Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. november 3., kedd Clinton lesz az új amerikai elnök? A vasárnap este közzétett közvélemény-kutatási eredmények szerint Bili Clinton, a demokrata párti jelölt növelte előnyét, és mind biztosabbnak látszik, hogy győz az elnökválasztáson. Az ABC-hálózat felmérése szerint Clinton 42:37 arányban vezet George Bush elnök előtt, míg a független Ross Perot a szavazatok 17 százalékára számíthat. A nap további felmérései azt tükrözték, hogy Clinton még nagyobb arányban vezet a hiva­talban lévő elnök előtt, aki aligha tudja behozni hátrányát. Nyílt kérdés, hogy a győzelemre esélyte­len Ross Perot támogatói közül végül hányán ma­radnak mellette, illetve hogyan oszlanak meg sza­vazataik a két másik jelölt között. Az amerikai vá­lasztási rendszerben egyébként nem a szavazatok országos aránya dönt, hanem az, hogy melyik jelölt szerez több elektort: aki egy-egy államban többsé­get kap, megkapja annak valamennyi elektorát — így a siker a népes, sok elektorral rendelkező álla­mokban különösen fontos. Clinton e szempontból számítva is győzelemre áll. A demokrata politikus, aki egyébként is krónikus allergiával küzd, vasár­nap estére ismét szinte teljesen elveszítette hangját. Már csak néhány szót tudott suttogni a mikrofo­nokba, és felesége beszélt helyette. Clinton ennek ellenére tegnap, az utolsó napon is reggeltől estig repülőn cikázott gyűlésről gyűlésre nyolc államban — és ugyanezt tette Bush elnök is, aki 12 óra alatt „csak” hat államban fordult meg. Ross Perot, a függetlenként induló texasi milliár­dos vasárnap ritka nyilvános beszédei egyikét tar­totta Kaliforniában — másfél órán át, amikor kide­rült, hogy a lelkes hangulatú gyűlést a CNN hír-tv élőben közvetíti. Perot-nak a felmérések legfeljebb 15 százalékot adnak, mégis változatlanul hirdeti, hogy győzni fog. Szokásos, sok millió dollárért su­gárzott félórás tv-reklámfilmjeinek új darabjában ezúttal először támadta — igen élesen — Clintont. A milliárdos korábban Bushra összpontosította tü- zét, de most feltehetően arra számít, hogy a demok­rata jelölttől tud több szavazót elvonni. Az elnökválasztáson a konzervatív Republiká­nus Párt 12 éve tartó kormányzása forog kockán, a demokratáknak 1980 óta először van esélyük arra, hogy visszaszerezzék a Fehér Házat. Éppen ezért a várakozások szerint a választási részvétel magasabb lesz, mint az átlagos, mintegy 50-52 százalék. (MTI) Jeszenszky-interjú egy prágai lapban A múltat le kell zárni Atomhulladékok felderítése „Angliai” körök Egerben Dráguló üzemanyagok Csehszlovákiában vasárnap­tól (november elsejétől) meg­drágult a gépkocsi-üzemanyag. A 91 oktános, eddig literenként . 16 koronába kerülő „spéciül” benzin ára 17,30 koronára, a 96 oktános „szuper” ára 18-ról 19,30 koronára emelkedik. A 95 oktános, ólommentes „natural” 18 korona helyett 19,10-be kerül ezentúl. A dízelolaj literenkénti 14 koronás ára, valamint a csak szórványosan kapható, 98 oktá­nos „szuper plusz” motorbenzin 21 koronás ára változatlan ma­rad. Növekvő munkanélküliség Franciaországban Csak két hónapon át tartott a munkanélküliség stagnálása Franciaországban: szeptember­ben már ismét növekedett az ál­lástalanok száma. A most közzé­tett hivatalos statisztika szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma októberben egy százalék­kal, 29.400 fővel nőtt, együttvé­ve meghaladja a 2,9 milliót. Ez a munkaképes életkorú lakosság 10,3 százaléka. Utoljára a nyolc­vanas években volt ilyen magas a munkanélküliek szama az or­szágban. Tehermentesül az EBRD Tehermentesül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a volt ázsiai szovjet köztársaságok megsegítése részben lekerül a pénzintézet válláról. A Nihon Keizai Simbun című japán lap közölte: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megállapodott az Ázsiai Fejlesz­tési Bankkal (ADB) arról, hogy Üzbegisztán, Kazahsztán és más ázsiai köztársaságok az ázsiai bank tagjaivá válhatnak. Hazánk és az EK Magyarország felvétele az Eu­rópai Közösségbe majdnem any- nyi költséget jelentene a közös kasszának, mint Görögország tagsága, évi 1,5 milliárd ECU-t. Ezt állapítja meg többek között az a tanulmány, amelyet nyugat­európai közgazdász professzo­rok dolgoztak ki Jobb a na­gyobb? (Is Bigger Better?) cím­mel. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 44. játékhét nyerő­számai a következők: 5, 22, 23, 31, 33, 45, a pótszám: 37. Á jo­kerszám: 179.513. A nyeremények a követke­zők: az 1 darab 6 találatos szel­vény 26.424.592 ATS-t ér. Az 5 plusz 1-esekre egyenként 617.763, az 5-ösökre 17.002, a 4-esekre 430, a 3-asokra 30 ATS-t fizetnek. A 4 darab telitalálatos joker egyenként 1.053.574 schillinget ér. A magyar-szlovák kapcsola­tok alapjairól kötendő államközi szerződésben meg kell oldani az olyan, régóta vitatott kérdéseket, mint amilyen például az 1945-ös kassai kormányprogram ügye — jelentette ki Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, a Lido- vá Demokracie című prágai lap tegnapi számában megjelent nyi­latkozatában. Az 1945-ös kassai csehszlo­vák kormányprogram, a világhá­ború miatti „kollektív bűnösség” elvét érvényesítve, jogfosztottá tette a csehszlovákiai magyar — és német — kisebbség tagjait, s évekbe telt, míg a szülőföldjük­ről el nem űzöttek — „hűséges­kü” letételének fejében — újra teljes értékű állampolgároknak érezhették magukat. Csehszlo­vákia később sem deklarálta hi­vatalosan a kassai kormányprog­ram érvénytelenségét, s nehány vezető politikus elhatárolódó megjegyzésétől eltekintve, mindmáig várat magára a mél­tatlanul meghurcoltak megköve­tése. A szlovák politikusok ko­rábbi kijelentései arra utalnak: „viszont-bocsánatkérést” várná­nak el azokért a jogtalanságo­kért, amelyeket a magyar ható­ságok követtek el a második vi­lágháború alatt, az akkor időle­gesen újra Magyarországnak ítélt dél-szlovákiai területeken. Jeszenszky szerint le kellene zárni a múltat, és ennek kereté­ben igényel rendezést a kassai kormányprogram kérdése. Az államközi szerződésben, ame­lyet a bizonyára hamarosan lét­rejövő önálló Szlovákiával meg kell majd kötnie Magyarország­nak, a másik jelentős elem a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása — állapította meg a magyar külügyminiszter. Szerin­te a kisebbségek egyetértése nél­kül nem lehet jó államközi szer­ződést kötni. „Arra fogunk töre­kedni, hogy a szerződés tartal­mazza a Kisebbségek jogainak támogatását és szavatolását mindkét köztársaság területén” — mondta. Jeszenszky Géza mindazonál­tal nem gondolja, hogy elsősor­ban Magyarországnak kell segí­tenie a szlovákiai magyar kisebb­séget. „Ha a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben, akkor ezzel egész Európának foglal­koznia kell, hiszen összeurópai felelősségről van szó” — állapí­totta meg. A szlovákiai magyar kisebb­ség politikai képviselői által szorgalmazott autonómiával kapcsolatban egyébként Je­szenszky úgy vélekedett, hogy a fogalmat nem mindenki értel­mezi helyesen. „Az autonómia nem a területi elszakadást, ha­nem a demokrácia saját prog­ramját jelenti” — mondta a ma­gyar miniszter. Szerinte a falvak es városok önigazgatási igényé­ről van szó, amitől egyáltalán nem kell tartania a szlovák fél­nek. „A magyar kisebbség ott kí­ván magának demokráciát, ahol él” — fogalmazott Jeszenszky. A lap Bőssel kapcsolatos kér­désére válaszolva, Jeszenszky Géza nem értett egyet azzal a vé­leménnyel, hogy az ügyet túlpo­litizálták. „Mindig azt hangoz­tattuk, hogy műszaki és környe­zetvédelmi kérdésről van szó’’ — mondta. Megerősítette azt a ma­gyar törekvést, hogy harmadik, független fél vizsgálja meg a problémát. „Ha bebizonyoso­dik, hogy az építkezés nem ve­szélyes a környezetre, akkor ké­szek vagyunk engedni az erőmű befejezését. Ha viszont fordítva áll a dolog, akkor szerintem a szlovák fél érdeke is, hogy ne ké­szüljön el az erőmű” — jelentette ki a magyar külügyek irányítója. Jelcin orosz elnök utasítást adott egy olyan kormánybizott­ság felállítására, amelynek fel­adata annak kiderítése, hogy mennyi atomhulladékot sül­lyesztettek a szovjethatalom ide­jén a tengerbe. Szombati moszk­vai lapjelentés szerint az elmúlt évtizedekben elhasználódott atomreaktorok és radioaktív hulladékot tartalmazó hordók kerültek a tengerbe az északi No- vaja Zemlja szigetek térségében. Az ADN jelentése szerint Borisz Jelcin utasította az érintett mi­nisztériumokat és más hatóságo­kat, hogy bocsássák a bizottság rendelkezésére a kérdésre vonat­kozó összes iratot, beleértve a tit­kos dokumentumokat is. A tengeri atomtemetőkkel kapcsolatban a Komszomolsz- kaja Pravda című lap szombati számában az írta, hogy 1964 és 1986 között kormányutasításra a Novaja Zemlja 12 mérföldes körzetében — azaz a szovjet fen­ségvizeken — 15 elhasználódott atomreaktort és 17.000 hordó nukleáris hulladékot süllyesztet­tek a murmanszki tengerhajózási társaság atommeghajtású hajói­ról a tenger fenekere. — A tenge­ri atomtemető mai állapotáról nincsenek adatok. Becslések szerint a szigetcsoport térségé­ben a radioaktív szennyezettség eléri a 3,2 millió curie-t — írta az újság. Váratlanul Zágrábba érkezett vasárnap Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnöke. A bosnyák vezető politikus az esti órákban azonnal tárgyalóasztal­hoz ült Franjo Tudjman horvát államfővel. Á hírek szerint a két elnök megállapodott abban, hogy a muzulmán és a horvát (Folytatás az 1. oldalról) Az elfeküdt — elfektetett — növényeken égésnek, elszínező­désnek semmi nyoma. Az át­ázott, nedves talajba nincsenek benyomódva. Ezek a tulajdonsá- ok megegyeznek a már számos elyen, például Angliában talált, hasonló „lenyomatok” jellemző­ivel. Ezeket „UFO-köröknek” is szokták nevezni, a nem azonosí­tott repülő tárgyakkal hozva őket összefüggésbe. Sajnálatos, hogy a körök felfedezőle, annak elle­nére, hogy már október 8-a óta tudott a dologról, csak most merte bevallani munkatársai­nak, hogy mit talált. Attól tartott, hogy nevetségessé válik kollégái előtt. Egyébként az eset kapcsán meghallgatott dolgozók sem tudtak beszámolni semmiféle olyan különös zaj- vagy fényha­tásról, amely összefüggésbe hoz­ható a körök keletkezésével. Akad még egy említésre méltó momentum, amelyre a véletlen folytán figyeltünk fel. A kocsi- rendezők és az irányítótorony között ultra-rövidhullámú (URH) rádió-összeköttetés van. A helyszíni szemlélődés alkal­mával arra figyeltünk fel, hogy a körök belsejében álló munkás nem tud forgalmazni a torony­nyal, ha viszont kilép a körből, az összeköttetés zavartalan. (Ez alól csak az az egy kör jelentett kivételt, amelyben a fűszálak dő­lési iránya az óramutató járásá­val ellentétes irányban feküdt el.) Ebből persze, elhamarko­dott következtetést nem vonha­tunk le, mivel az ultrarövidhullá­mok — a többirányú terjedés mi­att — az adótól a vevőig minő­ségromlás nélkül csak ritkán jut­erők között beszüntetik az ellen­ségeskedést. A tárgyalásokról kiadott köz­lemény hangsúlyozta: a bosnyák és a horvát erők közötti össze­csapások kedvezőtlenül befolyá­solták a közös ellenség elleni együttes harcot. Bosznia közép­ső részén egy, a BBC-nek dolgo­nak el. (A többirányú terjedést — amelynek következtében az interferencia jelensége lép fel — a természetes vagy mesterséges tereptárgyakról bekövetkező visszaverődések okozzák.) így előfordulhat, hogy egy véletlen folytán a körökön berni van az a hely, ahol az eredeti és a vissza­vert jel épp ellentétes fázisban ta­lálkozik, es kioltja egymást. Ezt azonban egy alaposabb kísérlet­sorozattal lehetne csak bizonyí­tani. Ezek a tények. Hogy miért itt és miért ennyr, ilyen méretű „le­nyomat” keletkezett, és hogy ho­gyan — ez nagy talány. Lehet, nogy valaki vagy valakik ismét tréfát űznek velünk? (A tréfák néha komolyra is fordulhatnak, lásd a székesfehérvári körhami­sítók esetét.) De az is lehet, hogy nem ember a körök készítője. Á rendelkezésre álló adatokból megbízható magyarázatra nem futja, de az eset mindazokat el­gondolkodtathatja, akik e téma iránt érdeklődnek... V. Tana Judit * A lenyomatokat megvizsgál­ta a Hevés megyei polgári véde­lem is. Tegnap Bedák Zoltán vegyi- és sugárvédelmi főelőadó két hordozható sugármérő mű­szerrel ellenőrizte ezeket a sza­bályos köröket. A szakemberek megállapították, hogy a helyszí­nen nem tapasztalható a háttér- sugárzásnál magasabb érték. Nehány körnél azonban — a mérések szerint — a normálér­ték felső határát is elérte a su- árzás. Ez azonban sok tényező övetkezménye lehet. (A szerk.) zó horvát tv-operatőr életét vesztette ugyancsak vasárnap, amikor az általa vezetett gépko­csi aknavetőtűzbe került. Á 25 éves, szakmailag elismert fiatal­ember, Tihomir Tunukovic pán­célozott gépkocsija a találat kö­vetkeztében lángra lobbant, az árokba zuhant, s teljesen kiégett. Gorbacsov és az NDK Egon Krenz, az egykori NDK állampártjának, a Német Szocialista Egységpártnak rövid időn át volt főtitkára felszólította Mihail Gor­bacsov szovjet exelnököt, hogy ne fogadja el Berlin város díszpolgár­ságát. A moszkvai Pravda a minap közölte Krenz nyílt levelét, amely­ben többek közt ez áll: „Németország keleti részében nem kevés azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy Te az NDK háta mögött cselekedtél, és sorsukra hagytad szövetségeseidet.” A továbbiakban Krenz azzal érvel levelimen, hogy kínos lenne szá­mára, ha a berlini szenátus „törölte volna a város díszpolgárainak so­rából érdemdús szovjet tisztek nevét, akik életüket áldozták a város felszabadításáért”, csak azért, hogy Gorbacsov nevét felvegye a listá­ra. „Te magad — írja — több ízben is azt mondtad nekem, nogy Né­metország egyesítése nincs napirenden. Krenz szerint az NDK-nak a berlini fallalkapcsolatos politikáját is egyeztették Gorbacsowal, és a szovjet államfő „Erich barátomnak” titulálta Honeckert. „És miközben Neked Berlinben átnyújtják ezt a megtisztelő kitün­tetést, ez az öreg és beteg ember a halállal tusakodik a börtönben” — írja a Honecker-utód Krenz. Ezért azt tanácsolja, hogy Gorbacsov gondolja meg, átveszi-e november 9-én Berlinben a díszpolgári okle­velet, s ezekkel a szavakkal fejezi be levelét: „fordulj tanácsért a lelki­ismeretedhez, Mihail Szergejevics.” Az operatőr halála Karancs-völgyi zarándokok (111.) Századunk reménysége Fátima Százezrek a jubileumi szentmisén Egy éjszaka után - melyet egy családi vállalkozásban mű­ködő, takaros belvárosi szállo­dában töltöttünk - délután ne­gyed 5-kor indultunk Lour- des-ból tovább. Még javában vi­lágos volt. Itt Európa nyugati partjai közelében, egy-másfél órával később sötétedik, mint ahogyan később is virrad. Aki átlépi a portugál határt, annak egy hatpontos statisztikai lapot kell kitöltenie a legfőbb adatokkal: név, útlevélszám, utazási cél stb. Ez a hajdani ha­zai időkre emlékeztetett, amikor nálunk is divatban volt az adat­lapos gyakorlat. Koromsötét van hajnalban a hegyek között. Folyton azt érez­tük, hogy lefelé megyünk. No igen, Fátima az Atlanti-óceán partjánál, attól, mintegy 45-50 kilométerre fekszik. Az útfel- festés egy sok kilométeres út­szakaszon párját ritkítja; leg­alábbis én még nem láttam ilyet. A bal oldali jelzőkarók két, a haladási irány mentiek egy ponton foszforeszkálnak, ugyanakkor a felezővonalon is fénylő pontok vannak elhe­lyezve, két-két vonalanként. Ez az ..újítás” nagybajt megkönnyí­tette a sofőröknek - Fiilöp László, Oláh Attila Budapestről, Chikán Gábor Salgótarjánból pontosabban az éppen szolgá­latban lévőnek a vezetést. Fátima az Estremadura hegy­ség nyugati lábainál fekszik, egy mészköves, a bibliai tájakra emlékeztető fennsíkon. Arabok alapították, erre utal a neve is. Növényzete számunkra egzoti­kus; rengeteg az olajfa, az euka­liptusz, a fehéres-mohás törzsű tölgy. A csoda - az előző évben an­gyal jelezte előre többször - itt, 1917. május 13-án történt, és utána még minden hónapban. Három ágrólszakadt aljustreli pásztorgyereknek •— Ládának, aki ma nyolcvanöt évesen a co- imbrai karmelita kolostorban él, Francisconak és Jadntának, akik 1919-ben és 1920-ban 11, illetve lo évesen haltak meg - megjelent a Szűz Anya, akit ők, minthogy fénylő alakja erre em­lékeztetett, felvillanásnak, vil­lámnak neveztek. A Szűz a gyermekeken keresztül üzent, s végül október 13-án, ahogyan azt előzőleg ígérte, megjelent az őt váró hetvenezres sokaság előtt is. Aggódott és sírt az em­beriségért, amely a vesztébe ro­han - de a szeretet és a hit megmentheti. Fátima azóta világhírű zarán­dokhely lett. Ahol a Szent Szűz megjelent, kápolna épült, oda csúsznak be, mintegy ötszáz méter távolságból, térden, né­melyek hason, a teljes bűnbo­csánatot elnyerni szándékozók közül. Odébb hatalmas bazilika magasodik; olyan óriási beto­nozott térrel maga előtt, ame­lyen akár egymillió ember is el­fér. Az itt bemutatott évfordulós szentmise fantasztikus élmény volt. Középen, a fedett emel­vény alatt oltár, körülötte vagy ezer pad, kétoldalt félkörívben pedig egy tucatnyi nemzet - köztük a magyar - zászlói. Por­tugál nyelven folyt a szertartás, amelynek végén középre hozták a Mária-kegyszobrot, és a papi menet elindult a 300 méterre lévő jelenési kápolnához. A tö­megbe érve, azzal összeol­vadva, úgy tűnt, mintha lassan, méltóságteljesen úsznának le­felé a tarka, hullámzó ember- áradatban. A résztvevők .fehér kendőiket (előre beszerzik eze­ket), lobogtatva üdvözölték Jé­zus anyját. Közben az elülső so­rokból fehér galambokat eresz­tettek a levegőbe, a tisztaság, a megbékélés jelképeként. A zarándokcsapat számára a legnagyobb esemény, amiért végül is útra keltek a jelenés 75. évfordulóján, hat órakor kezdő­dött. Még sütött a nap, igen kel­lemes volt az idő. Ekkor szen­telték fel a külföldre, főleg an­golszász országokba szakadt magyarok által épített kereszt- útón a 15. stációt, hálából Ma­gyarország feltámadásáért. A gondolat kitervelője, a lajosmi- zsei plébános és hívei kétezer misét mondatnak ezért. Ez a stáció ára. A felszentelésen beszédet mondott Gulyás András lissza­boni nagykövetünk, és három magas egyházi méltóság, a kö­zeli Leiria városa (amelynek nemrégiben Nógrád megyével volt testvérkapcsolata) püspöke, valamint a váci és a veszprémi püspök. Elhelyezhette koszorú­ját a lajosmizsei önkormányzat is. A stációt olajággal, a béké­nek, az isteni szeretetnek és a kiengesztelődésnek a szimbó­lumával szentelték meg.- Annyira meghatott, hogy sírtam, mint a gyerek - mondta később Nagy Károlyné Karan- csaljáról. - Hogy ez a kis ma­gyar nép, itt a messzeségben felépíthette a stációt, a kápolnát, hogy vannak még, akik együtté- reznek a jó Istennel, a Szűz Anyával . . . Sulyok László (Folytatjuk) A XV. stáció felszentelésének pillanatai

Next

/
Thumbnails
Contents