyarországi libatartás „szadista” módszereit. A Hungavis vezérigazgatója azt is elmondta, hogy ugyancsak novemberben az Európai Közös­ség Bizottsága jelezte: Magyarország kimerítette az ez évre megállapított 12.500 tonna kedvezményes li­bahús-beszállítási kontingensét. Az intézkedés a francia vámszervek téves adatközlésén alapult, a franciák ugyanis a valóságosnál háromszor maga­sabb magyar libahúsimportot jeleztek. A tévedés ugyan kiderült, de a magyar termelőket és exportő­röket így is komoly kár erte, mivel épp a beszállítási szezon közepén kénytelenek voltak egy időre leállí­tani a szállításokat. Eddig összesen 9900 tonna magyar libahús ke­rült a közös piaci országokba, ami azt jelenti, hogy az ez évi kedvezményes kontingenst már nem tud­juk kitölteni. A vezérigazgató szerint ezzel mintegy 3 millió német márka kár éri a magyar termelőket és exportőröket. Jásdi István a francia libahúsexportőrök szándé­kos piaczavarási akciójára gyanakszik. A franciák ugyanis — akik szintén tömik a libákat és kacsákat — a magyarok legnagyobb konkurensei a piacon. A vezérigazgató elmondta: mire a franciák vámsta­tisztikai „tévedése” tisztázódott, addigra a német hűtőpultokon magyar libák helyett francia tömött kacsak feküdtek. (MTI) Franciaország Ködben csak ötven kilométerrel Ukrán elutasítás Az ukránok többsége elutasít­ja azt, hogy Ukrajna továbbra is a Független Államok Közösségé­ben maradjon, és az országban élő orosz ajkúak 20 százaléka is hasonló véleményen van — de­rült ki egy szerdán nyilvánosság­ra hozott közvélemény-kutatás­ból. A Kievszkie Vedomosztyi címoldalon közölt adatok szerint az egy éve létrejött államszövet­séget az Ukrajnában élők csak átmeneti formációnak tekintik, és inkább a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésében hisznek. Földművesek áttelepítése A pekingi kormány mintegy 470.000 kínai földművest kíván áttelepíteni az ország északnyu­gati részén levőHszincsiang-Uj- gur autonóm területre a Jangce folyó völgyéből, a tervezett óriás vízi erőmű építése során elárasz­tandó területről — jelentette a China Daily című, angol nyelvű kínai lap. Az összes kitelepíten­dőnek közel a felét az ország ke­leti részéhez képest gyéren lakott nemzetiségi autonóm területre, Kasgár térségébe irányítják. A South China Morning Post című hongkongi lap idézte ezzel kap­csolatban emigráns ujgur szerve­zetek nyilatkozatait, amelyek szerint az áttelepítés a muzulmán őslakosság „fokozatos asszimilá­ciójának” gyorsítását célozza. BT-határozat Líbiáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy határozott, hogy továbbra is fenntartja a légi és fegyvereladási szankciót Líbiával szemben. A testület megállapította, hogy semmilyen körülmény sem indo­kolja a szankciók enyhítését. A Biztonsági Tanács ugyanakkor nem szigorította tovább a már ér­vényben lévő embargót, holott amerikai, brit és francia részről már elhangzottak ilyen értelmű sürgetések. A szankciókat a Pan Am légitársaság repülőgépe el­len 1988-ban elkövetett merény­let kapcsán rendelték el április­ban az észak-afrikai ország ellen, hogy rábírják a robbantás elkö­vetésével vádolt személyek ki­adására. A karácsony és a háború Radovan Karadzic boszniai szerb vezető Genfben kijelentet­te, hogy a szerbek még karácsony előtt véget akarnak vetni a hábo­rúnak Bosznia-Hercegoviná­ban. A Tanjug közlése szerint sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a háború vége a harci cse­lekmények beszüntetését, nem pedig tűzszünetet vagy az ellen­ségeskedés szüneteltetését jelen­tené. Szarajevóban közben foly­tatódott a nagy szerb offenzíva. A köztársásági erők az összevont támadás ellenére szerda este a szarajevói rádió jelentése szerint elfoglalták a Zuc nevű magasla­tot. Szerb források ugyanakkor cáfolják, hogy a magaslat muzul­mán kézre jutott volna. Nem lesz Fabius-per Nem kell parlamenti bíróság elé állnia Laurent Fabiusnak, a francia Szocialista Párt jelenlegi főtitkárának, volt miniszterel­nöknek. A szenátus illetékes bi­zottsága, amely a törvényhozás elé terjeszti az AIDS-vírussal fertőzött vér felhasználása miatti vádemelési tervezetet, úgy dön­tött, hogy csupán a volt miniszter- elnök kormányának két illeté­kes tagja, Georgina Dufoix és Edmond Hervé ellen terjeszt elő vádindítványt, mert őket a bi­zottság szerint felelősség terheli a súlyos, eddig már mintegy két­száz ember életét követelő műhi­báért. Neonácik ellen Újabb neonáci szervezetet tet­tek feketelistára Németország­ban: Rudolf Seiters belügymi­niszter csütörtök reggel elrendelte a Német Alternatíva nevű szélső- jobboldali szervezet betiltását. November végén ugyanígy jár­tak el a Nacionalista Front elne­vezésű szervezettel szemben. A tilalommal a minisztérium sze­rint elejét akarják venni annak, hogy a „Német Alternatíva” a külföldiek ellen agitáljon. Mind a hivatalban lévő, mind a jövendő amerikai kormány ille­tékesei nagy érdeklődéssel fogad­ták vezető SZDSZ-politikusok tájékoztatását, elgondolásait a bősi kérdés, a délszláv válság, a kisebbségi problémák rendezésé­ről. A beható megbeszéléseken szerepelt a Csurka-ügy, a média­vita, és napirendre került Pető Iván SZDSZ-elnök washingtoni látogatása. Erről tájékoztatta Szent-Iványi István, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának alelnöke, s Magyar Bálint, a párt ügyvivője a sajtót. A pártvezetők, valamint Rácskay Jenő képviselő és Tóth András, a párt külügyi titkára amerikai kormánymeghívásra tesznek látogatást. Washington­ban fogadták őket a nemzetbiz­tonsági tanács, a külügyminisz­térium illetékesei, valamint a jö­vendő demokrata kormány kül­politikai tanácsadói, köztük Le­on Fuerth, Albert Gore alelnök fő nemzetbiztonsági megbízottja és Richard Schifter, volt emberi jogi és Rozanne Ridgway, volt európai külügyminiszter-helyet­tes. Egyetértésre talált a magyar ellenzéki politikusok álláspont­ja, hogy meg kell előzni a balkáni válság kiterjedését, és elfogadták javaslatukat, hogy Koszovó és a Vajdaság biztonságát egyenlően kell kezelni. A külügyminisztéri- umi vélemény szerint várható a Biztonsági Tanács mandátumá­nak kibővítése, hogy határozot­tabban lehessen fellépni a vál­ságban, míg a jövendő kormány illetékesei hangoztatták: Clinton a kampányban erőteljesebb lé­péseket sürgetett, de a jövendő balkáni politika kérdéseiben még nem születtek meg a dönté­sek. Schifter szerint mindeneset­re az embargó szigorítására, a Bosznia elleni fegyverszállítási tilalom feloldására, majd a légi­erő beavatkozására lenne szük­ség. Albert Gore alelnök tanács­adójának emlékiratot nyújtottak át, amely részletesen feltárja a bősi építkezés súlyos következ­ményeit, s a magyar képviselőket biztosították: az alelnök, aki is­mert környezetvédő, különös fi­gyelemmel fordul a kérdés felé. Érdekes fejtegetést publikált a bécsi der Standard című napilap az osztrák fővárosban vendég- professzorként tevékenykedő Vladimir Pankov tollából. A 44 éves közgazdász, aki ezt megelő­zően Moszkvában a Tudomá­nyos Akadémia világgazdasági kutatóintézetének vezető mun­katársa volt, cikkében megjegy­zéseket fűz a népképviselők kongresszusának most folyó moszkvai eseményeihez. Az önmagát „mérsékelt refor­mernek” tartó Pankov szerint az oroszországi képviselők tanács­kozása inkább hatalmi harc, semmint a gondok megoldására tett komoly kísérlet. Az orosz gazdaság sokkal lesújtóbb képet mutat annál, semhogy radikális vagy antiradikális ráolvasással javítani lehetne a bajokon. A bruttó nemzeti termék idén legalább 15 százalékkal lesz ke­vesebb a tavalyinál. A kormány­zatnak sikerült elérnie, hogy a régi, tervgazdasági mechaniz­mus tönkrement, ám nem lépett a helyébe a hőn áhított piacgaz­daság. „Alip akad valaki a mai orosz kormányzatban, aki beha­tóan tanulmányozta volna a nyu­gati piacgazdasági rendszereket.” Pankov teljesen elhibázottnak minősíti az orosz gazdasági re­formot. Anélkül szabadították fel az árakat, hogy egy működő­képes piacgazdasági infrastruk­túrának legalább a minimumát megteremtették volna. Azt hit­ték, hogy az árak felszabadítása Mind a jelenlegi, mind a jö­vendő amerikai kormány illeté­kesei nagy érdeklődéssel vették az SZDSZ álláspontját a kisebb­ségi kérdésekben: nevezetesen a javaslatot, hogy a Nyugat a térség azon országainak nyújtson biz­tonsági garanciákat, amelyek le­mondanak a területi igényekről, a határok megváltoztatásáról. A garanciák keretében viszont biz­tosítani kell a kisebbségek teljes körű jogait, benne a kulturális önkormányzatot — amint ezt a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közössége is javasolta. A képviselők beszélgetőpart­nerei érdeklődtek a Csurka- cikkről, a belpolitika egyéb kér­déseiről. Azt a választ kapták, hogy Magyarországon — a Gal- lup-intézet tanúsága szerint is — a térségben a legkisebb az anti­szemitizmus. A demokratikus intézményrendszer védelmet biztosít az antidemokratikus je­lenségek ellen, de sajnálatos, hogy a szélsőséges nézeteknek bizonyos politikai erők utat nyit­nak. Ugyanakkor rámutattak, hogy a Csurka-tanulmány, an­nak külföldi sajtóvisszhangja méltatlanul kelti rossz hírét Ma­gyarországnak. Szóba kerültek a rádió-tv viták: az amerikai part­nerek számára érthetetlen volt a törekvés, hogy a magyar kor­mánykoalíció ellenőrzést kíván szerezni a közszolgálati médiá­ban — mondották a képviselők. A tárgyalásokon egyébként alá­húzták, hogy az ellenzéki pártok­nak sem érdeke határidő előtti választások rendezése — bíznak viszont abban, hogy 1994-ben az SZDSZ és a Fidesz szövetségén alapuló liberális erők győznek. Tárgyaltak az amerikai ma­gyar koalíció vezetőivel, akik biztosították őket, hogy párt­semlegesen kívánják képviselni az amerikai magyarság érdekeit, és hasonló magatartást várnak a Magyarok Világszövetségétől. A SZDSZ küldöttsége tárgya­lásain napirendre került Pető Iván pártelnök jövő évi washing­toni látogatása. A képviselők péntektől New Yorkban tárgyal­nak, majd hétfőn hazatérnek. jótékony láncreakciót indít el: emelkednek az árak, ami ösztön­zően hat a termelőkre, bővül a termelés volumene, nagyobb a kínálat, stabilizálódnak, majd csökkennek az árak. Ehelyett egészen másfajta láncreakció in­dult be. Az árak felszabadítása zabolátlan árrobbanást váltott ki, a monopóliumok hívei elér­ték a termelés visszafogását, csökkent a kínálat, és felgyorsult az infláció. Ha ehhez netán még az energiaárak felszabadítása is társul, akkor a népgazdaság tel­jes összeomlásával lehet számol­ni. Jelcin az előbbi láncolatot tar­totta „logikusnak”, s ennek alap­ján őszre gazdasági javulást ígért. Csakhogy az effajta ok-okozati összefüggés a többé-kevésbé egészséges és nyitott gazdasá­gokra érvényes. Szaporítja a gondokat, hogy az egykori Szov­jetunió dezintegrációjával ren­geteg üzem elvesztette hagyomá­nyos beszállítóit, és csődbe ment. A különösen népszerűtlen orosz külügyminiszter, Kozirev ugyan­akkor nem aknázza ki a meglevő lehetőségeket, hogy a Független Államok Közösségéhez tartozó államok együttműködését és új­fajta integrációját előmozdítsa. Vladimir Pankov kemény sza­vakkal ostorozza az orosz kor­mányzatot privatizációs politi­kája miatt is. Bár 1991 júliusa óta elfogadható és előremutató pri­vatizációs törvény áll rendelke­zésre, ennek végrehajtása telje­Péntek reggeltől újabb szigorí­tás lépett életbe a francia autópá­lyákon: sűrű ködben a maximá­lis engedélyezett sebesség csak ötven kilométer a gépjárművek számára. A rendelkezés automatikusan érvénybe lép, ha a látási távolság ötven méterre, vagy az alá csök­ken. Annak érdekében, hogy pontosan érzékelni lehessen a lá­tótávolságot, az autópályákon a leállósáv melletti vonalra ötven méterenként külön jelzést feste­nek fel. (A felfestés már 1350 ki­lométeren el is készült, főként a Az amerikai politikának, amely a hidegháború idején el­lenzett minden határváltozta­tást, most vezető szerepet kell játszania abban, hogy érvénye­sülhessenek a megalapozott ön­rendelkezési törekvések, és hogy biztosítsák a nemzeti kisebbsé­gek jogait — többek között Ro­mániában és Szlovákiában. Ezért száll síkra új könyvében két ismert amerikai jogász, Mor­ton Halperin és David Scheffer professzor. A Carnegie Alapítvány kiadá­sában megjelent „Önrendelke­zés és az új világrend” című köte­tükben a szerzők rámutatnak: Amerika és a világ tétlensége hozzájárult a jugoszláv tragédiá­hoz. Az a tanulság, hogy Ameri­kának az önrendelkezesi törek­véseket — ha jogosak — idejében sen kudarcba fulladt. „Játszado­zás folyik a nevetséges értéket” (10 ezer rubelt) érő privatizációs kötvényekkel, és ellentétben a tavalyi törvény betűjével, ezek az értékpapírok szabadon átruház­hatók. A „maffia” máris műkö­désbe léphetett, áron alul felvá­sárolják a gyakorlatilag éhező la­kosságtól a kuponokat. Ennek alapján könnyű elképzelni — fej­tegeti Pankov —, ki teszi rá hol­nap a kezét az orosz gazdaságra. Legalább bő fél évet kell várni még arra, hogy lélegzethez jus­son a beteg orosz gazdaság, s majd csak a kilencvenes évek vé­gére sikerül elérni az 1990-es év bruttó nemzeti össztermékének színvonalát. Ám ehhez arra van szükség, hogy átmenetileg jelen­tékeny értékben erősödjék az ál­lam szabályozó szerepe a gazda­ságban, természetesen nem a ré­gi recept alapján. Egyszersmind nagy ütemben hozzá kell látni a piacgazdasági infrastruktúra ki­építéséhez. Sajnos, az orosz szuperparla­mentben ülő ellenzékiek nem kí­nálnak hatékony, átgondolt al­ternatívát, állapítja meg a cikk­író, ezért kongresszusukon a tüle­kedő képviselők „magamutoga­tással” foglalkoznak. Még sok időbe telik, míg az alagút végén feldereng a fény. A sokat szenve­dett Oroszországnak cselekvő, széles koalícióra, a gazdaságot talpra állító reformprogramra van szüksége, írja Vladimir Pan­kov. FEB leginkább veszélyeztett szaka­szokon; a jövő év végéig vala­mennyi francia autópálya teljes hosszában meglesz.) Egy másik intézkedéssel is igyekeznek növelni a közlekedés biztonságát. A segélyhívó telefo­nok oszlopainak tetejére villanó­fényeket helyeznek el. Baleset esetén a rendőrség azonnal mű­ködésbe hozza ezeket a lámpá­kat, mégpedig a baleset színhe­lyétől ket-három kilométeres tá­volságban, hogy felhívja a veze­tők figyelmét a várható veszély­re. Ez a rendszer már működik a fel kell karolni, megelőzve a konfliktusokat. Áz esetek több­ségében e törekvéseket a fennál­ló államok határain belül ki lehet elégíteni — ha azok biztosítják mind az egyének, mind a nemze­ti azonosságuk megőrzésére tö­rekvő kisebbségek jogait. Amennyiben a belső önrendel­kezés nem bizonyul megoldás­nak, elő kell segíteni a békés önállósulást — annál is inkább, mivel elavult az a 19. századi esz­me, hogy az államnak joga van fegyveresen leverni a tőle elsza­kadni kívánókat — írják. A kötet — magyar forrásokra, Király Béla, Pásztor Péter, Ivan Sanders, Frank Koszorús mun­káira is támaszkodva — felidézi, hogyan szenvedett kudarcot Wo­odrow Wilson amerikai elnök Pénteken elutazott Japánból Jeszenszky Géza, aki hivatalos látogatáson tartózkodott a sziget- országban. A külügyminiszter a „kritikussá vált boszniai helyzet­re” — mint elutazása előtt mond­ta —, Szarajevó blokádjával kap­csolatos újabb fejleményekre va­ló tekintettel rövidítette le egy nappal hatnaposra tervezett lá­togatását. Jeszenszky Géza találkozott Mijadzava Kiicsi kormányfővel, tárgyalt partnerével, Vatanabe Micsio külügyminiszterrel, és több minisztérium vezetőjével. Audiencián fogadta a minisztert a japán uralkodó is. Á japán látogatás legfonto­sabb üzenete az volt a japán ve­zetésnek és a japán üzletembe­reknek, hogy Magyarország ígé­retes befektetési célpont a japán cégek számára, érdemes tőlünk kiindulva Kelet és Nyugat felé terjeszkedniük. A japán kor­mány erre értelemszerűen nem utasíthatja a japán vállalatokat, viszont különféle eszközökkel bátoríthatja őket — mint aho­gyan erre utalt is a japán külügyi miniszter. Többek között ezt szolgálhatja a két ország közötti légügyi megállapodás is, amely­ről a szakértői megbeszélések várhatóan a tavasszal kezdőd­hetnek. A japán kormány meg­Párizs és Lille közötti autópá­lyán. A rendelkezés kötelezővé te­szi a teherautók számára a hátsó világítás gondos karbantartását, és ködlámpák felszerelését is. Az új személygépkocsik már szinte kivétel nélkül ködlámpával ke­rülnek forgalomba. A sebességkorlátozás szigo­rúbb ellenőrzése, a francia KRESZ megszigorítása és a büntetőpontrendszer bevezetése következtében az idén eddig ke­vesebb a közúti balesetek száma az előző évekhez képest. önrendelkezést hirdető politiká­ja az első világháború után. — A nagyhatalmak lemond­tak arról, hogy gazdaságilag élet­képes, Németország és Szovjet- Oroszország ellensúlyozására képes államokat teremtsenek. Magyarország határainak meg­határozásánál nem etnikai meg­gondolások voltak irányadók, hanem a román, a szerb, a cseh és a szlovák nacionalisták igényei, akiknek a háborúban nyújtott tá­mogatásért területet ígértek. Az eredmény nagy, többnyire elége­detlen kisebbségekkel teli álla­mok sora volt. Ä versailles-i bé­keszerződésekben született utódállamok közül egyetlenegy sem jött létre népszavazással, a nagyhatalmak nem alkalmazták az önrendelkezés elvét. fontolás tárgyává teszi a vízum­mentes utazásokról tett magyar javaslatot, amely szintén meg- könnyíthetné az üzletemberek dolgát, és a turizmus fellendülé­sével járhatna. A japán kormány most elemzi több magyar kör­nyezetvédelmi program finan­szírozását is úgy, hogy azok ked­vezményes japán hitelekkel va­lósulhassanak meg. A magyar külügyminiszter a nemzetközi kérdéseket említve, gyakran szólt Tokióban arról, hogy Magyarország üdvözli Ja­pán törekvését a kiterjedtebb nemzetközi szerepvállalásra. Is­meretes, hogy a szigetország je­lezte szándékát az ENSZ BT ösz- szetételének módosítására, és maga is pályázik a testület állan­dó tagságára. Bár Tokió hivata­los formában erre még nem ter­jesztette elő igényét, amennyi­ben azonban a vétójoggal ren­delkező tagok sorába lép, úgy sú­lya a nemzetközi politikában, köztük a közép-kelet-európai térséget érintő kérdések eldön­tésében is egyszeriben jelentősen növekedne — Japán befolyása a nemzetközi politikában olyan meghatározó lehetne, mint ami­lyen most a nemzetközi pénzügyi folyamatokban és a világgazda­ságban. (MTI) Ki teszi rá a kezét az orosz gazdaságra? Külügyminiszterünk Japánban tárgyalt Hazánk ígéretes befektetési célpont A világ tetlensege és a jugoszláv tragédia

Next

/
Thumbnails
Contents